Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

1982. SZEPTEMBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Megfúrt” paprikák Feldolgozásra készítik elő a konzervnek valót Tiszakürtön A kecskeméti konzervgyár hármas számú tiszákürti te­lepén javában tart a papri­kaszezon. Targoncák hozzák- viszik a ládákat, benn a csarnokban fürge kezek vil­lanymotorral hajtott fúrók­kal szedik ki a paprika köze­pét. Méghozzá igen gyorsan hiszen százhúsz mázsa papri­kát fosztanak meg a maghá­zától naponta. A „megfúrt” paprikát ez­után elszállítják Kecskemét­re a konzervgyárba, hogy ott felszeletelve az oly kedvelt lecsót ízesítse. Ezidáig 50 ton­na paprikát készítettek elő Szeptember 17-től 26-ig Budapesten megrendezendő őszi BNV-re utazó látogatók részére az egész ország terü­letéről Budapestre a Magyar Államvasutak, illetve a GYSEV magyar vonalain 33 százalékos menettérti utazá­si kedvezményt nyújtanak. A kedvezmény odautazásra szeptember 16-án nulla "órá­tól szeptember 26-án 12 órá­ig, visszautazásra pedig szeptember 17-én 12 órától szeptember 27-én 24 óráig érvényes. A látogatók kedvezménye Budapesten a Keleti-, Nyu­tartósításra Tiszakürtön. E kampánymunka mellett napi 10 tonna cseresznyepaprikát tartósítanak. A kampányidő­szak után zárófedelek, kon- zervtetők készítésével, vala­mint ötliteres üvegekben ér­kező befőttek kiszerelésével és utántisztításával foglal­koznak, nyújtanak segítséget a munkaerőgondokkal küsz­ködő kecskeméti gyárnak. A tiszakürti konzervüzem ered- - ményes termelését bizonyít­ja, hogy elmúlt negyedévi tervét 118 százalékra teljesí­tette. F. T. gáti-, Déli- és Józsefváros állomásra érvényes. A me­nettérti jeggyel az utazás sem az oda, sem pedig a visszaútban nem szakítható meg. A látogatóknak ked­vezményes jegyüket a vásár kapuján belül „Budapesti Nemzetközi Vásár” szövegű bélyegzővel kell lebélyegez­tetniük. A tíz éven aluli gyermekek, valamint az egyéb kedvezményes jegyre jogosultak az őket megillető kedvezményen felül további kedvezményben nem része­sülhetnek. Télen is telített lesz Nyulak, galambok „asztala” Táptakarmány környei recept szerint A tavaszba nyúló tél, és a csapadékszegény nyár hem kényeztette el az idén a kis­termelőket, a baromfite­nyésztéssel is foglalkozó háztáji gazdákat. A szokott­nál rövidebb ideig kínálta magát a kaszálásra alkalmas friss fű, a legelő, ezért az eddigieknél is nagyobb szük­ség volt a keverék-takarmá­nyokra, a tápokra, kon- centrátumokra. Ezt a szük­ségletet a Jászságban a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat jászberényi körzeti üzemének keverrő-granulá- ló részlege elégítette ki. A keverőüzem az idén — az év elejétől július végéig — 18 ezer 528 tonna keve­réktakarmányt gyártott. A több mint 50 féle terméke közül a legkeresettebb a nagyüzemi és háztáji állat­tartásban egyformán nélkü­lözhetetlen hízósertéstáp és sertésabrak volt. Jutott bőven a kistermelőknek a baromfitápokból, az ugyan­csak keresett kacsatápból is. A korábban elkezdett kí­sérletezések eredményeként a választék az idén új keve­rékfélékkel bővül. A kiske­reskedelem megrendelései alapján elkezdték a környei mezőgazdasági kombinát re- ceptúrája szerint készülő ga­lamb- és nyúltáp gyártását. Űj termék az egységes ta­karmányliszt. Előnye, hogy olcsó, és szükség szerint ott­hon is keverni (dúsítani) le­het a különféle szemestakar­mányokkal. A keverőüzem termékei szerződéses alapon eljutnak két állami gazdasághoz és tizenhárom termelőszövetke­zetbe, a tizenegy saját üze­meltetésű és ugyanannnyi áfész-terménybolton keresz­tül pedig a kistermelőkhöz, a háztáji gazdaságokhoz. Az igények hiánytalan ki­elégítése érdekében az üzem dolgozói külön műszakot vállaltak. A .nyár legforgal­masabb két hónapjában öt alkalommal dolgoztak sza­bad szombaton, három mű­szakban. Ennek eredménye, hogy a július végéig legyár­tott takarmánytáp mennyi­sége 870 tonnával volt több a tervezettnél. A sikeres nyári műszak után a jászberényi keverő­granuláló üzem készül a kö­vetkező feladatokra Arra, hogy a télen is terített le­gyen a nyulak, a galambok asztala, hogy jusson bőven a sertésabrakból, a baromfitá­pokból, a keresett takar­mánylisztből. Az év végéig további 17 ezer tonna keveréktakar­mányt és koncentrátumot készítenek. Ezzel a mennyi­séggel teljesítik a már beér­kezett megrendeléseket. Amennyiben az igények — a nyári hónapokhoz hason­lóan — ősszel, télen is nö­vekednek. az üzem dolgozói újból vállalják a szabad szombati műszakot. Augusztus elejétől szeptember végéig tart a paprikaszezon a tiszakürti telepen Utazási kedvezmény a BNV látogatóinak Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk 1982. szeptember 7-től * Devizanem Vételi Közép- Eladási Pénznem árf, 100 egységre forintban Vásárolható Vételi Eladási legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban 6 640,76 6 647,41 6 654,06 3 710,32 3 714,03 3 717,74 80,93 81,01 81,09 445,45 445,90 446,35 551.67 552,22 552,77 1 413.94 1 415,36 1 416,78 149.68 149,83 149,98 3 086.68 3 089,77 3 092,86 13 185,25 13 198,45 13 211,65 575,09 575,67 576,25 1 555.28 1 556,84 1 558,40 27,52 27,55 27,58 221.18 221,40 221,62 44.37 44,41 44,45 34.44 34,47 34,50 1 827.64 1 829,47 1 831.30 624,35 624.97 625,59 2 597.40 2 600.00 2 602.60 uuuni 3 819.77 3 823.59 3 827.41 államközi megállapodásokon alapuló hiva. árfolyamok változatlanul az 1982. június megfelelően vannak érvényben. goi font sztrál dollár iga frank n korona mcia frank llandi forint >án yen (1000) nadai dollár vaiti dinár rvég korona ZK márka isz líra (1000) 'trák schilling rtugál escudo myol peseta íjci frank íd korona és cl. rubel A dollár közlésnek Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona . Finn márka Francia frank Görög drachma Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1080) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Török líra USA dollár 50 50 5 000 1 000 100 500 500 . 1 000 10 000 100 100 10 1 000 1 000 50 000 1 000 5 000 5 000 1 000 100 ,1 000 100 6 447,99 6 846,83 3 602.61 3 825,45 78,58 83,44 432,52 459,28 787,95 836,69 535,65 568.79 53,22 56,52 1 372.90 1 457,82 145.34 154,32 65.52 69,58 2 997,08 3 182,46 12 802,50 13 594,40 558,40 592,94 1 510.13 1 603,55 26*72 28.38 214.76 228,04 43.08 45,74 33.44 35.50 1 774.59 1 884,35 606.22 643.72 22,36 23,74 3 708.88 3 938,30 Fontos „apróságok” Gáz és termálvíz kétmillió tonna olaj helyett Nemrég jelent meg a Nép- szabadság hasábjain egy ri­port arról, hogyan haszno­sítják Franciaországban a termálikutaikat. Lapunkban is beszámoltunk már a Kő- olajkutató Vállábát e speciá­lis energiahordozót adó kül­honi fúrásairól, a kút ki­képzési munkáiról. A me­Szolnok megyében eddig 220 kutató és fél táró fúrást mélyítetek le, a szénhidro­génipar ebből 138-at tudott „munkára fogni”. A kutatás eredményeként 4 helyen ta­lálták olyan kis mennyiségű földgázt a megyénkben, amelynek „rákapcsolása” az országos gázvezetékre nem gazdaságos. Ott helyiben vagy legalábbis közel a lelőhely­hez viszont már van remény arra, hogy megéri ezt az energiahordozót kitermelni. Ennyiben hasonlatosak ezek a kis mezők termálvízhez — ez utóbbit a kiegészítő gyei tanács mezőigazdasági és élelmezési osztályvezető­jének levele, s nem utolsó sorban a vizsgálatok töme­ge;- tanulmányok sokasága szolgál indítékul arra, hogy az említett különleges ener­giahordozó megyei haszno­síthatóságáról beszéljünk. tanulmány adatai szerint 82 meddőfúrás szolgáltathatná. Nem szükséges az energia­hordozók átváltozásait il­lusztrálva — hiszen feltehe­tően csekély azoknak az ál­lampolgároknak a száma, akik nem hallottak volna a két olajárrobbanásról — azit -hangsúlyozni, -hogy fon­tos ezékkel az „apróságok­kal” foglalkozni. A kedvező geológiai viszonyok, a ter­málvíz szöLgál-tatására al­kalmas kutak meglehetősen nagy száma, továbbá az a tény, hogy az említett ki­sebb földgáz-előfordulások kétmillió tonnányi kőqjiaj- egyenóritéket képviselnek, mindez megérdemli a figyel­met. A két olajbányász vál­lalat szakemberei által el­végzett vizsgálatok jelenő- sége többek között abban áll, hogy választ adnak ar­ra a kérdésre is, hogy mi­lyen feltételek mellett hasz­nosítható a feltárt energia. Jelzik például a beruházás költségeit, nem feledkezve meg a környezet és a ter­málvizet adó rétegek védel­méről sem. Egyes zónákban olyan ku­tak találhatók például, ame­lyekből magas hőfokú, ala­csony sótartalmú termálvíz nyerhető. Máshol viszont gondokat okozhat a só el­távolítása. Célszerű a réteg energiájának fenntartása a kivett víz visszásajtolása a föld mélyébe, hogy ne rabol­ják Iki a rétegeket, a cirku­láció a felszín lés a mély között megmaradjon. A Zagyvarékas határában 'ta­lálható földgáz, alacsony fű- tőórtéke miait)t igen komoly beruházással hasznosítható, dúsítani kell, a széndioxid eltávolításával. A Tiszapüs- pöki környékén felkutatott földgázmező viszont több mint két évtizedig képes szolgáltatni földgázt elfogad­ható -beruházási . —öltségek mellett egy gazdaság számá­ra. Hogy milyen alaposak a kidolgozott tanulmányok, arra csak egy példa éppen a Tiszapüspöki—^Nagykörű— Surján térségében található földgázmezővel kapcsolat­ban : a tanulmány szerzői jelzik, hogy a művelés má­sodik szakaszában — 14 év­vel a termelés megkezdése után — számolni kell egy kis üzemeltetési költséggel1 járó berendezés kifejleszté­sével, amely a gáz előkészí­téséhez szükséges. Felhasználókon a sor Ezeket a vizsgálatokat te­hát elvégezték, az értékelé­sek, a kiegészítések megszü­lettek. Most a lehetséges fetL- ihasználókon van a sor, hogy forgassák a „dolgozatok” lapjait, ki-ki latolgatva, hogy megéri-e -és milyen be­ruházásokkal éri meg „háza táján”, hasznosítani a ter­málvizet, vagy a kis meny- nyiségben előforduló föld­gázt? Nem fürdésre—fűtésre Idézet az említett levélből, amely a Nagyalföldi Kőolaj - és Földgáztermelő Vállalat­hoz érkezett: „A megye me­zőgazdasági nagyüzemeiben tovább kívánjuk szorgalmaz­ni a termálvíz energetikai hasznosítását. Ezen belül legnagyobb súllyal a meddő olajipari fúrások termálvize jöhet számításba. Az NKFV földtani főosztálya és az NKFÜ Ikutatástervezési és értelmezési főosztálya érté­kes tanulmányt készített, Meddő olajipari fúrások teir- mállkútként való hasznosítá­sának lehetőségei Szolnok megyében- címmel, 1975-ben. Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a tanulmányt az azóta eltelt időszak alatt lemélyített meddő olajipari fúrások hasonló adataival szíveskedjenek kiegészíte­ni ... ” A levélből sok kérdésre választ kapunk. Például ar­ra. hogy a hasznavehetetlen­nek vól-t fúrások alkalma­saik lehetnék — megfelelő berendezések kiépítésével — melegvíz szolgáltatására. Az említett tanulmány Szailéki István — ma a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztarmeiő irányításával, s az NKFV valamint a Kőolajkutató Vállalat Lóczy Lajos Szo­cialista Brigádjainak közre­működésével készült A munka — amelynek elisme­réseként Szalóki István me­gyei MTESZ-díjat kapott — pontosan rögzíti a meddőfú­rások jelemzőit. Kiderül: a hasznosítás módozata úgy­mond egyoldalú — legalább­is 1975-ig — hiszen a ter­málvíz, nem tagadva olykor gyógyászati jellegét, ekkor még egyenlő a fürdővízzel. Ritka példa a Szolnok 12 jelű fúrásé, amelynél a föld mélyéből feljövő melegvizet üvegház fűtésére használják. Időközben az említett le­vél nyomán elkészült egy, a mai helyzetet bemutató ta­nulmány az NKFV földtani főosztályán. Ennek megva­lósítására a vállalat Novem­ber 7. Szocialista Brigádja vállalkozott. Sőt, megvaló­sult még valami, aminek al­kotói a két olajbányász vál­lalat műszaki szakemberei ugyancsak MTESZ-díjat kaptak. Ez azit vizsgálja, ho­gyan hasznosíthatók az úgy­nevezett kiskésziletű földgáz- előfordulások. Vallalat főosztályvezetője — Feltételek és válaszok Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Kőolajkutató Vállalat tegnap szakmai tanácskozást tartott Szolnokon az olajipara iklubban, a szeghalmii gázki­törés tapasztalatairól. A tanácskozáson jelen volt Kapolya László ipari minisz­tériumi államtitkár, Zengellér István, az OKGT vezérigazgatója és Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Részt, vettek a megbeszélésen hazai olajipar-kitörésvédetmi szakembe­rei, dolgozói. Előadások hangzottak el a szeghalmi 14-es fúrási pont műszaki és földtani helyzetéről, a kitörésein dolgozó brigád szakmai felkészültségéről. Részle-, tesen elemezitek a kitörés okait, és elfoj­tásának a körülményeit, foglalkoztak a hasonló kitörések megelőzésével. Az elemi erő elszabadulása a korábbi zsanai kitörésnél azonos nagyságrendű volt, de annál lényegesen veszélyesebb, mivel a felszínre tört gáz magas gazolin- szintet tartalmazott és állandó volt a robbanásveszély. A lángoló gázkitörést a kitörésvédelmi brigádoknak a tűzoltóság és a honvédség alakulatainak 11 napos együttes kemény munkájával sikerült el­fojtani. A tanácskozáson Kapolyi László államtitkár megköszönte az elemi erő megfékezésében résztvettek helytállását és jutalmakat adott át.

Next

/
Thumbnails
Contents