Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

1982. SZEPTEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 3 Tanulmányokkal, előadásokkal készültek Finn vendégek a megyeszék­helyen Mankónak ott az átlag Vízügyes, fiatal műszakiak találkozója Szolnokon Hagyomány már, hogy a vízügyi ágazatban dolgozó, tervezéssel, berendezések kivitelezésével foglalkozó, fiatal műszaki szakemberek időről-időre találkoznak Szolnokon. A Keletmagyar­országi Vízügyi Tervező Vál­lalat kiszesei vállalták, hogy megszervezik a rendezvényt, és otthont adnak minden második esztendőben a je­lentős eseményének. Az idén immár nyolcadik alkalom­mal jöttek össze tapaszta­latcserére a fiatalok. A teg­nap Szolnokon kezdődő két­napos rendezvényen mint­egy 15 vállalat, intézmény száz képviselőjét látták ven­dégül a szervezők a KEVI- TERV fiataljai és a Magyar Hidrológiai Társaság szol­noki területi szervezetének tagjai. Több mint negyven előadás hangzik majd el a három szekció ülésein, víz­ellátási, csatornázási, építé­si és vízgazdálkodási kérdé­sekről. Lapunk Tudomány és technika rovatában nemré­giben megjelent egy, a me­gyeszékhely vízellátásával foglalkozó, írás, amelynek szerzője Barabás Imre pél­dául munkatársával Beregi Lászlóval Szolnok vízbeszer­zési lehetőségeinek vizsgá­latával foglalkozik előadá­sában. Szó lesz például a szolnoki papírgyári rekonst­rukció szennyvíztisztítójánál alkalmazott víztakarékos eljárásról. Az V. számú pa­pírgép szennyvize ugyanis n;^gy mennyiségű értékes rostanyagot tartalmaz. Az új metódussal kinyert rost és a tiszta víz ismételten felhasználható a papírgyár­táshoz. Igen sok olyan ta­nulmány készült a találko­zóra, amely a környezet vé­delmével, a vizek tisztításá­val, a kivonható anyagok hasznosításával foglalkozik. A papírgyárihoz hasonló, ilyen szempontból például, a magas cementtartalmú szennyvizekben a cement új­rahasznosításának megoldá­sa. E témával Dósa József a KEVITERV fiatal szak­embere foglalkozik. Fontosak lesznek, nem csupán megyei, hanem or­szágos viszonylatban is, azok a tapasztalatok, ame­lyeket a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Központ fiatal szakemberei légi fény­képezés alkalmazásával a meliorációs munkák terve­zésénél gyűjtöttek. Segíte­nek a felvételek többek kö­zött a különböző talajtípu­sok elhatárolásában vagy a földközi talajrétegek káros telítődésének felmérésében. A találkozó évről-évre bi­zonyítja; nem csupán azért hasznos, mert nagyobb horderejű kérdések megvá­laszolására is — a kisebb he­lyi műszaki problémák meg­oldása mellett — választ ke­resnek a fiatalok. Fontos e rendezvény mert kicserélhe­tik tapasztalataikat a részt­vevők, akik a tegnapi elő­adások után üzemlátogatás­ra utaztak Martfűre a Nö­vényolaj gyárba. A szekcióülések ma foly­tatják munkájukat. Módszere húszezer hektáron vizsgázik Megkérdeztük a feltalálót Törőcsik Mihály kutató- mérnök kilenc éve foglalko­zik a tápanyag-visszapótlás kérdéseivel. Találmánya a foszfor- és* káliumműtrágyák korábbinál gazdaságosabb felhasználásán alapul. Lé­nyege: nagyobb termés, ke­vesebb költséggel. — Mikor kezdett kísérle­tezni az új módszerrel? — Több mint tíz esztende­je főagronómusként, majd elnökként dolgoztam Tisza- igaron, itt kezdett komolyan foglalkoztatni a tápanyaggaz­dálkodás. Már ottlétem első évében tavasszal „adtam ki” foszfor- és káliumműtrágvát. a talajtípustól függően, kü­lönböző adagokban. Búzakí­sérletek voltak ezek, ahol táblafelezéses módszerrel el­lenőriztük a műtrágya hasz­nosulását: a kísérleti parcel­la egyik része hagyományos módon kapott hatóanyagot, a másik fele az én módszerem szerint. Az aratás után lát­tuk, hogy az úi metódus mintegy tíz százalék termés­többletet adott. A következő években már kukoricával és napraforgóval is próbálkoz­tunk. A termesztés gyakorlata közben rengeteget kísérletez­tem laboratóriumban, szak­könyveket böngésztem, és tör­tem a fejem egy olyan anyag felkutatásán, amelyik meg­gátolja a foszfor és kálium kötődését a talaj agyagásvá­nyaiban. s nem drágítaná a műtrágyázást sem. Évek múltán bukkantam rá egyik hazai bányánkban erre az adalékanyagra. Az új mód­szer nemcsak a hasznokat növelte, a gazdálkodást iöve- delmezőbbé is tette. Két év alatt a korábban veszteséges tiszaigari téesz a iárás egvik első szövetkezetévé vált. — Később mennyi ideig foglalkozott még kísérletei­vel, hogyan alakult a talál­mány sorsa? — Visszakerültem Szolnok­ra, ahol a Bajai Kukorica­termelési Rendszer alköz­pontvezetője lettem. így ma­gánemberként folytathattam kísérleteimet. Cserkeszőlőn kaptam újra lehetőséget a megkezdett munka folytatá­sára. Az adalékanyagot be­tonkeverővel kevertük össze, és így került ki a kísérleti parcellákra. Meglepő ered­ményeket értünk el, öt-hét- hektáros kísérleti parcellán 10.7 tonnát termett a kuko­rica. — Amikor már bizonyos volt abban, hogy a választott adalék használata találmány, miként kezdett a szabadal­maztatáshoz? — A bajai központ is „zöld utat” adott a kísérle­teimhez, és tavaly tavasz- szal már ötezer hektáron szórták a gépek az adalékos műtrágyát az én módszerem szerint. A búzával kétezer hektáron kísérleteztek Csé- pán, Öcsödön, Cserkeszőlőn. Jánoshidán. a Jászsági Álla­mi Gazdaságban és két Pest megyei termelőszövetkezet­ben Tápiógyörgyén és Tóal­máson. — Mennyi többletterméssel fizettek; a kísérleti táblák a hét mezőgazdasági nagy­üzemben? — Átlagosan 780 kilo­gramm a hektáronkénti ter­méstöbblet. — Az adalék használata mennyivel drágítja meg a műtráayázásf? — Mindössze 4—5 száza­lékkal, a haszonnövekedés ennél jóval nagyobb. Érde­kesség: a Tiszamenti Vegyi­művek elvállalta a kísérleti gyártását pontosabban a fel­dolgozását ennek a bizonyos adaléknak. Jóleső érzés volt. mikor a Vegyiművek szinte azonnal felajánlotta a segít­ségét. Jövőre 50 ezer tonna kerül ki a nagyüzemből. A találmány sorsának újabb állomásaként értékelem azt is. hogy § Magyar Tudomá­nyos Akadémia Agrokémiai Kutatóintézetében végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy az adalékanyag kimon­dottan jó hatással van a tá­lai vízháztartására is. — Elfogadták már talál­mánynak az új műtrágyázást eljárást? — Az idén 8—10 millió fo­rint haszonra számol a hét kísérletező mezőgazdasági üzem. Pontos számot azért nem mondhatok, mert a nap­raforgót és a kukoricát még nem takarították be. Jövőre közel 120 ezer hektáron ter­melnek az új módszerrel, ikkor dől el, hogy országos méretekben mire' képes az eljárásom. — Azok a gazdaságok, amelyek érdeklődnek az új­donság iránt, hol kaphatnak segitséget az alkalmazáshoz? — Az ÉLMSZOLG-on ke­resztül — Élelmiszergazdasá­gi Műszaki Szolgáltató Tár­saság — máris lehetőség van a használatára, kockázat- mentesen. Amennyiben a ta­lálmány nyomán eredmény születik, úgy a szolgáltató iroda részesedik a többlet­termésből, ha a találmány hatására nem változik a ter­mésátlag. úgy az ÉLMSZOLG a többletköltséget megtéríti. Forgács Tibor Pauli Opasnak a Finn Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetőjének vezetésével tegnap finn de­legáció tartózkodott a me­gyeszékhelyen. A vendégek délelőtt ellátogattak a Szol­noki Papírgyárba ahol a nagyüzem igazgatója, Szilá­gyi Ottó tájékoztatta őket a rekonstrukció munkálatai­ról. A finn kereskedelmi szakemberek üzemlátogatá­son vettek részt, amelyen megtekintették az V. sz. pa­pírgép szerelési munkálatait. Ezután a vendégeket fogad­ta Fenyvesi József, Szolnok Város Tanácsának elnöke, majd délután a rákóczifal- vai Rákóczi Tsz-be látogat­tak a delegáció tagjai. Síküveg, fóliában Kísérletként PVC-fóliába is csomagolnak üvegtáblá­kat a salgótarjáni Síküveg­gyárban. Az azonos méretű üveglapok dgymásra helyez­ve kerülnek a csomagoló berendezésbe, amely lég­mentesen és olyan szorosan zárja be őket a fóliaburok­ba, hogy aztán már a rako­dás, szállítás során nem mozdulhatnak el. A pa­pír elhagyása, a kevesebb munkaerő-szükséglet évi há­rommillió forint- megtakarí­tást ígér. II villamos vontatás évfordulója Hazánkban 50 évvel ez­előtt, 1932. szeptember 12- én Kandó Kálmán tervei szerint indult meg a Buda­pest és Komárom közötti vasútvonalon a menetrend- szerű villamos vontatás. Er­re' emlékeztek tegnap a Magyar Tudományos Aka­démián megtartott emlék­ülésen, ahol Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója tar­tott beszédet. A Tudományos Akadé­mián megtartott emlékülés után a Mező Imre úti te­metőben megkoszorúzták Kandó Kálmán sírját, majd a negyedszázados évforduló emlékére a Keleti pályaud­varon emléktáblát lepleztek le. Az ünnepségsorozat ke­retében !a M—3-as autópá­lya bevezető útszakasza mellett, a Mexikói útnál kiállították a Kandó kora­beli és a modern villamos mozdonyokat. ■7 őupliegyenletesen fejlő- ,, dő vállalat igaz­013 gatója idén is pa­naszkodik. Gondja ezúttal 'sem más, mint a korábbi esztendőkben. Túlságosan jól mennek a dolgok. Ka­cagva túlteljesíthetnék 10— 15 százalékkal is a tervet, hiszen az új termékcsoport, amelynek a gyártásához nemrégiben kezdték hozzá, máris fényes üzletet kínál. Ám gondolni kell a jövő­re is. Ilyen mértékű túltel­jesítés agyonvágja a jövő évi tervet. Mi lesz, ha vál­toznak az adózás feltételei, lia nem lesz anyag, ha szű­külnek a piaci csatornák? Arról nem is szólva, hogy ekkora többletre esetleg „odafönn” is felkapják a fejüket. Márpedig nem mindig előnyös az ítészek, az ellenőrzők, a döntésho­zók érdeklődésének közép­pontjában állni. Még ak­kor sem, ha agyba-főbe di­csérik a vállalatot Ezért aztán várhatóan idén sem haladják meg a szerény 5-—6 százalékos túlteljesí­tést. A babérokat így is learatják, a kitűzött pré­mium így is a zsebekbe ke­rül. A fejlődés töretlen — ezzel a mondattal kezdőd­het a beszámoló jelentés. A rutinos , igazgató okos­kodása szinte egybecseng azzal, amit ugyanott az egyik kiváló szocialista brigád vezetője mond. Min­den értékelésnél följebb tornásszák magukat a ver­senyben, pontosan tudják, hogy ehhez mit, és főként mennyit kell tenniük. Töb­bet nem érdemes kiadni magukból, mert akikor ha­mar elkönyvelik őket: be­kerülnék az „úgyis megcsi­nálják, ha esik, ha fúj” ka­tegóriába. Csak, látszólag hízelgő ez a " számukra, mert nem lesz egy perc nyugtuk sem, míg a többiek esetleg a -lábukait lógázzák. A fizetéskor viszont szinte jelképes a különbség. A brigádvezető nem híve az elvtelen egyenlősdinek, ezért a kitüntetésekkel já­ró pénzjutalmakat sem osztja tíz felé. Mást talált ki, a tagság jóváhagyásával. A pénz közös kasszába -ke­rül. Szép gesztus, igazi kol­lektív szellemre vall. Ám a porcelánmalacba töltöge­tett forintok másféle igaz­ságot is bizonyítanak. Hi­szen a brigád több mint tízévi együttlét után akkor is összeadná a pénzt kirán­dulásra, színházra, fehér- asztal melletti borozgatás­ra, ha nem lenne közös kassza. Valamennyien ki­váló szakemberek. A hoz­záértés szerinti különbség- tételnek . Semmi értelme. Azt meg, hogy az év során ki húzott többet, száz--két­száz forintokkal1 csak jel­képesen lehet honorálni. Lehetne vitázni a módszer helyességén, de tény, hogy ők a perselyt, mint a leg­kevésbé rosszat választot­ták. Igyekszünk kiszűrni éle­tünkből az egyenlősdit, mert beláttuk, hogy vissza­fogja a teljesítményt, le­szoktat az igényességről, az ésszerű kockázat vállalásá­ról. sőt egy ponton túl a fejlődésről is. Közben azon­ban ' továbbra is, alkar egy mankóra, úgy támaszkodunk az átlag biztonságra. Még mindig léteznek „átlagbér- brigádok”, van „valttalét- szám”, azaz olyan szakkép­zetleneket foglalkoztatnák jól gazdálkodó vállalatok is, akiknek alacsony -béré­vel sikerül „szinten” -tar­tani a bérszínvonalat. Pe­dig tudják, -hogy ők a ván­dormadarak, a munkafegye­lem bomlasztói, akikre rá­adásul a munka jobb meg­szervezésével -nem volna feltétlenül szükség. Uj_ a vállalkozói -lehe- ... . tőségek könnyíté- KOZnen Sétál kezdve, a sza­bályozók változtatásáig ör­vendetesen sok intézkedés történik az elosztás valódi, szocialista ©Ivek szerinti gyakorlatának országos el­terjesztésére, a -kedvező vál­tozásokat valamiféle össz­népi társasjáték kíséri. Fél­tékenyen figyeljük "egymást, a szintek szigorú betartásá­val. A vállalatvezető a társcéget, de -nemcsak mint konkurrenciát, avagy éppen lehetséges partnert, hanem azt is, -nehogy túlságosan fölötte vagy alatta marad­jon a saját portáján a -ter­melés. Az üzemek, miköz­ben legtöbb helyen versen­genek, arra is ügyelnek, ne­hogy utcahosszal kerülje­nek a többiek elé. És foly­tathatnánk a sorit egészen addig, hogy lessük egymást a gépek mellett, az irodák­ban, és aki kiugrót teljesít, annak még ma is számíta­nia kell az irigyek ellen­támadásra. Makacsul tartja magát az a nézet, ami sze­rint, aki a vonalon halad, azt nem érheti baj, annak viszont, aki alatta vagy fö­lötte lépdel a középszer át­lagának, -könnyen kifordul­hat a bakája. A szemlélet áttöréséhez a szabályok —■ akár tiltanak, akár enged­nek — önmagukban nem elegendőek. G. L. F. A Váci Kötöttárugyájr jászapáti telephelyén NSZK-cxportra férfipizsamákat varrnak. Az év végéig 70 ezer darabra kötöttek szerződést

Next

/
Thumbnails
Contents