Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

1982. SZEPTEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet mezőtúri gyáregységében évente 4 típuscsaládból 2 ezer darab különböző ügyviteltechnikai gépet gyártanak. Képünkön Csap Jenőné vezérlő elek­tronikát készít a gépekhez Dinamikus a fejlődés T örökszentmiklóson Háromszorosára nőtt a szolgáltató kirendeltség teljesítménye A Hajdú-Bihar megyei Szolgáltatóipara Vállalat tö- r ökszentm ik'lósi kirendeltsé­ge 1976 tavaszán alakult, mindössze 3 fő- és 8 mell-' lékfoglalkozású dolgozóval, egy vezetővel. Fejlődését és az igények növekedését jel­zi, hogy (napjainkban 73 fő- és 67 mellékfoglalkozású dolgozót foglalkoztat, mind­össze három alkalmazott irányításával. Míg az első évben szolgáltatásból szár­mazó árbevétele mindössze 250 ezer forint volt, 1981- ben már 6,9 milliót .teljesí­tett, amelynek csaknem 28 százalékát a lakossági szol­gáltatás - tette ki. Az utóbbi években mind jobban elterjedt-a „saját ki­vitelezés”, . a „csináld ma­gad!” mozgalom, ugyanak­kor más gazdálkodó szervek (vállalatok, téeszek, áfész, ktsz) is növelték szolgáltató kapacitásukat, ami egészsé­ges versengésre sarkallta a szolgáltató kirendeltséget. Döntően építőipari, -szak­ipari munkákat vállalnak, jelenleg 9 környező község­ben elégítik ki a javítási, karbantartási igényeket. A vállalat megbízása alánján 10 ezer forint érték­határig önállóan vállalhat­nak megbízást a dolgozók, a nagyobb munkákhoz a kij rendeltségvezető engedélye szükséges. Mivel egyre nagyobb mér­tékben jelentkeaiik igény a kisakásépítésxe, a 'létszám fejlesztését tervezik olyan településeken, ahol még nincs dolgozójuk, de ezt el­sősorban töredék-■munkaidő hasznosításával, mellékfog- lalikozásúak beállításával oldják meg. Foglalkozni kí­ván a kirendeltség — a ter­vek szerint — termékgyár­tással is, a hiánycikkek pót­lására. — m — Tógái szakszervezeti vezetők látogatása A SZOT meghívására hi­vatalos látogatáson hazánk­ban .tartózkodó Togói Dol­gozók Országos Szövetségé­nek küldöttsége Barnabo Nangbob főtitkár vezetésé­vel szerdán megyénkbe lá­togatott. A küldöttségét Ár­vái István, az SZMT veze- Itőtitkára fogadta. A dél­előtti órákban a (küldöttség a Szolnok és Vidéke Áfész- mél járt, ahol Sárost Béla, az áfész elnöke tájékoztat­ta őket a szövetkezet életé­ről. A togói küldöttek délután a rákóczifalvi Rákóczi Tsz- be llátogattak. Bereczlki László, a termelőszövetkezet elnöke a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és eredményeikről tájékoztatta a küldöttséget. Ezít követően a vendégek a tsz egyes ága­zati tevékenységével a hely­színen is megismerkedtek. Az afrikai küldöttség a késő délutáni óráikban uta­zott vissza Budapestre. 1985-töl üzemel Bővítik a szolnoki felszíni vízmüvet Segítettek a munkahelyi kollektívák Úttörőház épült Kunhegyesen Kunhegyesen a Dózsa György úti Általános Iskola ifjúsági és diákcentrumában tavaly ősszel kezdődtek meg az úttörő- és ifjúsági ház építési munkálatai. A már korábban elkészült öl­tözőn, szabadidőszobán kí­vül újabb létesítménnyel gyarapodott a sportközpont. Az úttörőház létrehozásá­ban az ifjúsági alap össze­gén és a helyi tanács támo­gatásán kívül „szerepet vál­laltak” a diákok, a szülők valamint a helybeli szocia­lista brigádok, a munkahe­lyek vezetői és dolgozói. Kü­lönösen a Sütőipari Válla­lat fcunhegyesi üzeme, a BHG, a Vízgépészeti Válla­lat és a Kunság Népe Ter­melőszövetkezet szocialista brigádjai jeleskedtek a tár­sadalmi munkában. Az út- itörőház teljesen elkészült, helyére került a televízió, a magnó és más berendezés is. Az épületet, amelyben a pedagógusok KlSZ-alapszer- vezeténék rendezvényei is helyet kapnak, . hivatalosan a hónap második felében vehetik birtokukba a fiata­lok. A megyeszékhely ivóvízel­látásának javítása érdeké­ben a Víz- és Csatornamű Vállalat megbízásából to­vább' bővítik a szolnoki víz­műt a KÉV-METRO és a Hídépítő Vállalat szakembe­rei, akik jelenleg a vízkivé­tel! mű építését végzik a Ti­szán. Befejezték a hídfő és a közbenső pillér alapozását és terasz óta a cölöpök he­lyének fúrásán dolgozik egy száz tonnás úszódaru. Elké­szült 32 darab, egyenként 17 metier hosszú és 83 centi­méter átmérőjű vasbeton cölöp, eljutottak a Larsen szádpaLló leverésének befe­jező mozzanataihoz, azon kívül a medervédelmi mun­kálatok ás folynak. Több bo­nyolult és korántsem köny- nyű feladat vár még az épí­tőkre, hogy a száztízezar köbméter nyersvíz kiemelé­sére alkalmas vízmű 1985- ben megkezdhesse működé­sét. v Országos vasútmodell-kiáliítás nyílt a Ferencvárosi Va­sutas Művelődési Központban. A kiállításon több mint száz vasútmodellen kísérhetjük végig a közlekedés fej­lődését. Képünkön Junicza Tibor terepasztalának részlete Drága, drágább, legdrágább — miért? Kérdések és válaszok a jászberényi piacról — Hallatlanul drága a pi­ac! Már nem tudják az el­adók, hogy mit kérjenek! — zsémbeskedik egy nyugdíjas öregúr a jászberényi piacon. — Pénteken nagyobb a fel­hozatal, akkor olcsóbb — mutatja kosarában a zöld­ségcsomót, a kis karfiolfejet Kövér Antalné, aki szintén nyugdíjas. — Minden piacon itt va­gyok, kistermelőktől szoktam vásárolni, mert szebb árut kínálnak, .mint a boltok, igaz, drágábban — jegyzi meg Kocza Gyuláné bedolgo­zó. Ki diktálja az árakat? Minden nap van piac Be- rényben. A keddi és a pénte­ki a „heti”, és az utóbbi a legnagyobb. Mint általában mindenütt :* a felhozatal, a kereslet-kínálat viszonya határozna meg az árakat. Az év első felében — amikor a megyében a tavalyinál 37,8 százalékkal magasabb volt a zöldségfélék ára, s még a gyümölcsárak is 15,7 száza­lékkal meghaladták az előző év azonos időszakát — a kis­termelők diktálták az árakat. Zöldséget többnyire Jász- felsőszentgyörgyről, Szentlő- rinckátáról, Pusztamonostor­ról hoznak azóta is, a gyü­mölcs messzebbről utazik: Ceglédről, Kecskemétről, Tá- piószőlősrőf. A csarnokban, amelyet 5—6 éve nagy költ­séggel alakítottak ki, egymás szomszédságában üzemeltet árusító pavilont a helyi Kossuth Tsz és a Zöldért ki- rendeltsége. A csarnok szé­lén a Jászsági Áfész zöldség- gyümölcsboltja, pár lépéssel, pontosabban eev sarokkal öt-hat évvel ezelőtt Jász­berénynek 840 hektár szántó­földi és öntözéses zöldségter­mő területe volt — most az egész Jászságban nincs any- nyi. Miért? Bebizonyosodott, hogy csak ráfizetéssel lehet termelni, a közös gazdaságok több sikertelen próbálkozás után felhagytak vele. Jász- szentandráson volt úgy, hogy a Haladás Tsz 50 hektáron termett meggyét nem tudta eladni a Zöldért elődjének, a jászágóiak nyakán ott ma­radt a főzőtök. Fényszarun hagyománya volt a paradi­csomtermesztésnek. Koráb­ban 3—4500 hektáron is ne­velték. Ott a feldolgozás le­hetősége is, közel a Hatvani Konzervgyár — az idén egy hektárt se palántáztak a kö­zösben, mert volt már a fel- vásárlási ár olyan alacsony, hogy többet kifizetett a tsz a szedésért... ' Bakó Gáspár, a járási-vá­rosi pártbizottság titkára említi azt a közelmúltban összehívott tanácskozást, amelyen a város piaci hely­zete volt a fő téma: a hogyan tovább? — Meghívtuk mindazokat az érdekelt vezetőket, akik termeléssel, szervezéssel, együttműködéssel besegíthet­nének a város jobb ellátásá­ba, közreműködhetnének a piaci árak letörésében. Szep­temberre kértünk javaslato­kat. Felvetődött az is, hogy a Zöldért diktálja az árakat: olcsón veszi, drágán adja. mert időközben fonnyad, romlik a zöldáru, és eközben a vásárló kiszolgáltatottá vá­lik. Jobban járnánk, ha köz­vetlen a piacra szállítanának a termelők — jegyzi meg és sorolja a furcsaságokat, hogy pl. Ceglédről ide, a környék­ből meg inkább Pestre vi­szik az árut, 50—60 kilomé­terbe kerül „csupán” ... Húsz kilométerrel odébb Jászfényszarun a Béke Tsz- ben érdeklődöm: terveznek-e valamit szeptemberre a vá­ros ellátásának javítása ér­dekében? — Mi szívesen beszállunk — így Szabó Béla, a főköny­velő —, akár máris! Szállí­tani nem tudunk, de aki ide­jön, megkapja, amit kér. Jú­lius végén vitt egy kevés paprikát a herényi áfész, ki­lóját 14 forintért, s láttam a 301-es ABC-ben: tálcán, fó­lia alatt, négyötvenért da­rabját. Ja, hát ennyiért a nyakán marad! Ha tizen­nyolcért kínálta volna kiló­ját, el tudja adni. — Ha ma megjelenne vala­odébb az ugyancsak helybeli Zagyvamenti Tsz szerződé­ses üzemeltetésre kiadott, hasonló rendeltetésű üzlete. Amíg saját terméséből a hét téesz — júliustól paprikát, paradicsomot, augusztus kö­zepétől szilvát, szőlőt is a Kossuth, burgonyát, almát, dinnyét a Zagyvamenti — nem tudott a piacra vinni, kizárólag a Zöldért portéká­ját árulták. A felvásárlási láncolat jól tükröződött a kínált árunak a kistermelő­kénél gyengébb minőségén — érthető, hogy hamarabb elkelt a szebb, ha drágább is ... Bár a számok fárasztják az olvasót, mégis idekíván­kozik egy kis statisztika még. bizonyítandó, hogy nincs ol­csó piac. Júliusban a megyei átlag­árak (piaci felhozatal- és ár­megfigyelésekből értékelve) még mindig a tavalyi fölött voltak: a zöldségféléké 10,2. n gyümölcsöké 7,5 százalék­kal. ki a városból, mindegy, hogy téesz, Zöldért vagy áfész megbízásából.., ? — Ha szólnak, hogy kelle­ne 10 tonna paprika ? A hol­napi szedés már el van adva, de holnapután jöhetnének érte. A Zöldért vitt- Jászbe­rénybe és környékére körül­belül 7 vagon dinnyét, pap­rikából nem többet 100 má­zsánál ... Messzebbről eljön­nek, Salgótarjánba is viszik tőlünk az árut, nem igaz, hogy mennyit! (Augusztus 26-án az extra paprikát 7 forintért, a lecsónak valót 1,50-ért adták.) Jászszentandrás sincs messzebb Berénytől 28—30 kilométernél. Mi a vélemé­nye a város piacügyében a Haladás Tsz vezetőinek? — Több mint kétezer hek­tár zártkertje van Jászbe­rénynek, nála nagyobb váro­sok is önellátók. Harminc­ezer lakójából hétezer ember tanyákon él, vásárlóként nem jelentkezik a piacon — elmélkedik Bagi Tibor fő­könyvelő. — Nem olyan túl nagy a kereslet, azt pedig ott. helyi forrásokból kelle­ne kielégíteni. A kisparcellá- kon, hobbitelkeken javítani kellene az önellátás fokát. Ha a helyi szövetkezetek, az ál­lami gazdaság és a Zöldért- kirendeltség koordinálnának — mi esetenként besegíte­nénk —, reálisabb árak ala­kulnának ki. Sajnos, a sza­badárak állandóan mozog­nak, hogy lehet akkor olcsón termelni? A Zöldért rugal­matlan, késedelmesen intéz­kedik, áruterítése szervezet­ien, a nagy partnerek csalód­tak benne. Inkább a feldol­gozóiparhoz fordultak, mert alacsonyak ugyan az árak, de biztonságosabb az értéke­sítés. A Zöldért óriási árrés­sel dolgozik: amikor a para­dicsom piacj ára 8—10 forint volt. a konzervgyári ár alatt. 2—3 forintért vette tát, és ugyanakkor még minőséget követelt. Nekünk csak az előszedés költsége — válogat­va. berakva — 80 fillér—egy forint körül alakul. — Ha most valaki — Zöl­dért, tsz. áfész — a fogyasz­tók kedvére olcsó paradi­csombefőzési akciót szeretne szervezni a berényi piacon? — Konzervgyári minőséget konzervgyári áron. azaz egv forint kilencvenért kaphat nálunk, ha helybe jön ér­te. A Jászsági Áfész piaccsar­noki- üzletében ügyesen ke­reskednek. Kakuk György- né boltvezető lehetőséget kapott arra, hogy közvetle­nül a kistermelőktől vásárol­ja fel az árut. Jól szervez: ■előre egyeztet, hogy mikor mit hoznak, hogy mindig le­gyen friss zöldáruja. A friss mellett mindig ott a tegnap­ról, tegnapelőttről kimaradt is, osztályos áruként, olcsób­ban. Tanulni sohase késő! Kereskedni, szervezni ki­csiben persze könnyebb, mint nagyban, de azt is meg lehet tanulni. A jászboldogházi Aranykalász Tsz példa rá: je­lentős szerepet tölt be a fő-, város ellátásában. — A hatvanas évek köze­pén a TSZKER-rel indult ez a kereskedelmi tevékenysé­günk. A Lehel piaci árudánk vezetője szervezett olyan szállító hálózatot szerte az országban, téeszekből, állami gazdaságokból, hogy szinte . mindent árulunk — foglalja dióhéjba a lényeget Konkoly Béla, az elnök. S még hozzá­teszi : — Van már tíz éve is, Be- rényben tárgyaltunk az ellá­tásról, vezetői megbeszélésen. Akkor elmondtam: hetenként jár le kocsink, hozhatnak a Lehel piaci áruinkból olyan cikkeket, amikből itt nincs megfelelő kínálat... Akkor elvetették a javaslatot, azóta se beszéltünk róla. — Ha most kérnék erre? — A forgalom az Élmunkás téren sokszorosára nőtt, áru­dánk havi négymilliós for­galma mellett már nehezeb- 'ben menne. A szállítás is költségesebb, nem jön min­den héten a kocsi. — És ha kereskedési, szer­vezési tapasztalatért fordul­nának Önökhöz a herényiek? — Természetesen nem zár­kóznánk el... Arról, hogy' milyen egyéb változások várhatók a piac helyzetét vitató tanácskozás nyomán, megkérdeztem Ko­vács Miklóst, a városi tanács vb elnökhelyettesét. — Mindenképpen várható pozitív előrelépés, de mert szabadpiaci forgalom befo­lyásolásáról van szó, a jós­lás nem megoldás — jegyzi meg. — A hatásokat az ellá­tás és az árak alakulása kell, hogy bizonyítsa. Mindeneset­re az összefogástól azt re­méljük, hogy a zöldség-gyü- mölcsellátás biztonságosab­bá, egyenletesebbé. válik. Az alapvető termékeknél a téli tárolásúak jobb ellátását re­méljük. Bővebbet csak szep­temberben tudok mondani... Drága, drágább. legdrá­gább— miért? Ki diktálja az árakat? Hogyan tovább? Kérdéseket tettek fel vásár­lók, eladók és egyéb érdekel­tek. Gondokat, a termelést az értékesítést befolyásoló tényeket sorakoztattak fel, de már-már valamiféle vá­lasz is megfogalmazódott. Bizonyos, hogy kereskedni, szervezni meg kell tanulni, s jobb későn, mint soha. A vá­ros ellátása nem csupán a termelők gazdasági ügye, de jó lenne elérni, hogy a zöld­ség, a gyümölcs termesztése — ha hasznot nem is hoz — legalább ne legyen ráfizeté­ses. A környék adottságai magukban rejtik a lehetősé­get. A Zöldért — mint közvetí­tő — is sokat tehetne azért, hogy ne érje a rugalmatlan­ság, a szervezetlenség, a ké­sedelmesség vádja, s hogy a piacon a háziasszony tőle vásárolja meg az árut, ami csaknem olyan szép. mint a kistermelőké, de jóval ol­csóbb ... És — uram bocsá’l — mi történne, ha a téesz- árudák a berényi piacon nem a lánc-lánc — a hosszadal­mas Zöldért felvásárlási lánc — végére ért, kissé ..megfá­radt”. esetleg már fonnyadt árut kínálnák, hanem a kör­nyékbeli szövetkezetek ter­mékeit szednék össze viszont- eladásra?! Rónai Erzsébet Hogyan tovább?

Next

/
Thumbnails
Contents