Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-15 / 216. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1982. SZEPTEMBER 15. |A tévé I képernyője előtt Zsurzs Éva nevéhez nem egy televíziósfilm sikere fűződik; elég talán említenem A fekete várost, vagy az ugyancsak többrészes Abigélt, a Szabó Magda regényéből készült folytatásos filmet. Ő* azok közé a rendezők közé tartozik, akik kedvelik a képernyőn a hagyományosat. Mindenáron újítani nem akar, se formában, se tartalomban. Amit mond, érthetően mondja, sőt közérthetően; amit kifejez, az egyszerűen, világosan emberi és drámai. Mindezt azért bocsátottam előre — felvillantván művészi magatartásának jellemző vonását —, hogy érthetőbbé váljék: nem véletlenül talált rá Zsurzs Éva Örkény Istvánnak éppen erre a kisregényére, a Glóriára, amely nem hordja magán még a későbbi, oly jellegzetes groteszk látásmód Írói jegyeit, mondhatni hagyományos epika, ráadásul tartalmában sok-sok érzelem, s a történet is megható. Nyilván ez fogta meg őt, a rendezőt a „partra kivetett” (feloszlatták az apácarendet), volt nővér hősies küzdelmének regénybeli ábrázolásában. Glória A kisregényből született tévéfilmből, amelyet vasárnap este sugárzott a televízió, mindenekelőtt az világ- lőtt ki, hogy Zsurzs Éva merényire tiszteletben tartja az írói művet, magát a regényt, azaz mennyire híven i akarja visszaadni a képernyőn. Talán túlon-túl is nagy igyekezettel, s bizonyára ebből származik, hogy bátrabban és „kíméletlenebből” nem nyúl hozzá az eredeti alkotáshoz, és célszerűen nem változtat rajta; nem hagy ,el olyan részleteket, amelyek terhelik, lassítják a kibontakozó dráma menetét. Ezért sikeredik túlzottan hosszúra, hosszadalmasra a bevezető, a zárdaélet képsoraival; annak festése, ami volt, az apácák távozásának jelenetei. S a túlzott hűséggel magyarázható az előadásmód helyenként komótos ritmusa; a szinte" már-már regény módjára_ elfolyó cselekmény. Ezért azután nem igazán feszült, nem a vergődő lélek, a Glória nővérből Tar Ilonává alakuló lány felkavaró drámáját kapjuk, hanem csupán egy jólelkű, jámbor ember megható történetét. Igaz, a tévéfilmben pontosan kirajzolódik az az út, ahogy az isten leánya ember fiává változik, a klastromí szoror a társadalom szabad- akaratú tagjává válik, s vannak ennek a drámai útnak felejthetetlen pillanatai is, de épp a fentebb említettekből következően igazán nem tud magával ragadni — sodorni Glória emberi sorsa — változása. A jóság és a jámborság valahogy erősebben van jelen, mint az önmagával és a változást kikényszerítő környezettel vívódó, új erkölcsi világrendbe bekapcsolódó, új, kemény törvényeket megtanuló ember küzdelme. Ifclem látványos, nagy drámai jelenetek hiányoznak, csak a lélek viharzásának erőteljesebb nyomai Glória illetve Ilona alakjának ábrázolásában. Hogy hitelesebben és maibban szólalhasson meg a tanulsága: igenis, akinek van akaratereje, elegendő, megőrizheti önmagát, egyéniségének jó tulajdonságait még „rút” környezetével szemben is, jóllehet sohasem független tőlünk. Ha nem annyira a zárdából hozott isteni jóság parancsa, hanem az élet. a világi élet értelmét kereső ember nyugtalansága motiválja jobban Tar Ilona útját, akkor meggyőzőbben hatott volna a tévéfilm néhány mondatban végül meg is fogalmazott igazsága is, az tudniillik, hogy az emberi boldogság lényege: „csak munka legyen, csak értelme legyen, csak mozoghassom a kezem”, ahogy a tejbegyűjtő helyen dolgozó Ilona kimondja. Ez egyébként minden emberi boldogság legfőbb forrása. Szép igazság, jó igazság, hasznos igazság — hirdetni, kifejezni, művészi tettnek dicséretes. Az volt 1957-ben Örkénytől, akkor írta, s az 1982-ben is a képernyőn — még esetleges gyengéi ellenére is. Hogy kissé erőtlen a . televíziós Glória, abban része van a címszerepet alakító Zsurzs Kati — aki egyébként bájos és elbűvölő — viszonylag egysíkú játékának is, és a kissé egyenetlen színészi teljesítményeknek is. Viszont egy-két ragyogó alakításra is felfigyelhettünk. Például a Lukács Margitéra, nemesen fenséges főnökasszony, és milyen szépen beszél, vagy akár Körmendi Jánosére, aki szánalmasan mulatságos udvarló; egy tőle szokatlanul komoly szerepben igazolja tehetségét. Egyre jobb, élvezetesebb a Szombat esti filmkoktél. Készítői megint újabb alkotó elemekkel bővítették, és igen jó arányban mixelték ízeit. Egy új sorozat, az Egy úr az űrből is most jelentkezett, s máris oly népszerű, hogy furcsa gesztusait, köszönésmód- ját utánozzák gyerekek, sőt felnőttek is: nanu-nanutól visszhangzanak utcák és terek. A Bolondos leg-szikon egy-egy „címszavát” is úgy „idézik” társaságban, persze humorral, mint követhető példákat. Lásd a több, mint két mázsás férfi bravúrja, aki szorgalommal 59 kilogrammra apasztotta le testsúlyát. így is lehet, még lesz, aki megpróbálja. Szóval: szellemes és kellemes mulatság, egyre inkább az, a televízió felszolgálta filmkoktél. Röviden Tisztelet a könyvnek — ezzel a címmel sugárzott műsort a televízió vasárnap este, a neves könyvtervező tipográfus, Szántó Tibor munkásságának adózván. Rajnai András — ő készítette — kezdetben elektronikus hó- kusz-pókuszaival, talányosán látványos mutatványaival, kissé ráijesztett a nézőre, aztán mégis csak kiderült, hogy egy könyvterjesztő jellemzésére . legkifejezőbbek maguk a művek, az általa készített szép könyvek. Meg is mutatott belőlük néhányat a rendhagyó portréfilm, s ezért köszönet. Az azonban nehezen érthető, hogy a műsorközlő miért tartotta fontosnak elöljáróban leszögezni, hogy ez a portré televíziós eszközökkel készült. És a többi, a társai, azok milyen eszközökkel készítettnek ? Vagy azokat csak fabrikálják, azért nem hasonlítanak Rajnai'András kísérleteihez? Vajon nem inkább azt kellett volna mondani, hogy a Szántó-portré különleges és sajátos eszközökkel készített televíziós portré. Akkor talán nem sértették volna meg azokat, akik nem törekednek mindenáron valami különlegeset előállítani, akár az érthetőség, élvezhetőség rovására is. Mert bármily furcsa: ebben a portréfilmben végül is az lett az élmény, ami nem volt különleges és sajátos benne. Akkor meg, kérdezhetnénk, mire jó az efféle hűhó, az eszközök fitogtatá- sa, a szépelgés a képernyőn? V. M. Hurrá, itt a cirkusz! Hurrá, itt a cirkusz! címmel ötödik alkalommal indul útnak a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat gyermekműsora. A 16 tagú társulat egy éven át bejárja majd - az országot. A bemutató előadás szeptember 17- én délután 3 órakor lesz az óbudai Várkonyi -György Úttörő- és Ifjúsági Házban. A Hurrá, itt a cirkusz !-t Heitz György rendezte. Végleges helyére került Karcagon Györfi Sándor »szobrászművész Ménesek emlékére című alkotása Résztvevők huszonkét országból Nemzetközi Kodály-Erkel énekverseny Kodály—Erkel énekversenyt rendez Budapesten, szeptember 19—29.- között a Nemzetközi Zenei Versenyek és Fesztiválok Irodája — jelentette be a Vörösmarty téri Kultúrpalotában tegnap tartott sajtótájékoztatón Görög Péter, a versenyiroda vezetője. Az első nemzetközi énekversenyt Budapesten 1960-ban tartották Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére. A mostani, sorrendben ötödik vetélkedőn a világ minden tájáról érkező fiatal művészek az opera- és a dalkategóriában mérik össze tudásukat. A Kodály- centenárium alkalmából sorrakerülő versenyre 22 országból összesen 77 nevezés érkezett: a jelentkezők között vannak számos európai ország énekesei, valamint az USA, Kanada, Japán és Kína versenyzői is. Ami a magyar énekeseket illeti: tizenegyen indulnak az opera-, hatan a dal-kategóriában. A verseny három fordulóból áll majd. A rendezők neves magyar és külföldi professzorokat, művészeket és zenei szakembereket hívtak meg a zsűribe, amelynek elnöké a dal-kategóriában Forrai Miklós, az opera-kategóriában pedig Mihály András. Mindkét kategóriában az első díj 50 000, a második 30 000, a harmadik 20 000 forint, s a Fővárosi Tanács két külön jutalmát is odaítéli a zsűri: az opera-kategória résztvevői külön versenyeznek egy szabadon választott Erkel-ária előadásával a 15 000 forintos Er- kel-különdíjért, az ugyanilyen értékű Kodály-külön- díjat pedig a Kodály-dalok legkiválóbb interpretálója kapja meg. A Nemzetközi Kodály-Erkel énekverseny díjkiosztó ünnepsége és a győztesek gálaestje szeptember 29-én lesz a Zeneakadémián. Bemutatkoznak a megyék A Kossuth Könyvkiadó új sorozata Baranya címmel megjelent a Magyarország megyéit bemutató új sorozat első kötette a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A könyv fejezeteit a »megyében élő szerzők — írók, történészek, újságírók, pártmunkások, államigazgatási szakemberek — írták, személyes tapasztalataikkal hitelesítve a vidék változásairól a Tnegye gazdaságáról, sportéletéről, a fejlesztési tervekről olvasható tényeket, Bemutatják Baranya földrajzát és népességét, az ott élő nemzetiségeket. A kiadó tervei szerint még ebben az évben megjelentetik a Békés, jövőre pedig a Veszprém, Heves és Nó^fed megyét bemutató műveket. A teljes sorozatot 1985 végére kívánják befejezni. Elkezdődött! a tanítás, és a tantermeikben már a teljes figyelmét igénylő „nagy dolgokról” esik szó. Az óraközi szünetekben azonban még mindig a nyár, a víz, meg a hegy, a táborozás vagy egy-egy jól sikerült kirándulás a téma. A Jászságban, a város és a járás általános iskoláiban különösen „zöld” téma a nyaralás, a táborozás. Ez érthető, hiszen szinte mindegyik iskolában van egy-két olyan pajtás, aki csak néhány napja tért haza Nagyvisnyóról, a nyarat, a vakációt búcsúztató táborozásról. A korábjbi évekhez hasonlóan az idén is 70 gyerek vett részt az utolsó turnusnak számító ibúcsútá- borozáson. Olyan pajtások, akik a város és a járás iskoláinak mozgalmi munkájában, az úttörőfeladatok, a vállalások sikeres teljesítésével jeleskedtek. A táborozás zárórendezvénye volt az idei nyári programnak. Az iskolai szünetben 820 jászsági úttörő nyaralt csoportonként 8—8 napon át a Nagyvisnyó— Bánvölgy térségében épült és szinte minden évben újabb létesítménnyel gyarapodó, állandó úttörőtáborban. A táborozó csoportok számára gazdag programmal — játékos és sportvetélkedőkkel, kirándulásokkal, a Bán-völgyét „felfedező” túrákkal tettek felejthetetlenné a vakációt. A csoportok ellátogattak Egerbe, Aggtelekre, szom- szédoltak a csehszlovák Dominica cseppkőbar lángban. Az MHSZ Jászberény városi-járási szervezete izgalmas versenyeket szervezett Nagyvisnyón. Hasznos ismeretekkel gyarapodtak a pajtások azokon a találkozókon, ahol a táborba látogató erdészek és vadászok a Bükk növény- és állatvilágáról tartottak előadásokat. — illés — A gyakorlati szakember szemével Beszélgetés a fesztivál hétköznapi tanulságairól Széli Gábor Kígyós János Forgatókönyv szerint percnyi pontossággal kezdődnek a színházteremben a filmvetítések. A verseny- produkciók kísérő szövegét »nyolc nyelvre fordítják á szinkrontolmácsok. Egy szinttel lejjebb a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előcsarnokában -plakátkiállítás, könyvvásár, a diavetítő képernyőjén színes képek váltják egymást. Felpörgetett tempóban zajlanak az események a szocialista országok nemzetközi munkavédelmi filmfesztiválján. Tegnap délelőtt az Oktató-nevelő filmék kategóriájában megkezdődtek a •bemutatók. Az első öt produkció utáni szünetben 'beszélgettünk a fesztivál néhány olyan résztvevőjével, akik tapasztalataikat mindennapi munkájukban hasznosítják »májd. — Rengeteg probléma adódik abból, hogy a dolgozók a munkahelyeken alapvető előírásokat nem tartanak be — magyarázza Széli Gábor, a KÖTIVIZIG munkavédelmi vezetője. — Óriási a veszteség, amely a munkahelyi balesetekből adódik. Az utóbbi időben a munkahelyre, illetve a hazautazás közben történt baleset is üzeminek számít. (Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az idén az első félévben több mint ötvenötezren szenvedtek üzemi balesetet, a táppénzes napok száma meghaladja az 1 millió 400 ezret.) - — Lehet-e csökkenteni a munkahelyi balesetek számát? ' — Mindenképpen ez a célunk. Törekedni kell a minél tökéletesebb műszaki- szervezési, megelőzést szolgáló eszközök alkalmazására. Természetesen sok múlik a dolgozók hozzáállásán és ezzel általában gond van. Egy helytelen szemlélet alakult ki, miszerint ha minden előírást betartanak, akkor nem tudnak dolgozni. Sajnos az is jellemző, hogy magára miég csalk-csak vigyáz mindenki, de a másikra, a kollégákra már kevésbé. Sok baj, -tragédia okozója volt a munkaidő alatti alkoholfogyasztás is. A fesztivál alkotásai ezekre a jelenségekre hívják fel a figyelmet. A filmek — tapasztalataim szerint — kiválóan alkalmasak munkavédelmi oktatás-nevelés könnyítésére, segítésére. Kigyós János a fővárosból érkezett a seregszemlére. A textiliparban dolgozik, szintén -munkavédelem-vezető. A fesztivál magyar filmjeinek tavaszi ,selejtezőjét” láttam. Ügy gondolom, minden munkaterület képviselője talál köztük hasznosítható! Vállalatunknál hagyomány hogy munkánk során az Oktatásban a diafilmek mellett mozgófiilme- ket is alkalmazzunk. Meggyőződésem, akkor legeredményesebb -ténykedésünk, ha egy adott témában filmet vetítünk, a látottakat megbeszéljük. — Szakterületén sok nő dolgozik. Figyelmesebbek, körültekintőbbek, mint a férfiak? — Elsősorban a kikészítő gyárak gépeinél foglalkoztatunk lányokat, asszonyokat Elkerülhetetlen, hogy időnként családi problémáikat ne hozzák be magukkal a munkahelyre. Ilyenkor nem figyelnek annyira, könnyen előfordul a kézsérülés. Örömmel mondhatom, hogy ebben az esztendőben vállalatunknál csokiként a balesetek és a kiesett munkanapok száma. Nagyon , érdekes, izgalmas számomra, hogy a fesztivál filmjeinek segítségével bepillanthatok a külföldi kollegák munkájába. — f. s. — Herényi gyerekek a BUkkben, a Látókövek szikláin Emlék a vakációból Nagyvisnyó — Jászberény
