Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-09 / 211. szám
1982. SZEPTEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet mezőtúri gyáregységében évente 4 típuscsaládból 2 ezer darab különböző ügyviteltechnikai gépet gyártanak. Képünkön Csap Jenőné vezérlő elektronikát készít a gépekhez Dinamikus a fejlődés T örökszentmiklóson Háromszorosára nőtt a szolgáltató kirendeltség teljesítménye A Hajdú-Bihar megyei Szolgáltatóipara Vállalat tö- r ökszentm ik'lósi kirendeltsége 1976 tavaszán alakult, mindössze 3 fő- és 8 mell-' lékfoglalkozású dolgozóval, egy vezetővel. Fejlődését és az igények növekedését jelzi, hogy (napjainkban 73 fő- és 67 mellékfoglalkozású dolgozót foglalkoztat, mindössze három alkalmazott irányításával. Míg az első évben szolgáltatásból származó árbevétele mindössze 250 ezer forint volt, 1981- ben már 6,9 milliót .teljesített, amelynek csaknem 28 százalékát a lakossági szolgáltatás - tette ki. Az utóbbi években mind jobban elterjedt-a „saját kivitelezés”, . a „csináld magad!” mozgalom, ugyanakkor más gazdálkodó szervek (vállalatok, téeszek, áfész, ktsz) is növelték szolgáltató kapacitásukat, ami egészséges versengésre sarkallta a szolgáltató kirendeltséget. Döntően építőipari, -szakipari munkákat vállalnak, jelenleg 9 környező községben elégítik ki a javítási, karbantartási igényeket. A vállalat megbízása alánján 10 ezer forint értékhatárig önállóan vállalhatnak megbízást a dolgozók, a nagyobb munkákhoz a kij rendeltségvezető engedélye szükséges. Mivel egyre nagyobb mértékben jelentkeaiik igény a kisakásépítésxe, a 'létszám fejlesztését tervezik olyan településeken, ahol még nincs dolgozójuk, de ezt elsősorban töredék-■munkaidő hasznosításával, mellékfog- lalikozásúak beállításával oldják meg. Foglalkozni kíván a kirendeltség — a tervek szerint — termékgyártással is, a hiánycikkek pótlására. — m — Tógái szakszervezeti vezetők látogatása A SZOT meghívására hivatalos látogatáson hazánkban .tartózkodó Togói Dolgozók Országos Szövetségének küldöttsége Barnabo Nangbob főtitkár vezetésével szerdán megyénkbe látogatott. A küldöttségét Árvái István, az SZMT veze- Itőtitkára fogadta. A délelőtti órákban a (küldöttség a Szolnok és Vidéke Áfész- mél járt, ahol Sárost Béla, az áfész elnöke tájékoztatta őket a szövetkezet életéről. A togói küldöttek délután a rákóczifalvi Rákóczi Tsz- be llátogattak. Bereczlki László, a termelőszövetkezet elnöke a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és eredményeikről tájékoztatta a küldöttséget. Ezít követően a vendégek a tsz egyes ágazati tevékenységével a helyszínen is megismerkedtek. Az afrikai küldöttség a késő délutáni óráikban utazott vissza Budapestre. 1985-töl üzemel Bővítik a szolnoki felszíni vízmüvet Segítettek a munkahelyi kollektívák Úttörőház épült Kunhegyesen Kunhegyesen a Dózsa György úti Általános Iskola ifjúsági és diákcentrumában tavaly ősszel kezdődtek meg az úttörő- és ifjúsági ház építési munkálatai. A már korábban elkészült öltözőn, szabadidőszobán kívül újabb létesítménnyel gyarapodott a sportközpont. Az úttörőház létrehozásában az ifjúsági alap összegén és a helyi tanács támogatásán kívül „szerepet vállaltak” a diákok, a szülők valamint a helybeli szocialista brigádok, a munkahelyek vezetői és dolgozói. Különösen a Sütőipari Vállalat fcunhegyesi üzeme, a BHG, a Vízgépészeti Vállalat és a Kunság Népe Termelőszövetkezet szocialista brigádjai jeleskedtek a társadalmi munkában. Az út- itörőház teljesen elkészült, helyére került a televízió, a magnó és más berendezés is. Az épületet, amelyben a pedagógusok KlSZ-alapszer- vezeténék rendezvényei is helyet kapnak, . hivatalosan a hónap második felében vehetik birtokukba a fiatalok. A megyeszékhely ivóvízellátásának javítása érdekében a Víz- és Csatornamű Vállalat megbízásából tovább' bővítik a szolnoki vízműt a KÉV-METRO és a Hídépítő Vállalat szakemberei, akik jelenleg a vízkivétel! mű építését végzik a Tiszán. Befejezték a hídfő és a közbenső pillér alapozását és terasz óta a cölöpök helyének fúrásán dolgozik egy száz tonnás úszódaru. Elkészült 32 darab, egyenként 17 metier hosszú és 83 centiméter átmérőjű vasbeton cölöp, eljutottak a Larsen szádpaLló leverésének befejező mozzanataihoz, azon kívül a medervédelmi munkálatok ás folynak. Több bonyolult és korántsem köny- nyű feladat vár még az építőkre, hogy a száztízezar köbméter nyersvíz kiemelésére alkalmas vízmű 1985- ben megkezdhesse működését. v Országos vasútmodell-kiáliítás nyílt a Ferencvárosi Vasutas Művelődési Központban. A kiállításon több mint száz vasútmodellen kísérhetjük végig a közlekedés fejlődését. Képünkön Junicza Tibor terepasztalának részlete Drága, drágább, legdrágább — miért? Kérdések és válaszok a jászberényi piacról — Hallatlanul drága a piac! Már nem tudják az eladók, hogy mit kérjenek! — zsémbeskedik egy nyugdíjas öregúr a jászberényi piacon. — Pénteken nagyobb a felhozatal, akkor olcsóbb — mutatja kosarában a zöldségcsomót, a kis karfiolfejet Kövér Antalné, aki szintén nyugdíjas. — Minden piacon itt vagyok, kistermelőktől szoktam vásárolni, mert szebb árut kínálnak, .mint a boltok, igaz, drágábban — jegyzi meg Kocza Gyuláné bedolgozó. Ki diktálja az árakat? Minden nap van piac Be- rényben. A keddi és a pénteki a „heti”, és az utóbbi a legnagyobb. Mint általában mindenütt :* a felhozatal, a kereslet-kínálat viszonya határozna meg az árakat. Az év első felében — amikor a megyében a tavalyinál 37,8 százalékkal magasabb volt a zöldségfélék ára, s még a gyümölcsárak is 15,7 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszakát — a kistermelők diktálták az árakat. Zöldséget többnyire Jász- felsőszentgyörgyről, Szentlő- rinckátáról, Pusztamonostorról hoznak azóta is, a gyümölcs messzebbről utazik: Ceglédről, Kecskemétről, Tá- piószőlősrőf. A csarnokban, amelyet 5—6 éve nagy költséggel alakítottak ki, egymás szomszédságában üzemeltet árusító pavilont a helyi Kossuth Tsz és a Zöldért ki- rendeltsége. A csarnok szélén a Jászsági Áfész zöldség- gyümölcsboltja, pár lépéssel, pontosabban eev sarokkal öt-hat évvel ezelőtt Jászberénynek 840 hektár szántóföldi és öntözéses zöldségtermő területe volt — most az egész Jászságban nincs any- nyi. Miért? Bebizonyosodott, hogy csak ráfizetéssel lehet termelni, a közös gazdaságok több sikertelen próbálkozás után felhagytak vele. Jász- szentandráson volt úgy, hogy a Haladás Tsz 50 hektáron termett meggyét nem tudta eladni a Zöldért elődjének, a jászágóiak nyakán ott maradt a főzőtök. Fényszarun hagyománya volt a paradicsomtermesztésnek. Korábban 3—4500 hektáron is nevelték. Ott a feldolgozás lehetősége is, közel a Hatvani Konzervgyár — az idén egy hektárt se palántáztak a közösben, mert volt már a fel- vásárlási ár olyan alacsony, hogy többet kifizetett a tsz a szedésért... ' Bakó Gáspár, a járási-városi pártbizottság titkára említi azt a közelmúltban összehívott tanácskozást, amelyen a város piaci helyzete volt a fő téma: a hogyan tovább? — Meghívtuk mindazokat az érdekelt vezetőket, akik termeléssel, szervezéssel, együttműködéssel besegíthetnének a város jobb ellátásába, közreműködhetnének a piaci árak letörésében. Szeptemberre kértünk javaslatokat. Felvetődött az is, hogy a Zöldért diktálja az árakat: olcsón veszi, drágán adja. mert időközben fonnyad, romlik a zöldáru, és eközben a vásárló kiszolgáltatottá válik. Jobban járnánk, ha közvetlen a piacra szállítanának a termelők — jegyzi meg és sorolja a furcsaságokat, hogy pl. Ceglédről ide, a környékből meg inkább Pestre viszik az árut, 50—60 kilométerbe kerül „csupán” ... Húsz kilométerrel odébb Jászfényszarun a Béke Tsz- ben érdeklődöm: terveznek-e valamit szeptemberre a város ellátásának javítása érdekében? — Mi szívesen beszállunk — így Szabó Béla, a főkönyvelő —, akár máris! Szállítani nem tudunk, de aki idejön, megkapja, amit kér. Július végén vitt egy kevés paprikát a herényi áfész, kilóját 14 forintért, s láttam a 301-es ABC-ben: tálcán, fólia alatt, négyötvenért darabját. Ja, hát ennyiért a nyakán marad! Ha tizennyolcért kínálta volna kilóját, el tudja adni. — Ha ma megjelenne valaodébb az ugyancsak helybeli Zagyvamenti Tsz szerződéses üzemeltetésre kiadott, hasonló rendeltetésű üzlete. Amíg saját terméséből a hét téesz — júliustól paprikát, paradicsomot, augusztus közepétől szilvát, szőlőt is a Kossuth, burgonyát, almát, dinnyét a Zagyvamenti — nem tudott a piacra vinni, kizárólag a Zöldért portékáját árulták. A felvásárlási láncolat jól tükröződött a kínált árunak a kistermelőkénél gyengébb minőségén — érthető, hogy hamarabb elkelt a szebb, ha drágább is ... Bár a számok fárasztják az olvasót, mégis idekívánkozik egy kis statisztika még. bizonyítandó, hogy nincs olcsó piac. Júliusban a megyei átlagárak (piaci felhozatal- és ármegfigyelésekből értékelve) még mindig a tavalyi fölött voltak: a zöldségféléké 10,2. n gyümölcsöké 7,5 százalékkal. ki a városból, mindegy, hogy téesz, Zöldért vagy áfész megbízásából.., ? — Ha szólnak, hogy kellene 10 tonna paprika ? A holnapi szedés már el van adva, de holnapután jöhetnének érte. A Zöldért vitt- Jászberénybe és környékére körülbelül 7 vagon dinnyét, paprikából nem többet 100 mázsánál ... Messzebbről eljönnek, Salgótarjánba is viszik tőlünk az árut, nem igaz, hogy mennyit! (Augusztus 26-án az extra paprikát 7 forintért, a lecsónak valót 1,50-ért adták.) Jászszentandrás sincs messzebb Berénytől 28—30 kilométernél. Mi a véleménye a város piacügyében a Haladás Tsz vezetőinek? — Több mint kétezer hektár zártkertje van Jászberénynek, nála nagyobb városok is önellátók. Harmincezer lakójából hétezer ember tanyákon él, vásárlóként nem jelentkezik a piacon — elmélkedik Bagi Tibor főkönyvelő. — Nem olyan túl nagy a kereslet, azt pedig ott. helyi forrásokból kellene kielégíteni. A kisparcellá- kon, hobbitelkeken javítani kellene az önellátás fokát. Ha a helyi szövetkezetek, az állami gazdaság és a Zöldért- kirendeltség koordinálnának — mi esetenként besegítenénk —, reálisabb árak alakulnának ki. Sajnos, a szabadárak állandóan mozognak, hogy lehet akkor olcsón termelni? A Zöldért rugalmatlan, késedelmesen intézkedik, áruterítése szervezetien, a nagy partnerek csalódtak benne. Inkább a feldolgozóiparhoz fordultak, mert alacsonyak ugyan az árak, de biztonságosabb az értékesítés. A Zöldért óriási árréssel dolgozik: amikor a paradicsom piacj ára 8—10 forint volt. a konzervgyári ár alatt. 2—3 forintért vette tát, és ugyanakkor még minőséget követelt. Nekünk csak az előszedés költsége — válogatva. berakva — 80 fillér—egy forint körül alakul. — Ha most valaki — Zöldért, tsz. áfész — a fogyasztók kedvére olcsó paradicsombefőzési akciót szeretne szervezni a berényi piacon? — Konzervgyári minőséget konzervgyári áron. azaz egv forint kilencvenért kaphat nálunk, ha helybe jön érte. A Jászsági Áfész piaccsarnoki- üzletében ügyesen kereskednek. Kakuk György- né boltvezető lehetőséget kapott arra, hogy közvetlenül a kistermelőktől vásárolja fel az árut. Jól szervez: ■előre egyeztet, hogy mikor mit hoznak, hogy mindig legyen friss zöldáruja. A friss mellett mindig ott a tegnapról, tegnapelőttről kimaradt is, osztályos áruként, olcsóbban. Tanulni sohase késő! Kereskedni, szervezni kicsiben persze könnyebb, mint nagyban, de azt is meg lehet tanulni. A jászboldogházi Aranykalász Tsz példa rá: jelentős szerepet tölt be a fő-, város ellátásában. — A hatvanas évek közepén a TSZKER-rel indult ez a kereskedelmi tevékenységünk. A Lehel piaci árudánk vezetője szervezett olyan szállító hálózatot szerte az országban, téeszekből, állami gazdaságokból, hogy szinte . mindent árulunk — foglalja dióhéjba a lényeget Konkoly Béla, az elnök. S még hozzáteszi : — Van már tíz éve is, Be- rényben tárgyaltunk az ellátásról, vezetői megbeszélésen. Akkor elmondtam: hetenként jár le kocsink, hozhatnak a Lehel piaci áruinkból olyan cikkeket, amikből itt nincs megfelelő kínálat... Akkor elvetették a javaslatot, azóta se beszéltünk róla. — Ha most kérnék erre? — A forgalom az Élmunkás téren sokszorosára nőtt, árudánk havi négymilliós forgalma mellett már nehezeb- 'ben menne. A szállítás is költségesebb, nem jön minden héten a kocsi. — És ha kereskedési, szervezési tapasztalatért fordulnának Önökhöz a herényiek? — Természetesen nem zárkóznánk el... Arról, hogy' milyen egyéb változások várhatók a piac helyzetét vitató tanácskozás nyomán, megkérdeztem Kovács Miklóst, a városi tanács vb elnökhelyettesét. — Mindenképpen várható pozitív előrelépés, de mert szabadpiaci forgalom befolyásolásáról van szó, a jóslás nem megoldás — jegyzi meg. — A hatásokat az ellátás és az árak alakulása kell, hogy bizonyítsa. Mindenesetre az összefogástól azt reméljük, hogy a zöldség-gyü- mölcsellátás biztonságosabbá, egyenletesebbé. válik. Az alapvető termékeknél a téli tárolásúak jobb ellátását reméljük. Bővebbet csak szeptemberben tudok mondani... Drága, drágább. legdrágább— miért? Ki diktálja az árakat? Hogyan tovább? Kérdéseket tettek fel vásárlók, eladók és egyéb érdekeltek. Gondokat, a termelést az értékesítést befolyásoló tényeket sorakoztattak fel, de már-már valamiféle válasz is megfogalmazódott. Bizonyos, hogy kereskedni, szervezni meg kell tanulni, s jobb későn, mint soha. A város ellátása nem csupán a termelők gazdasági ügye, de jó lenne elérni, hogy a zöldség, a gyümölcs termesztése — ha hasznot nem is hoz — legalább ne legyen ráfizetéses. A környék adottságai magukban rejtik a lehetőséget. A Zöldért — mint közvetítő — is sokat tehetne azért, hogy ne érje a rugalmatlanság, a szervezetlenség, a késedelmesség vádja, s hogy a piacon a háziasszony tőle vásárolja meg az árut, ami csaknem olyan szép. mint a kistermelőké, de jóval olcsóbb ... És — uram bocsá’l — mi történne, ha a téesz- árudák a berényi piacon nem a lánc-lánc — a hosszadalmas Zöldért felvásárlási lánc — végére ért, kissé ..megfáradt”. esetleg már fonnyadt árut kínálnák, hanem a környékbeli szövetkezetek termékeit szednék össze viszont- eladásra?! Rónai Erzsébet Hogyan tovább?
