Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1982. SZEPTEMBER 15. |A tévé I képernyője előtt Zsurzs Éva nevéhez nem egy televíziósfilm sikere fű­ződik; elég talán említenem A fekete várost, vagy az ugyancsak többrészes Abi­gélt, a Szabó Magda regényé­ből készült folytatásos fil­met. Ő* azok közé a rendezők közé tartozik, akik kedvelik a képernyőn a hagyományo­sat. Mindenáron újítani nem akar, se formában, se tarta­lomban. Amit mond, érthető­en mondja, sőt közérthetően; amit kifejez, az egyszerűen, világosan emberi és drámai. Mindezt azért bocsátottam előre — felvillantván művé­szi magatartásának jellemző vonását —, hogy érthetőbbé váljék: nem véletlenül talált rá Zsurzs Éva Örkény Ist­vánnak éppen erre a kisre­gényére, a Glóriára, amely nem hordja magán még a későbbi, oly jellegzetes gro­teszk látásmód Írói jegyeit, mondhatni hagyományos epi­ka, ráadásul tartalmában sok-sok érzelem, s a törté­net is megható. Nyilván ez fogta meg őt, a rendezőt a „partra kivetett” (feloszlat­ták az apácarendet), volt nő­vér hősies küzdelmének re­génybeli ábrázolásában. Glória A kisregényből született tévéfilmből, amelyet vasár­nap este sugárzott a televí­zió, mindenekelőtt az világ- lőtt ki, hogy Zsurzs Éva merényire tiszteletben tartja az írói művet, magát a re­gényt, azaz mennyire híven i akarja visszaadni a képer­nyőn. Talán túlon-túl is nagy igyekezettel, s bizonyára eb­ből származik, hogy bátrab­ban és „kíméletlenebből” nem nyúl hozzá az eredeti alkotáshoz, és célszerűen nem változtat rajta; nem hagy ,el olyan részleteket, amelyek terhelik, lassítják a kibonta­kozó dráma menetét. Ezért sikeredik túlzottan hosszúra, hosszadalmasra a bevezető, a zárdaélet képsoraival; annak festése, ami volt, az apácák távozásának jelenetei. S a túlzott hűséggel magyarázha­tó az előadásmód helyenként komótos ritmusa; a szinte" már-már regény módjára_ el­folyó cselekmény. Ezért az­után nem igazán feszült, nem a vergődő lélek, a Glória nő­vérből Tar Ilonává alakuló lány felkavaró drámáját kap­juk, hanem csupán egy jólel­kű, jámbor ember megható történetét. Igaz, a tévéfilmben ponto­san kirajzolódik az az út, ahogy az isten leánya ember fiává változik, a klastromí szoror a társadalom szabad- akaratú tagjává válik, s van­nak ennek a drámai útnak felejthetetlen pillanatai is, de épp a fentebb említettekből következően igazán nem tud magával ragadni — sodorni Glória emberi sorsa — válto­zása. A jóság és a jámborság valahogy erősebben van je­len, mint az önmagával és a változást kikényszerítő kör­nyezettel vívódó, új erkölcsi világrendbe bekapcsolódó, új, kemény törvényeket megta­nuló ember küzdelme. Ifclem látványos, nagy drámai jele­netek hiányoznak, csak a lé­lek viharzásának erőteljesebb nyomai Glória illetve Ilona alakjának ábrázolásában. Hogy hitelesebben és maib­ban szólalhasson meg a ta­nulsága: igenis, akinek van akaratereje, elegendő, meg­őrizheti önmagát, egyénisé­gének jó tulajdonságait még „rút” környezetével szemben is, jóllehet sohasem függet­len tőlünk. Ha nem annyira a zárdából hozott isteni jó­ság parancsa, hanem az élet. a világi élet értelmét kereső ember nyugtalansága moti­válja jobban Tar Ilona út­ját, akkor meggyőzőbben ha­tott volna a tévéfilm néhány mondatban végül meg is fo­galmazott igazsága is, az tud­niillik, hogy az emberi bol­dogság lényege: „csak munka legyen, csak értelme legyen, csak mozoghassom a kezem”, ahogy a tejbegyűjtő helyen dolgozó Ilona kimondja. Ez egyébként minden emberi boldogság legfőbb forrása. Szép igazság, jó igazság, hasznos igazság — hirdetni, kifejezni, művészi tettnek di­cséretes. Az volt 1957-ben Örkénytől, akkor írta, s az 1982-ben is a képernyőn — még esetleges gyengéi ellené­re is. Hogy kissé erőtlen a . televíziós Glória, abban része van a címszerepet alakító Zsurzs Kati — aki egyébként bájos és elbűvölő — viszony­lag egysíkú játékának is, és a kissé egyenetlen színészi teljesítményeknek is. Viszont egy-két ragyogó alakításra is felfigyelhettünk. Például a Lukács Margitéra, nemesen fenséges főnökasszony, és mi­lyen szépen beszél, vagy akár Körmendi Jánosére, aki szá­nalmasan mulatságos udvar­ló; egy tőle szokatlanul ko­moly szerepben igazolja te­hetségét. Egyre jobb, élvezetesebb a Szombat esti filmkoktél. Ké­szítői megint újabb alkotó elemekkel bővítették, és igen jó arányban mixelték ízeit. Egy új sorozat, az Egy úr az űrből is most jelentkezett, s máris oly népszerű, hogy fur­csa gesztusait, köszönésmód- ját utánozzák gyerekek, sőt felnőttek is: nanu-nanutól visszhangzanak utcák és te­rek. A Bolondos leg-szikon egy-egy „címszavát” is úgy „idézik” társaságban, persze humorral, mint követhető példákat. Lásd a több, mint két mázsás férfi bravúrja, aki szorgalommal 59 kilo­grammra apasztotta le test­súlyát. így is lehet, még lesz, aki megpróbálja. Szóval: szellemes és kellemes mulat­ság, egyre inkább az, a tele­vízió felszolgálta filmkoktél. Röviden Tisztelet a könyvnek — ez­zel a címmel sugárzott mű­sort a televízió vasárnap es­te, a neves könyvtervező ti­pográfus, Szántó Tibor mun­kásságának adózván. Rajnai András — ő készítette — kezdetben elektronikus hó- kusz-pókuszaival, talányosán látványos mutatványaival, kissé ráijesztett a nézőre, aztán mégis csak kiderült, hogy egy könyvterjesztő jel­lemzésére . legkifejezőbbek maguk a művek, az általa készített szép könyvek. Meg is mutatott belőlük néhányat a rendhagyó portréfilm, s ez­ért köszönet. Az azonban ne­hezen érthető, hogy a műsor­közlő miért tartotta fontos­nak elöljáróban leszögezni, hogy ez a portré televíziós eszközökkel készült. És a többi, a társai, azok milyen eszközökkel készítettnek ? Vagy azokat csak fabrikál­ják, azért nem hasonlítanak Rajnai'András kísérleteihez? Vajon nem inkább azt kel­lett volna mondani, hogy a Szántó-portré különleges és sajátos eszközökkel készített televíziós portré. Akkor ta­lán nem sértették volna meg azokat, akik nem törekednek mindenáron valami különle­geset előállítani, akár az ért­hetőség, élvezhetőség rovásá­ra is. Mert bármily furcsa: ebben a portréfilmben végül is az lett az élmény, ami nem volt különleges és sajátos benne. Akkor meg, kérdez­hetnénk, mire jó az efféle hűhó, az eszközök fitogtatá- sa, a szépelgés a képernyőn? V. M. Hurrá, itt a cirkusz! Hurrá, itt a cirkusz! cím­mel ötödik alkalommal in­dul útnak a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat gyer­mekműsora. A 16 tagú tár­sulat egy éven át bejárja majd - az országot. A bemu­tató előadás szeptember 17- én délután 3 órakor lesz az óbudai Várkonyi -György Úttörő- és Ifjúsági Házban. A Hurrá, itt a cirkusz !-t Heitz György rendezte. Végleges helyére került Karcagon Györfi Sándor »szob­rászművész Ménesek emlékére című alkotása Résztvevők huszonkét országból Nemzetközi Kodály-Erkel énekverseny Kodály—Erkel énekver­senyt rendez Budapesten, szeptember 19—29.- között a Nemzetközi Zenei Verse­nyek és Fesztiválok Irodája — jelentette be a Vörös­marty téri Kultúrpalotában tegnap tartott sajtótájékoz­tatón Görög Péter, a ver­senyiroda vezetője. Az első nemzetközi énekversenyt Budapesten 1960-ban tartot­ták Erkel Ferenc születésé­nek 150. évfordulója tiszte­letére. A mostani, sorrend­ben ötödik vetélkedőn a vi­lág minden tájáról érkező fiatal művészek az opera- és a dalkategóriában mérik össze tudásukat. A Kodály- centenárium alkalmából sorrakerülő versenyre 22 or­szágból összesen 77 nevezés érkezett: a jelentkezők kö­zött vannak számos európai ország énekesei, valamint az USA, Kanada, Japán és Kí­na versenyzői is. Ami a magyar énekeseket illeti: ti­zenegyen indulnak az ope­ra-, hatan a dal-kategóriá­ban. A verseny három for­dulóból áll majd. A rende­zők neves magyar és kül­földi professzorokat, művé­szeket és zenei szakembe­reket hívtak meg a zsűribe, amelynek elnöké a dal-kate­góriában Forrai Miklós, az opera-kategóriában pedig Mihály András. Mindkét kategóriában az első díj 50 000, a második 30 000, a harmadik 20 000 forint, s a Fővárosi Tanács két külön jutalmát is oda­ítéli a zsűri: az opera-kate­gória résztvevői külön ver­senyeznek egy szabadon vá­lasztott Erkel-ária előadá­sával a 15 000 forintos Er- kel-különdíjért, az ugyan­ilyen értékű Kodály-külön- díjat pedig a Kodály-dalok legkiválóbb interpretálója kapja meg. A Nemzetközi Kodály-Erkel énekverseny díjkiosztó ünnepsége és a győztesek gálaestje szeptem­ber 29-én lesz a Zeneakadé­mián. Bemutatkoznak a megyék A Kossuth Könyvkiadó új sorozata Baranya címmel megje­lent a Magyarország me­gyéit bemutató új sorozat első kötette a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A könyv fejezeteit a »me­gyében élő szerzők — írók, történészek, újság­írók, pártmunkások, állam­igazgatási szakemberek — írták, személyes tapasztala­taikkal hitelesítve a vidék változásairól a Tnegye gaz­daságáról, sportéletéről, a fejlesztési tervekről olvas­ható tényeket, Bemutatják Baranya földrajzát és né­pességét, az ott élő nemze­tiségeket. A kiadó tervei szerint még ebben az évben megje­lentetik a Békés, jövőre pe­dig a Veszprém, Heves és Nó^fed megyét bemutató műveket. A teljes sorozatot 1985 végére kívánják befe­jezni. Elkezdődött! a tanítás, és a tantermeikben már a tel­jes figyelmét igénylő „nagy dolgokról” esik szó. Az óra­közi szünetekben azonban még mindig a nyár, a víz, meg a hegy, a táborozás vagy egy-egy jól sikerült kirándulás a téma. A Jászságban, a város és a járás általános isko­láiban különösen „zöld” téma a nyaralás, a táboro­zás. Ez érthető, hiszen szin­te mindegyik iskolában van egy-két olyan pajtás, aki csak néhány napja tért ha­za Nagyvisnyóról, a nyarat, a vakációt búcsúztató tábo­rozásról. A korábjbi évekhez ha­sonlóan az idén is 70 gye­rek vett részt az utolsó turnusnak számító ibúcsútá- borozáson. Olyan pajtások, akik a város és a járás is­koláinak mozgalmi munká­jában, az úttörőfeladatok, a vállalások sikeres teljesíté­sével jeleskedtek. A táborozás zárórendez­vénye volt az idei nyári programnak. Az iskolai szü­netben 820 jászsági úttörő nyaralt csoportonként 8—8 napon át a Nagyvisnyó— Bánvölgy térségében épült és szinte minden évben újabb létesítménnyel gyara­podó, állandó úttörőtábor­ban. A táborozó csoportok szá­mára gazdag programmal — játékos és sportvetélkedők­kel, kirándulásokkal, a Bán-völgyét „felfedező” tú­rákkal tettek felejthetet­lenné a vakációt. A csoportok ellá­togattak Egerbe, Aggtelekre, szom- szédoltak a cseh­szlovák Dominica cseppkőbar láng­ban. Az MHSZ Jász­berény városi-já­rási szervezete iz­galmas versenye­ket szervezett Nagyvisnyón. Hasznos ismere­tekkel gyarapod­tak a pajtások azokon a találko­zókon, ahol a tá­borba látogató erdészek és va­dászok a Bükk növény- és állat­világáról tartot­tak előadásokat. — illés — A gyakorlati szakember szemével Beszélgetés a fesztivál hétköznapi tanulságairól Széli Gábor Kígyós János Forgatókönyv szerint percnyi pontossággal kez­dődnek a színházteremben a filmvetítések. A verseny- produkciók kísérő szövegét »nyolc nyelvre fordítják á szinkrontolmácsok. Egy szinttel lejjebb a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont előcsarnokában -pla­kátkiállítás, könyvvásár, a diavetítő képernyőjén szí­nes képek váltják egymást. Felpörgetett tempóban zaj­lanak az események a szo­cialista országok nemzetkö­zi munkavédelmi filmfeszti­válján. Tegnap délelőtt az Okta­tó-nevelő filmék kategó­riájában megkezdődtek a •bemutatók. Az első öt pro­dukció utáni szünetben 'be­szélgettünk a fesztivál né­hány olyan résztvevőjével, akik tapasztalataikat min­dennapi munkájukban hasznosítják »májd. — Rengeteg probléma adó­dik abból, hogy a dolgozók a munkahelyeken alapvető előírásokat nem tartanak be — magyarázza Széli Gá­bor, a KÖTIVIZIG munka­védelmi vezetője. — Óriási a veszteség, amely a mun­kahelyi balesetekből adó­dik. Az utóbbi időben a munkahelyre, illetve a ha­zautazás közben történt baleset is üzeminek számít. (Fontosnak tartjuk meg­jegyezni, hogy az idén az első félévben több mint ötvenötezren szenvedtek üzemi balesetet, a táppénzes napok száma meghaladja az 1 millió 400 ezret.) - ­— Lehet-e csökkenteni a munkahelyi balesetek szá­mát? ' — Mindenképpen ez a célunk. Törekedni kell a minél tökéletesebb műszaki- szervezési, megelőzést szol­gáló eszközök alkalmazásá­ra. Természetesen sok mú­lik a dolgozók hozzáállásán és ezzel általában gond van. Egy helytelen szemlélet ala­kult ki, miszerint ha min­den előírást betartanak, akkor nem tudnak dolgoz­ni. Sajnos az is jellemző, hogy magára miég csalk-csak vigyáz mindenki, de a má­sikra, a kollégákra már ke­vésbé. Sok baj, -tragédia okozója volt a munkaidő alatti alkoholfogyasztás is. A fesztivál alkotásai ezek­re a jelenségekre hívják fel a figyelmet. A filmek — tapasztalataim szerint — ki­válóan alkalmasak mun­kavédelmi oktatás-nevelés könnyítésére, segítésére. Kigyós János a főváros­ból érkezett a seregszemlé­re. A textiliparban dolgo­zik, szintén -munkavéde­lem-vezető. A fesztivál magyar film­jeinek tavaszi ,selejtezőjét” láttam. Ügy gondolom, minden munkaterület kép­viselője talál köztük hasz­nosítható! Vállalatunknál hagyomány hogy munkánk során az Oktatásban a dia­filmek mellett mozgófiilme- ket is alkalmazzunk. Meg­győződésem, akkor legered­ményesebb -ténykedésünk, ha egy adott témában fil­met vetítünk, a látottakat megbeszéljük. — Szakterületén sok nő dolgozik. Figyelmesebbek, körültekintőbbek, mint a férfiak? — Elsősorban a kikészítő gyárak gépeinél foglalkoz­tatunk lányokat, asszonyo­kat Elkerülhetetlen, hogy időnként családi problé­máikat ne hozzák be ma­gukkal a munkahelyre. Ilyenkor nem figyelnek annyira, könnyen előfordul a kézsérülés. Örömmel mondhatom, hogy ebben az esztendőben vállalatunknál csokiként a balesetek és a kiesett munkanapok száma. Nagyon , érdekes, izgalmas számomra, hogy a fesztivál filmjeinek segítségével be­pillanthatok a külföldi kol­legák munkájába. — f. s. — Herényi gyerekek a BUkkben, a Látókövek szikláin Emlék a vakációból Nagyvisnyó — Jászberény

Next

/
Thumbnails
Contents