Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
1982. SZEPTEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Magyar Üjságírók Országos Szövetsége meghívására bolgár, csehszlovák, NDK, román és szovjet újságírók tartózkodnak hazánkban a magyar egészségügy eredményeinek tanulmányozására. A szeptember 6-án érkezett, egészségüggyel foglalkozó, újságírókat Budapesten fogadta és tájékoztatta az ágazat aktuális kérdéseiről dr. Schultheisz Emil, egészségügyi miniszter és dr. Pesta László, az országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottságának elnöke. Ellátogattak a budapesti Bajcsy- Zsilinszky Kórházba, ahol a társadalmi erővel létrehozott művese-állomást, Mátraházára, Párádra és Kékestetőrc, ahol a letegek szanatóriumi kezelését tanulmányozták. Országjárásuk »során tegnap délután a megyei Hetényi Géza Kórház ^sürgősségi osztályának munkájával, ismerkedtek, ma pedig Debrecenbe utaznak. A külföldi újságírók szeptember 13-án térnek vissza hazájukba Ami a rendelet mögött van... Környezetvédelem Kunmadarason Gömbakácokkali szegélyezett utca visz a tanácsházáig. A központban levő parkot betonút szeli ketté. A családi házak előtt, a kerítések tövében virágok, aki szereti a szépet, az nemcsak a kiskertjét, hanem a háza előtti utcarészt is teleülteti. Van, ahol rendben tartják a házat, gondozott az udvar, s á porta végén messzire nyúló gyümölcsös kínálja termését, másutt viszont nem az emberi kéz, hanem a mindent kikezdő idő, á nemtörődömség „munkája” látszik meg a falakon; a kerteken. Guberálni tilosl A kunmadarasi Nagyközségi Tanács 1982/1. számú tanácsrendelete a település környezetvédelméért született és kitér minden olyan lényeges kérdésre, amely a község védelmével összefügg: a zajártalomra, a köztisztaságra, a zöldterületekre, az állatok tartására, a vizek védelmére. A községben a legnagyobb gondot a szemét, illetve annak lerakása okozza. Borsós Lajos, a nagyközségi tanács elnöke: — Hiába jelöltünk ki szeméttelepet a község területén kívül, vannak, akik nem oda hordják a hulladékot, hanem elszórják másutt. Sőt, arra is volt már példa, hogy egy másik faluból jött át vala» ki kocsival, és Kunmadaras határában kidobott az autóból egy szeméttel telt pyien- zsákot. Hogy is szól a tanácsrendelet idevonatkozó pontja? „A települési környezetben hulladékot csak ; az e célra kijelölt helyen és módon szabad tárolni”. S mit lehet tenni a szabálysértők ellen? Nem fényes nappal, mindenki szemeláttára öntik ki az utcára a szemetet. Ha Ütött összegyűlik egy kis „domb”, nemigen lehet tudni, ki, vagy kik rakták oda. Marad az ' egyetlen megoldás: el kell szállítani. A nagyközségi tanács költségvetési üzeme egy pótkocsis traktorral hordja el az intézmények, középületek összegyűlt szemétét. Az épülő több szintes szövetkezeti, OTP-lakások szükségessé teszik, hogy több helyen is megoldják a szervezett szemétszállítást. — Hogy mennyire fogjuk kiterjeszteni ezt a szolgáltatást — mondja Borsós Lajos — az az igényektől függ. Igény viszont nem nagyon van rá ... Igen. Régi szokás, hogy a házak udvarán, egy eldugott sarokban gyűjtik össze a háztartási hulladékot, és elégetik vagy elássák. A kijelölt szeméttelep a község • szélétől 7—800 méterre található, a régi dögtemető helyén. Mivel nincs elkerítve, a kupacokba rakott hulladék szinte ráfolyik a kövesútra. Egy tábla tájékoztatja az odaérkezőt, hogy szemetet csak oda lehet lerakni, ahova a telepőr kijelöli. Keresem hát a telepőrt, bemegyek a kupacok" között megbújó kis házba, amiről kiderül, hogy szeszfőzde. Hét-nyolc 'férfi sürög-fo- rog a cefrével telt hordók között, azt mondják, már megszokták a mellettük bomló hulladék szagát. Különben ... a cefrének is elég erős az illata. — Igaz; hogy nem nagyon örülünk a „szagos szomszédnak”, —: mondja Széli Sántdor, a főzde vezetője. — De nemcsak mi vagyunk ebben a helyzetben, itt van például'a közvágóhíd is... Valóban, a kövesút másik oldalán, kissé átellenben áll a vágóhíd épülete. V- Nem láttam már vagy. két hete — válaszol Széli Sándor, amikor a szeméttelep őréről kérdezősködöm. — Pedig mikor itt van, mindig rendet tart. Félnek tőle a guberálók, nem mer idejönni senki, ha látják. „A szeméttároló tartályokban, edényekben és a szeméttelepen válogatni tilos”! — mondja ki a tanácsrendelet. Szennyvíz- csatorna a faluban Nem messze a szemétteleptől épül a szennyvíztelep. .— Ügy terveztük, hogy szeptember végére átadjuk, de. nem lesz kész akkorra — bizonytalankodik az építésvezető. Nagy esemény lesz a falu életében, amikor az 5 kilométer hosszú szennyvízcsatornát használni kezdik. Két évvel ezelőtt kezdte el , az építést a Középtisaavidéki Vízügyi Igazgatóság, a munka 50 millió forintba kerül. A hálózatba nemcsak a közintézményeket kapcsolják be, hanem mintegy 150 családi házat is. — Mindenkit, aki a csatorna útvonala mellett lakik, felkerestünk — meséli a tanácselnök. — Sokan vonakodtak, azt mondták, eddig is jó volt az emésztőgödör» ezután is jó lesz. Aztán sikerült majdnem mindenkit meggyőzni... Annál is inkább, mert a háza előtt lefektetett vezeték költségébe mindenképpen be kell szállniuk. A falu központjában, a parkban két nyugdíjas üldögél a pádon. Egyikük — volt tanár — beszél arról, hogy az ő lakása előtt is ott húzódik a szennyvízvezeték, ő is használni fogja. — Kényelmesebb egészségesebb így — magyarázza. Egy másik nyugdíjas örömmel bólogat, amikor a szennyvízvezetékről esik szó. — Éppen ideje volt már, hadd legyen itt is minden, akárcsak a városokban. Szerintem már régen meg kellett volna építeni. Kevésbe a sok? Milyennek látják a ma- darasaiak a saját községüket? »Az emberek többsége tisztának, rendezettnek. A tanács vezetői azonban nem elégedettek. —Többet kellene tennünk a tiszta, szép faluképért — vélekedik a tanácselnök. — .— Tulajdonképpen nem panaszkodhatunk, mert például tavaly is ezer forint felett volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A fásítási akcióban, a parkosításokban mindig számíthatunk az önkéntes munkára. Mégis a hozzánk hasonló községek rendezettebbek. a megyei település- fejlesztési versenyben majdnem az utolsók vagyunk. Az idén januártól új környezetvédelmi- tanácsrendelet lépett érvénybe Kunmadarason. De hogy a település védelme, a parkok állapota, a köztisztaság, a falukép a valóságban hogy alakul. nemcsak a rendeletén múlik, — elsősorban az ott lakó embereken. Paulina Eva‘ Zagyvarékason Népfront és a tanácsok Takarékos fűtés Az energiatakarékosság érdekében- a zagyvarékasi Községi Közös Tanács az idén több intézményben megszünteti az olajtüzelést. Az emeletes általános iskolában széntüzelésű központi fűtésre, az öregek napközi otthonában elektromos hőtárolóra „állnak áP\ Nem kis fejtörést okoz a tanácsnak, hogy néhány olajtüzelésű intézményében helyszűke miatt nem lehet áttérni a központi fűtésre, et-* tői függetlenül 1984-ig a tanácshoz tartozó intézmények felében lecserélik az olaj- kál-yhákait. Paneles garzon- ésnyugdijasházak A lakásgazdálkodást és a szociálpolitikai igények kielégítését egyaránt segíti a paneles garzon- és nyugdí- . jasházak sorozatterveivef az Általános Épülettervező Vállalat. Az első tízszintes gar- zonház építése már befejezéséhez közeledik Kecskemét Árpád városrészében. Elkészült Csepel új városközpontjának garzonházterve, s megkezdték az újabb: a ceglédi, a második kecskeméti és a bajai épület tervdokumentációinak kidolgozását. A garzonházakban másfél szobás, valamint egyszobás úgynevezett lakásegységeket alakítanak ki, és mindegyikhez terveznek fürdőszobát, loggiát. A lakásegységekben a nagyobb és a kisebb típusoknak megfelelően külön kis helyiségben főzőfülkét vagy az előszobái gardróbszekrény egyik elemének helyén fözőszekrényt rendeznek be, áz épület földszintjén pedig korszerű melegkonyha áll a lakók rendelkezésére. Ezenkívül sörözőt és több kisebb élelmiszerárusító üzletet is berendeznek. A garzonházban viszonylag kis alapterületű lakásegységek épülnek, s amit így alapterületben megtakarítanak, azt az új városrész más lakóházaiban a többgenerációs és sokgyer-. mekes családok nagyobb lakásainak kialakításánál hasznosítják, anélkül, hogy a lakónegyedbeli átlagos — lakásonként 53 négyzetméteres — előirányzatot túllépnék. A garzonházi tervrészletek felhasználásával alakították ki az első paneles nyugdíjasházat, amelyet majd Csepel új városközpontjában^ építenek fel. A nyugdíjasok háza közül ez az első, amelyben a tolókocsival közlekedő rokkantak részére négy lakrészt rendeznek be, természetesen a földszinten. Tartalmas együttműködés mikor, nem is olyan régen, Mesterszállás tanácselnökével beszélgettem a Hazafias Népfront tevékenységéről, kifejtette: e mozgalom nélkül sokkal nehezebben menne náluk is a község fejlesztése, a feladatok végrehajtása. Hiszen náluk is a mozgalom aktívái szervezik, együtt a tanácstagokkal, a társadalmi munkákat, fogják össze a falu értelmiségét, indítanak akciókat az öregekért, ők foglalkoznak a honismereti mozgalommal, sőt még a gyermekek számára indított ba- lett-tapfolyam megrendezésében. is részt vállaltak. Ha bármely tanács vezetőjét kérdezem a népfronttal való együttműködésükről, a közös, együttesen végzett munkák sokaságát sorolják. Ha meg népfrontaktivistákkal beszélgetek, nem mulasztják el megemlíteni, milyen jó érzés számukra, hogy a tanácsok számítanak rájuk, hogy valóban munkatársként tartják számon őket. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a napokban részt vettem a megyei tanács végrehajtó bizottságának' azon az ülésén, amelyen a testület többek között a Szolnok megyei Tanács és a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága együttműködési megállapodásáról tanácskozott, és újabb évekre jóváhagyta az együttműködést rögzítő dokumentumot. Tény, hogy a megyében a több évtizede tartó együttműködés a mindennapi • életben már sikerek, eredmények sorát hozta, elősegítette, hogy fejlődjön megyénk gazdasági, társadalmi élete. És bár a tanácsokról szóló 1971. évi I. számú törvény tartalmazza a tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködésének legfontosabb követelményeit, a hétköznapi életben a tanácstag, aki mikor a körzeti népfronttitkárral házról házra járva szervezi például az ivóvízellátás megoldását, nem a törvényre, az együttműködési megállapodásra gondol, hanem arra, hogy együtt könnyebben jutnak sikerre, hogy ösz- szefogással sikerül vízműtársulatot szervezni, társadalmi munkára ösztönözni a település lakóit. Nem kisebbíti az együttműködési dokumentum jelentőségét, ha tudjuk, hogy csak kereteket ad, irányt mutat a további közös tevékenységhez, és betűi akkor telnek meg „élettel, tartalommal”, amikor egy-egy feladat végrehajtásán valóban közösen- munkálkodik tanácstag és aktíva, tanács és népfrontbizottság. A napokban elfogadott dokumentum az együttműködés céljaként a következőket jelöli meg: „A szocialista demokrácia kiterjesztése, hatékony érvényesítése, a politikai, közéleti tevékenység továbbfejlesztése, az egy-, séges közgondolkodás, cselekvés feltételeinek bővítése, a lakosság közéletbe való mind teljesebb körű bevonása. A két szerv kölcsönös érdekeken és kötelezettségeken alapuló együttműködése alapján segíti egymás tevékenységét, . tájékoztatja' és mozgósítja a lakosságot a közös társadalmi célok- megvalósítása érdekében. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése során a tanács fokozottabban támaszkodik a népfront tevékenységére, igényli a különböző akciókban, feladatokban való részvételét.” Mit jelent ez „aprópénzre váltva”, a mindennapi élet . gyakorlaté ban? Jelentheti például az alkotmányos és közjogi munka során —■''elsősorban az általános és az időközi választások idején — a választási törvényben foglaltak közös végrehajtását. Jelentheti, hogy a jó szervező, előkészítő munka következtében mind érdemibben tárgyalhatnak majd különböző kérdéseket a falugyűlések, amellyel végső soron a' helyi politika alakítását, a megalapozottabb döntéseket, a települések előrelátó, céltudatos fejlesztését segíti a lakosság. Jelentheti, hogy a társközségek lakói — éppen mert tudják, hogy településük egyenrangú társa az anyaközségnek — mindinkább részt vesznek a közéletben, hathatósan segítik társadalompolitikai céljaink megvalósítását szűkebb környezetükben, legyen az anya-, csecsemő- vagy gyermekvédelem legyen társadalmi gondoskodás az öregekről, vagy lépések megtétele az alkoholizmus visszaszorítására, a cigányság gyorsabb beilleszkedésének támogatására. És mi mindent jelenthet még? A háztáji gazdálkodás segítését éppen úgy, mint a honismereti munkában való részvételt. Falutörténet-írást, régi korok tárgyi emlékeinek gyűjtését, jó hangulatú, sok ismeretet adó tanyai estéket, faluszépítést, környezetvédelmet, a szabad idő hasznos eltöltéséhez lehetőség biztosítását a családoknak és így tovább. zinte felsorolhaS tatlan a sokfélefajta munka, amelyben közös feladata van a tanácsnak és a népfrontnak. Talán életünknek nincs is olyan területe, ahol ne lenne szükség az együttműködésre, minden állampolgár érdekében. Varga Viktória A tiszaugi Pegazus szálló nemcsák a vízi sportok kedvelőinek nyújt jó pihenőhelyet, hanem azoknak is, akik a lovaglást részesítik velőnyben. Tanulóknak leckeórát, gyakorlottabb lovasoknak szép túraútvonalakat ajánlanak a szállóban
