Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 5. OTTHONUNK AZ ISKOLA ÓRAREND 8- 9 CSOKOLÁDÉ EVÉS 9- 10 EZÜSTPÉNZ OSZTÁS 10- 1-1 KÖZÖS VEREKEDÉS 11- 12. SÉTA A LIGETBEN 12- 13 ÜNNEPI EBÉD Első osztályos a testvérem Ha kistestvéretek van és első osztályba megy, egy ki­csit segíthettek neki. Az el­ső és legfontosabb dolog, hogy nem kell ijesztgetni. (Majd bezárnak, ha rossz leszel, majd ez lesz, az lesz.) Semmi értelme, ezzel csak annyit értek el, hogy a kis­gyerek tele félelemmel, szo­rongással megy az iskolába. Gondoljatok csak bele: ami­kor ti lettetek elsősök, mi­lyen rossz volt megszokni az újat.) A másik véglet sem sze­rencsés; összevissza beszélni az új első osztályosnak, mondjuk az órarendről. (Lásd a rajzot) vagy a napi feladatokról. Akkor hát miben segíthe­tünk, teszitek fel a kérdést. Először is abban, hogy őszin­tén elmondjátok, milyen az iskola élete, hogy ott dol­gozni kell (tanulni), és bi­zony házi feladat is létezik. Jó, ha tudja, az elsős, hogy ezért a, tevékenységért szép jutalmat kap, mert megtanul írni, olvasni, amit tőletek irigyelt eddig. A sok szép könyvet el tudja olvasni, és nem kell mindig könyörög­nie, hogy valaki meséljen neki. Az is öröm számára, ha a füzeteket segítetek bekötni, megmutatjátok a tornazsák a rajzfelszerelések tartal­mát. Bizony jó lenne, ha eddigi tapasztalataitokat is elmesél­nétek neki, arról nem is be­szélve, hogy megtanítjátok tanulni. Nem helyette kell megcsinálni a feladatokat! Ez tilos! De az nagyon jó az első osztályos számára, ha tudja, kihez forduljon, ha baj éri, ha tanácstalan. összegzésül: ne húzzátok fel a vállatokat és ne intéz­zétek el kézlegyintéssel, ha kistestvéretek első osztályos lett. Segítsetek abban, ami­ről írtam, és abban a sok ezer kérdésben is, amiről nem. H. M. I Családi magazin Többet lehetőnk együtt Az ötnapos munka- és ta­nítási hét sokáig vágyálom volt, amikor pedig megvaló­sul, mégis ijedgzünk tőle. Szokás rabja az ember, ne­hezen áll át valami újra, még akkor is, ha az az új felettébb előnyös. Átrende­ződött a szabad idő, az es­ték ugyan mégrövidültek, de nyertünk egy napot. Márpe­dig ez időbeosztás szempont­jából lényegesen többet ér: az idő is, akár a pénz, job­ban használható egészben,' mint szétaprózva. Nyertünk tehát egy napot, de riadozva topogjuk körül a nyereményt, mert némi ne­hézség is jár vele. Például meg kell szoknunk az éssze­rű és meggondolt vásárlást hét derekán, az előrelátó élelemtervezést a hét végé­re, ami a hűtőszekrény vilá­gában nem nagy dolog, csak éppen egy kis gondolkodást kíván. Menetközben derül ki,, hogy a tervszerű család­ellátás gazdaságosabb is, mint a spontán. Nem is lenne semmi baj, ha a családok úgy fognák föl a szabad szombatot, mint a gyest: arra való, hogy töb­bet lehessünk együtt, hogy érvényesülhessen a családi nevelés; hogy a hosszú hét­vége a közös szórakozás, ki­rándulás gyakori alkalmát jelentse. (Ezt megkönnyíten­dő a városokból gyorsan megközelíthető SZOT-üdü- lőkben jövő tanévtől kezdve életbe léptetik a „hétvégi családi beutalók” rendszeréi, vagyis lehetővé válik — tö­megesen — az olcsó és ké­n halódik nap nyelmes, főzéstől, beszerzés­től. mosogatástól mentes hét­vége.) A telekkel, nyaralóval rendelkező családoknál (ők is milliós tömeget képvisel­nek) alkalom nyílik a mun­kára nevelésre, a közös ker­tészkedésre a szüretelésre. Vidéki rokona is sok csa­ládnak van, hiszen a mai városlakók többsége még falun született. (A még rop­pantul „fiatal” ötnapos mun­kahét máris átrendezte a vendégeskedés szokásait: a délutáni látogatások helyett vidéken kezd divatba jönni a kétnapos hétvégi látoga­tás.) Igen sok családnál nem is gond a program, inkább az, hogy a hétfői tanításra mikor készüljön föl a diák. Hiszen olyan rövid az a két nap... Vannak azonban családok, akiknek se SZOT-beutalójuk, se üdülőtelkük, se vidéki ro­konuk nincs. Turisztikában, közös sportolásban, művelő­dési házak családi program­jaiban, színházlátogatásban nekik is lehet részük — ha úgy akarják. Csakhogy kinek van ked­ve napközibe menni, amíg a pajtása apjával, anyjával túrázik? Megint csak: a rendezett családban, a sze- retetben felnövő gyerek­nek, aki tudja, hogy apa­anya nem tehet az „elve­szett” szombatról, majd kár­pótolja őt legközelebb. (Csak nehogy kapóra jöjjön bünte­tésnek az ilyen szombat: rossz voltál, mész a napközi­be... Akkor aztán mindig megtorlás íze lesz, s az ele­ve megrontja a legragyogóbb napközis programokat is. (Előfordulhat azonban, hogy épp a felügyeletre leginkább rászoruló tanulók csúsznak ki a hálóból, és csavarognak gazdátlanul. Mindenesetre jó lenne, ha a szülői munkakö­zösségekben akadnának ál­dozatkész apák és anyák, akik a veszélyeztetett gyer­mekeket hét végén befogad­nák. A saját gyermekük ba­rátját, ha annak a szülője nem ér rá, úgyis befogadják, de itt nem az ilyen baráti szolgálatról van szó, hanem a kis kallódókról, a „nehezebb esetekről”. A kétnapos családi hétvé­ge a fejlődés vívmánya: örülnünk kell, hogy végre elértük, és élnünk lehet ve­le. Nem arra való, hogy a gyerekek csavarogjanak, cél­talanul ődöngjenek a téren, elbambultan üljenek a tv- előtt — hanem arra, hogy közös élmények, ismeretek, örömök kössék össze egy­azon család nemzedékeit, mert ezek az emlékek fe­lejthetetlenek, és elültetik a barátság fáját ott, ahol más­ként a nemzedéki ellentét gyomnövénye teremne. Bozóky Éva VÍZSZINTES: 2. Heltai Jenő, ősi mesét feldolgozó müve. 12. Sosem mond igazat. 14. Kerek szám. 15. Szabolcs megyei község. 17. Dülöng. 18. Állé. 20. . . . Bien Phu; vietnami város. 21. Közterület. 22. A liba hangr- ja. 23. Zeneművek előtt áUó rö­vidítés. 25. Üzemi OTP. 26. Omszk folyója. 27. prózában írt drámai költeménye, 1940-ben mutatták be. 31. például a Ba­laton. 32. ... és Góg; bibliai óriások. 34. Rendezőiroda rövi­dített neve. 35. Magas növésű erdei fa. 37. Idegen női név. 38. Megrázó, váratlan esemény. 40. Kétszeresen véve: gongszerű ütőhangszer 41. Gépet olajoz. 42. Földbe, sziklába vájt nagyobb mesterséges üreg. 44. Hatalmas építkezés a Szovjetunióban. 46. Árkus. 47. Komárom megyei község. 48. A fővárossal szom­szédos nagyközség. 50 . 501 ró­mai számmal. 51. Kiváló labda­rúgó, majd edző. sportvezető volt (Gusztáv). 53. Hiba nélkül. 55. Tanolca hires barlangja. 57. Térd németül. 58. Érzéketlen emberre mondjuk. 60. Szálkás szőrű, szürke bundájú kisebb ragadozó. 61. AAAAA! 62. Buda­pesti színház. 63. Az összeaSás szava. 64. Tanács németül. 65. A rénium vegyiele. 67. A cse­csemő szopogatja. 70. A kripton kémiai jele. . 71. Anyagi kárt okozó. 75. Földrajzi övezet. 76. Elmélkedik, töpreng. FÜGGŐLEGES; 1. Sóvárgom valami után. 2. Elhint. 3 ............az é ji bogár, neki megy a falnak” (Arany János). 4. Lángol. 5. Női név. 6. Egyik legjelentősebb müve ez á kettős regény: a Fa­mily Hotel és a VII. Emmánuel és kora. Később ezzel a címmel egyesítette a két regényt. 7. A . . . elrepül, az írás megmarad (szólásmód). 8. Vendéglői lap. 9. Kerti pihenőhely. 10. Férfi­név. 11. A Magyar vöröskereszt főtitkára (János). 13. Legna­gyobb színpadi sikerét ezzel a mesejátékkal érte el. 16. Színes karcolatokat, kiskomédiákat tartalmazó műve. 18. A reform­kor jelentős irodalmi és közéleti alakja (András). 19. Rag, -ről párja. 22. Egyforma betűk. 24. Sütödéi alkalmazott. 27. Szélhár­fa. 28. Buzog. 29. Peru főváro­sa. 30. Vörhenyes színű. 33. An­gol borókapálinka. 36. Fogoly. 38. ... es Saalam. Tanzánia fő kikötője. 39 Osztrák, norvég és francia autójelek. 41. Petőfi szü­lőhelye. 42. Bánatos. 43. Szögle­tes német betűfajta. 45. Viharos, száraz északi hegyi szél Dél- Franeiaországban. 47 Tó néme­tül. 49. Somogy megyei község. 52. Torbággyal egyesített köz­ség. 53. Egyik regénye. 54. No- velláskötete 1915-ből 56. Nagy ruhagyárunk névbetüi. 58. Gya­kori kutyanév. 59. Utazás né­metül. 66. Az albánok pénzne­me. 68. A króm kémiai jele. 60. Nálunk legnagyobb csigafajta. 71. Menni készül! ! ! 72. ...Lo­komotív: tánczenekar. 73. Kor- -jelző rövidítés. 74. Országos Tervhivatal. Beküldendő: a vízszintes 2. és 27.. . valamint a függőleges 6.. 13.. 16.. 53. és 54. számú sorok megfejtése, szeptember 11-ig. Pozderka János: Rövidebb a nap már, Nyárutó hosszabbak az éjek. Szirmot bont az őszirózsa, dongának a méhek. Forró még a nappal,. Szőlők színesednek. de hűvös már az éjjel, csikóléptű nyári napok pirosodnak almák, futnak szerteszéjjel. — sóhajt az ősz — Nemrég még itt voltakt hűvös párák százan legelésztek, tarka nyári mezőn a fák lombját már csak néhány léptet. rőtvörösbe vonják. Deák Mór: ha akarod, tücsök, Eső vagy egy strucc — Ne is fordulj hátra, maradj ott: Sír az ablaküveg. nézd az elvarázsolt könnyezik — világot — Nem is látsz ki rajta Képzeleted mesél reggelig — reggelig — Azt képzelsz mögéje Sír az ablaküveg. amit tudsz: Könnyezik. A gyermekszoba dísze Egy-egy kedves falikép vagy hangulatos faliszőnyeg kellemes dísze a gyermekszo­bának vagy saroknak. Ehhez adnak ötle­tet a kis rajzok. Ügyes kezű anyukák bi­zonyára szívesen foglalatoskodnak elkészí­tésével, hiszen szabadon szárnyaló fantá­ziával egészen egyedi darabokat készíthet­nek. Elsősorban a rátétes megoldást ajánl­juk a nagyobb felületek kialakításához. Lehet szirtes filc, vékonyabb műbőr, kord­bársony, düftin, azaz olyan kelme, ami nem foszlik, (ugyanis ezeknek a szélét sem behurkolni, sem behajtani nem kell). Ha a figurákat kimetéltük az anyagból, vagy gépeléssel, vagy pici, láthatatlan öltések­kel tűzzük az alapanyagra. Nagyon hatá­sos, ha a kompozíciót hímzéssel, gyöngy- díszítéssel, pamutvariációval tesszük vál­tozatossá. B. K. összeállította: Rónai Erzsébet Tapétázás házilag Mióta hasznos divattá vált a barkácsolás, sokan vállalkoznak arra, hogy maguk tapétázzák laká­sukat. Mielőtt azonban rászánjuk magunkat, nem árt néhány fontos tudnivalót megismerni. Fontos, hogy a helyiség teljesen száraz legyen, sőt a falak se legyenek nedvesek, mert akkor a felragasztott tapéta foltos lesz és le is válhat a falról. Az összetolt bútorokat takarjuk le, a falak melletti padlórészre pedig szórjunk fürészport, vagy fedjük le papírral. Tapétázás előtt a falakat nagyon gondosan ké­szítsük ejö, mert ez a megbízható, jó tapétázás alapja. A régi, málladozó festékréteget kaparjuk le, a falakat gletteléssel dolgozzuk teljesen simá­ra. A rossz felületű falakat ajánlatos a glettelés előtt enyves vízzel egyenletesen átkenni. Ehhez főz­zünk 1 kg enyvet 5 liter vízben. Ha a fal már' teljesen sima, csiszoljuk át és poroljuk le szőr­kefével. A tapétázás szerszámai az ábra szerint: a.) kenőecset, b.) simítókefe, c.) simítóhenger, d.) vágókés, e.) vágóolló, í.) varrathenger. Következhet a tapéta leszabása. A mennyezetre kerülő csíkokat asszerint méretezzük, hogy csak a mennyezetet, vagy pedig néhány centiméter széles csíkban a falat is fedni akarjuk. Ügyel­jünk, hogy a tapétacsíkok az ablakra merőlege­sen fussanak, így a toldások helyei jobban el­tűnnek!' Az oldalfalakra kerülő tapétát felülről lefelé haladva, a mennyezeti tapéta -végétől mér­ve szabjuk le. Itt azért nehezebb a dolgunk, mert számolnunk kell az ajtók és ablakok felüle­tével és a szögletek kivágásával. A legfontosabb és egyben a legnehezebb feladat, a tapétacsíkok felragasztása. A csíkokat hátolda­lukkal felfelé fordítva fektessük hosszú asztal­ra (szétnyitható konyha- vagy ebédlőasztalra), majd az előírásoknak megfelelően egyenletesen kenjük lel a ragasztót. (1.) A bekent csíkot óvatosan és vigyázva hajtsuk össze ügy, hogy a szélek pontosan fedjék egymást. Ez azért fon­tos. mert a következőkben a tapéta fehér sze­gélyét ollóval le kell vágnunk, másrészt a ragasz­tóval bekent túlnyomó rész hozzáragadhatna va- valamihcz (2). Az összehajtogatott tapétát 3—4 percig hagyjuk pihenni. hogy a ragasztóanyag megpuhuljon. Helyezzünk a kezünk ügyébe egy puhaszörü kefét (pl. tiszta partvist), majd a biz­tonságos létrán jól elhelyezkedve, nyissuk szét egyik szélénél fogva a tapétacsíkot, és két sarkát illesszük a mennyezethez. A lecsüngő részt bal kezünkkel megtartva jobb kezünkkel a tapétát a felső szé­lének közepétől a szélek felé haladva, keféljük simára (3). Ezután a tapétát folyamatosan húzzuk szét és keféljük - a mennyezetre. Nagyobb felüle­teknél a keíés simítást a csík közepén kezdjük és onnan haladunk a szélek felé. A következő csíkok elhelyezésénél ügyeljünk arra. hogy azok mintegy fél centiméter szélesen fedjék az elő­zőt! Amikor a csillárhoz vagy más függesztett tárgyhoz érünk, a megkezdett csíkot csak a csil­lárig keféljük fel, az anyagot oldalról kezdve a csillárig vágjuk fel, hogy a csíkot — az akadá­lyon túl — túljutva — tovább tudjuk simítani (4). Ezután következhet az oldalfalak bevonása. Ä tapétacsíkok felragasztását mindig a fénytől — az ablak melletti faltól — kiindulva végezzük. A csíkok kenése és összehajtása az előzők szerint történik. Ha az oldalfalakra kerülő tapéták anya­ga vastagabb lenne, akkor a ragasztóval való be- kenés után hosszabb ideig pihentessük. A tapéta szétbontásakor az összeragasztott csíkot engedjük a lábfejünkre (5), majd illesszük az oldalfal vonalához. Vigyázzunk, nehogy a nedves tapéta saját súlyától elszakadjon. A következő sorok illesztésekor a tapéta felső szélét egyik kezünk­kel a falhoz nyomjuk úgy, hogy a fél centimé­ternyi átfedést is beállítjuk, a másik kezünk fel­le mozgatásával pedig végig beállítjuk a teljes átfedést. A falakon lévő villanykapcsolók és foglalatok fedőlapját szereljük le, és amikor a simítással odaérünk, megfelelő méretű kereszt vá­gással alakítsuk ki a széthajtható nyílást (6). A fedőlapokat csavarozzuk össze és újból keféljük le a tapétát. Ha a ragasztóanyag a széleken kl- türemlene, tiszta ruhával gondosan töröljük le. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents