Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

1982. SZEPTEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tiszaburán Közös Tiszaburán egy új intéz­ménytípus nevét kezdik meg­tanulni az emberek; az ál­talános művelődési közpon­tét, amely februárban az ok­tatási és közművelődési in­tézmények összevonásával született meg. Az óvoda, az általános iskola, a könyvtár és a művelődési ház „házas­ságát” az ésszerűség diktálta. — Az országban több ha­sonló intézménytípus műkö­dik már — mondja Harsá- nyi Ferenc, az általános is­kola igazgatója. — Mielőtt Tiszaburán létrehoztuk az általános művelődési köz­pontot, tanulmányoztuk ezek tevékenységét. Eredményeik egyértelműen igazolták — különösen a kistelepülése­ken — az integráció hasz­nosságát. Több szempontból is. Az oktatásra, művelődés­re fordítható összegeik, a helyiségek, szemléltető esz­közök közös felhasználása, összehangolt fejlesztése ész­szerűbb, rugalmasabb gaz­dálkodást tesz lehetővé. Ugyanakkor az intézmények tartalmi munkája is össze- hangoltabbá válhat. Az in­tézményegységek egységes közművelődési, nevelési kon­cepciók alapján, közösen ösz- szeállított munkaterv szerint dolgoznak. Természetesen sa­játos módszereikkel vesznek részt a feladatok megvalósí­tásában, építve egymás tevé­kenységére, kiegészítve azt. A pedagógusok és a közmű­velődési szakemberek egy in­tézményhez való tartozása, mindennapos munkakapcso­lata együttműködési készsé­günket is növelheti. Noha e tekintetben nem volt gon­dunk ezidáig sem, éppen az iskola és a közművelődési intézmények jó kapcsolata szolgált alapul az integráció­hoz. — Feladatkörük igen szé­les, gyakorlatilag valameny- nyi korosztály oktatását, ne­velését, kulturális ellátását felöleli. — Ügy vélem éppen ez biztosíthatja a folyamatos művelődést — válaszol Ren­dek Sándor, az általános mű­velődési központ igazgatóhe­lyettese, a művelődési ház igazgatója. — Számunkra egyformán fontos a gyere­kek és a felnőttek köré­ben végzett munka. A nép­művelő, a könyvtáros és pe­dagógus tevékenysége szám­talan módon kapcsolódhat egymáshoz. Mai még csak a terveinkről adhatunk számot. Az óvodások részére példá­ul rendszeressé tesszük a korosztályuknak megfelelő gyermekműsorokat, a kunhe- gyesi körzeti bemutatóköz­pont szívesen fogadja a ti- szaburai kicsiket is. Az ál­talános iskolában a pedagó­gusokkal karöltve elsősor­ban arra törekszünk, hogy feltárjuk a különböző adott­ságbeli, ismeretszerzési, szo­ciális problémákat és ezeket ne csupán iskolai, hanem köz- művelődési módszerékkel is megoldjuk, vagy legalábbis amenyire lehet, enyhítsük. Természetesen a különböző tudomány- és művészeti ágak iránt érdeklődő gyerekeket továbbra is várják a szak­körök, művészeti csoportok. Külön klubja van a nyolca­dik osztályosoknak, a cigány- tanulóknak, nyitva áll a ját­szóház és a hétvégekre is szervezünk különböző szó­rakoztató programokat a könyvtárban, illetve a mű­velődési házban. A tizen- és huszonéveseket az ifjúsági, az idősebbeket pedig a nyug­díjasklub várja. A felnőttek cigányklubja is működik. Szeretnénk egy Üj Tükör klubot és egy szocialista bri­gádklubot is alapítani. Ter­vezzük, hogy a jövőben gyak­rabban tartunk műsoros ren­dezvényeket és elsősorban a pedagógusok közreműködésé­vel több olyan ismeretter­jesztő programot szerve­zünk, amely mindennapos dolgaikhoz ad hasznos út­mutatót az embereknek. Néhány hónapos tapaszta­latok alapján nyilván nem lehet még nagy eredmények­ről számot adni. A szándék, a hozzáértés, a lelkesedé' mindenesetre biztató, és pél­damutató. f T. E. A textilfestéstől a kerámia készítésig Szakkörök a Megyei Művelődési Központban A nyári szünet után ezek­ben a napokban indítja újra gyermek- és felnőtt képző- művészeti szakköreit a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Az általános isko­la alsótagozatos tanulói a vizuális látás ABC-jével, az anyagok sajátosságaival is­merkedhetnek. A 10—14 éves diákok több csoport munká­jába is bekapcsolódhatnak. A rajzolás, a festészet iránt érdeklődőkön kívül a textil­festészet, a kerámia készítés titkait megismerni vágyókat is szívesen látja az intéz­mény. A rajzból felvételi­Német nyelvlecke-soroza­tot is sugároz az új tanév­ben a Magyar Rádió. Az is­kolarádióban jelentkező programot1 három évre állí­tották össze; a 45 leckés társalgási sorozat jelentős részénél az alapfokú nyelv­vizsga követelményeit vették figyelembe. Az adások témá­ját a fiatalok ízlésének meg­felelően igyekeztek kiválasz­tani, s a leckéket sok dal­lal, verssel színesítették. A sorozat elkészítésében zőknek külön csoportot in­dítanak, amelybe középisko­lások is jelentkezhetnek. A szobrász szakkörben diáko­kat. felnőtteket egyaránt foglalkoztatnak, a felnőttek számára természetesen külön is indul* képzőművészeti klub. Valamennyi közösség hetente tartja foglalkozásait, az elméleti előadásokat programjára tűző Szolnoki műhely tagjai pedig havonta találkoznak. Az érdeklődök a szakkör­vezetőknél, illetve a műve­lődési központ portáján je­lentkezhetnek a csoportokba. az NDK Budapesti Kulturá­lis Centruma és a Berlini Rádió munkatársai segítet­ték az iskolarádiósokat; a felvételeket a Lipcsei Rádió stúdióiban rögzítették hang­szalagra — német színészek közreműködésével. Az első rádiós német órá­ra szeptember 22-én, 19.20- kor „csengetnek be”; a két­hetenként, szerdán a 3. mű­sorban elhangzó adásokat másnap reggel.'9.15-kor meg­ismétlik. Film hazánk legidősebb - fotóriporteréről Liebmann Béla szegedi fo­tóriporterről filmet készített a Televízió szegedi körzeti stúdiója. A ma is dolgozó 83 éves fotóművész munkássá­gát megörökítő portréfilmet bemutatták Szegeden a Mó­ra Ferenc Múzeum díszter­mében. Hazánk legidősebb fotóriportere hatvanöt év óta dolgozik szakmájában. Számos történelmi doku­mentum értékű felvételt ké­szített hosszú munkássága során, így többek között a felszabadító szovjet csapa­tokról, a második világhá­ború utáni újjáépítésről, a földosztásról, valamint ne­vés politikusokról, művé­szekről, tudósokról — köz­tük Szent-Györgyi Albertról. A televízió rövidesen mű­sorára tűzi az ötven perces filmet. Árpád-kori vaskohót tártak fel Árpád-kori vaskohászati emlékeket tártak fel a régé­szek .a Győr-Sopron megyei Szakonyban. A Békás-tó kö­zelében vas-salak nyomán kutatva, a föld felszíne alatt mindössze 40—50 centiméter mélyen 22 kohóra leltek. A kohókat és a hozzájuk tarto­zó “műhelyeket különböző­képpen alakították ki * egy­kori építői. Szerdától Német nyelvlecke-sorozat a rádióban Mindenkinek rendelkezésére áll A Tiszántúl legnagyobb agrárműszaki könyvtára Bővítik a mezőtúri főiskola „tudományos műhelyét” Rövidesen birtokukba ve­hetik a megújult, megszé­pült, kibővült könyvtárat a DATE mezőtúri mezőgazda- sági gépészeti főiskolai kar oktatói, hallgatói, s termé­szetesen a „házonikívüli” ku­tatók, szakemberek is. Az is­kola könyvtára ugyanis azon túl, hogy az intézmény egyik tudományos műhelye, a Tiszántúl leggazdagabb, de mondhatnánk úgy isv hogy egyetlen olyan gyűjte­ménye, amelyben az agrár­műszaki kötetek, kiadvá­nyok megtalálhatók. A körmendi hasonló jelle­gű felsőfokú oktatási intéz­mény megszűnése után az ott lévő könyveket átvette a mezőtúri főiskola, s tizen­nyolcezer kötetre emelke­dett a könyvállomány. Még­sem elsősorban a növekedés miatt vált szükségessé a könyvtár bővítése, hanem az olvasóterem, a tudományos kutatómunka feltételei szo­rultak javításra. A tizen­nyolcezer kötet ugyanis szakkönyv, s a tudomány fejlődésével érthető módon időről-időre elavul az állo­mány egy része Az éves könyvbeszerzési keret 170 ezer forint — mintegy 260 kötetet vásárolhatnak meg érte — elég arra, hogy mih- den „szakmába vágó” új ki­advány az állományt gyara­pítsa. A főiskola könyvtára ter­mészetesen könyvtárközi kölcsönzést is folytat, de nemcsak ezt a szolgáltatását vehetik igénybe a szakembe­rek. Mintegy! hetvenféle szaklap is rendelkezésre áll, fele külföldi, fele pedig ha­zai kiadású. A könyvtár dol­gozói a kölcsönzésen, s az általános teendőkön kívül, témafigyeléssel, a külföldi (kiadványok fordításának megszervezésével, megadott témához irodalomfeldolgo­zással, másolatok készítésé­vel, az intézményi kiadvá­nyok bibliográfiájának ösz- szeállításával is foglalkoz­nak. A könyvtárosok mind­ezekkel a szolgáltatásokkal szinte a kutatók „keze alá” dolgoznak, előteremtik a kért publikációkat, jelzik a szaklapok, könyvek témáit, tulajdonképpen "részesei a főiskola tudományos életben elért sikereinek. A bővítés — amely egy­ben összeköti az iskola épü­letét a kollégiummal — le­hetővé teszi, hogy korszerű körülmények között fogad­hassa az oktatókat, hallga­tókat, s más kutatókat az olvasóterem. Kétszer akko­ra lesz, mint a régi, s kuta­tószoba egészíti ki, amely­ben különböző technikai eszközök segítségével töb­bek között másolatokat ké­szíthetnek, mikrofilmre vett információkat olvashatnak el a szakemberek. A tervek szerint szeptember végén, október elején már a meg­nagyobbodott olvasóterem­ben jobb feltételek között segítik a könyvtárosok a mezőgazdasági gépészet, tu­dományában kutatókat. A főiskolán természetesen nemcsak a szakmai könyv­tár várja a hallgatókat, hi­szen a képzésük során fon­tos szerepet kap az általá­nos műveltség bővítése is. A szépirodalmi kiadványok mellett napi-, hetilapok kö­zött válogathatnak szabad idejükben a hallgatók, illet­ve a tanüzem dolgozói. S aki meg is akarja vásárolni a szépirodalmi, vagy szakmai köteteket az megteheti a könyvbizományosnál. Átadás szeptember végén Papi Lajos tárlata Kisújszálláson Nag y érdeklődés kíséri Kisújszál­láson, Papi Lajos szobrászművész ki­állítását. A csaknem ötven művet be­mutató tárlatot a városi tanács dísz­termében tekinthetik meg az érdek­lődők október 3-ig. • Vazul István király egységes irányítás

Next

/
Thumbnails
Contents