Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

1982. SZEPTEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mire, mennyi jut a fejlesztési alapból ? A kunszentmártoni nagy­községi tanács ebben az év­ben mintegy 20 millió forin­tos fejlesztési alapból gaz­dálkodhat. Az alap terhére történő önálló beruházások közül kiemelkedik a negy­ven kisgyermek ellátására alkalmas bölcsőde építése. A tervezett átadási időpont 1983. március 31. Erre a fej­lesztési alapból 5,2 millió fo­rintot fordítanak. Ütemsze- rint folyik az állami, „cél- csoportos beruházású” laká­sok építése — ez idő tájt huszonhat új lakás épül. A lakások építésére 6 millió forintot fordítanak ebben az évben. A helyi költségvetési üzem kivitelezésével halad a kunszentmártoni 2. számú óvoda jelentős bővítése, kor­szerűsítése, amelynek révén huszonöt gyermekkel többet fogadhat majd, mint koráb­ban. A bővítésre 1 millió 200 ezer forintot költ a ta- tanács. Mintegy 800 ezer forintos beruházással oldódott meg az Istvánházán élő 46 csa­lád rvóvízgondja: e hónap 9-én volt az új törpevízmű műszaki átadása. Ugyancsak * a fejlesztési alap terhére — 1 millió 200 ezer forintért — történt meg a tanácsi intézmények ne­gyedében a drága olaj fűtés kiváltása. A már említett 2. számú óvodában, a nagyköz­ségi tanács épületében, a felnőtt- és a gyermekkönyv­tárban cserélték ki az olaj­kályhákat elektromos hőtá­roló kályhákra — az ener­giatakarékossági előírások jegyében. Az alap fennmaradó ré­széből járdák és utak épül­tek a Körös-parti nagyköz­ségben, 600 ezer forintos tá­mogatást adtak a kunszent­mártoni komplex vízműtár­sulatnak, s 60 ezer forintos segítséget kapott a társköz­ség — Szelevény — „vizes” egyesülése is. Száz új üzemgazdászt avattak Kitűnő, háromévi munkájáért vörös diplomát vesz át Pál- lai Erzsébet a főiskola főigazgató-helyettesétől (Folytatás az 1. oldalról) bek között airra hívta fel az ifjú üzemgazdászok, de a hallgatók figyelmét is, hogy társadalmunkban az ember legfőbb mércéje elvégzett munkája. Ne hátráljanak meg a nehézségek előtt, hisz nem mindig a könnyű siker vezet eredményre. Az' a na­gyobb érték, amiért kemény munkával meg kell dolgoz­ni. A gondok leküzdése, fel­oldása céltudatossá formálja az embert; olyanná, aki tud­ja, hogy miit miért tesz, s jó elméleti, gyakorlati felké­szültséggel meg tud felelni az elvárásoknak. Sohase fe­ledjék el, — hangsúlyozta — hogy egyetlen munka sem öncélú. Legfontosabb felada­tunk az ember, a társada­lom szolgálata, úgy kell dol­goznunk, a megváltozott körülmények között is, hogy megtaláljuk számításainkat, s mindent megtegyünk azért, hogy lehetőségeinket a fej­lődés javára fordítsuk, bol­dogabban éljünk. (Végül, a megyed pártbizottság első titkára sok síként kívánt a fiataloknak. Ezt követően Andnikó Miikdósné főigazgató-helyet­tes átadta a diplomát a 68 nappali s a 32 levelező ta­gozaton végzett uzt dásznák. Mindvégig kiváló tanulmányi eredményéért Sárga Erzsébet és Pállal Er­zsébet nappali tagozatos hallgató vörös diplomát ve­hetett át. A tanévnyitó záróakkord­jaként Solymár Károly fő­igazgató köszönetét mondott a megye s a .város vezetői­nek, társadalmi szerveinek, vállalatainak a (tagozat lét­rejöttéért, az oktatás-neve­lés feltételeinek szüntelen jobbításáért kifejtett mun­kájáért, az ádozatvállalá- sért. Nunszentmártofi vek, intézmények adhatnak —, amelyeknél a befektetés megítélésének szempontjai, a vele szemben támasztott kívánalmak korántsem olvan kristálytiszták. mint egy pénzintézeté. A fejlesztése­ket illetően persze nincs ilyen vagv olyan forint. Egy­fajta befektetés létezik, amely megfelel a jelenlegi népgazdasági kívánalmak­nak. Legyen az kisebb vagy nagyobb értékű, akkor is. Hajnal József A kép beszél AVAGY AUTOMATÁK HELYETT KÉZZEL Ha Örkény István nyomán leltárt ké­szítenénk a képről, sorolhatnánk: 2 db hordó (az előtérben), 1 db adagoló, tó em­ber és 2 db hordó (a háttérben). Tulajdon­képpen a hordóké a főszerep, mégis érde­mesebb ezért az adagolóról, mint a fele- iékenység vagy a figyelmetlenség tárgyá­tól beszélni. A Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat, népszerű nevén: VEGYTEK törökszentmiklósi telepén ke­rült lencsevégre a művelet, amikoris az automata töltőberendezés „árnyékában” kisebbfajta hordóba engedi kézi adagoló­val az üzem egyik munkása a vegyianya­got. Igaz, a 350 millió forintos beruházás­ként megvalósult létesítmény csodálatos automatái tudnák produkálni ezt a műve­letet. Nem teszik. Egyszerűen azért, mert a létesítményt úgy tervezték, és a kivitelezés is úgy tör­tént, hogy a vegyianyagot majdan tartály­autókban viszi el a megren­delő. Csakhogy a szállí­tandó tételek olyanok, hogy beleférnek egy vagy több, a képen látható nagyságú hor­dóba. Az itt dolgozóknak azon kellett morfondírozni, ho­gyan lehetne egyszerűbbé, úgy is fogalmazhatnánk, pri­mitívebbé tenni a tavasszal átadott berendezést. Dicsé­retükre legyen mondva, a feladatokat megoldották. A szállításban nincs fennaka­dás. Csakhogy: beruházási körülményeink nem a leg­jobbak. A szükségből primitívvé tett adagolók példája egy­szerűen csak arra. figyelmez­tet, hogy ha valamikor, ak­kor most igen nágy szükség van arra. hogy átgondoljuk, mire költsük beruházásra fordítható pénzünket. A pénzintézetek hitelfeltételei­nek eleget tenni nem köny- nvű. Vannak azonban olyan fejlesztési források — válla­latoké. társulásoké. vagy amelyeket különböző szer­Kertésztanulókkal a krumpliföldön Megbecsülik a Jászapátin végzet! mezőgazdasági szakmunkásokat Juhász Péter az idén mindössze két hét pihenést engedélyezett magának, ugyanis az úiszászi Szabad­ság Termelőszövetkezetben dolgozott egészen az iskola megkezdéséig. A jászapáti Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet tanüzemében a harmadéve­sek az idei tanévet gyakor­lati oktatással kezdték. A tanévnyitó után megtartot­ták a munkavédelmi okta­tást mindhárom évfolyam­nak, a diákok elhelyezkedtek a kollégiumban, és már másnap megkezdődött a munka. — Az idén lényegesen töb­ben jelentkeztek intézmé­nyünkbe, mint az elmúlt években — mondta Hegedűs Imre szakoktató. —‘ Diákja­ink jó hangulatban érkeztek vissza a nyári szünetről. Ügy érzem, szeretnek ide járni. Az egész tanévben felváltva egy hétig elméletet hallgat­nak, maid egy hét gyakorla­ti oktatáson vesznek részt a tanüzemben. Most az állatte­nyésztők segítenek az épít­kezés befejezésében, ugyan­is a gyakorlati oktatáshoz fedett tárolót építettünk a traktoroknak és a többi munkagépnek. Harmadéves kertésztanulóink jelenleg burgonyát szednek. Ä tan­üzemben három szakmának összesen hét hektár terület áll rendelkezésre a gyakor­lati munkákhoz. A tanuló­kat szakmunkásvizsga után várják a mezőgazdasági üze­mek, diákjaink úgy harminc­negyven százalékát már az első évtől szerződés köti a leendő munkahelyekhez. Ál­talában a tanulók, ha tehe­tik, visszajönnek, megláto­gatnak bennünket egy kis idő elteltével. Általában jól érzik magukat a nagyüzem­ben, fizetésük bizonyítja, hogy megbecsülik az itt vég­zett diákokat. Nem egy szarvasmarhatenyésztő fi­unknak jelenleg öt-hatezer forint van hó végén a borí­tékban. A burgonyaföldön szorgal­masan dolgoznak a harmad­éves kertészek. A teliszedett műanyag vedrek mellett be­szélgetünk. — Nem is volt rossz visz- szajönni, találkoztam a ha­verjaimmal. Megválasztot­tuk a szobafőnököt, és máris eltelt az első nap — vála­szolja a mezőtúri Zoltán At­tila, aki Szentesre jelentke­zett dísznövénytermesztő­nek, de felvétele nem sike­rült. Eljött Jászapátira, itt tanulja a kertész szakmát. Hamar Gusztáv Szajolból érkezett vissza, jókedvűen, vidáman. — Hat "hét gyakorlat után egy hónapig vol­tam nyári szüneten — mondja. — Már harmadikos ^ kertész vagyok — húzza ki magát. Eredetileg én is dísz­növénytermesztő szerettem volna lenni, de sajnos a sze­mem miatt nem választhat­tam ezt a szakmát, ugyanis színtévesztő vagyok. Már megvan a helyem a rákóczi- falvai termelőszövetkezet szaioli üveeházában. Szer­ződést kötöttem a téesszel. Gyorsan telnek a vödrök a harmadéves kertésztanulók keze alatt — Egy szarvasi főiskolás barátommal dolgoztunk a téeszben á növénytermesz­tésben. Itt dolgozik ugyanis az édesapám. Az öcsém tót volt a nyári mezőgazdasági Dályárai lányi ;asi táborban Kétpón. Ö is ezt a szakmát választja majd. Forgács Tibor Ml A KÜLÖNBSÉG? Használó vagy tulajdonos Nem mindegy, hogy vala­minek a használója vagy tulajdonosa vagyok. Hogy csak a birtokomban van, vagy tulajdonom. így gon­dolták sokan, akik családi­házépítéshez állami telket igényeltek, s miután meg­jelent az új rendelet, úgy döntöttek, ha „csak” tartós használatba lehet venni, ak­kor nem kell a telek. Több mint öt éve, 1977. januárjában lépett életbe az első rendelkezés, amely megtiltotta az állami tu­lajdonban levő építési és üdülőtelkek értékesítését. A tilalom akkor a hagyomá­nyos családi házzal beépít­hető telkekre még nem vonatkozott, négy évvel ké­sőbb, 1981. január 1-től már igen: a magánerőből történő lakóház- és üdülőépítés cél­jaira szolgáló állami telke­ket beépítési kötelezettség­gel tartós használatba kell adni. Nem volt népszerű az új szabályozás, amelyet sokan fenntartással fogadtak és fogadnak még ma is. A te­lekgazdálkodás tanácsi szak­embereinek tapasztalatai szerint az idegenkedés oka nem pusztán az évszázados ősi beidegződés, a tu­lajdonjoghoz való ra­gaszkodás, hanem a tá­jékozatlanság és néhány olyan részletszabály, amely­nek alkalmazása a gyakor­latban ellentmondásokat szült. A jelenleg érvényes jog­szabályok szerint tartós hasz­nálatba is csak az kaphat telket, aki személyi tulaj­donban levő portát js vehet­ne. Tehát nem esik tulaj­Kedvezményekkel olcsóbb donszerzési korlátozás alá a telek-, lakás- és üdülőtu­lajdonról szóló jogszabá­lyok értelmében. Ezen kívül vállalnia kell a telek beépí­tésére -vonatkozó előírások ■ljesítését és természetesen a használatba vételi díj megfizetését. A közelmúltban Szolnokon éppen a díj összege volt a tartós használat legvitatot­tabb problémája. Egyes vá­rosrészeken többe kerültek az állami telkek, mint a személyi tulajdonban levők. (Jogszabály írja elő, hogy a használatba vételi díj nem lehet kevesebb, mint amennyibe a telkek kialakí­tása került Miután a tanács zömmel vásárlás vagy kisa­játítás révén jut a telekhez — amelyért a. forgalmi érté­kének megfelelő összeget fi­zet — ha a területet még közművesíteni kell, teteme­sen megnövekszenek a költségek. Ennek ellenére a városi tanács végrehajtó bi­zottsága úgy döntött, hogy a jövőben kialakítandó telkek ára nem lehet több, mint a „maszek” portáké.) Továbbá indokolt esetek­ben a díj ötven százalékára a tanács részletfizetési ked­vezményt adhat, az OTP pe­dig a díj 7Ö százalékáig köl­csönt nyújthat. A használat­ba vételi díj összege a jö­vedelmet, a szociális hely­zetet, a család nagyságát fi­gyelembe véve — családi­ház-építésre alkalmas tel­keknél 20 százalékkal, egyéb esetekben pedig 30 százalék­kal csökkenthető. A tartós használat az épü­let fennállásáig, de lakóte­lek esetén legalább 70 évre, üdülőknél pedig 50 évre szól. Az idő elteltével nem kell újból a használatbavételi díjat megfizetni. A tartós használatba vett telkeket az angatlanyilvántartásba épp­úgy bejegyzik, mint a sze­mélyi tulajdonban levőket. Mindaz, ami a telekre épül, a telek használóiának tu­lajdonába kerül. Eladható. Az épület ára az eladó és a vevő között alku tárgya le­het, a teleké nem. Az átru­házó a kifizetett használatba vételi díj időarányos részét visszakapja. Például ha a telek használati jogáért het­venezer forintot fizetett, 10 év eltelte után hatvanezer forintot kap vissza. Aki pe­dig az épületet megvásárol­ja, az újabb hetven évre szóló használati jogért a ta­nácsnak kifizeti a használat­bavételi díjat. Ha az épület tulajdonjo­gának átruházása a használó közeli hozzátartozója javára, vagy csere-, illetve tartási szerződéssel történik, az új tulajdonosnak a használati jogért használatbavételi dí­jat nem kell fizetnie. A még beépítetlen, tartós használatba vett telek hasz­nálati jogát viszont nem le­het átruházni. A használati jog azonban ilyen esetben is örökölhető, méghozzá ille­tékmentesen. Természetesen ez a kedvezmény a telken álló épületekre nem vonat­kozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents