Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

1982. SZEPTEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kossuth-szobrok hazánkban és a világban Az UNESCO támogatásával 1973 óta mű­ködik Veszprémben az Országos Oktatás- technikai Központ. Feladatuk az oktatás korszerűsítése, valamint audiovizuális anyagok fejlesztése. Ennek érdekében évente több ezer műsorpercnyi hanganyag, Amíg fiatal... mozifilm, diasorozat és videoprogram ké­szül a legkorszerűbb berendezésekkel fel­szerelt stúdiókban. Nemrég fejezték be a hiánypótló kilenc részes, öt nyelvű, felső­fokú nyelvvizsgára előkészítő videoanyag felvételeit Száznyolcvan esztendeje szeptember 19-én, hogy Mo­nokon megszületett Kossuth Lajos, kiért Ady így lelke­sedett : „A nap heve nem vész el. Hiába/ A langy eső sem öm­lik a tájra:/ Ha lesz oly kor, hogy a népek előtt/ A nem­zet és haza összeomlott/ S nem lesz hon, csak világ — a magyarnak/ Lesz hazája, mert Kossuth ja volt!...” — E sorokat 1899-ben írta, de korszakokra átívelők. Oly­annyira, hogy már a szá­zadfordulótól az emlékezés szobrokban is kifejeződik. Jellemző a nemzeti ke­gyelet gyorsaságára, hogy miután 1894. március 20-án Turinban meghalt, ugyan­azon évben, 1894. július el­sején már állt az első bronz­ból mintázott Kossuth mell­szobor Balatonszabadin, az akkori Siómaroson. Alkotói Kiss György, Gerenday An­tal, Gerenday Béla. A má­sodik Kossuth szobor ugyan­csak ekkor készült, 1894. de­cember 16-án avatták fel Dunapatajon, alkotói ugyan­csak Kiss György és Geren­day Béla volt, akik az elkö­vetkező időszakban még több portrét mintáztak róla. Dr. Ádámfy József szege­di körzeti főorvos érdeme, hogy összegyűjtötte több mint ötezer levélváltás, sok évi kutatómunka ufán a vi­lág összes Kossuín-szoórá- nak lelőhelyét. Végül 1980. január 9-i halála miatt, Vígh Károly szerkesztésé­ben jelent meg a kiadvány a Kossuth-szobrok hazai és külföldi adattárával. Ádám­fy József tíz évig dolgozott e művén, mely hézagpótló, s a levélírás mellett mintegy ezer felvételt készített, s a legtöbb Kossuth-szobrot eredetiben megszemlélte. Ö jegyezte meg a könyv elő­szavában: „A Kossuth iránti rajongás a hazaszeretet tü- zéből táplálkozott és a nagy szabadsághős halála után népszerűsége a magyarság körében még tovább erősö­dött. A Kossuth-kultusz leg­maradandóbb kifejezési for­mája ekkor a szoborállítás volt”. Közel kilenc évtized per­gett le Kossuth Lajos halá­la óta, s azóta körülbelül 239 szobrot mintázott alakjáról Tiszaföldvár, Szolnok, Jászapáti és Jászberény kö­zépiskolai tanulói a barokk zenétől a jazzig ívelő négy hangversenyes bérletben vi­lágjáró előadóművészeket is­merhetnek meg: Ágai Karo­lát, az Operaház koloratur szopránját; Szendrei-Karper László gitárművészt; a fuvo­la hangszerkezelési techni­káját forradalmasító párizsi díjnyertes Matuz Istvánt és az ez évben a világ legjobb Bőgősét, Pege Aladárt. Szakmunkástanulók szá­mára Törökszentmiklóson, Kunhegyesen, Szolnokon, Kunszentmártonban, Mart­fűn, Mezőtúron, Kisújszállá­son, Karcagon, Jászberény­ben és Jászapátin szervez az Országos Filharmónia bérle­ti hangversenyeket. A nem­zetközi zenei versenyeken sikerrel szerepelt — s a réz­összesen hatvanhat szobrász. Külföldön hét emlékmű áll Washingtonban, New York­ban, Londonban, München­ben, Torinóban és Kanadá­ban. Hazánkban köztéren, múzeumokban, egyéni gyűj­teményekben 232 Kossuth- szobor található. 1894-től napjainkig szinte folyamatos a szoborállítás Kossuth Lajos alakjáról. Arányait illetően növekszik a szám 1898-ban, a szabad­ságharc 50. évfordulóján, 1902-ben Kossuth születésé­nek 100. évfordulóján és 1948-ban, a szabadságharc 100. jubileumán. Ekkor avat­ták fel a csökmői, gödi, gyöngyöspatai, iregszemcsei, kisszombori, bonyhádi, deb­receni és vésztői Kossuth- szobrokat. Joggal váltott ki botrányt az 1900-as évek elején a fővárosi Kossuth- szobor ügye, melyre a hiva­talos szervek feleannyit kí­vántak áldozni, mint az Er­zsébet emlékműre. . Végül hosszas huzavona után az első díjat Horvay János pá­lyaműve nyerte el, s a meg­valósult alkotást 1927-ben állították fel. a Parlament előtt. Születésének 150. év­fordulójára azonban újabb, s a nemzet szívében élő kép­hez méltóbb szobrot avatott a helyén Révai József 1952. szeptember 19-ép. Ez a mo­numentális emlékmű Kisfa- ludi Stróbl Zsigmond, Ko­csis András és Ungváry La­jos közös alkotása. fúvós művészet Paganinije­ként emlegetett — Budapesti Rézfúvós kvintett, valamint a népzenét játszó debreceni Délibáb együttes és „hazai” zenekarunkat, a Szolnoki Szimfonikusokat hallhatják. Az ifjúsági bérletek nagysi­kerű, évadzáró hangverse­nyei a szolnoki sportcsar­nokban ez évben sem ma­radnak el. Haydn Teremtés című oratóriumát élvezhetik látványos előadásban az ifjú bérlők. Jászberény felnőtt koncert­látogatói négy hangverse­nyen klasszikus és romanti­kus muzsikát hallhatnak, többek között a kitűnő Só­lyom Nagy Sándor énekmű­vész és Szenthelyi Miklós hegedűművész — a szolnoki közönség egyik kedvence — előadásában. Az idők folyamán jelentős művészek egész sora tett kí­sérletet arra, hogy méltó és teljes Kossuth portrét min­tázzon. A többi között Róna József, Holló Barnabás, Hor­vay János, Finta Sándor, Kallós Ede, Ligeti Miklós, Teles Ede, Petri Lajos, Kis- faludi Stróbl Zsigmond, Ko­vács Ferenc, Somogyi Árpád, Marton László, Csikszentmi- hályi Róbert. Tóth András szobrászmű­vész — a költő Tóth Árpád apja — a Kossuth-szobrok mintázásában különösen szép sikereket ért el. Ö min­tázta a nagykőrösi Kossuth- emlékművet, melyet 1900- ban avattak fel, továbbá a nagyszalontai clevelandi egész alakos bronz figurá­kat. A felszabadulás utáni első Kossuth-szobor műkő­ből készült, Tatár Dezső műve, 1946. március 16-án avatták fel Rákoscsabán. Nem kilobbant, hanem tü- zesedő hazafiság emelte az elmúlt száz évben a szobro­kat szerte az országban. Méltó folyamattal, méltó fi­gyelemmel, s alig akad me­gyénk, ahol ne lenne. S va­lamennyiről eszünkbe jut­hatnak — mintegy jelképe­sen is — Juhász Gyula „Kossuth-szobor” című köl­teményének sorai: „Alföld porában, kisváros sorában' A napban és a hó­ban nyugodtan/ áll”. Hozzátehetjük: egy nép emlékezetében is. Losonczi Miklós A karcagi zenekedvelők­nek romantikus zenekari mu­zsikát kínál a Filharmónia a debreceni, valamint a buda­pesti MÁV Szimfonikusok előadásában, és fellép a hanglemezfelvételével Pá­rizsban Arany Orfeusz díjat nyert Liszt Ferenc kamara- zenekar. Újdonság, hogy eb­ben az évadban már Török­szentmiklóson is lesz három filharmóniai koncert, zene­kari és kamaraestek. A Filharmónia szolnoki nyolc hangversenyes soroza­ta a zenetörténet minden korszakából és az előadómű­vészet majd minden válfa­jából ad ízelítőt. César Franck népszerű hegedű- zongora szonátája csendül fel az első koncerten David Ojsztrah mesteriskolájában művésszé érett szovjet elő­adók hangszeréből. Bemutat­ja úi. műsorát a Szolnoki Szimfonikus zenekar, a Mis­kolci Szimfonikus zenekar és a budapesti Postás Szim­fonikus zenekar. Hallhatjuk a virtuóz fúvósairól és a ma­gvar vonósiskola nagv múlt­ját őrző vonóshangzásáról híres Budapesti Fiiharmóniai Társaság zenekarát. L. V. Rubindiplomások Nyíregyházán Tegnap tartották a tanév­nyitó ünnepséget Nyíregyhá­zán a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán. A keleti országrész legnépesebb felső- oktatási intézményében az idén 3 ezren tanulnak, közü­lük 570-en most kezdték meg tanulmányaikat. A tanévnyi­tón' 25 idős pedagógusnak nyújtották át a vas-, gyé­mánt- és aranydiplomákat. Az oktatási intézmény két évtizedes történetében első ízben adtak át rubindiplomát a 75 esztendeje képesítést szerzett Garadnai Sándor kisvárdai és a 70 éve diplo­mázott Nemes István máté­szalkai nyugdíjas pedagógus­nak. Új óvoda Tatabányán Határidő előtt épített 150 személyes óvodát nyitottak Tatabányán, a Dózsakertben, A város egyik legújabb és legnépesebb lakónegyedében rendkívül nagy gondot je­lent a gyerekek elhelyezése, s ezért a kivitelező — a Ko­márom megyei Állami Építő­ipari Vállalat — munkásai gyorsított ütemben dolgoztak, s így a tervezettnél 10 hónap­pal korábban adták át ren­deltetésének az új v létesít­ményt. Az óvoda berendezé­sét több üzem szocialista brigádjai és a kicsinyek szü­lői is társadalmi munkával segítették. Véget ért a gorsiumi ásatási idény A Tác melletti Gorsium- ban, ahol Dr. Fitz Jenő veze­tésével immár 25. esztendeje kutatnak a római kori város maradványai után a székes- fehérvári István Király Mú­zeum régészei, befejeződött az idei ásatási idény. A fel­tárások ezúttal is sok érté­kes leletet hoztak a felszín­re. Az idei ásatás legnagyobb szenzációja a diadalív és az amfiteátrum maradványainak megtalálása volt. A város központjában bukkantak rá annak a diadalívnek a nyo­maira, amely a 202-ben Gor- siumba látható Septimus Se­verus császárt és kíséretét kö­szöntötte. A feltárás idei eredmé­nyeinek feldolgozása, a lele­tek restaurálása az elkövet­kező hónapok feladata lesz. Elnéztem a minap, hogy az utcabeli gyerekek milyen szeretettel babusgatták az odatévedt kismacskát. A kis­kutyák meg pláne sztárok. Nincs az az elkényeztetett gyermek, akinek jobb lenne a sora, mint azoknak. Elhal­mozzák őket minden jóval. Ismerőseim mindig azt hajto­gatják, hogy ha kimennek a kertbe, alig lehet hazaparan­csolni csemetéiket. Van tehát valami, az ember­rel vele született hajlam a ter­mészet szeretetére, féltő óvá­sára. Sokszor elgondolkozom azon, mikor és miért szűnik meg sokakban ez a vonzódás, vagy miért váltja fel a kö­zömbösség? Talán akkor kö­vetkezik be ez a fordulat, amikor kezdenek „felnőtt­ként” cselekedni, amikor már tanulási és egyéb kötelmeik vannak és azokat helyezik előtérbe, a környezet és ter­mészetvédelmet pedig nem tekintik életük szerves részé­nek. Figyelmüket erre irányíta­ni sokáig az iskoláknak sem volt elég energiájuk. Néhol a környezet nevelőhatásáról is elfeledkeznek. Mivel magya­rázható máskülönben, hogy egyik intézetünk virágos,, bármilyen sok tanulója van mégis tiszta, míg a másik ilyen tekintetben a nyomába sem léphet. Volt olyan új is­kola, melynek gazos udvarát lapunkban kellett szóvátenni. Szerencsére az ilyen példa egyre gyérebb, örvendetes módon egyre növekszik vi­szont azoknak a nevelőknek a száma, akik szünidőben tanulmányi kirándulásokra viszik tanulóikat, akik nem sajnálják a vakáció egy ré­szét természetvédelmi tábo­rok szervezésével tölteni, — mint például Tóth Albert, a kisújszállási Móricz Zsig­mond Gimnáziun igazgatóhe­lyettese. Elsősorban nekik köszönhető, hogy a fiatalok között is egyre több elhiva­tott védője van' a természet­nek. Ha nem is lesz belőlük biológus, vagy ornitológus, környezetüket bizonyára rendben fogják tartani, és vigyázni fognak vizeink tisz­taságára, ügyelnek fáinkra, virágainkra. Újabb meghívásokat kapott Spanyolországba az Építők Szakszervezetének Szalmás­kórusa, amely a közelmúlt­ban nagy sikerű hangverseny- sorozatot adott az Ibériai- félsziget országában. A Ka­talán fővárosban. Barceloná­ban, a' Baszk Alava tarto­mányban, és. annak székhe­lyén, Vitoria városban lép: pett fel. A Pallos Béla vezet­Persze, a környezetvédelmi nevelés — ugyanúgy, mint az emberformáló tevékeny­ség megannyi egyébb terüle­te — csak akkor lesz való­ban- hatásos, ha családi ösz­tönzéssel is párosul. Nos, né­ha éppen az ellenkező irányú hatás érvényesül. Egyszer például egy nyolc éves kis­fiúra ripakodtam rá, mert a parkból egy frissen ültetett díszbokrot akart kiásni. A megszeppent fiú így védeke­zett; „Anyukám megver, ha nem viszem haza ezt a bok­rot”. Nesze neked nevelő­munka ! A másik alkalommal meg utcai virágot tépdesett egy kisgyerek. — Nézd anyu, mi­lyen szép virágokat szedek neked, — mondta. Az anyja elérzékenyülten nézte. Csak akkor gyulladt haragra, ami­kor egy arra járó figyelmez­tette, hogy nem illik a köz­területet rongálni. — Talán a magáé? — jegyezte meg epésen. Könnyű a következ­tetés, hogy milyen tapaszta­latokat szűrt le magának a gyereke. Szó ami szó, nagyon sok családban hiányzik még a környezet tisztaságára, a ter­mészet szeretetére irányuló szülői buzdítás. Márpedig — Stílszerűen szólva addig haj­lítsd a fát, míg fiatal, mert aztán többnyire késő. Lép- ten-nyomon tapasztalja az ember például, hogy rosszul értelmezett vállalati érdekek miatt hogyan csúfítják a kör- hyezetet. A szolnoki MÁV kórház szépen gondozott por­tájáról például elég egyetlen pillantást vetni a műút má­sik oldalára. A Verseghy« út megszüntetett szakaszán vál­lalati gépkocsioarkolót ren­dezett be a TITÁSZ. Szolnok egyik legszebb pontján, a Tisza gátja mellett motor nélküli tehergépkocsi rozsdá­sodik, égig emelkedik a gaz. Ide inkább egy park illene, nem ilyen elhanyagolt terü­let, amiből egyébként min­den településünkön jócskán található. No, de mielőtt a fejlemé­nyeket mérlegelnénk, marad­junk az alapnál; addig haj­lítsd a fát... te énekkar két hét alatt nyolc önálló hangversenyt adott, amelyen Bartók, Kodály, Sző- nyi Erzsébet, Petrovics Emil, Nagy Olivér, Karai József műveit szólaltatta meg, vala­mint katalán és baszk nyel­ven is adott elő dalokat. A legnagyobb elismerést a vito- riai székesegyházban három­ezer hallgató előtt bemuta­tott program aratta. A budapesti Kossuth-emlékmű a Parlament előtti térén Í28 koncert lesz megyénkben Október közepén kezdődnek az Országos Filharmónia bérleti hangversenyei Változatos programokat kínál megyeszerte az Országos Filharmónia ifjaknak és felnőtteknek egyaránt. Az általános iskolai tanulók Szolnokon, Kunmadarason, Karcagon, Kis­újszálláson, Túrkevén, Mezőtúron, Törökszentmiklóson, Jász- kiséren, Jászberényben, Kunhegyesen és Tiszafüreden neves magyar előadók tolmácsolásában ismerkedhetnek meg a ro­mantikus kamaramuzsikával, valamint magyar szerzők zene­kari muzsikájával. A sorozat első koncertjére a Magyar Rá­dió gyermekkara várja a legifjabb koncerthallgatókat Zenés utazás a Föld körül című műsorával. Magyar kórussiker Spanyolországban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents