Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
1982. SZEPTEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Osztrák agrárkiildöttség a megyében Új fejezet a HAGE karcagi gyárának életében Az 1981-es gazdasági év kezdetén „egy nem kellőképpen befejezett beruházás, egy együtt dolgozni alig tudó vezetés, egy alaphiány- nyal küszködő vállalati háttér, egy elkeseredett, fegyelmezett munkát nehezen tűrő, heterogén összetételű munkáskollektíva volt adott a ránk váró feladatok megoldásához ...” mondta á tavaly december elején megtartott beszámoló taggyűlésen a gyári pártszervezet titkára. Való igaz, tavaly, év elején a megyében szakértő körökben sok; szó esett a Phy- laxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat karcagi gyáregységéről. Legtöbbször az elmarasztaló szavak mellett a kétkedés hangjß. is megszólalt: egyáltalán van jövője ennek a gyárnak? Nem volt akkor könnyű helyzetben az ott dolgozó maroknyi kommunista, akik az első kövek lerakásától ott dolgoztak, építettek és ta- ' nulták az új üzembeli tevékenységet. Az üzem jövője —• Aztán tavaly áprilisban a MÉM döntése következtében új fejezet kezdődött gyáregységünk életében — magyarázta Szűcs Sándorné főkönyvelő. —• Üzemünk a Hajdúsági Agráripari Egyesülés irányítása alá került, és a kialakult új közegben teljesen új feladatok, úji gondok, új helyzetek megoldása várt a kollektívánkra. Úgy mondják beszélgető- partnereim — Szűcs Sándorné, Kovács István műszakigazdasági szaktanácsadó, Medgyesi Sándor üzemeltetési csoportvezető, Orvos Nagy József műszaki raktár- vezető, valamennyien a párt- alapszervezet vezetőségének tagjai —, hogy egyszerre mindenkinek tele lett a két keze munkával. Felkutatni, kialakítani a vevőkört,- létrehozni az irányító szervezetet, újabb üzemeket építeni, hogy teljessé tehessék a termékszerkezetet, beindítani az adatok számítógépes feldol- . gozását, gondoskodni a saját alapanyag-beszerzésről — erre külön csoportot hoztak létre Budapesten, és ugyancsak a fővárosban dolgozik a másik főosztályuk, a fejlesztési és szaktanácsadó, amely 20 szakembert foglalkoztat. A HAGE irányításával jól dolgozó üzemmé érlelődött a karcagi gyár: tavaly mintegy 1 milliárd 150 millió forint értéket termeltek (850 millió forint értéket már a HAGE- hoz tartozóan), az idén pedig az 1,3 milliárd forintos termelési terv azt jelenti, hogy 77 ezer tonna terméket szállítanak az ország gazdaságéiba az állattenyésztő ágazatoknak. — Az első féléves eredmények azt mutatják, ezt a tervet teljesíteni tudjuk. Ez idő alatt 33 800 tonna terméket állítottunk elő, az árbevételünk elérte a 712 millió forintot —• magyarázza a főkönyvelőnő és hozzáteszi: — persze nem gond nélküli az életünk. Háromszáznegyven a dolgozói létszám, és nagy a cserélődés. Fiatal az alapszervezet Mit tehetett ebben a helyzetben az üzemi pártalap- szervezet közössége? Hogyan tudta segíteni a gazdasági munkát — mert hogy segítette, az kétségtelen. — Még az építkezés időszakában, 1978. december 15- én megalakult a pártalap- szervezet 21 taggal, akkor engem választottak meg alapszervezeti titkárnak — így Kovács István. — A szerelőket előre fölvette a vállalat, hogy már az építés időszakában itt dolgozzanak, ismerjék minden csavar helyét, könnyebb lesz úgy a karbantartás, a javítás. Az építkezés kiemelt nagyberuházásként indult, aztán mégis csúszott az átadás. Akkor a mi feladatunk az volt, hogy segítsük stabilizálni a létszámot, a pártmunka eszközeivel járuljunk hozzá az építkezés mielőbbi befejezéséhez. Amikor pedig megindultak az üzempróbák, aby ban az időszakban már az üzemi demokrácia fórum- rendszereinek kialakításán, a tömegszervezetek létrehozásán munkálkodtunk. — Tulajdonképpen liatal még az alapszervezetünk — veszi át a szót Medgyesi Sándor —, a pártmunka egyes területeivel még nem jutott elég időnk foglalkozni. Ügy igaz. hogy ma még eléggé gazdaságcentrikus a munkánk, nálunk a pártmunkának ez a legerősebb oldala. De ez érthető is talán most, hogy megismerte az előzményeket. Az tény, hogy a gyár átadása idején a HAGE már egy dolgozó pártalapszerve- zetet talált Karcagon, amelyre bátran támaszkodhatott a gyár vezetése feladatainak megoldásában. És támaszkodhat ma is. — Igyekszünk megfelelni a pártellenőrző, segítő munkának, eredményesen végezni a gazdaságpolitikai agitációt. Példát is mondok: rendszeres az üzemvezetők beszámoltatása még a pártcsoport- üléseken is. És éppen a pártcsoportok kezdeményezésére tárgyaltunk taggyűlésen az üzem- és munkaszervezés gyári tapasztalatairól — mondja Orvos Nagy József. Szűcsné előveszi az alapszervezet munkatervét, abból magyarázza: — Megfogalmaztuk; kiemelt feladatunknak tekintjük és minden tevékenységünket arra irányítjuk, hogy a gazdaságokat folyamatosan ellássuk jó_ minőségű takarmányokkal’ hogy javítsuk termékskálánkat, termékeink minőségét, a kiszolgálás színvonalát. És ez nem egyszer — főként kezdetben — operatív intézkedések kezdeményezését is jelentette részünkről. Például üzemi négyszögülésen éppen alapszervezetünk titkára kezdeményezte az új bérezési forma bevezetését, amely jobban kötődik a feladatok mennyiségi és minőségi teljesítéséhez és az ennek megfelelő bérszabályzat elkészítését. Alapszervezeti taggyűlésen is megtárgyalták a differenciált bérezés kialakítását, és azután elsősorban a kommunisták voltak a szószólói a gyárban. És ugyancsak a kommunista kollektíva volt egyik kezdeményezője a szocialista munkaverseny fokozásának, ők vizsgálták — ugyancsak taggyűlésen vitatkoztak róla — a munkahelyi és a pártdemokrácia érvényesülésének tapasztalatait. — Az idén indultak be a politikai vitaköri foglalkozások, ott is elsősorban a vállalati gazdálkodással összefüggő kérdésekről van szó, például a piacpolitikáról, az értékesítési feladatokról, gondokról, a munkaidő kihasználásának jelentőségéről, a munkaerő-gazdálkodásról, a műszaki fejlesztésről és így tovább. Év elején gazdaság- politikai pártnapot is tartottunk és nagyon jól sikerült — szól Orvos Nagy József. Tekintélyük van — Tulajdonképpen a gazdaságpolitikai agitációs munkánkhoz kell sorolnunk mindazt, amit azért tettünk és teszünk, hogy az ember sk jobban kötődjenek a gyárhoz érzelmileg is — veszi át a szót Kovács István (őt időközben iskolára küldte a g'ár, és megvált a titkári funkciótól, de az alapszervezeti vezetőségnek aktív segítője maradt). — Termékbemutatót rendeztünk — persze az üzem vezetésével, társadalmi és tömegszervezeteivel együtt a városban —, rendszeresen eljárunk az I. számú területi pártalapszer- vezethez és ott különböző tájékoztatókat tartunk munkánkról. —• Tudjuk, hogy azokban az üzemekben, amelyekben nagy tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik a párt- szervezet, ott már a pártmegbízatásokkal is a gazdasági feladatok eredményességét igyekeznek segíteni. Nálunk ilyenről még nem nagyon beszélhetünk. De olyan már előfordult, hogy egy pártcsoport kezdeményezésére külön szombati műszakot szerveztek többek között azért, hogy a tápszer III. sz. üzemben határidőre elkészüljenek a szereléssel —•• szól közbe Medgyesi Sándor. Ügy mondják: a kezdeti lépéseken vannak túl, és még nagyon sok tennivalójuk van addig, amíg azt mondhatják, hogy a pártélet minden kérdésével valóban érdemben tudnak foglalkozni. Ám, hogy az alapszeryezetnek az üzemben tekintélye van —és ezt sok kisebb-nagyobb jel bizonyítja, például,, hogy a pártonkívüliek is nem egyszer éppen az alapszervezet titkárát keresik meg ügyesbajos problémáikkal —, ez azt mutatja, hogy jó úton vannak e cél eléréséhez. Varga Viktória A megye vízgazdálkodásának távlatai A Magyar Szocialista Munkáspárt KB meghívására szeptember 15-e óta hazánkban tartózkodik az Osztrák Kommunista Párt agrárd.elegációja. A politikusokból, mezőgazdasági szakemberekből álló kilenctagú küldöttség Rudi Seidl, — az Osztrák Kommunista Párt tagja, a Központi Bizottság agrárdolgozói munkakörének titkára, a Kisgazda Szövetség elnöke — vezetésével tegnap Szolnok megyébe látogatott. A -vendégeket a megyei pártbizottság székházában Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a megye mezőgazdaságáról, a termelőszövetkezetek pártirányításáról. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ adott otthont a szocialista országok tizedik nemzetközi munkavédelmi filmfesztiváljának. Az ötnapos . rendezvénysorozat alatt hét nemzet hatvanhárom filmjét nézhette végig a szakmai zsűri és a közönség. A művelődési központ színháztermében tegnap délután került sor a verseny eredményhirdetésére, a díjak átadására, melyen megjelentek a Szakszervezeti Világszövetség, a résztvevő országok szakszervezeteinek, munkavédelmi intézeteinek képviselői, valamint Palotai Károly, Országh Ferencné és Kiss Károly, a SZOT al- elnökei, Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága titkára és Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a megye, a város párt, állami és tömegszervezeti vezetői. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára adta át a díjakat. Minden kategóriában három alkotást jutalmaztak. Az oktatófilmek között Az elektromos áramütés elleni védeEzután az osztrák vendégek a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetbe utaztak, ahol a baromfifeldolgozó és libanevelő telepet nézték meg. A kora délutáni órákban a Héki Állami Gazdaságba látogattak, ahol a gazdaság szakembereinek kíséretében határszemlén vettek részt. A küldöttség tagjait különösen a föld- hasznosítás gyakorlata érdekelte. Megnézték a gazdaság szarvasmarha-telepét és megismerkedtek az egyik helybéli lakos háztáji gazdaságával. Az Osztrák Kommunista Párt agrárdelegációjának következő állomása Eger lesz, ahová tegnap este utaztak, magyarországi látogatásuk pedig vasárnap ér véget. kezés című kubai filmet találta a legjobbnak a zsűri. A riport- és. dokumentumfilmek versenyén a Nem vagy egyedül című magyar produkció szerezte meg az első helyet. A játékfilmek kategóriájában az Ember kapaszkodj! című NDK-beli film vitte el a pálmát. A rajz- és animációs filmek versenyén a Védősisak című mű lett az első. Az egyéb munkavédelemmel kapcsolatos filmek kategóriájában csehszlovák film bizonyult a legjobbnak, a televízióban, moziban vetíthető szemlélet- formáló filmek csoportjában román siker született. A filmfesztivál nagydíját az Ügy nem szabad című bolgár produkció kapta meg. A Szakszervezeti Világszövetség által felajánlott különdíjat A munkavédelem nem ismer országhatárokat című magyar—jugoszláv kooprodukciós film készítői tudhatják magukénak. A legjobb rendezői díjat a kubai Sergio Nuneznek ítélték oda. PatholAgusok találkozója Tegnap rangos tudományos tanácskozás színhelye volt Szolnokon a Hazafias Népfront városi bizottságának a székháza: a Magyar Patholó- gusok Társasága dél-alföldi szekciójának találkozóját rendezték meg, Szolnokon első alkalommal. A pathológia a közvélemény tudatában úgy él, mint kórbonctan, amely a gyógyítás szempontjából fontos tudomány, de eredménye csak többszörös áttételeken keresztül érvényesül. Holott a pathológia az orvostudománynak az az ága, amely a beteg szervezetben végbemenő változásokkal, kórokkal, következményeikkel és összefüggéseikkel foglalkozik. Két részre oszlik; kórbonc- tanra és kórélettanra. Vagyis a pathológia jelent például mikroszkopikus szövettani vizsgálatot, jelent daganatos megbetegedéseknél sejtszintű vizsgálatot, és mindez a gyógyító orvos munkáját közvetlenül szolgálja. Ügy is fogalmazhatunk; a pathológia a diagnosztikus osztályok egyike, amely nélkül nincs és nem lehet színvonalas klinikai munka. A tegnapi találkozón a tudomány olyan neves professzorai vettek részt, mint Rusztik Gábor, a társaság elnöke, a kecskeméti kórház pathológiai és kórszövettani osztályának vezetője, Ormos Jenő, a szegedi Orvos- tudományi Egyetem kórbonctani intézetének vezetője, Endes Pongrác, a debreceni Orvostudományi Egyetem professzora. A vendégeket — Szolnok, Csongrád és Bács megye, de az ország más területeiről is érkezett pathológusait — dr. Kun Ákos, a megyei Hetényi Géza kórház főigazgató főorvos-helyettese köszöntötte. Ezt követően dr. Krasznai Géza, a megyei kórház pathológiai és kórszövettani osztályának vezető főorvosa ismertette osztályuk ötéves munkájának eredményeit, majd több tudományos előadás megtartására került sor. A nap programja során a vendégek megismerkedtek a vendéglátó várossal, Szolnokkal is. Szentendrén Tanácskozás a mozgáskorlátozottak üdültetéséről * és turizmusáról A mozgáskorlátozottak üdültetésének és turizmusának kérdéseiről tanácskoztak tegnap Szentendrén a Mozgás- korlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének, a Magyar Rehabilitációs Társaság szociálrehabilitációs szekciójának és a Mozgáskorlátozottak Pest megyei Egyesületének képviselői „ A résztvevők megállapították: az utóbbi esztendőkben jelentős fejlődés tapasztalható a mozgás- korlátozottak üdültetésében. Mint Csehák Judit, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára felszólalásában elmondta: a magyar szakszervezeti mozgalom feladatának tekinti az egészségükben károsodottak, a rehabilitáltak és mozgáskorlátozottak üdülésének és turizmusának szervezését. Törekvéseiket nehezíti, hogy az üdülők többsége régen épült, s így sem építészetileg, sem a berendezések tekintetében nem ad megfelelő lehetőséget a mozgáskorlátozottak fogadására. Ennek ellenére számos lehetőség kínálkozik üdülésük és turizmusuk ki- szélesítésére. A hatodik ötéves tervidőszakban több szakszervezeti gyógyüdülőt építenek, amelyek kialakításánál messzemenően figyelembe veszik a mozgáskorlátozottak * és rehabilitáltak érdekeit. (Folytatás az 1. oldalról) el a megyei tanács, hogy az rendszeresen . felülvizsgálatra és a mindenkori anyagi helyzet függvényében módosításra szorul. Az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatainak összegezésekor általában véve kedvező képet rögzíthetett a 'megyei tanácsülés. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek gondok. Az ipari- építőipari vállalatok és szövetkezetek egyrészénél például a műszaki-szervezési intézkedések tervei nagyon általánosak, nem alapulnak gazdasági elemzéseken, végrehajtásuk ezért érdemben nem ellenőrizhető. Üjabb műszakok szervezésére szinte alig van példa. Sok helyen nincs előrelépés’ a „törtnapi’4 kiesések csökkentésében. mert a dolgozók kénytelenek magánjellegű ügyeiket a hivatali, vagy a javító szervek ügyfélszolgálatához igazodva munkaidőben elvégezni. A Jászságban és Szolnokon gondot okoz, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével a hét végén megszűnt a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelt zöldség, gyümölcs és egyéb termény felvásárlása. A- tömegközlekedés javult, minden települést bekötöttek az autóbuszhálózatba, de számos jogos igény merül fel a járatok sűrűségével, kimaradásá- val, szúfoltságával, a csatlakozásokkal a megállóhelyek sűrűségével, felszereltségével. stib. kapcsolatban. Ilyen példák említésével hangsúlyozták a felszólalók, hogy az illetékes tanácsi szakigazgatási szerveknek a jövőben még következetesebben kell élniük jogosítványukkal, az ötnapos munkahéttel felmerülő gondok orvoslását állandó feladatuknak kell tekinteniük. Szolnok megyében a fiatalok három év alatt ötszázhetven elhagyott tanyát, tanyahelyet számoltak föl társadalmi munkában, s ezzel mintegy 300 hektár földterületet juttattak vissza a mezőgazdasági termelésbe. Mindez a KISZ Szolnok megyei Bizotitbágának tegnapi ülésén hangzott el, amikor értékelték a termőföld gyarapításáért indított munkaakciójukat. Mint a beszámolóban el- han^ott, a testület 1979-ben •fordult felhívással a fiatalokhoz : nyújtsanak segítséget a mezőgazdasági nagyüzemeknek a szántóföldi táblákon lévő, a gazdaságos művelést hátráltató üres tanyák lebontásához. Az akció szakmai irányítására a megyei földhivatal fiataljai vállalkoztak, akik pontos kimutatást készítettek az elnéptelenedett tanyákról, tanyahelyekről, és egyben . a lebontással járó tulajdonjogi kérdéseket is tisztázták. A kétkezi kivitelezők, az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek KlSZ-szervezeteinek tagjai a gazdaságoktól kapott erő- és mun- _ kagépekkel, szállító eszközökkel szabad idejükben végezték a bontást, a szállítást, a romeltakarítást és a talajrendezést. A mozgalom később az elhagyott utak, árkok, csatornák és funkciójukat vesztett majorudvarok felszámolásával is bővült. A munkában a három év során több mint 2500 fiatal vett részt, teljesítményük — az egy hektárra eső átlagos termelési értéket alapul véve — pénzben is kifejezhető: a 300 hektár földterület újbóli felhasználása megközelítőleg 20 millió forint értékű mezőgazdasági termék előállításának lehetőségét jelenti a népgazdaságnak. A kollektívák közül a kunhe- gyesi Kunság Népe Tsz, a jászapáti Velemi Tsz és a jászkiséri Lenin Tsz fiataljai jártak az élen. A hasznos kezdeményezés sikerét jelzi: gyorsan „kinőtte” a megyehatárokat, felvették a KISZ-központi akcióprogramjába, így az egész országban meghirdetik. Befejeződött a szocialista országok munkavédelmi filmfesztiválja Huszonegy alkotást díjazott a zsűri Eredményes KlSZ-akeió Termőföld az elhagyott tanyák helyén » n *£& ^S|| ÄTfl M 23P
