Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 5. I Heti világhíradó I IIÉXFÖ: Rómában közzéte­szik az új Spadolint kor­mány programját — Újabb Dél-afrikai támadások Ango­la ellen — Schmidt kancellár a szociáldemokrata-szabadde­mokrata kormánykoalíció fenntartása mellett. KEDD: Rendzavarások több lengyel városban, a gdanski megállapodások évfordulóján — A „Gázvioa” kiterjed egy brit vállalatra is — Spa­nyolországban megkezdőd­nek a választási előkészüle­tek. SZERDA: Csehszlovák—bol­gár kormányfői találkozó Prágában — Pekingben meg­kezdődik a Kínai Kommu­nista Párt XII. kongresszusa — A palesztin harcosok és a sziriai katonák utolsó cso­portjai elhagyják Bejrutot. CSÜTÖRTÖK: Mitterrand francia elnök Athénban, ugyancsak a görög főváros­ban tárgyal Jasszer Arafat — Államosítási intézkedések Mexikóban — Nőtt, brit hadügyminiszter bejelenti le­mondási szándékát. PÉNTEK: Reagan elnök köz­zéteszi új közel-keleti tervét — A PFSZ vezetőségét ösz- szehívják a helyzet tanul­mányozására — Kormány- válság Dániában. SZOMBAT: Kezdetét veszi a chilei szolidaritási hét — Bizonytalanság a hétfőre ter­vezett arab csúcsértekezlet előtt. Milyen új fejleményei vannak a közel-keleti vál­ságnak? Egy nappal a hétfőre ösz- szehívott arab csúcsértekez­let előtt ma még nehéz len­ne megmondani, kik és mi­lyen keretek között tanács­koznak majd a marokkói FES-ben, sőt, az sincs kizár-» va, hogy valamilyen halasz­tást szenvedhet a nem kis vajúdással születő találkozó. Még a sorszámon is vitat­kozni lehet: sorrendben ez lenne az arab állam- és kor­mányfők tizenharmadik ösz- szejövetele, de a 12 b számú csúcsról is szó esik. A meg­beszélések ugyanis ott foly­tatódnak, ahol tíz hónappal ezelőtt az emlékezetes Fahd- terv miatt félbeszakadtak. Az előjelek nem a leg­kedvezőbbek, hiszen az arab világ rég nem volt annyira megosztott, mint most, ami­kor pedig az új helyzet meg­követelné az egységes fellé­pést. A szilárdság frontjának több tagállama, a Fahd-terv felújításától tartva, bizal­matlanul szemlélte a csúcs előkészületeit, s fenntartáso­kat emelt a marokkói hely­színnel kapcsolatosan. Az arab világ jobboldala szem­látomást azt szeretné elke­rülni, hogy a csúcs a Wa­shington ellenes bírálatok jegyében álljon. Külön ha­lasztást kért Libanon, mert Basir Gemajel szeptember 23-án veszi át az elnöki tisztséget, s egy korábbi ta­nácskozáson csak Szárkisz elnök mellett vehetne részt. A PFSZ — az eddigi nyilat­kozatok szerint — részt vesz a csúcsértekezleten, de ál­lásfoglalására hatással lehet­nek azok a döntések, ame­lyeket a palesztin vezetés a Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának rend­kívüli ülésén hoz majd. Szinte az arab csúcs előes­téjén látott napvilágot Rea­gan új közel-keleti terve. Ennek lényege, hogy egy­részt elkerüljék a palesztin nemzeti állam létrehozását, másrészt, hogy az eddigi me­rev állásponttal szemben bi­zonyos részengedményekkel leszereljék a palesztinokat, s megpróbáljanak törést elő­idézni soraikban. Mindehhez járulna egy tevékeny ameri­kai részvétel, amely a hala­dó prők gyengítésére, a Szovjetunió kiszorítására irányulna a térségben. A Reagan-tervvel nem vélet­lenül siettek, nyilván úgy kívánták időzíteni, hogy az esetleges arab csúcskonfe­rencián már az Amerika ellenes érzületek és bírála­tok enyhítésével járjon.» A washingtoni terv első visszhangja igen vegyes volt. Elutasítások, bírálatok, fenn­tartások s a felfedezett „új elemek tanulmányozására” irányuló felhívások követték egymást, meglehetősen kü­lönböző előjellel. Az eluta­sítók között volt Izrael, mert fel kellene hagynia a tele­pítések folytatásával, s nem csak a lakosoknak, hanem meghatározott területi egy­ségeknek kellene autonómi­át biztosítani. A Reagan-terv inkább ahhoz az elképzelés­hez áll közel, amelyet az el­lenzéki Munkapárt vall (jor- dániai megoldás), mint a Be- gin-kabinet egyértelmű an- nexiójához. Elutasította a javaslatot Szíria is, természe­tesen azért, mert a terv meg akarja akadályozni a füg­getlen Palesztina megvalósí­tását. Jordánia és Szaúd- Arábia óvatosan kivár, míg a különböző palesztin veze­tők részéről más-más jelle­gű nyilatkozatok hangzottak el. Ez érthető is, a PFSZ- nek nyilvánvalóan át kell gondolnia új politikai elkép­zeléseit, miután szerdán, két nappal a korábban meg­állapított határidő előtt, be­fejeződött a bejrúti kiürítés. A Reagan-terv — a maga taktikázásával és ellentmon­dásaival — egy dolgot min­denképpen tükröz: a palesz­tin problémát nem sikerült lebombázni a tárgyaló asz­talról. A palesztin probléma továbbra is megoldásra vár, amit nem utolsósorban az is bizonyított, hogy Jasszer Arafat nem a nemzetközi politika mellék-útjaira, ha­nem történetesen éppen egy NATO-tagállam, Görögor­szág fővárosába távozott Nyugat-Bejrútból, s ott Pa­pandreu kormányfővel foly­tatott tárgyalásokat. Mi történt Lengyelország­ban? Lengyelországban sok az évforduló — írta egy tudó­sító varsói jelentésében. Ez alighanem valóban így van egy olyan államban, ahol a viharos történelmi múlt gyakran jelentkezik dátu­maival a jelenben is. Ezút­tal egy viszonylag újkeletű évforduló irányította a fi­gyelmet Lengyelországra: a gdanski megállapodásokat két esztendővel ezelőtt írták alá. Akkor úgy tűnt, hogy lezárul egy súlyos válság- szakasz, a korábbi hibákat felülvizsgálva és • kijavítva Lengyelország dinamikusab­ban haladhat előre. Sajnos nem így történt: megkez­dődtek a zűrzavar és káosz hónapjai, amelyek Lengyel- országot az állami rend szét­esésének küszöbére vitték. Ezt akadályozta meg tavaly decemberben a szükségálla­pot életbeléptetése. Az ellenforradalmi erők, — a külső reakció messze­menő támogatását élvezve — jóideje heves utóvédharco­kat folytatnak, s most az évforduló kapcsán, vagy in­kább ürügyén megpróbáltak erőpróbát kikényszeríteni. Nem volt jó hír, hogy Len­gyelország számos városában zavargásokra került sor, s ezek Lubinban áldozatokat is követeltek. Sajnálatos, hogy főleg fiatalokat, nem egyszer fiatalkorúakat vitt az utcára a felelőtlen uszí­tás és demagógia. Mégis biztató lehetett, hogy az üzemekben fennakadás nél­kül folyt a termelő munka, nem sikerült sztrájkra buj- togatni a munkásokat, s az utcára csábítottak száma alatta maradt a reakció ál­tal remélt nagyobb töme­geknek. A hatóságok — amint arra figyelmeztettek — felléptek a rendbontók el­len, s megfelelő eszközöket alkalmaztak. Egyúttal/igye- keznek elkülöníteni a szer­vezőket azoktól, akiket ide- ig-óráig félre lehet vezetni. A lengyel vezetés hangsú­lyozta: nem hagyja magát eltéríteni vállalt politikai programjától, tovább halad a konszolidáció, a szükséges reformok, a rendezés útján. S ha már az évfordulók­nál tartunk: a héten emlé­keztünk annak 43. évfordu­lójára, hogy Lengyelország megtámadásával kitört a má­sodik világháború. Ami is­mét figyelmeztetett arra a szerepre, amelyet egy füg­getlen, szocialista Lengyel- ország tölt be az európai béke és biztonság szempont­jából. Mert a Lengyelország destabilizál'ására irányuló szándékok nemcsak a lengyel népnek, hanem egész konti­nensünknek veszélyt jelen­tenek. Miért mondott le a dán miniszterelnök? Az amúgyis kisebbségben levő dán szociáldemokrata kormány a hét végére nem tudta folytatni a kormány­zást: Jörgensen miniszterel­nök benyújtotta lemondását. A közvetlen ok: a többi pár­tok nem támogatták azt a „nadrágszíjmeghúzó”, szigo­rú programot, amelyet az adott gazdasági körülmények között Jörgensen ajánlott. Aligha van kormány, amely szívesen vállalja a so­hasem népszerű megszorítá­sokat. Különösen érvényes lehet ez Dániára, ahol eddig sem volt biztos kormány- többség. s a szociáldemokra­ták nyilván annak reményé­ben kormányoztak, hogy ez az igazi többség felé vezet­het. A realitások azonban kíméletlenek: Dániát is sújt­ják a kedvezőtlen, világgaz­dasági jelenségek, amelyek­hez egy sajátos, rendkívüli esemény is járult, száj- és körömfájás nehezítette a dánoknak annyira' fontos húsexportot. Egyelőre nem lehet tudni, vajon hosszú és kínos alku­dozások következnek-e, vagy rendkívüli választások. Az előbbire a fejlett tőkés Euró­pa kis országai közül Bel­gium. az utóbbira Hollan­dia szolgáltathat példát. Amint a nagyobbak közül bizonytalanná vált a nyugat­német koalíció, feloszlatták a parlamentet Spanyolor­szágban, Itáliában pedig leg­feljebb átmeneti megoldás született. S a gazdaság állapotáról szóló jelentések továbbra sem ígérnek kedvező fordu­latot .. . Réti Ervin Befejeződött a palesztin fegyveresek távozása a libanoni fő­városból. Képünkön: a PFSZ harcosai Szíriába teherautókon távoznak Lengyelország Tovább a szocialista megújulás útján A 'lengyel kormány az ehóten lezajlott utcai za­vargások ellenére követke­zetesen továbbhalad a nem­zeti megegyezés és a szo­cialista megújulás útján. Ugyanaikkor továbbra is ha­tározottan föllép a közrend megbántál ellen, akik egyéb­ként — minit azt a leg­utóbbi események tanúsít­ják — nem számíthatnak már a társadalom [többségé­nek, a munkásosztálynak a támogatására. A kormány nagyra értékelte, hogy a válság okozta gazdasági és ellátási nehézségek ellené­re a dolgozóik távol tartot­ták magukat a szocializmus­ellenes csoportok áltál szer­vezett keddi utcai zavargá­soktól. Pénteki ülésen a kormány megvizsgálta azokat a pa­naszokat. kérelmeket, ame­lyek a leg,gyakrabban hang­zanak el a párt- és állami vezetőknek a munkásokkal való találkozóin. Kötelezte a szakminisztériumokat, hogy tegyenek gyors intéz­kedéseket a panaszok okai­nak mielőbbi megszünteté­sére. A dolgozóikat közvet­lenül be kell vonni a spe­kuláció elleni harcba, a he­lyi gazdasági vezetésnek pedig gondoskodni kell arról, hogy mihamarabb felújíthassák tevékenységü­ket a munkaönkormányzati szervek, mindenütt, ahol megvannak az ehhez szük­séges feltételiek. A fő fi­gyelmet a termelés fejlesz­tésére kell fordítani. ATHÉN Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök befe­jezte görögországi látogatá­sának hivatalos részét. Gö­rög kormányforrások szerint a francia elnök egy görög hajótársaság tulajdonosának vendégeként megkezdte há­romnapos magánlátogatását Szaloniki környékén. ÜJ-DELHI A legfrissebb jelentések szerint 250-re emelkedett a monszunesőzések nyomán Indiában pusztító áradások halálos áldozatainak száma és tízmillió ember vált haj­léktalanná. Az indiai légi­erő helikopterei élelmiszer­csomagokat szállítanak a külvilágtól elvágott telepü­lésekre. Az időjárási előre­jelzések szerint további eső­zések várhatóak. NICOSIA Iráni hadijelentés szerint iraki helikopterek támadták az Ilam nyugat-iráni város térségében elhelyezkedő irá­ni erőket és az iraki tüzér­ség messzehordó lövegekkel lőtte Abadan térségét. A közlemény azt. állítja, hogy az iráni erők magukhoz ra­gadták a kezdeményezést a 480 kilométer hosszú front déli részén, és számos iraki katonát öltek vagy sebesí- tettek meg. A bagdadi hadi­jelentés szerint az iráni had­sereg 21 katonát, vesztett a front északi részén lezajlott összecsapásokban és számos iráni katona megsebesült. BÉCS A hagyományoknak meg­felelően az idén is megren­dezik Bécsben az Osztrák Kommunista Párt központi lapja, a Volksstimme ün­nepségét. A szombat déltől vasárnap késő estig tartó fesztivál színhelye ezúttal is a bécsi Práter, ahol a kelle­mes zöld környezetben egy­más mellet sorakoznak a Volksstimme, valamint a testvérlapok kiállító pavi­lonjai. köztük a Népszabad­ság sátra is. Holnaptól Vendégünk Mauno Koivisto Mauno Koivisto 1923. november 25-én született Turkuban. Apja asztalos volt. Elemi iskolai tanul­mányai elvégzése után —13 évesen — azonnal munká­ba állt. Ácsmesterséget ta­nult és ácsként a turkui hajógyárban dolgozott. Ké­sőbb kikötői munkás, majd pedig a munkaközvetítő iroda vezetője volt a turkui kikötőben. A háború után tanulmá­nyait a munka mellett esti iskolákon folytatta. 1949- ben érettségizett, majd népiskolai tanítóként dol­gozott• s közben 1953-ban diplomát szerzett a turkui egyetem bölcsészkarának esti tagozatán. 1956-ban megszerezte a filozófiai tu­dományok doktora címet; disszertációját a „szoaiális viszonyok a turkui kikötő­ben” témában írta. 1947-ben lépett be a Finn Szociáldemokrata Pártba. Politikai munkásként ak­tívan tevékenykedett a párt turkui szervezetében és a pártlap hasábjain gyakran jelentek meg politikai elem­ző írásai. 1957-ben a Turkui Városi Tanács tágja lett 1958-ban megválasztották a Munkás Takarékpénztár igazgatójá­vá, 1959-ben pedig vezér- igazgatójává. 1968-ban ne­vezték ki a finn bank el­nökigazgatójává, ezt a tiszt­séget köztársasági elnökké választásáig töltötte be. 1966—1969-ben a világbank­ban, több éven át pedig a nemzetközi valutaalapban képviselte hazáját. Finnor­szág egyik legtekintélyesebb gazdasági és pénzügyi szak­emberévé vált ezekben az esztendőkben. 1968—1970-ben és 1979— 1981-ben miniszterelnök, 1966—1967-ben, majd 1972- ben pénzügyminiszter, 1981. szeptemberétől pedig — Kekkonen elnök betegsége miatt — ügyvezető köztár­sasági elnök volt. Annak ellenére, hogy Mauno Koivisto csaknem 10 évig — kivéve az 1972-es pénzügyminiszteri megbíza­tását — nem vett részt a finn kormányokban, nép­szerűsége állandóan nőtt és fokozatosan a finn politika központi alakjává vált. Két­ségtelen hogy ebben egész múltján, rokonszenves em­beri tulajdonságain kívül szerepet játszottak azok az eredmények is, amelyeket pénzügyminiszterként, mi­niszterelnökként és a finn bank elnökigazgatójaként a finn gazdaság fejlesztésében elért. Az 1982. január 17—Í8-án tartott elektorválasztásokon pártja, az SZDP a szavaza­tok 43,3 százalékát nyerte el és a 301 elektor közül 145- öt. Az SZDP elektorai kö­zött több pártonkívüli, •is­mert finn kulturális és közéleti személyiség talál­ható, akik Koivisto iránti szimpátiájuk jeléül vállal­ták az elektor jelöltséget. A január 26-án tartott elnök- választáson Mauno Koivis­to a szociáldemokrata, va­lamint kommunista elekto­rok szavazataival már az első fordulóban abszolút többséget kapott, s így Finn­ország történetében először került munkáspárti képvise­lő a legmagasabb állami tisztségbe. Koivisto nős és egy leánygyermekük van. Kedv­telése: a röplabdázás, amit ma is rendszeresen játszik. A finn köztársasági el­nök hazánk iránt érdeklő­dést és rokonszenvet tanú­sít. A júniusban tartott magyar—finn barátsági hét egyik fővédnöke volt. El­vállalta a Kodály-évforduló fővédnökségét is. 1970-ben a Magyar Nemzeti Bank vendégeként járt hazánk­ban. 1971-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1. fokozatát. Szeptember végén Kínába látogat a japán miniszterelnök Tokióban bejelentették, hogy a kormány megkezdte Szuzuki Zenko miniszterel­nök szeptember végére ter­vezett kínai látogatásának „hivatalos előkészítését”. A program szerint a japán kormányfő szeptember 26-án érkezik Pekingbe és 6 napig tartózkodik majd Kínában. E bejelentés fényében szinte bizonyosnak tűnik, hogy a két ország közötti „tankönyv-háború” ellenére sor kerül a japán kormány­fő látogatására, amelynek eredeti célja a japán—kínai, diplomáciai kapcsolatok nor­malizálása 10. évfordulójá­nak „megünneplése”. Az ün­nepi hangulatot azonban megfigyelők szerint beár­nyékolja majd a tanköny­vekből „kibújt” diplomáciai viszály, noha Peking újólag megerősítette: a látogatást e* viszálytól elkülönítve kezeli. Merénylet Palermóban A szicíliai Palermóban pénteken este agyonlőtték a városnak a maffia elleni harcot irányító rendőrpre- fakltiusát, feleségét, valamint a személyi biztonságuk vé­delmére kirendelt személyt. Carlo Alberto Dalia Chie- sa tábornok gépkocsiját a város központjában este fél tíz után két autóval! és egy motorkerékpárral közre­fogták, és automata fegyve­rekkel sortüzet zúdítottak a nem páncélozott gépkocsi utasaira. A tábornok a helyszínen meghalt, felesé­ge röviddel kórházba szál­lítás utáin. Testőrüket, aki gépkocsiján nyomukba ha­ladt, állítólag egy harma­dik autóból lőtték agyon. A merénylet színhelyétől mintegy 1 kilométerre ké­sőbb megtalálták a me­rénylők állttal használt és felgyújtott két autót és a motorkerékpárt. Bár a rendőrség azonnal lezárta a környéket, mindeddig eredménytelen a tettesek utáni hajtóvadászat. Nehe­zíti a nyomozást, hogy az esetnek nincsenek szem­tanúi. Pertini közitársasági elnök a tragikus esemény miatt megszakította szabadságát és hétfőn visszatér Rómába. Az államfő szerint -,a szer­vezett bűnözés és a terroriz­mus • immár tűrhetetlen szintre emelkedett”.

Next

/
Thumbnails
Contents