Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

1982. SZEPTEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött a tervezési tanácskozás Több előadó szólt arról, hogy bár az elmúlt években a tervezésben egyre nagyobb szerepet kapott a rétegszem­lélet, ez még továbbfejlesz­tésre szorul. A tervezőknek nagyobb figyelmet kell fordí­taniuk az egyes társadalmi rétegek sajátos helyzetére, külön kell foglalkozniuk a többszörösen hátrányos hely­zetűekkel. Élénk érdeklődés kísérte a kisvállalkozásokról szóló beszámolókat, amelyek után az a vélemény alakult ki, hogy a szabályozásnak arra kell ösztönözni, hogy javuljon az ellátás, növe­kedjen az alkotókedv. A tervszámítások módszer­tanát megvitató szekcióban többen hangsúlyozták, hogy a tervezésben mind nagyobb szerepet kell szánni a mo­dern számítástechnikai mód­szereknek és a matematikai modelleknek. Segítségükkel nagy számú tervvariációt le­het párhuzamosan kidolgoz­ni. hogy a döntéshozók ezek közül tudjanak választani Mint többen elmondották : az új tervezési formák lehetővé teszik — a korábbi gyakor­lattal ellentétben — az árak és a mennyiségi mutatók együttes tervezését. Néhány előadó rámutatott, bár a szá­mítástechnikai eszközök és a matematikai modellek igen hasznosak, nem lehet ezeket kizárólagosnak tekinteni. A délutáni plenáris ülésen a szekciók munkájáról szóló beszámolók után Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke mondott zárszót. Megállapította: a tanácsko­zás elérte kitűzött célját, hozzájárult a népgazdasági tervezés jobbításához, poli­tikai-szakmai tekintélyének erősödéséhez. Majd így folytatta: — A tervezés küldetése mindig is az volt, hogy hidat építsen a politikai ideálok, a gazdasá­gi föltételek vagy törvények és az egyes társadalmi cso­portok érdekei között, még­pedig úgy, hogy az időtálló legyen, A tervezésnek egyre inkább folyamatos tevékeny­séggé kell válnia. Ma a ter­vező munkának a gazdaság- politika lényegét kell jobb- ban megragadni és kifejte­nie, figyelembe véve a tár­sadalmi hatásokat, és bele­értve a végrehajtás főbb feltételeit is. A tervnek nem­csak a gazdasági, hanem a társadalmi cselekvésre is mozgósítania kell. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a ter­vezőmunka műhelyeiben a különféle szakmai és társa­dalmi érdekek, nézetek ta­lálkoznak és ütköznek egy­mással, s mindezek a köz- gazdasági összefüggésekkel, így válhat a terv és a ter­vezés a társadalom összefo­gását élesztő anyagi ható­erővé. Végül szólt a tervezők munkájáról, személyes és emberi felelősségükről, hang­súlyozva: — mindenki lehet csöggedt, pesszimista, csak mi, tervezők nem! Nekünk hivatásunk a kiút keresése, az elfogadhatóbb jövő meg­szerkesztése. Ezért kocká­zatot is kell .vállalnunk, a tévedés és olykor a meg nem értés kockázatát, de a meg­újulás igényét feladni soha nem szabad! — fejezte be zárszavát a kormány el­nökhelyettese, az OT elnöke. Aranykorona helyett Minta a földekről a '' " Az egyik munkacsapat Jászalsószentgyörgyön végzi a vizsgálatokat. Táskák, kannák, lapátok, vödrök és kémcsövek a legfontosabb kellékek a helyszíni szemlén Kockáztatni érdemes Zöldtakarmány decemberig Igen, ez már jócskán ne­vezhető begyepesedettség- nek. Aminek hasznosságá­hoz persze nem fér semmi ikétfcég. Sőt szakemberek százai, ezrei dolgoznak azon, hogy ez a folyamat még tovább növekedjék. Bármennyire is ‘furcsa, nem elégedhetnek meg — mint mondják, és igazuk is van — ezekkel az eredmé­nyekkel. Berendezéseket, különféle hibrideket vásá­rolnak, kísérleteznek, hogy a tendencia megmaradjon. Miről is van szó? Arról, hogy az ország szántóterületének ma több mint egynegyede rét és le­gelő. amely meghaladja az egymillió hektárt. Ezeken a földeken nagy biológiai ér­tékű és tömegű olcsó ta­karmány terem. Néhány szám arra, hogy e begyepe- sedattségen elgondolkoz­zunk: A hazai állatállo-i mány több mint 15 millió tonna tömegtakarmányt fo­gyaszt az abraktakarmány mellett. Az összódéke meg­haladja a 45 milliárd fo­rintot. Nem mindegy tehát, hogyan áll össze egy-egy gazdaságban az „étlap”, amelyet az állatoknak hoz­nak össze. Az időjárás, egy­általán az a tény, hogy sár­gulnak a levelek, arra fi­gyelmeztet. vége az olcsó takarmányozási lehetősé­geknek, a gyep megadta, amit tudott. (Hol többet, hol kevesebbet — ez is azon múlott, vették-e a fá­radságot az üzemek: meg­nézni, miként nő a gyep, hogy azután gondoskodja­nak a tápanyagok pótlásá­ról). Tehát mondhatnánk: kö­vetkeznek azok a hónapok, amikor dekára, grammra — egy-egy állatra vonat­kozóan — át kell gondolni, mennyit esznek, s főként mit. Mert a régebbi hagyo­mányok szerint októberben már alig-allg van lehetőség legeltetésre. Nincs is köz­beeső állapot? Szakembe­rek, éppen azért, mert nem túlságosan elterjedt do­logról van szó. melegen ajánlják az emeraladát, a grandessát a blattfutter- kohlt és így tovább. Mielőtt beletörne a nyel­vünk, tisztázzuk: arról van szó, hogy az első ve­tések után következhet a második, amikoris ezek a földek, például a gabona után, még takarmányt is adnak a gazdaságnak. A dolog ma még többnyire újkeletű. Vannak, akik a föld tápértékének kirablá­sáról, mások, nyilván nem véletlenül a tápanyagok visszapótlásának fontossá­gáról beszélnék. Annyi bi­zonyos, akik kockáztattak, azok kitolhatják november végéig a zöldtakarmányo- zási időszakot. Méghozzá többnyire gazdaságosan. Igaz, az állatokat szoktat­ni kell az első időszakban az új ízekhez. Ha azonban a gazdaságoknak megéri, akkor bizonyosan rajtuk nem fog ki a megváltozott menü. H. J. Olajregeneráló a 7-es Volánnál (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági feltételek előre becslése, annál is inkább, mert a világgazdaság folya­matai, a tovább nehezedő feltételek, beleértve a poli­tikaiakat is, mindinkább be­folyásolják fejlődésünket. Több hozzászóló fontosnak tartotta, hogy a KGST-orszá- gok egyeztessék a fejlesztési célokat és erősödjenek, vál­janak hatékonyabbá a koo­perációs kapcsolatok. A tő­kés piacon pedig a>ak úgy tudunk lépést tartani — hangsúlyozták —, ha a ver­senyképesség és a hatékony­ság javulásában az átlagnál is nagyobb eredményeket érünk el. Az előadók foglal­koztak azzal is, hogy a ter­vezésben olyan helyzet állt elő, amelyben állandóan vál­toznak a követelmények, s rámutattak: ma máshogy kell tervezni, mint azt eddig tettük. Szélesebb körben kell kidolgozni a tervváltozatokat, a tervnek rugalmasnak és nyitottnak kell lennie. Na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a termelés és a ráfordítá­sok tervezésére, s a szabály­zók arra késztessenek, hogy fokozódjék a népgazdaság jövedelemtermelő képessége. A második < szekcióban a társadalmi folyamatok, az életszínvonal és az életkörül­mények tervezése volt a té­ma. Többen rámutattak, hogy a tervezők csak akkor mérhetik fel reálisan az el­osztható javakat, ha a tár­sadalmi szemlélet hatja át munkájukat, összhangot kell teremteni a rendelkezésre ál­ló források és a szükségletek között. A Közgazdasági Kislexikon szerint az aranykorona: a földminősítés értékszáma, a földadó és jelenleg a téeszta- goknak járó földjáradékfize­tés alapja, amely a terület- egység tiszta jövedelmét feje­zi ki az 1875. évi pénzérték­ben. Az aranykorona-érték kifejezi a föld termőképesé- gét, fekvését, művelhetőségét, általában a földek mi­nőségi különbözőségeit. A múlt század második felétől jelentősen megváltoztak a mezőgazdaság művelési ágai, a termőföldek minősége és fekvése. Az új földértékelés beveze­tését megelőző eredményes kísérleti munkák után 1981- től az ország mezőgazdasági­lag művelt területein a me­gyék földhivatalai hozzálát­tak az újdonsült mutatók fel­méréséhez. Ezt az új tudomá­nyosan megalapozott talajér­tékelésről szóló rendeletet 1980 októberben fogadták el, mi­vel a jelenleg még érvényben lévő aranykorona rendszer ma már nem ad reális képet a termőföldek minőségéről. A földértékelés hozadéki rend­szerének kimunkálásakor, a talajtan, mint tudomány nem is létezett, így annak alapja­it és az azóta elért fejlődését az aranykorona rendszer nem is követhette nyomon. Az említett hibák ellenére azon­ban ma is érvényben van mert alapját képezi a jövede­lemszabályozásnak, a kedve­zőtlen termőhelyi adottságú üzemek állami támogatásai rendszerének, a földek meg­váltásánál a kisajátítási árak megállapításának a földjára­dék kifizetésének, a művelet­len földek szankcionálásának és a földvédelemnek. Az aranykoronának a köz- gazdasági tartalma avult el, ami miatt a jelenlegi korsze­rű színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemek részé­re már nem használható fel a termőföldek reális érték­mérőjeként, és csak részben fejezi ki a földek termékeny­ségét is. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a bevezetett és a kísérletek fo­lyamán igazolt új korszerű földértékelési rendszer se­gítse elő a termőföldek foko­zottabb védelmét és a raci­onálisabb hasznosítást, a me­ző és erdőgazdasági termelés fejlesztését. Olyan mutatók kellenek tehát, amelyek reá­lis alapul szolgálnak a jöve­delemszabályozáshoz, a vég­zett munkától független já­radékszerű jövedelmek meg­állapításához. Az 1-től 100-ig terjedő termőhelyi értékszám ami az új földértékelési rendszer dimenziója hűen fe­jezi ki, hogy a vizsgált talaj az adott környezetben milyen termőképességű. A talaj az alaptermékenységét adott esetben befolyásolhatják a hidrológiai, dombor^ti és éghajlati tényezők, ezeknek módosító hatása is kifejezés­re jut termőhelyi értékszám­ban. Az 1986 január első nap­jától bevezetésre kerülő föld- értékelés kiterjed minden mezőgazdaságilag hasznosí- ható földterületre beleértve a zártkerteket, és az erdő művelési ágazatban haszno­sított területeket is. A földhivatal megyénkben kilenc földértékelési körzet­ben végzi el a VI. ötéves terv végéig az új földértéke­lést mintegy 500 ezer hektá­ron. Az elmúlt évben a me­gyei földhivatal szakemberei 5 ezer hektáron állapították meg az új földértékelés mu­tatóit. Ebben az évben négy munkacsoport részvételével két körzetben folynak vizsgá­latok. A szakemberek az elő­re elkészített munkatérképek alapján az üzemek képvise­lőivel közösen helyszíni be­járás után kijelölik a feltá­randó mintaágak minőségi osztályait. A munkacsoportok külön-külön a helyszínre ér­kezve elvégzik a talajvizsgá­latokat. Egyúttal talajmintá­kat is vesznek amit a Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás labora­tóriumába szállítanak továb­bi vizsgálatra. A helyszínen táblázatok segítségével egy jegyzőkönyvet készítenek a vizsgálatokról. Az idén 200 ezer hektár elemzését végzik el a megyei földhivatal szakemberei. A munkák elllenőrzését az or­szágban az OFTH (Országos Földtani és Térképészeti Hi­vatal) öt területfelügyelője végzi, feladatuk egyben az országos vizsgálati összhang biztosítása is. A területfelü­gyelő ellenőrzi és azután ír­ja alá a vizsgálat eredménye­it, a jegyzőkönyvet. A földér­tékelés eredménye, a termő­helyi értékszám ezután beke­rül az ingatlannyilvántartás­ba, melyet a községi (városi) tanácsoknál harminc napig megtekinthetnek a földek tu­lajdonosai. kezelői, használói. Megállapításaikat, észrevéte­leiket a vizsgálatot végző in­tézmény, mint megtudtuk, köteles felülvizsgálni szükség szerint az értékeket módosí­tani. Forgács Tibor Lázár György Kispestre látogatott Tegnapi munkanapján Lá­zár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke lá­togatást tett a főváros XIX. kerületében. Kispesten. Kí­séretében volt Békési László, a Budapesti Pártbizottság titkára. A vendégeket az MSZMP kerületi bizottságának szék­házában Hámori Csaba, a pártbizottság első titkára és Végh Istvánná, a Kispesti Tanács elnöke fogadta. A program bevezetőjeként Há­mori Csaba tájékoztatta a vendégeket a jelenleg 65 ezer lakosú, de folyamatosan gyarapodó llélekszómú — mint mondta — dinamiku­san fejlődő — városrész po­litikai, gazdasági és társa­dalmi helyzetéről. Lázár György tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­sága és a konnáoy üdvözle­tét a XIX. kerületieknek, to­vábbi helytállást és eredmé­nyeket kívánt. Felhívta a fi­gyelmet a mindenkori hely­zet reális ismeretére, a tájé­kozottság fontosságára. Hangsúlyozta, hogy igenis úrrá tudunk lenni a nehézsé­geken is, ha mindenki becsü­lettel elvégzi munkáját, s tudatában van annak, hogy nemcsak a gondjaink, teen­dőink közösek, hanem közös a felelősség is az ország sor­sának alakulásáért. Minden témában és mindenütt, de különösen a munkásság, a nagyüzemek dolgozói köré­ben — mondta — nyílt és világos beszédre van szük­ség, ez a bizalom alapja, ez segítheti további boldogulá­sunkat. Délután a kormány elnöke felkereste az 1200 dolgozót foglalkoztató Gránit Csiszo­lószerszám- és Kőedénygyár­tó Vállalatot. Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese is csatlakozott Lázár György­höz, amikor útja a kerületi Ingatlankezelő Vállalathoz vezetett. A program befeje­zéseként Lázár György a ke­rületi pártbizottságon Kis­pest vezetőivel tanácskozott. Véget ért - a KISZ­propagandisták tanácskozása Tegnap szekcióülésekkel folytatta munkáját a KISZ országos agitációs és propa­gandatanácskozása. A részt­vevők megvitatták munká­juk időszerű kérdéseit, átte­kintették a fiatalok eszmei, politikai arculatának alaku­lására ható tényezőket. A tanácskozás dr. Nagy Sán­dornak, a KISZ KB titkárá­nak zárszavával ért véget. A fáradt motorolaj újbóli hasznosítására olaj regenerá­ló állomást épít a Volán 7-es számú Vállalata szolno­ki üzemegységében. A 10 millió forintos beruházással megvalósuló létesítményben évente — napi egy műszakot A‘ közigazgatásilag Tisza­füredhez tartozó Tiszaörvé- nyen gyógyszercsomagoló részleget létesít a Kőbányai Gyógyszerárugyár. Egy régi, feleslegessé vált tanácsi épü­letet, öt milliós költséggel alakítanak át erre a célra. Az üzem idetelepítését a td- szafüredji (tanács kezdemé­nyezte, mivel a járási szék­alapul véve — százezer liter elhasználódott olaj felújítá­sára lesz lehetőség. E meny- nyiség a közlekedési vállalat tehergépkocsi-parkjának — mintegy 800 IFA, Zil és Sko­da szállító gépjárműnek — az olajszükségletét fedezd. helyen és környékén jelen­leg is muinikaerőfelesleg van, főleg nők várnak elhelyez­kedésre. Az újonnan telepí­tett üzemben kereken száz, nagyobbrészt érettségizett nő kap munkalehetőséget. Az erről szóló megállapo­dást augusztusban kötötte meg a Kőbányai Gyógyszer­árugyár, a nagyközségi ta­náccsal. A nagyvasúti vil­lamos vontatás út­törője, a magas­feszültségű vasút- villamosítási rend­szer feltalálója Kandó Kálmán gépészmérnök volt (1869—1931.) Az akkori idők értetlenségére jel­lemző, hogy első villamos mozdo­nyát Olaszország­ban építette fel. Azóta sokat vál­tozott a világ ,.. Az idén 25 darab 3000 lóerős (2200 kW) villanymoz­donyt kap a MÁV. A szilícium egyen­irányítói Vasúti vontató jármű a Ganz Villamossági Művek és a Ganz- MAVAG együtt­működésével ké­szül, az előbbi a villamos berende­zéseket, az utób­bi pedig a jármű- szerkezeti' (egysé­geket gyártja. Ké­pünk a Ganz-MÁ- VÄG Irzcteldéjé-1 ben készült Gyógyszercsomagoló üzem Tiszaörvényen

Next

/
Thumbnails
Contents