Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-16 / 217. szám
1982. SZEPTEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Uj üzemi konyhát épített dolgozóinak a jászladányi Egyetértés Termelőszövetkezet. A saját tervezésű és kivitelezésű, hatszáz adagos, ebédlő építkezéséhez a téesz tagsága kétnapos társadalmi munkát ajánlott fel. Képünkön az utolsó simításokat végzik a téeszta);ok Fotó: Forgács A számításBarátságos környezet, gyorsabb gyógyulás technika és az eszperantó Mesealakok a kórtermek falain A számítástechnika a korszerű tájékoztatás egyik leghatékonyabb eszköze, az eszperantó nyelv célja pedig — többek között — a különböző nyelvet beszélő szakemberek közötti információ- csere megkönnyítése. Nem véletlen tehát, hogy e két területen dolgozó társadalmi szervezet, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és a Magyar Eszperantó Szövetség között rendszeres <4 íyüttműködés alakult' ki. Az eszperantó szövetség számítástechnikai csoportjának szakemberei részt vesznek a Neumann Társaság különböző szakosztályainak munkájában, rendeztek már közös konferenciát, elkészítették a számítástechnikai szótár eszperan- . tó nyelvű bővítését, és a két _ társaság között rendszeres információcsere is létrejött. Legjelentősebb közös eseményükre most készülnek: december 27. és január 2. között Budapesten rendezik meg az „Intercomputo ’82” * nemzetközi számítástechnikai szimpoziont és kiállítást. A számítástechnikusok közötti szakmai információcsere nyelve az eszperantó lesz. Az előzetes jelentkezések alapján csaknem húsz országból érkeznek előadók és kiállítók. Mivel 1983-at az ENSZ a kommunikáció évének nyilvánította, e tanácskozás és a kiállítás is már - része lesz a jövő évi rendezvénysorozatnak. A (karcagi városi kórház gyermek- ’és csecsemő- osztályának kórtermeit eddig kórházhoz illetően, egyetlen színre — a fehérre — festették. Ezek közé a falak közé kerültek az otthon megszokott mindennapjaiból hosszabb rövi- debb időre a kis betegek. Vitathatatlan, ez a steril környezet nem hasonlított a gyermekszobák általában sokszínű világához, néha arra már korábban is volt példa, hogy az apróságok kórtermeit is lehet barátságosabbá tenni. Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Gyermekklinikáján a szobák falai, a helyiségek, inkább hasonlítanak az óvodára, mintsem egy, hagyományos kórházi kórteremre. A karcagi illetékesek, gyermekorvosok megtekintették a klinikát kicserél^ ték tapasztalataikat az ott dolgozó egészségügyi szakemberekkel. Ezután a Vöröskereszt karcagi városi vezetősége szervezésében az idén márciusban megkezdődött a gyermekosztály átalakítása. A kilenc kórteremben a SZIM gépgyár szocialista brigádjai indították a munkát: a fehér vaságyakat színessé „varázsolták”, kiegyengették, le- símították a fal egyenetlenségeit. Hétvégeken, munkaidő után részt velttek ebben a vállalkozásban a KÁTISZ, az ÁFÉSZ, a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet a HTV, a HAGE szocialista brigádjai, munkakaLlekití- vái is. Harmincnál több ágyat az osztályon dolgozó nővérek festettek be társadalmi munkában. A falakra két helybeli iparművész főiskolás: Bozsódi Zsolt, és Szabó Sándor illetve mellettük Chlumeczky Ágnes íéstett színes mesefigurákat. Egyúttal feloldották a korábbi merev szabályokat, és ha a kis ápoltak szülei igénylik, illetve az orvos is kedvezőnek ítéli meg a a gyermekek egészségi állapotát, a legközelebbi hozzátartozók akár naponta látogathatják kisfiúkat, kislányukat. Az eredményekről még korai lenne beszélni, de egy bizonyos: a falakra festett színes világ, a kezelések után kapható bá- torságjelvények segítenek a jó kedélyállapot, a gyermekekhez illő nyíltság, fel- szabadultság megőrzésében. A barátságos környezetben a rendszeres szülői látogatások mellett még az is hihető, hegy a gyógyulás kevesebb időt vesz igénybe. D. Szabó Miklós Tej, kakaó az iskolásoknak Jónéhány esztendővel ezelőtt még Jászberényben is vitatéma volt az iskolatej. Gyakran megkérdőjelezték a létjogosultságát, nem tudták eldönteni, ki legyen a gazdája a gonddal, a ráfizetés kockázatával is járó akciónak. Szerencsére ez már a múlté. Még eltérőek ugyan a vélemények arról, hogy melyik iskolában, hogyan szervezzék meg az ellátást, mindenki egyetért viszont abban, hogy hasznos a gyerekeknek, segítség a szülőknek, vagyis szükség van rá. Az elmúlt évekhez hasonlóan Jászberényben az idén is a város valamennyi általános iskolájában megszervezték, és szinte a tanév kezdésének napján megkezdték a gyerekek reggelijét, uzsonnáját biztosító is- kolatej-ellátást. Idejében megállapodtak a tejipari vállalat és a sütőipari vállalat helyi üzemével. A poharas tejet, a közkedvelt kakaót és a péksüteményt a reggeli órákban viszik a város általános iskoláiba. Az igényeknek megfelelően 100—120 adagot kap egy-egy iskola. Ahol a délutános gyerekek igényt tartanak rá, délután is szállítanák friss tejet. A tejet az első szünetben fogyasztják el a gyerekek. Addig hűtőszekrényben vagy hűvös helyiségben tárolják. Télen a melegítőkonyhában a kályha mellett „várja ki” az első szünetet a gyerekek kedvenc csemegéje, a poharas tej. Jászberényi tapasztalatok igazolják, hogy nemcsak a legkisebbek kedvelik a poharas tejet, a kakaót. A Le-. hel vezér Gimnázium, az Erősáramú Szakközépiskola és az Ipari Szakmunkásképző Intézet büféjében a reggeli órákban a legkeresettebb áru a poharas tej. Gyógyszertechnológiai konferencia Országos gyógyszertechnológiai konferencia kezdődött tegnap Siófokon, a magyar szakemberek mellett angol, osztrák, francia, jugoszláv, csehszlovák, NDK- és NSZK-beli résztvevőkkel. A konferencia idejére a TIT siófoki székházábah kiállítást rendeztek külföldi és hazai gyógyszer-, vegyszer- és műszergyárak termékeiből. eptember első napái mindig lázas iz- 'alomban tartják az ísKuiasoKat. Ilyenkor a gyerekek is úgy üdvözlik egymást, mint akik már nagyon régen találkoztak. A nagyobb fiúk kezet fognak, a lányok pedig puszit nyomnak barátnőjük arcára. Vidámak és nevetgélnek, de azért belül kicsi szorongást éreznek. Feszültségük csak akkor oldódik, ha a nyári hónapok élményeiről beszélhetnek. Megállók az udvar egyik félreeső sarkában, és nézem ezt a zsibongó sereget. Látom a kis Torba Katit is, aki szokatlanul boldogan ugrálja körül társait. Máskor szomorkás szemében most olyan boldogság ragyog, hogy elcsodálkozom. A. szomorúságra megvolt az oka, mert részeges apja nagyon sok keserves órát okozott a családnak. Emiatt a kis Kati tanítás alatt is gyakran elsírta magát. Ilyenkor riadtan tekintett rám, s csak akkor nyugodott meg. ha megsimogattam szőke fejecskéjét. Boldog vakáció Most önfeledt boldogsága engem is magával ragad, vele együtt máp én is mosolygok. A vidámságnak végül is a csengő hangja vet véget. Élesen, szinte gonoszán szól. minthá megirigyelte volna a gyerekek boldogságát. Az osztályban minden gyerek várakozó komolysággal néz rám. Tudják, vége a játéknak, kezdődik a munka. Szeretném az arcukat továbbra is vidámnak látni, ezért elmosolyodom. Szemükben újra kigyullad a fény és szétárad áz osz- tálvban. Mint minden esztendőben, most is ezt a pillanatot ragadom meg. hogy a gyerekek megíriák első fogalmazásukat. Még friss az élmény, félig még benne élnek a boldog. önfeledt naDokban. Még nem mondtam ki. de a szememből már kiolvassák a szándékomat. — A nyári élménveinkröl írunk! — kiált fel szinte egyszerre Bobák Feri meg Csikós Zoli. Bólintok, s máris írom a táblára a címet. A gyerekek a füzet fölé hajolnak. Csak Kati ül messze- néző tekintettel. Már éppen szólnék, de kezébe veszi a tollat, s lassan írni kezd. Ha néha felpillant, a szemében az öröm fénye ragyog. A többi gyerek is belepirul a munkába. Némelyiknek az orra alatt apró izzadság- cseppek fénylenek. Faragó Marika pedig írás közben a copfja végét kezdi rágni. Mikor megszólal a csengő. valamennyien nagyot só- haitanak. elégedetten egymásra néznek, maid még egyszer végigpillantva írásukon. lassan becsukják füzeteiket. Először Torba Kati írását olvasom el. Mi lehet a szokatlanul nagy boldogság oka ? ..Az idén nagyon boldog vakációm volt. nedig nem utaztam el sehová sem, mint a barátaim közül sokan. Csak itthon maradtam. Körösi Sári azzal dicsekedett, hogy ő egész nyáron a Balaton mellett volt, de én mégsem cseréltem volna vele. Azért voltam boldog, mert édesapám hazajött a kórházból, és édesanyámmal együtt jártak paradicsomot szedni a téeszbe. Néha én is kimehettem velük. Édesapám elmesélte, hogyan szoktatiák le az embereket a kórházban az ivásról. Néha nagyokat nevettünk ezen. Édesanyámnak még a könny is kijött a szeméből. Átölelte édesapámat, és azt mondta neki. hogy ha nem kell visszamennie a kórházba. akkor gondoskodnak nekem kistestvérről is. Ezért örülök én most nagyon.” Becsukom a Kati füzetét. Az eresz alatt éktelen csi- viteléssel búcsúzik egy nagy útra készülődő fecskepár. Kunráth Sándor Törökszentmiklóson • • Ünnepi megemlékezések a Kodály-centenárium alkalmából A tízéves múltra visszatekintő törökszentmiklósi Kodály Zoltán zenei napok során e hét elején — a centenárium alkalmából — ünnepi rendezvénysorozat várta az érdeklődőket a művelődési központban. Várdai Já- nosné művelődési osztályvezető-helyettes helyezte el a megemlékezés koszorúját a Kodály Zoltán Zeneiskola emléktábláján, így tisztelegve a magyar nép kulturális felemelkedéséért oly sokat tett zeneszerző és zenepedagógus művészi és emberi nagysága előtt. A centenáriumi emlékülésen a KÓTA főtitkára, dr. Tóthpál József tartott előadást Kodály életművének jelentőségéről nagyszámú közönség, javarészt a me- Ijyéböl összesereglett zene- pedagógusok előtt. Telt házat vonzott Ko- dályné Péczely Sarolta hétfői dalestje és kedd délutáni koncertje is. A dalirodalom legnehezebbjeiből válogatott műsora őszinte és komoly elismerést érdemel. Az eredetileg is angol szövegre írt Haydn-dalok után Brahms dalai hangzottak fel németül. Liszt, Richard Strauss és Kodály dalai közül a drámai fűtöttségű, illetve lírai tartalmú, olykor melankolikus dalokat választotta, helyenként fűszerezve csak műsorát könnyedebb rau- zsikájú, népszerű dalokkal és ismertebb Kodály-népdal- feldolgozásokkal. Mély átéltséggel és elhivatottsággal énekel a kitűnően képzett hangú énekesnő. Mindenekelőtt nagyfokú művészi tudatossága, stílus - ismerete és hangjának széles, lelkesen dallamos szárnyalása tűnt fel. Egyre felszabadultabbá válik előadása, éneklése, a teljes kifejezést nemcsak magában a dallamvonalban, hanem a dallamhoz adott beszédes, deklamatorikus hangsúlyokban is keresi. Meggyőzően tolmácsolta Brahms és Gabriel Fouré dalait, Strauss dalaival viszont zenei és vokális kultúrája ellenére sem győzött meg. A legihle- tettebb pillanatokat Kodály dalainak és népdalfeldolgozásainak előadása hozta a zongorakísérőnek is remek Lantos István közreműködésével, valamint Kistétényi Melinda avatott kíséretével. Az Énekszó és a Magyar népzene című sorozat dalait annyi kedvességgel és bájjal, légkört teremtve énekelte, hogy a közönség ráadást várt volna. Különösen tetszett a Magos kősziklának kezdetű népdal képfestő erejű megszólaltatása és a balladái hangvételű Csillagom, révészem szuggesztiv előadása. A lelkes és értőn figyelmes közönség a koncertek végén virágokkal halmozta el Kodályné Péczely Saroltát. Labáth Valéria Félidőben a munkavédelmi filmfesztivál Ismeretterjesztés művészi eszközökkel Beszélgetés Rajcsányi Ferenccel, a zsűri elnökével Tegnap délelőtt a játékfilmek bemutatójával folytatódott Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a szocialista országok nemzetközi munkavédelmi fesztiváljának programja. Ezzel a seregszemle félidejéhez érkezett. A másfél nap eseményeinek tapasztalatairól, a versenyproduk- ciókról kérdeztük Rajcsányi Ferenc filmrendezőt, a zsűri elnökét. — Hat kategóriában versenyeznek a filmek. Melyik csoport alkotásait tudják a szakemberek legjobban felhasználni a munkavédelmi nevelésben? — Remélem mindegyiket. Ez csupán formai kérdés. Egy szigorúan vett oktató-nevelő film — ami talán kissé szárazabbnak tűnik — épp oly hatással lehet a nézőre, mint egy játék- vagy animációsfilm. Az összehasonlítási, minősítési alapot az adja, mennyiben szolgálja a munkavédelem javítását. — Milyennek ítéli a verseny színvonalát? — Vannak kevésbé sikerült produkciók, melyeknek mondanivalójuk erőtlen, művészi kidolgozásuk, meggyőző erejük csekély. A nagy átlag azonban jó és akad egy-két kiemelkedő is. Egyébként az alkotásokat profik, hivatásos filmesek készítették. Egyre inkább érezhető a tendencia, jhogy évről-évre nívósabb produkciók készülnek ebben a műfajban. Komolyan veszik a munkát, igyekeznek olyan alkotást az asztalra tenni, amire büszkék lehetnek. A szakmai tudás nyomai mellett a művészi jegyek is jelen vannak. — Milyen összetételű a zsűri, mely szempontok alapján mérlegel? — A zsűri héttagú, a fesztiválra nevezett szocialista országok hivatalos delegációjának munkavédelmi filmes szakembereiből áll. A produkciókat szabad véleménycsere során értékeljük. Elsősorban az alkotás ismeretterjesztő, szemléletformáló, oktató hatását, aktualitását, művészi értékét minősítjük. — Mi lesz a sorsa az itt bemutatott filmeknek? — Hagyomány, hogy a produkciók a rendező országnál maradnak. A legjobbakat, a díjazottakat, szinkronizáljuk, és a munkavédelem területén dolgozó kollegák rendelkezésére bocsátjuk. — f —
