Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 3. „Fájdalmasan érinti” Diákok a paradicsom földeken Telik a láda, nő a „piros halom II veréb is akció kevés volt a képzeletbeli közös erszényben. Azt mondják, hogy a bajban tudja meg igazán az ember, hány, valóban jó barátja van. A tiszaszentimrei tervnek szerencsére sok támogatója akadt. A helybeli Aranykalász Termelőszövetkezet például gépeket adott a munkához, a megyei tanács az úgynevezett út- és hídkeretből juttatott a falunak, a KÖTI- VIZIG két erőgépcsoportja elkészítette az alapot, szaknyelven mondva, a tükröt. A kollektív összefogás, segítőszándék eredményeképpen a Sugár, a Hajdú, a Névtelen és a Széles utcák portalaní- tott műutat kaptak. Ez a félkör alakú úthálózat a település legmélyebben fekvő nyugati részét kapcsolja a központhoz. Ami az itt élő embereket illeti, a pénzbefizetésen kívül a lakók a telkek előtt segítettek az alapba kerülő anyagok szétterítésében, az aszfaltút elkészülte után az útpadka kialakításában. íöld- egyengetésben, a vízelvezető árkok szélesítésében, mélyítésében. Fiatalok, idősebbek, sőt még az eljáró munkások is ásót, lapátot, csákányt ragadtak esténként, hétvégeken. A történtekhez hozzátartozik, hogy az útépítés Tisza- szentimrén nem ért véget. D. Szabó Miklós Az ötnapos tanítási hét bevezetésével módosult a diákok őszi mezőgazdasági munkájának időtartama. Az általános iskolák hetedik, nyolcadik osztályos tanulói, a középfokú tanintézétek diákjai az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a tíz nap helyett csupán ötöt töltenek a földeken. Szolnok megyében több mint negyven termelőszövetkezet és állami gazdaság igényelte a segítséget a betakarítási munkákhoz. A tanévnyitót követően a diákság egy része már megkezdte a paradicsom, a hagyma szedését. Később az almás és gyümölcsös kertek, a szőlőtáblák várják a dolgos kezeket. November közepéig összesen huszonötezer Szolnok megyei általános és középiskolás diák segíti a betakarítást. Három helyen, Törökszent- miklóson, Jászberényben és Csépán, ahol szállásról és étkezésről tudnak gondoskodni fővárosi egyetemi és főiskolai hallgatókat fogadnak. Az elmúlt évben a tanulók betakarított termés értéke 200 millió forint volt, ennek fejében a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok 10 millió forint munkabért fizettek ki. A paradicsomtábla jellegzetes piros, zöld színét melegítők, farmernadrágok, pulóverek tarkasága töri még. A csendet pedig a kiáltások. „Tanárnő! Űjabb láda. Tessék beírni!” A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium diákjai a tanévnyitó utáni első napon már dolgoztak a zagyvarékasi Béke Termelő- szövetkezet területén. . A sorok végén óriási paradicsom-halmok, melyek a ládák kiürítésével egyre dagadnak. A kupac szélén szétgurult öklömnyi piros bogyók nagy része széttaposva. A laikus számára is szemet szúró ez a tárolási forma. — Sajnos egyelőre nincs más megoldás, nem hoztak elegendő gyűjtőládát, — panaszkodott Barát Erzsébet tanárnő. — A napot azzal kezdtük, hogy a tegnap öszNincs konténer, a sorvégeken gyűjtik a paradicsomot szehordott rakásokat átszedtük a konténerekbe, azok megteltek, így most kezdődik minden élőiről. Közben a paradicsom törődik. A gyerekeket sem lelkesíti, hogy dupla munkát kell végezniük., — Ez nem látszik a hangulaton. — Élvezik, hogy szabadban vannak, s nem az iskolapadban kezdték a tanévet. Első osztályosokkal vagyok, heti nyolc órában tanítok majd nekik angolt. Ismerkedésre ideális ez a pár nap. Hány osztály dolgozik, hogyan osztják el a munkát, milyen a bérezés? A kérdésekkel Tóth Béla testnevelő tanárhoz irányítanak, mondván, ő a „mindenes”. — Autóbusszal szállítanak bennünket, nyolctól félkettőig tart a munka — magyarázta. — Tizenhárom osztály szedi a paradicsomot, kettő a hagymát, illetve a burgonyát, egy lánycsoport pedig a baromfifeldolgozóban se- gítkezik. A paradicsomtáblán dolgozók huszonöt fillért kapnak kilójáért, ha elérik a napi kétmázsát akkor még plusz öt fillért. Egyébként a munkát hátráltató szervezetlenségekért, pontosabban a konténerek hiányáért nem lehet egyértelműen a termelőszövetkezetét hibáztatni. Későbbre vártak bennünket. A gimnázium átalakítása azonban még nem fejeződött be, ezért kellett a tanévet munkával kezdenünk. A Verseghy Gimnáziumban először indítanak testnevelés tagozatos osztályt az idén. Az első d-s lányok szorgalmasan dolgoztak, kopasztották a bokrokat. Az élen Vígh Márta és Gulyás Edit kétszemélyes „brigádja” haladt. — Már az általános iskolával is voltunk paradicsomot szedni, nem ismeretlen — mondta Márta — de az.ért bele kell rázódni. Tegnap összesen huszonnégy ládával szedtünk, ma még csak háromnegyed tizenegy, de már több van. Harmincötöt tűztünk ki célul. — Örülök, hogy munkával kezdtük a tanévet — vetette közbe Edit. — Nincs, olyan kötöttség, mint az iskolában, mindenki felszabadultabb, könnyebben ismerkedik, barátkozik. Aztán azért is, jó, mert ha valaki délután ta-»< nulni akar, megteheti, sőt még jól is esik a munka után. Nekünk sportolóknak a paradicsomszedés még edzésnek sem rossz. — fs — Az összefogás útjai Útépítő tiszaszentimreiek A tiszaszentimrei utcák nagyban hasonlítanak a többi, alföldi település kisebb- nagyobb utcácskáihoz. Ha nyáridőben végigballag rajtuk az ember, elég egy pöfögő Zetor, hogy porfelhőbe burkolja a környező házakat, fákat, bokrokat, járókelőket. Ősszel, kora tavasszal és az enyhe téli hónapokban viszont vendégmarasztaló sárrá dagad ez a tizenkilenc kilométernyi hosszúságú belterületi kocsiút. Akarom mondani csak mintegy tizenhét és fél kilométernyi, hiszen a község már évek óta rendelkezett két KPM .kezelésű, portalanított műúttal. Mi tagadás, ezek a „nyáron nyeljük, télen cuppogunk benne” kocsi utak sok gondot okoztak a helybelieknek. Tavalyelőtt hangzott el határozottabban először: jó lenne elviselhetőbb közlekedési feltételeket kialakítani a faluban, valamilyen módon növelni a burkolt utak korántsem számottevő mennyiségét. Igenám, de ami az ehhez szükséges forintokat illeti, a helyi tanács helyzete sokban hasonlított ahhoz'a bizonyos templomi egérhez. Választógyűléseken felmerült; arra is van lehetőség, hogy a lakásonkénti háromezer forint út- és közműfejlesztési hozzájárulást előre fizessék. Jónéhány utcában erre hajlandóknak mutatkoztak az emberek, noha az is tény, hogy az ilymódon ösz- szegyűlt összeg is bizony még Zenekarok versenye Nagykörösön Szeptember 8-án, szerdán Nagykőrösön rendezik meg a Békés és Pest megye szövetkezeti népi és cigányzenekarok versenyét. Tizenöt órától rendezik a bemutatókat, este 19.30 órai kezdettel a Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola aulájában kezdődik gálaműsor, melyben a legsikeresebb együttesek lépnek fel. Magyar pénz avar temetőben Szenzációs leletre bukkantak az idén, a Tolna megyei Gyönkön, egy avar temető már tíz éve folyó feltárása során. A temető egyik sírjából I. Péter magyar király által vert ezüst pénz került elő. Mint ismeretes, Péter Szent Istvánt követően kétszer: 1038—41 és 1044—46 közt uralkodott. Amint az ásatást vezető dr. Rosner Gyula régész elmondotta: a Petrus Rex Pannóniáé feliratú ezüst érme az első korhatározó magyar pénz, melyet avar temetőben találtak. Azt látszik bizonyítani, hogy az avarok közt éltek olyan csoportok, amelyek megérték a honfoglalást, a magyar államalapítás korát. Ujszászy István vezérőrnagy, az Államvédelmi Központ vezetője, Kádár Gyula ezredes, a VKF/2 feje és Kern Károly őrnagy, a Def- fenzív osztály irányítója 1944. március 19-én az ország hitlerista megszállásakor is a helyén maradt. Edmund Veesenmayer, Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja — diktátora — a megszállás első napjaiban semmi kifogást nem emelt ellenük, viszont április 10-én már többször szóba hozta, egyebek mellett a kormányzónál is, hogy ezek az urak nem maradhatnak a helyükön. Az ügy nyilvánvalóan összefüggött a Veréb-akcióval, az amerikai tisztek ügyével. Érdekes módon azonban Sztójay Döme mi- niszterelhök, aki egyébként vakon és engedelmesen kö-. vette a megszállók minden utasítását, ha nem is mondott kategorikusan nemet, kitért az ügy elől. Más szempontból, de hasonlóképpen érdekes, hogy Ujszászy István és Kádár Gyula nem értesült a németek részéről őket fenyegető veszélyről. Pedig mindketten közvetlen kapcsolatban álltak a budai Várral. Ifjú Horthy Miklós, a kormányzó fia és bizalmasa — ha az emlékiratok e tekintetben nem túloznak — Kádár Gyula baráti köréhez tartozott. Horthy, akinek sejtenie kellett az elkövetkezőket, mégsem figyelmeztette Kádár Gyulát, és ő otthon maradt, nem bújt el. Letartóztatására — ugyanazokban az órákban vitték el Ujszászy Istvánt és Kern Károlyt is — az április 17-ről 18-ra virradó éjszaka került sor. Nem nyitott ajtót a lakása ajtaján előbb csengető, majd dörömbölő gestapósok- nak. Telefonon — két készüléke is volt — egyszerre hívta ifjú Horthy Miklóst és Szombathelyi Ferencet, a hivatalban levő vezérkari főnököt. Ígéretet kapott, hogy magyar tiszteket küldenek a védelmére. Mielőtt azonban azok megérkezhettek volna, a tucatnyi hitlerista titkosrendőr már betörte az ajtót, és elhurcolta a magyar hírszerzés és kémelhárítás hivatalban levő főnökét. Másnap Veesenmayer 99/110 186—87. számú titkos táviratában jelentette Ribben- trop külügyminiszternek: ,Winkelmann obergruppen- führerrel (az SS és a birodalmi rendőrség legmagasabb magyarországi főnöke — a szerk.) előzetes megállapodásunk alapján ma éjjel letartóztatták Kádár ezredest és Ujszászy vezérőrnagyot. Én már nyolc nappal ezelőtt kértem Sztójayt, hogy bocsássa el Kádár Gyulát, amire elvileg ígéretet is kaptam, de az intézkedést akkor akarták végrehajtani, amikor az új vezérkari főnök átvette a hivatalát. További várakozás egyébként nem látszott tanácsosnak, és Winkelmann közlése szerint a két letartóztatott ’ eddigi vallomásai is már kellően igazolják az intézkedés helyességét. Sztójay ma szóba hozta előttem az ügyet, és arra utalt, a kormányzót fájdalmasan érinti, hogy egy még szolgálatban levő tisztet német szerv letartóztatott. Azt válaszoltam, a megfelelő időpontban be fogjuk bizonyítani, a kormányzónak és a magyar kormánynak, hogy hálával tartoznak nekünk, amiért ebben az esetben késedelem nélkül és példamutatóan közbeléptünk”. Hogy Sztójay mit válaszolt az nem derül ki a táviratból. Mindenesetre figyelemre méltó Quisling miniszter- elnök gyors és az ő mércéjével. mérve bátor fellépése. Ennek egyik oka talán az lehetett, hogy valamikor, mielőtt Magyarország berlini nagykövetének nevezték ki, ő szervezte meg a VKF/2- t, és ő volt a horthysta hadsereg hírszerző szolgálatának első vezetője. Mint kolléga nehezen viselhette el Ujszászy István és Kádár Gyula letartóztatását, akik végül is utódai voltak és tovább tökéletesítették az ő művét. Sztójaynak Veesenmayer nem tett ígéretet a letartóztatottak szabadon bocsátására — viszont követelte tőle, hogy segítsen Szentmik- lóssy Andor kézrekerítésé- ben, aki ellen a német hatóságoknak „a legsúlyosabb terhelő adatai vannak”, de „mind ez ideig sikerült szervei intézkedései alól kibújnia”. (Később a külügyminiszter volt állandó helyettese is a Gestapo kezére került. Nem élte túl elhurcol- tatását.) Időközben meglehetősen goromba hangnemben folyt a letartóztatott magas rangú magyar tisztek kihallgatása. Kádár Gyulának megparancsolták, hogy írja le részletesen: mit beszélt Szentmik- lóssy Andorral utolsó találkozásuk alkalmával, és egyáltalán azt, amit az amerikai tisztekről tud. „Egy szobába kísérnek, az őr mellettem marad. Most mit csináljak? Azt nem hiszem, hogy szabadon engednek, akármit ás írok. Ez nem lehet más, mint kihallgatási trükk. Szentmiklóssyval megállapodtam. Biztosan kihallgatják, esetleg már kihallgatták. Neki biztosan megvan a külügyi részt illető mondanivalója. Ha nem tartom meg, amit megbeszéltünk, bajt csinálok. Írásomat tehát a megállapodás szerint készítem el: parancsot kaptam, azt végrehajtottam, az amerikaiakat letartóztattuk, érkezésüket nekik bejelentettük, és kihallgatás véget átadtuk; az ügy részleteit nem ismerem”. Ilyen kevéssel természetesen nem érhették be a ges- tapósok. A Melinda úti vizsgálati központjukban folytatják a vallatást. Kádár Gyulának nincs oka csodálkozni, hogy váltott kihallgatóik a legkisebb részletekre is kíváncsiak. Inkább az a furcsa, hogy bár — különösen eleinte — meglehetősen goromba a bánásmód, fizikai erőszakot nem alkalmaznak vele szemben. Bármennyire is szakmabeli volt az ezredes, a hitlerista titkosszolgálat emberei a legprimitívebb trükkökkel túljártak az eszén. Elhitte, hogy az amerikaiak mindent bevallottak. És azt is, hogy mindent elmondott az ugyancsak letartóztatott Szombathelyi Ferenc. Csakhogy Szombathelyi akkor még szabadlábon volt — csak a nyilas hatalomátvétel után, novemberben tartóztatták le őt — és éppen hírszerző szolgálata tisztjeinek vallomására hivatkozva érte el Veesenmayer Horthy- nál, hogy mentse fel őt a vezérkari főnök tisztje alól, és váltsa fel a megbízha- tóbbnak számító Vörös János vezérezredessel. A nyilvánvalóan hamisított jegyzőkönyvekben minden a valóságnak megfelelően volt leírva. A hitleristák — besúgóik révén — tudták, hogy az amerikaiakkal minden előre meg volt beszélve. S hogy csak azért értesítették a németeket érkezésükről, hogy kijátsszák őket. Egyébként pedig tárgyalni akartak velük Magyarország háborúból való kivezetéséről. Kádár Gyula: „Semmi érte' ét nem láttam a további , ízakodásnalc, lényegében a valóságnak megfelelően vallottam”. Veesenmayer április 20-án, vagyis már a letartóztatást követő harmadik napon a nyomozás teljes sikerét jelenthette külügyminiszterének. Külön kiemelte: „A letartóztatottak eddig jól vallottak”. (Következik: Egyenruhában maradtak) Benépesült a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium új kollégiuma. Az intézményben száz diák nyert elhelyezést Pintór István dokumentumriportja Munkával kezdik a tanévet
