Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-08 / 210. szám
1982. SZEPTEMBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt A televízió ;ta!an nem is gondolja, vagy nem is hiszi, mily soikiat tehet és tesz is az ismeretek korszerű terjesztésében, más művészetek népszerűsítésében; akár például az olvasáshoz való kedvcsinálásban is. Igaz, az ismeretnyújtás és -szerzés ráció dolga, ilyenkor az ész működik, de televíziós eszközökkel el lehet érni — példa van rá nem egy — és el is kell, hegy a szív is „munkát kapjon”, azaz érzelmeinket is mozgósítsa a jól megalkotott ismereteket terjesztő program. Ismeretek, sorozatok Volt egyszer egy Nyitott könyv, Katkó István szerkesztette óvaken át. Aztán belső átszervezések folytán egyszerűen megszűnt, így döntöttek a televízió felelős vezetői. Kifáradt a műsor, megújítani már nem képes magát, így ad aota tették, a könyvek televíziós fórumát. A szerkesztő Katkó Istvánt azonban nem olyan fából faragták, hogy lemondjon kar társainak, s az új könyveiknek vonzó propagálásáról. Bizonyság rá a Kortársiünk sorozat, amelyben legutóbb Gáli István mutatkozott be, a filmen is népszerűvé vált Mónesigaz- da szerzője. Természetesen: szerkesztő Kaitlkó István. És a módszer? Néhány meg'fil- mesített novella a Vaskor- kötetből és hozzá beszélgetés az íróval. Ugyanaz tehát, mint hajdan a Nyitott könyvben; ízelítő Gáli István realista szemléletű munkáiból, melyekben az élet bölcs szemléletéből és megítéléséből fakadó sajátos humor bújkál, és mérni eligazítás az óletűton, amit ezúttal Berkes Erzsébet kritikus irányított — sajnos kissé 'halványan. Nem csoda, hogy a jelenlevő író sem tudott mit kezdeni a közhelyek felé kacsingató, felszínen sikló kérdésekkel. Mégis jó, hogy volt ez a műsor, ez a televíziós étvágygerjesztő az olvasásra,, mert aki példáiul most látta Gáli az ötvenes évek világát ironikusan ábrázoló novelláit a képernyőn, még ha meglehetősen vázlatos formában is, biztosan kedvet ikap hozzá, mármint a szóbanforgó könyv olvasáséihoz. S ezért megéri a fáradságot. Nem szoktam műsorokról előzetesen dicshimnuszt' zengeni (ledorongoló ibírálötot még kevésbé), e hely nem arra való. Most mégis kivételt teszek, és egy induló ismeretterjesztő program beharangozása alkalmából — szombaton kora délután eset meg, 'talán sokan nem is figyelitek rá — szeretnem rábeszélni a nézőket ifjú Gazda István tudománytörténeti sorozatának megtekintésére. Hisz a régi magyar itudósvilág elevenedik majd meg képekben, szavakban — szemléletesen. Hány fényes szellem világított történelmünk egén, hány ragyogó korszakos ötlet született honi géniuszaink agyában, hány kiváló természettudóssal büszkélkedhet 'nemzetünk — akikről talán még iskolai tanulmányaink során sem kaphatunk, kaphattunk idő híján megfelelően teljes képe-t. Aztán vannak híres egyéniségek, akikről viszont néhány ameikdotikus történetnél alig több járja közkézén, az utókor emlékezeTanyamúzeum Egy város éppúgy szegényebb emlékek nélkül, mint az lemfoeir. Ezt ismerték «fel Békéscsabán évekkel ezelőtt, amikor elhatározták az ország harmadik tanyamuzeu- ménak 'létrehozását. A városhoz közel,, a Gyula felé vezető országút mellett 'levő Gajdács-féle tanyáira esett a választás. téből többre nemigen futotta. A természeti ismeretek, a reáliák egyébként is Kissé idegenek a nem szakmaiak, tehát csak amatőr érdeklődők körében. Ezért is ígérkezik valóban hézagpótlónak Gazda István most induló sorozata. Érdemes lesz odaülni a képernyőhöz. Egy másik ismeretterjesztő sorozat, az ön hogyan döntene viszont már harmadik adását élte meg a képernyőn. Bár témája szigorúan vett gazdáságpoliitiika, inkább nevezném közéleti ismereteik műsorának Erdélyi Sándor sorozatát. Hisz a benne felvetődő problémák ’ s a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések mindig túlmutatnák a szóbanforgó tárgy szűkebbein vett határain. Érdekes isimeretterjesztési kísérlet ez. És mert Erdélyi jól tudja, nemcsak a valóság áibirázola?ába|m, hanem .magában 'a valóságban is, még az üzemek, vállalatok életében is és még az olyan kérdésben is, mint például a találmányök útja, sorsa is lényegében minden emberi viszonyllatőkban fejeződik ki, igazán, ezért a dolgok emberi oldalát „faggatja”. Ezért érezhettük mélységesen emberinek legutóbb ás azt az eszmecserét, amely a helyzetet vázoló játékot követően kibontakozott a képernyőn; amely egyébként nem is tudott pontosan válaszolni a címben felvetett kérdésre. De hát az-e a fontos, hogy egy-egy vitás helyzetet mondhatni iskolás válasszal, tömör recepttel zárjon a műsor, hogy ettől azután elnehezült fejét nyugodtan hajtsa álomra a néző? Egyáltalán nem: az igazi siker: a felvetett problémáik, a nyugtalanító helyzetek 'továbbgondolása. Hisz ha jószerével oktató szándékkal lehet is tipizálni bizonyos társadalmi, gazdasági helyzeteket, azért minden egyes, az életben előálló szituáció megoldása egyedi mérlegelést, elbírálást kíván. Ehhez adhat ötletet és főleg emberi vonatkozásokban bátorítást 'és erősítést a helyes megoldáshoz a humánusan okos, közéleti tartalmú sorozat. (Mellesleg ha valaki nem tudná, az író Erdélyi Sándor és a műsorvezető Erdélyi Sándor a Martfűi Növényolaj gyár gya- ■koirtó főmérnöke. Röviden Lányi András nagy fába vágta a fejszéjét: tévéfil- met készített Krúdy vibrá- lóan színes, finoman lírai, ugyanakkor fölényesen ironikus regényéből, képernyőre vitte az Ál-Petőfit. Bele is tört a fejszéje. Az író impresszíioniszti'kus világát sikerült ugyan gyönyörűségesen szép képekben átmentenie a képernyőre, de a 'túlbonyolított cselekménnyel, valamiféle rosszul értelmezett szerkezeti, ikomponálási modernesítéssleil — ameliy- nek végső eredménye, hogy a részletek úgy keverednek, hogy már-már akadályává válik a megértésnek, a gyors felfoghat óságnak — sajnos, meddő kísérlet lett az Ál- Petőfi megfilmesítése. Ezúttal azt kell mondanom, fájó slzívvel': egy új ■ magyar tévédiráma jó helyre került a televízió műsorában késő este, vasárnap a kettesen. A vigasz csak annyi: az Ál- Petőfi mlint olvasmány, azért kitűnő. VM. szélmalommal A tanya mindhárom helyiségében hagyományos enteriőrrel találkozhat a .látogató. A lakórészhez csatlakozó istállóban mezőgazdásági szerszámok láthatók. A tanya mellett .azelőtt nem volt szélmalom. Ami most itt áll Bókéssámsónról a falutól és az utaktól távol álló helyről került ide. Küzdelem az analfabétizmus ellen Kultúránk őrlője/ hordozója: az írás Két napig Mikrobiológusok tanácskozása Szolnokon Pécs, Nagykőrös, Tokaj és Balatonboglár után az idén Szolnokon, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán rendezték meg a mikrobiológus szakmérnökök öttír- dik tudományos tanácskozását. A kétnapos országos értekezlet programját a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület és a helyi területi szervezet állította össze. Az élelmiszeripar mikrobiológiai es higiéniai kérdéseiről az ágazatban használt fertőtlenítőszerekről a termelés során szerzett gyakorlati tapasztalatokról hallottak előadást a résztvevők az értekezlet tegnapi első napján. A mikrobiológi- sok tanácskozásának előadói a Kertészeti Egyetem tanárai, a Konzervipari Kutató- intézet és a fővárosi KÖJÁL munkatársai, valamint a gyakorló szakmérnökök. Balatoni szezonzáró, badacsonyi szürettel A hagyományos badacsonyi szüreti mulatsággal ér véget szombaton és vasárnap a balatoni nyár kulturális- és szórakoztató programja. A „Badacsoriyi szüret” elnevezésű programot idén első ízben két napra tervezik. Szombaton 15 órakor a badacsonyi mólóról indul a „disco”-hajó, amelyen divatbemutatót ig tartanak. A délutáni órákban a szabadtéri színpadon folklórműsor szórakoztatja a közönséget, este pedig a Hableány étteremben megkezdődik a virradatig tartó szüreti bál. Vasárnap 10.30 órakor Badacsonytomajról indul meg a látványos szüreti menet, megelevenítve a nagyhírű borvidék szüreti játékait. A badacsonyi szabadtéri színpadon nonstop folklór műsort rendeznek és ismét megtartják a már országos hírű népművészeti vásárt. Szeptember nyolcadikát világszerte az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjaként tartják számon az UNESCO 1965-ben megtartott teheráni világkongresszusának határozata értelmében. Az írástudatlanság mértéke, minősége természetesen nagyon különböző, de mindenképpen jellemző az adott ország, földrész gazdasági, társadalmi, politikai helyzetére, kulturális fejlettségére. Ahol több az írástudatlan, ott nagyobb a szegénység, rosszabbak a gazdasági, művelődési, társadalmi, politikai viszonyok. Az írástudatlanság a haladás egyik legnagyobb kerékkötője, még ott is, ahol a felemelkedés útjából már elhárult a legtöbb akadály. A nemzetközi statisztikák tanúsága szerint az írástudatlanok zöme, — több mint egymilliárd ember az egykori gyarmatokon él, ahol az évszázados gyarmati függőség, a kiszolgáltatottság következtében a lakosság túlnyomó többsége —, 90—95 százaléka, nem tudott írni és olvasni. A gyarmati rendszer felszámolása óta természetesen sokat javult a helyzet, különösen ott, ahol a politikai függetlenség kivívása után ráléptek a gazdasági önállóság útjára, fokozatosan leküzdve a gyarmati elmaradottságot és a kiszolgáltatottságot, a- néokolonializ- mus béklyóit. Kubában például a Battis- ta-rendszer idején a lakosság 24 százaléka analfabéta volt. Az • írástudatlanság leküzdésére szervezett kampány során két év alatt gyakorlatilag mindenkit megtanítottak az írás-olvasás alapelemeire és ma már csak az összlakosság 4 százaléka analfabéta. Komoly eredményeket értek el Indiában, az arab államokban is, azonban olyan nagy volt az elmaradás, olyan sok — tíz és százmillió emberről van szó, hogy gyors és alapvető változásra még sokáig nem lehet számítani. Indiában, ahol a lakosság kétharmada írástudatlan, hozzávetőleges számítások szerint 200 dollárba kerül egy ember megtanítása az írásra és. olvasásra. Az államnak ez óriási- tehertétel, pedig az ország ipari, mezőgazdasági fejlődése kiművelt- emberfők nélkül elképzelhetetlen. Kubában annakidején forradalmi tettnek számított az, hogy valáki lemenjen egy faluba és addig vissza se térjen korábbi munkahelyére, amíg mindenkit — öreget, fiatalt — meg nem tanított az írásra és olvasásra. Indiában a társadalom hallatlan mértékű rétegződése, és elsősorban az analfabéták sokmilliós nagyságrendje miatt ez az út aligha járható, erőforrásaikat tehát főként a fiatalokra, az alapfokú iskola- rendszer általánossá tételére fordítják. Ezért van az, hogy bár az analfabéták aránya csökken, számuk mégis emelkedik. Ráadásul nagyon sokan csak a nevüket tudják leírni, és gyakorlatilag olvasni is alig tudnak. Hazánkban az írástudatlanság elleni küzdelem tulajdonképpen befejeződött, hisz az iskolakötelesek 93 százaléka elvégzi az általános iskola nyolc osztályát. A/, 1970-es népszámlálás A rozsályi cigánycsalád gyermekei rendszeresen járnak iskolába, sőt, arra is vállalkoztak, hogy az idősebbeket megtanítják a betűvetés tudományára adatai szerint az ország ötmillió aktív keresője közül mindössze 50 ezer ember nem járt iskolába, és ez jelentéktelen töredéke csupán a felnőtt lakosságnak. Tennivalónk azonban mindezek ellenére mégis igen sok van. Az analfabétizmus azért veszélyes a társadalomra, mert ha nem foglalkoznak vele, újratermelődik. Aki jgyermekkorában nem járt) iskolába, az saját gyerekei iskoláztatásával sem törődik. így aztán az Írástudatlanság, és még inkább a rejtett analfabétizmus különösen a cigánylakosság körében napjainkban is burjánzik. Terjedését meg kell akadályozni. Hz írás-olvasás tudománya valóságos kincs, •amelyet jól kell kamatoztatni. A könyvek segítségével ismerhetjük meg a világot, a tudományokat, az írás-olvasás az élet minőségének alakítója, egyik fundamentuma. A néphadsereg, a munkás- szállások, művelődési intézmények, a szocialista brigádok nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy a passzív írástudással rendelkező, a könyvek, szakmai, műszaki, tudományos, társadalmi ismeretek iránt alig- alig érdeklődő, az általános iskolán éppen csak, hogy átbukdácsolt fiatalokat — mert zömükben róluk van szó — bevezessék a betűk, a kultúra világába. — VF — Takács Gyula, Egri Kati és Soraoss Zsuzsa — aki a táncot tervezte és betanítja A zongoránál Harányi Márton korrepetitor Egy-egy sikeres színpadi mozdulat, jelenet-részlet gyakorta napok, hetek mun- kajának gyümölcse. Ez a színház nézők által kevésbé ismert oldalához tartozik. Táncpróbán vagyunk. Zene, üres parkett, két színész, tánctanár, zongorista. S lépésről lépésre valósul meg a koreográfus elképzelése. A szolnoki Szigligeti Színházban szeptember 17-én kezdődik az évad Maugham: Imádok férjhez menni című zenés játékával. A mozdulat már könnyed, lendülete, önálló „élete” van A Figyelj, valahogy így — Egri Kati és Somoss Zsuzsa Fotó: T. Katona László Arcok egy mozdulat keretében
