Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
1982. SZEPTEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé képernyője előtt Van a televíziónak néhány műsora, néhány olyan próbálkozása, amelyet ha olykor, amikor halványabbra sikeredik, nem is mindig élvezek, de amelyet mindenképpen tisztelek. Azokról beszélek, amelyekben a televízió közvetlenül akar beleszólni életünkbe, közvetlenül kér részt gondolatainkban, amelyek tárgya a tá- gabban vett közélet s célja kifejezetten . a közgondolkodás alakítása. Nem elvontan, eszmélkedve és elmélkedve, mindig az adott idő vonzatá- ban, lehetőleg közszájon forgó témák friss megpendíté- sével. Ilyen Bán János Hatvanhat című, egyre izgalmasabb szavazásos fóruma, ilyen törekvéseiben, szándékában Balogh Mária vitaműsora. a Beszédtéma — beszéljünk róla — mindkettőt láthattuk az elmúlt héten —, de ide számítom a Hírhátteret is, a televízió „megmagyarázom” rendszeres, egyre népszerűbb adásait. Hatvanhat A Hatvanhat ezúttal különösen tetszett, különösen érdekes volt. Együtt szerepelt benne minden, ami egy élénk, közös eszmecseléhez kelletik: időszerű téma — zöldség- és gyümölcstermesztés nálunk, azaz széles- e hazában —, igen mozgékony, ahogy mondani szokás aktív résztvevők és a minden várakozást felülmúló vendég, akit kérdéseikkel bizony szinte bombáztak a szóban forgó téma jó ismerői, hanem a legjobb ismerői, többségükben gyakorló kistermelők. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezési miniszter első helyettese pedig állta a sarat, derekasan — sőt még humorra is tellett, ízes népi humorra erejéből, kedvéből. Sokszor hallottam már az államtitkárt megnyilatkozni, de ennyire nyíltan, őszintén emberinek még sohasem tapasztaltam. Ilyen rokonszenvesnek, ilyen megnyerőnek. Nem igyekezett elkendőzni a valóságot, és nem is akarta megszépíteni a tényleges helyzetet, akár a Nyírség almájáról lett légyen szó, amellyel bizony baj van, illetve az alma most is olyan jó, mint általában, sőt bőséggel termett, inkább tehát a hasznosítása körül vannak bajok — akár a háziasszonyok kosarába kerülő csirkék minőségéről és kissé rejtélyes osztályba sorolásukról és így tovább. Amikor intézkedésre érdemes megjegyzés hangzott el, azonnal mozogni kezdett a tolla is. Mondhatom, Bán János „miniparlamentjében” régen volt ilyen élénk hangulat, mint ezen a találkozón. így, csak is így van értelme az efféle műsoroknak. Beszéljünk róla Sajnos, a szolgáltatásokról rendezett — szervezett beszélgetés épp az ellenkezőjét mutatta: azt, hogy hogyan nem érdemes asztalhoz ülni és gondolatcserére vállalkozni. Mintha kissé a hely szelleme nyomta volna rá bélyegét a Balogh Mária vezérelte és a szolgáltatásokról szóló véleménycsérére. Ügy festett, akár egy rosszul sikerült értekezlet: sok-sok általánosságba vesző szó — merő érdektelenség és unalom —, izgalmas, napi kérdések taglalása helyett bo- torkálás a szolgáltatás homályos útvesztőiben — ki-ki mondta a magáét —, s mindezt, mint valami szósz- szál, leöntötték egy itt közhelynek minősülő jelszóval, többször is hangoztatván: a szolgáltatás szolgálat. Már ez is! Legyen csak jó iparos emberek, tévészerelők, lakásjavítók, autószerelők szívügye, feladata és jól elvégzett munkája. Nekem s gondolom sokaknak, akiknek ilyen igényük akad — eny- nyi is elég lenne,- szolgálat nélkül. Ha egy lemezjátszót nem kellene többször is visszaszállítani a javítóműhelybe, mert reparálás után még jobban nyikorog, mint annak előtte; vagy egy televíziós szobaantennáért nem kellene felhajtania a tulajdonosnak az egész várost, mert a „szolgálatot teljesítő” szerviz ezt a tortúrát nem vállalhatja magára vagy egyszerűen nincs is kedve hozzá. A szolgáltatás kétségtelen napjainkban a bosszúságok leggyakoribb forrása, tisztelet a kivételnek. A szerda esti beszélgetésből, melyet a rádióújsággal ellentétben nem Török- szentmiklóson, hanem Szolnokon, a városi tanács kistermében tartottak, nem ez derült ki. Dehát hogyan is derülhetett volna ki, mikor csak az egyik fél szólalhatott meg, aki szolgáltat, a másik viszönt, aki élvezi e ténykedés örömeit, nem fért bele az eszmecserébe. Pedig regi recept: vitás esetekben az igazság érdekében a másik felet is jó meghallgatni. Két portré Ezekben a napokban a társadalom figyelme a képzőművészet felé fordul, megszaporodnak a tárlatok, gyakoriak a kiállítások. A sorból a televízió sem marad ki, ezt jelezte az elmúlt hét két művészportréja is, az ünneplés szándékát. Az ironikus világú Balázs Eszter szobrász műhelyébe és vigadóbeli kiállítására szerdán este a fáradhatatlan és kiapadhatatlan kedvű D. Fehér Zsuzsa vitt el bennünket, vasárnap este pedig Ra- dó Gyula forgatókönyvíró- rendező nyújtott át szép filmet az 1944-ben elhunyt Désí Huber Istvánról. az egykori Szocialista Képzőművészek Csoportja vezető egyéniségéről, az izmos, férfias lendületű festőről, akinek képeit egyik kritikusa szerint majd szétveti a temperamentum. Dési Huber a magyar piktúra legjobb, legértékesebb hagyományai közül való, mégis valahogy az utóbbi időben kevesebbet hallottunk róla. Ez a mostani portré, kicsit rendhagyó, amelyben a képek mellett művészi hitvallásának legszebb sorai is szerepeltek szövegben, s amelyet a feleség emlékezése oly bensőségessé avatott, nagyon jókor jött. A nagy művész munkássága előtti tisztelgés egyben ébresztő is, figyelmeztetés: nem feledkezhetünk meg azokról, akik a haladó szellemű magyar művészet úttörői voltak. És még egy portré az elmúlt hét műsorából, a Török Vidoré, aki kamerával írt újságot, híradósként, majd filmes-operatőrként tudósított évtizedeken át a változó valóságról, s akinek ha a nevét ott olvastuk egy sportközvetítés előzetesében, hogy tudniillik operatőr Török Vidor, biztosak lehettünk, semmi jóról nem maradunk le. semmi izgalmasat nem veszítünk el. mert az ő kamerájának szeme is volt, nemcsak optikája. Iskolát teremtett ez az egyébként egyáltalán nem taná- rosan pedáns. ellenkezőleg oldottan természetes és játékos egyéniség. Mindez ragyogóan rajzolódott ki csokorba kötött munkáiból, amelyek szervesen állva ösz- sze hiteles arcképet nyújtottak — hála a magát is a tanítványok közé soroló Mát- ray Mihály rendezői igyekezetének. Fájdalom. Török Vidor már nem élhette meg e „tanítványi" köszöntőt: mielőtt 75 éves lett volna, egy évvel előtte, tavaly végleg elköszönt munkatársaitól. A filmet látva érezhettük: milyen nagv veszteség valóban az ő távozása. VM. Szolnokon Három kategóriában, csaknem nyolcvan alkotás Megnyitották az országos képzőművészeti rövidfilmszemlét A megnyitón Kiss István szobrászművész a képzőművészeti világhét jelentőségét méltatta Boxkesztyű és rózsa Sándor György estje Sándor György humorai ista a kedvelt előadók közé tartozik. Műsorai általában telt ház előtt zajlanak, sikert aratnak. Előfordult már, hogy a találkozás a szigorúan vett másfél órás előadást követően beszélgetéssel folytatódott, szívesen maradt helyén a néző, hogy kissé jobban megismerje a^t az embert, aki megnevettette. miközben súlyos kérdéseket boncolgatott, szójátékokat csinált komoly dolgokból, de roppant találóan, mindig fején találta a szöget. Sikereinek titkát elsősorban műsorai feszességében, átgondolt szerkesz- tettségében kell keresnünk. Legutóbb — hétfőn este — Szolnokon, a Pelikán Szálló presszójában lépett közönség elé Sándor György. Minden úgy indult, ahogy szokott. Az utolsó szék is foglalt, sőt némelyiken ketten ülnek. Türelmetlen várakozás. Tíz perc késéssel színpadra lép Sándor György. Újra megállapíthatjuk, rettentően szuggesztív előadó. Pillanatok alatt felébreszti a néző figyelmét, hangulatát. A kezdés kellemes estet ígér, azonban a percek múlásával kezd lankadni az érdeklődés. Több éves, itt-ott már kopottas poénok kerülnek elő. persze van, aki még nem hallotta, vagy ha már igen, mégis nevet. Hiányzik a megszokott tetfftpó, úgy érezzük, néha improvizál. A műsorbetétek mereven sorakoznak, nehéz összefüggést felfedezni. Nem leljük a zsinórt, mellyel összefűzzük a sztorikat, poénokat. A Boxkesztyű és rózsa címet viselő műsor végén elhangzó ars poeticaféle is üresnek tűnik emiatt. Taps, de a ráadás. a beszélgetés ezúttal elmarad. Nem igényli sem a közönség, sem az előadó. És elmarad az agytorna, a nevetés utáni fáradság, ami egy jobbfajta Sándor György- műsor után kellemes érzést nyújt. — fs — Legutóbb 1975-ben adott otthont Szolnok az országos képzőművészeti rövidfilmszemle rendezvénysorozatának. A képzőművészeti témájú mozi-, televízió-, amatőr és diiafilmek legjavát felsorakoztató seregszemlét — a képzőművészeti világhét eseményeihez és a Szolnoki Művésztelep jubileumi ünnepségeihez kapcsolódva — ismét megrendezi a város. A filmszemle megnyitóját1 tegnap délelőtt Szolnokon, a Tisza filmszínházban tartották. A Török utcai általános iskola és a szolnoki Bartók Béla kamarakórus műsora után a jelenlévő alkotókat, a megye, a város párt-, állami és tö- megszervezeteinek képviselőit Dajka Miklós, a megyei moziüzemi vállalat igazgatója köszöntötte. Ezt követően Kiss István, Kossuth- díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló művésze, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Képző- és Iparművészeik Szövetségének elnöke szólt a képzőművészeti világhét jelentőségéről, a művészetek társadalmi szerepéről. majd Berényi Ferenc, Munkáesy-díjas festőművész, a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetsége Középmagyarországi Területi Szervezetének titkára, az országos képzőművészeti rövidfilmszemle megrendezésének jelentőségéről, a képző- és filmművészet kapcsolatáról beszélt. A megnyitó résztvevői ezt követően, a közelmúltban elhunyt Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművészre emlékezve megtekintették a róla készült portréfiLmet. Az ünnepség a Szolnok megyét bemutató. A Tiszatáj szívében és Kollá- nyi Ágoston, Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze Ének a vasról című filmjének vetítésével ért véget, A IV. országos képzőművészeti rövidfilmszemle programja délután 2 órától a versenyfiÍrnek vetítésével folytatódott. A szákmai és a társadalmi zsűri, valamint a közönség tegnap — és ma délután ugyancsak 2 órától — csaknem nyolcvan mozi-, televízió-, amatőr- és diafilmet, illetve sorozatot tekint meg és értékel. A filmszemle mai programjában délelőtt fél 10-tpl a Tisza filmszínházban — Képzőművészet és a film címmel tanácskozás szerepel. RÁKÓCZ1FALVÁN Hat új tantermet avattak — megszűnt a kétműszakos tanítás Ünnepélyes úttörőcsapatgyűlést tartottak tegnap délelőtt a rákóczifalvi általános iskolában, melyen részt vettek Szolnok város és a nagyközség párt-, állami. tömegszervezeti és mozgalmi képviselői illetve vezetői. Szurgyi Istvánné. az intézmény vezetője köszöntötte a vendégeket, a tanulókat, a pedagógusokat. Ezután a diákok irodalmi műsort adtak, majd ismertették. elfogadták az 1982 83- as úttörőmozgalmi év programját, melynek a paj- iások választotta jelszava a ..Tettekkel a százéves Rá- kóczifalváért” -lett. A település ugyanis jövőre ünnepli alapításának centenáriumát. A csapatgyűlés keretében került sor az iskola új hattantermes szárnyának hivatalos átadására. Szőke Béla, a nagyközség tanácselnöke, eredményes oktató-nevelő munkát kívánva avatta lel a kétszintes épületet, amelyet a csaknem hétszáz diák. s nevelőik már tanévnyitókor birtokba vettek. Az új intézményrész bekapcsolásával lehetővé vált, hogy e tanévtől Rákóczifalván egy műszakban tanítsanak. A hat tantermet szakelőadóként használjak. A létesítményben helyet kapott egy komplett vizesblokk is. a régi iskolaépületben pedig a gyengefényű világítótesteket neonra cserélték. Az épületszárny kivitelezése 7.3 millió forintba került, melyhez a nagyközség lakói jelentős társadalmi munkával járultak. A kivitelező, a Rákóczi . Termelő- szövetkezet építési ágazatának kollektívája mellett a szövetkezet tagjai sokat tettek az épület kialakításáért, csinosításáért. de jelentős segítséget kapott az intézmény a szülői munkaközösségtől. szocialista brigádoktól, K ISZ-alapszervezetek- től. A/, ünnepség befejezéseként, a „Társadalmi Munkáért" kitüntető jelvény, plakett arany, ezüst illetve bronz fokozatát adták át a jól dolgozó, legtöbbet segítő kollektíváknak, egyéneknek. Kiállítás Cegléden Kossuth-ábrázolások A ceglédi Kossuth Múzeumban az elmúlt hét végén nyitották meg a Kossuth- ábrázolások a XIX. században című kiállítást. A tárlat a múzeumi hónap nyitó rendezvénye volt a városban. A kiállítás ideje alatt előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődök: október 8-án: Az 1848 49-es forradalom és szabadságharc vértanúi. 13-án: Kossuth-ábrázolások fényképeken, képző- művészeti alkotásokon, 20- án: Szociológiai vizsgálatok az Alföldön, 27-én: Cegléd város természeti értékei. A Kossuth Lajos születésének 180. évfordulója tiszteletére rendezett 'kiállítás október 30-ig tart nyitva. Pécsett Nemzetközi bábfesztivál A világ legjobb felnőtt bábszínházai és bábegyüttesei háromévenként Pécsett találkoznak, s fesztiválon mutatjuk be műsorukat a közönségnek, a -szakmának. Ez az egyetlen állandó jellegű nemzetközi pódiuma a felnőtt bábjátszasnak. A sorrendben hatodik találkozót október 12. és 16. között rendezik meg a mecsekaljai városban, házigazdája a Bóbita Bábszínház.