Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 10, Öcsödön élni Munkában az előrajzolók. A bedolgozók tőlük kapják meg a hímezni és varrni valót TANKÖNYVEK Füreden is probléma A Körös-parti község napsütéses, nyárvégi hangulatban fogadja a látogatót. A délelőtt — mint minden faluban — mozgalmas; boltba mennek az asszonyok, dolgoznak az üzemekben, a Jtéesziben, az utcáik csak dél felé csöndesednek el. Öcsöd végtelen egyszerűséggel mutatkozik meg az idegennek, a község központjában „egy bokorban” szinte ott látható .minden, ami számít: a' Itanácsháza, a téesz, a boltok, a szőnyegszövő üzem, a templom. Sokan elmentek A század elején még több mint hétezer ember élt itt. Ma már csak négyezer - nyolcszáz lelket számol a falu. — Sokan elmentek és elmennek innen — magyarázza Enyedi Dezső, a nagyközségi tanács elnöke. Még huszonéves korában választották meg, s immár tíz éve, hogy mindennap többezer emberért dolgozik, felel és dönt . — Az elvándorlás legfőbb oka, hogy kevés a munkahely. A Szabadság Tsz, a szőnyegszövő, az áfész, a varroda és az Uni- szöv ad munkalehetőséget. Az utóbbi években nőtt a bedolgozók száma, de még így sem tudtuk megoldani, hogy mindenkit helyben foglalkoztassanak. Kilencszázan eljárnak Szentesre, Kun- szentmártonba, Szarvasra. Kilencszázan ingáznak ... S aki eljár, az már csak félig él a faluban. Ötszáz gyerek ül az iskolapadba. Hány pedagógus lesz a tantestületben? Nem lehet tudni. Pillanatnyilag több állás betöltetlen, öcsód messze van a megyeszékhelytől, a szolgálati lakások' régiek. És még az a jobbik eset, ha valaki ilyen szolgálati lakást is kap, mert általában nem tudnak lakást biztosítani, csak szolgálati helyet vagy még azt sem. És ki jön ide albérletbe? A ikereskedelmi ellátás közepes színvonalú. Két húsbolt, az ABC, több élelmiszerbolt és szakboltok várják a vásárlókat. Az áru általában friss, a baj inkább a választékikai van. A jövőről kérdezem a tanácselnököt, a fejlesztésekről. — Fejlesztések? Ebben az ötéves tervben egy ivóvizes kút fúrását tervezhettük a faluban. Ennyi a fejlesztésünk — öt évre. — Nem siránkozik, dé nem is optimista. — Az embereket úgy lehet megtartani, ha tudunk nyújtani nekik valamit. Sok minden kellene ide még. Hogy csak a legfontosabbat említsem, több asz— A legszebb az a kisgyerekkori emlék. Hatéves voltam, a színházban a Nem élhetek muzsikaszó nélkül ment, s a színpadon játszott Kozák Gábor József híres zenekara. Köztük én, az első hegedűmmel, ahogyan jó apám tanított. Ennél nincs, nem lehet szebb emléke egy zenésznek, ugye? Lassan a hatodik X határán már a prímás. Haját megtizedelte, alakját elnehezítette az idő. Túl van az első szívinfarktuson és túl a zajos, „nagyéleten”. Már nincs bandája, duóban játszik, s a kék-pirosban < az a rend, délután szól a zene, este nyolckor hazamennek a zenészek .... — Nehezen jön álom a szememre, nézem a tévét, hallgatom az éjszaka hangjait. Aztán délelőtt, úgy mint most, gyakorolok. Lukács József azt mondja, legalább harmincezren ismerik őt Szolnokon. Lukács Jóskát, a prímást. Tizenhat éves volt, amikor az első zenekart megalakította. Végigjátszotta a várost, híres venfal'tozott út. A fiatalok építenek, kocsit vesznek és nem akarnak kátyúkban, sárban bukdácsolni az autóval. Ami tőlünk telik, megtesszük, társadalmi munkában parikosítunk, felújítunk. Pan tó Adtai fiatalkorában villanyszerelő volt. Most már túl van a hetvenen, de ma is fontos tisztet tölt be Öcsödön, őrá bízták a hely- tör.ténelti gyűjteményt. Honismereti kört alapított a faluban, s a gyűjtemény ösz- szeállításáiban is nagy szerepe volt. A lelikészi hivatal mellett, két hatalmas gesztenyefa árnyékában ikis épület, valamikor kápolna volt. A helytörténeti és a néprajzi múlt emléktárgyai asztalokra és nolcokra zsúfolva a három helyiségben. Anti bácsi magyaráz. — Ez itt a béklvó. Ezek meg lószerszámok. Mutathatok egy szép rokkát is ... Vagy ezeket a köcsögöket... Van itt még ez a többezer éves lelet is ... ezt egy régész mondta, nem is akartam elhinni — és mutatja a kooott. tört kis korsócskát. — Summásnép élt errefelé, teltek, itt vannak a szerszámaik. Akar látni eredeti kubikostalicskát? Ebben a házban élt József Attila. Sajnos. már csak kénen mutathatom meg. mert lebontották az épületet... Anlti bácsi lelkesen magyaráz. s korát meghazudtoló fürgeséggel járkál körbe. Abban reménykedik, hogy egyszer maid elköltözhet innen a gyűjtemény tágasabb helyre. Két munkahely A szőnyegszövő szövetkezet, ablakai az utcára nyílnak. ikihallatsziik a gépek csattanása. az asszonvbe- széd, -nevetés. A hosszú, tágas műhelvben készülő perzsaszőnyegek fölé görnyednek a nők. Az előttük fekvő minta nyomán boszorkánvos gyorsaságú mozdulataik alatt nagvobbodnak a szőnvegek. kiteljesednek a mintáik. A szövetkezet a békésszentand- rási szőnyegszövő üzem részlege. Régebben száz—százötven asszony dolgozott itt, most hatvan. Teljesítménybért kapnak, háromezertől ötezerig keresnek havonta. Bíró Imréné, a résZiteg vezetője 1956 óta áll az öcsödi telep élén. — A dolgozóink zömmel középkorúak. Olyan asszonyok, akik itt kezdtek el dolgozni még fiatal korukban. Nehéz, fárasztó és munkaigényes a szőnyegszövés. Nagyrészt kézi munkára van szükség. Az utóbbi időben sokan mentek el innen, főleg a fiatalabbak, déglők, éttermek vendégeinek szórakoztatója volt. A kezdet kezdetén a Tisza Táncegyüttesnek is az ő zenekara húzta a talpalávalót. Szerették, megbecsülték. Az együttessel messzi tájakra is eljutott. Finnországban, a Szovjetunióban is muzsikált. — Helsinkiben egy magyar asszonynak elhúztam a nó- táiát. Ügy derült ki, hogy hol született, az kellett neki, hogy Temető a Tisza,’ mikor kivirágzik. — A prímásnak mi a nótája? öregedő Lukács Jóska sok szeretettel ránéz a szaván csüggő élete párjára, s hosz- szú szünet után mondja: — Fehér Lóránd dala: Szeretnélek újra rózsák között, látni. Csendes a prímásék szép szobája. A város szívében élnek. — Nem régen! A Tabánban születtem, ott nevelkedtem, ott élt már az én családom is. A négy gyereket is ott neveltük fel. Aztán, mikor is, pár éve jött a belvíz, akiket elcsábított egy köny- nysbbnek vélt munka lehetősége. Az év elején még húsz—harminc emberrel több ült a szövőgépek mellett. A hirtelen létszámcsökkenés miatt év közben módosítani kell a tervünket, mert nem- tudjuk teljesíteni a vállalásokat. A Szabadság Tsz foglalkoztatja a legtöbb embert a faluban, 726 aktív tagja van. Közepes minőségű, kötött talajon gazdálkodnak, a hétezer-ötszáz hektáron búzát, kukoricát, napraforgót, cukorrépát termesztenek. Évente négyszáz tehenet, hétezernél több sertést, tizenötezer tojólibát tartanak. Most építenek egy korszerű, négyezer férőhelyes telepet az állatoknak. A háztáji gazdaságokban hibrid kukoricát termesztenek, -sertést; szarvasmarhát nevelnék. A növények, állatok többségét a szövetkezeten keresztül értékesítik. A téeszben tavaly százhetven -millió forint termelési értékre 27 millió forint nyereség jutott. Jelentős a melléktevékenységük is, zöldségboltot, élelmiszer- és tej-, boltot nyitottak, péküzemet működtetnek. A takarmánybolt segíti a háztáji gazdákat, itt vehetik meg a tápot, s a takarmányt, ha már elfogy, amit a kert, a háztáji hozott. Melléküzemáguk a kunszentmártoni Pannónia szőrmekikészítőnek dolgozik be. A -melléktevékenység bevétele évente több mint 63 millió forint. Aki marad Van, aki azt mondja, elmennek az emberek — különösen a fiatalok — Öcsödről. Mások bizakodóbbak. Tény, hogy a termelőszövetkezetben például az aktív dolgozók átlagéletkora nem haladja meg a negyven évet. Egy itt dolgozó tisztségviselő mondta a következőket: „Én itt építettem, itt is akarok maradni.” Van, aki marad. Van olyan is, aki elmegy. Mint minden faluból és városból. S akik maradnak, azoknak nehezebb, mert a félbehagyott tennivalók, a félúton megrekedt kezdeményezések befejezése az ő dolguk. Paulina Éva vízkárosult lettem, s itt kaptunk lakást ebben a régi házban. Lakott ő, muzsikált Pesten is, s maradhatott volna Horváth Elemérék, a világhíres zenészek között. Az asszony azonban nem szerette Pestet... Rég volt. Nagyfia, akinek születését itt áhította az anyja, rég prímás már, a restiben játszik. A másik Pesten, s ott tanulnak az unokák is, meglehet, nem is egy híres zenész lesz majd. A prímás nagyapa régi, elsárgult képeket mutat. Egy-egy emlék, életállomás. Karcagról Vert csipke, kunsági hímzés A változatos mintájú vert csipkék, a kunsági motívurti okkal ékesített perelinek, szűrök, térítők, járnák az országhatáron túl is ismertté tették a karcagi Népművészeti Háziipari Szövetkezetei. Termékeik persze a hazai piacon is népszerűségnek örvendenek. A különböző népművészeti munkák a modern lakás esztétikus díszítői, a lányok- asszonyok szívesen terítenek vál- lukra szolid mintákkal díszített perelineket. A szövetkezet évi termelési értéke közel 35 millió forint, melynek jelentős részét a bakfis- és gyermekkonfekció teszi ki. Az üzemnek hetvennégy alkalmazottja és ötszázhatvan bedolgozója van. A népművészeti termékek mintáit ipar- és népművészek tervezik. A csipkeverés tudományát jól ismerő Flach Mihályné és munkái Fotó: Dede Géza Könyv Kínáról Űj összefoglaló műveit jelentetett meg Kínáról a Kossuth Könyvkiadó. Mihail Sztyepanovics Kapicának, a neves szovjet tudósnak, a távolkeleti kérdések szakértőjének Kína — három évtized, /három politika című könyve a Kínai Népköztársaság megalakulásától napjainkig követi nyomon a külpolitika alakulását. Közben kint, szól a rádió ... — Mikor is? ötvenháromban én voltam a stúdió első prímása! Adásba játszottunk, köhinteni se volt szabad. Sok felvételt készítettek később, s meghívó jött a Magyar Rádiótól, Pestről is. Szerettem a rációt, a színészeket! De me^Rrattam Tatár Bandit, Varga Dodót, hogy elmentek . . . Sok jó színész volt a barátom, húztam én Mucsi Sándornak, Bojtor Imrének, el is felejtem, kinek. — Magát is elfelejtették, Jóska? — Múlik az idő, sok jó barát, kedves vendég nincs már. A fiatalok? Nem ismerik és. nem szeretik a magyarnótát, legfeljebb eltűrik. És a csuda tudja, hogy van ez, nem mulatnak már, valahogy mások az emberek. Hazasietnek, mint én, ha esteledik. Dehát én ugye, már a nyugdíjhoz közelítek ... Mégis azt mondja, a hegedűt le nem teszi. Ha az egészsége engedi, nem mond le a muzsika öröméről. Ebéd után hófehér ingben, gondosan öltözve indul nap mint nap. Munkába, muzsi-> kálni... — sj — — nzs — (Tudósítónktól) Szívmelengető érzés látni apró nebulókat a szép kivitelű, színestechnikával nyomtatott könyvek birodalmában. Birodalmat írók s nem tévedésből, mert hatalmas táskák nyelhetik el a könyvhegyet, ha iskolába indul a gyerek. Vajon mi lesz azokkal a kisdiákokkal, akik a birodalmon kívül rekedtek, mivel számukra nem küldtek könyveket? Az égető probléma tisztázása ürügyén az áfész-köny- vesbolt vezetője, Jecó András kétséget kizáró kézmozdulattal válaszol, amelynek lényege, summázata egyértelműen: nemleges. A megrendelt tankönyvek 35 százalékánál 5—8 százalékos mennyiségcsökkentéssel kapták meg a könyveket, ami magyarra fordítva azt jelenti, intézményenként és osztályonként 9—10—20 darab könyvvel kevesebb érkezett, s aki kapott, annak van, de kiegészítés nem lesz. Pl. a Kiss Pál Általános IskoláCharlie Chaplin eddig ismeretlen filmjére bukkantak egy filmarchívum pincéjében „valahol Angliában” — jelentette be a Thames magán televíziótársaság kedden. A 23 perces kisfilm címe „Hogyan csináljunk filmet?”, s Hollywoodot mutatja be 1918-ból. A film részben dokumentumanyagot, részben Chaplin stílusú komikus jeleneteket tartalmaz. Két tv-ren- dező bukkant rá, miközben amerikai filmvárosról készített sorozatukhoz gyűjtöttek anyagot. A film alig vágott, nyers formában volt, s először csak jelenetek kusza Utolsó „simításokat” végzi Nagy Lászlóné a szurhímzé- ses filcterítőn ba került 5. és 7. osztályos kémiai tankönyv használhatatlan, nyomdahibás, teljes cserére szorul. — De miből? — hangzik az új kérdés — amelyre a válasz, a megoldás nem a legmegnyugtatóbb. — Vissza az elosztóba, cserére, — no de kinek, mikor, hogyan? ügy érezzük, itt a „csináld magad mozgalom” költséges lenne tanulónként, szülőnként.Hiánycikk maradt: az általános iskolai történelem, a a középiskolai földrajzatlaszok, a gimnáziumi 4. osztályos történelem, és a 3. osztályos magyar nyelvtankönyv. Vannak könyvek, amelyek decemberre jelennek meg. összességében több mint 600 könyv hiányzik a füredi tanulók nehéz iskolatáskájából. Kajánkodók íov zárnák a problémát: addig se kell a suliba „cígölni” a gyereknek. — No, jó, jó és a tanulás? — bm — egymásutánjának tűnt. Miután Chaplin özvegye értesült a felfedezésről, átnézte férje hagyatékát, s megtalálta az alkotó gépírásos utasítását a darabok sorrendjéről. Az ezek alapján összeállított filmet múlt pénteken a tévétársaság házivetítőjében bemutatták az özvegynek. David Gill, a Thames rendezője úgy véli, hogy Chaplin eredetileg a nyilvánosságnak szánta alkotását, de később valamilyen okból lemondott bemutatásáról. Késői világ- premierje a londoni film- fesztiválon lesz novemberben, s jövőre műsorára tűzi a televízió is. A PRÍMÁS ismeretien Chapiin-fiim
