Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-12 / 214. szám
1982. SZEPTEMBER 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Művelődésügyi Minisztérium védett gyűjteménnyé nyilvánította Asztalos Joachim pa- rádi fafaragó alkotásait. A két éve elhunyt népi iparművész lakóházában berendezett kiállítás nyilvános bemutatótermi rangot kapott A képen: A kiállítás egy részlete Szépen magyarul — szépen emberül Tömörítés és részletezés a hivatal nyelvében Mondanivalónkat akár szóban, akár írásban akarjuk közölni, a megfogalmazásban két tendencia küzd egymással, a tömörítésre és a részletezésre való törekvés. E két tendencia harca akkor is megvan közléseinkben, ha nem veszünk róla tudomást. A stilisztikák ezt úgy fogalmazzák meg: a jó stílus fontos kelléke az, hogy legyen világos és szabatos, vagyis ne mondjunk se többet, se kevesebbet annál, amennyi a megértéshez szükséges. A mindennapi nyelvhasználatban azonban korántsem eny- nyire egyszerű a dolog. A besáédhelyzet igen erősen befolyásoló tényező. Ha táviratot kell feladnunk, a tömörítés eszközeihez nyúlunk, ha valamilyen eseményt kell elmondanunk, elbeszélésünkben rendszerint a részletezés tendenciája érvényesül. Hogyan fest a tömörítés és a részletezés a hivatali nyelvben? Sajátságosán. Nézzünk csak néhá'ny példát: A Reklámújság egyik különkiadásában olvastam a következő mondatot: „A jövő feladatai: a kalászos gabona rendszerben termelése, a hozamok növelése, a piac- képesség fokozása, a tenyésztői munka javítása, az olcsó tömegtakarmány nagyobb arányú hasznosítása, egyszóval az iparszerű termelés eredményesebb megvalósítása jól képzett vezetőket és sokrétű ismeretekkel bíró kulturált, magasabb szintű dolgozókat követel.” Egyik m—rvénket mutatja be a különkiadás, s a cikk, amelyből a mondatot idéztem, egy termelőszövetkezet munkáját elemzi. Bemutatja a termelést, a kedvezőtlen adottságok között is milyen jó eredményeket tudtak elérni. Csak a cikk utolsó részében van szó arról, hogy a jó szakembereknek köszönhető ez az eredmény. Magának a cikknek a felépítése megköveteli azt, hogy a szerzője az általam idézett befejező mondatot két mondattá bontsa. Az elsőbe kerülhettek volna a jövő feladatai közül azok, amelyek a termelés eredményesebbé tételét szolgálják, a másodikba pedig a vezetőkre és a szakemberekre vonatkozó követelmények. Így a szerző is beleesett a hivatali stílusnak egyik jellemző hibájába, a mondatszerkesztése igen szövevényes és bonyolult lett, s arra kényszeríti az olvasót, hogy még egyszer elolvassa a mondatot. Két mondat egy mondattá szerkesztésével tömörít, és ezzel nehezen érthetővé vált a mondat. A különkiadásnak szinte minden oldaláról idézhetnék néhány példát a tömörítésnek erre a típusára. A részletezés is sajátságos a hivatali nyelvben. Amire egy szó is elég volna, azt több szóval, szószerkezettel fejezi ki. A hivatalos szövegben nem beszélnek, tárgyalnak egymással az emberek, hanem beszélgetést, tárgyalást folytatnak, nem mérle-_ gelnek, tanulmányoznak va-’ lamit, hanem mérlegelés vagy tanulmányozás tárgyává teszik, nem beruháznak, felelősségre vonnak, hanem beruházást, illetve felelős- ségrevonást eszközölnek. A régi jó rangos formák és a régebben kialakult névutók helyett egy sor hosszú, terjedelmes szót használnak névutói szerepben. ..Elhatározásunk következtében a társaságunk élete megváltozott”, vagy Beavatkozása folytán elvetették a javaslatot”, vagy „A mezőgazdaság vonatkozásában is jó eredményeket értünk él” mondatokban az elhatározásunkra, beavatkozására, a mezőgazdaságban szavak pontosan azt fejezik ki, mint a névutós formák. Hivatali nyelvünk ma tömörít is, részletez is, csak a két törekvés nem ott érvényesül a nyelvhasználatban, ahol kellene. Bonyolult, zsúfolt mondatainkat részletezéssel tegyük érthetőbbé, a körülményeskedő, terpeszkedő kifejezéseinket tömörebbé s ezzel egyszerűbbé. Bachát László Törökszentmiklóson Koszorúzás, emlékülés, hangverseny Kodály-centenáriumi ünnepség A Kodály-centenárium Szolnok megyei ünnepségei sorában kiemelkedő programnak ígérkezik holnap Törökszentmiklóson kezdődő hétnapos megemlékezés. Hétfőn 18 órakor a városi művelődési központban Kodály- né Péczely Sarolta dalestjét hallgathatja meg a közönség. A hangversenyen közreműködik Lantos István zongoraművész. A műsoron az ünnepelt zeneszerző művei mellett Haydn, Brahms és Liszt Ferenc dalai szerepelnek. Szeptember 14-én fél tizenegykor centenáriumi emlékülést rendeznek. Az ünnepi megemlékezést dr. Tóthpál József, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára tartja. A város Kodály Zoltánról elnevezett zeneiskolájában délután fél kettőkor megkoszorúzzák a zeneszerző emléktábláját, majd a művelődési központban a város diákjainak hangversenyt rendeznek. Ötvenezren a SZÍN rendezvényein A hétvégi verőcemarosi táborozással befejeződik a fővárosi szakszervezeti ifjúsági napok rendezvénysorozata. A különféle szakmai vetélkedők elődöntői már a múlt év végén lezajlottak, az idei események pedig a 200 legjobb fővárosi szakmunkástanuló ünnepélyes munkássá avatásával kezdődtek meg. A szakmai, politikai, kulturális és sportvetélkedők mellett volt színtiszta szórakozás is, rock-hangversenyek és folklórelőadások gazdagították a programot. Az idei ifjúsági napok rendezvénysorozata több mint 50 ezer fiatalt vont be a közös művelődésbe, szórakozásba, a vetélkedőkbe és sporteseményekbe. Vaszilij Belov: Neveljünk Spock doktor szellemében (Forditutta: Doboss Gyula, Légrády Viktor, Makai Imre, Osztovits Ágnes) Vidámnak éppen nem mondható Vaszilij Bélov négy novellája, amelyeket a népszerű Rakéta Regénytár sorozatban adott ki a Magvető. Középkorú, megkeseredett, alkoholhoz menekülő férfiak, rossz házasságból még rosszabb házasságba ténfergő nők, s boldogtalan, mert ebben az érzelmi sivatagban felnövő gyerekek a főhősei. Valahol valami elromlott, elpattant még mielőtt megragadhatták, tudatosíthatták volna a novél- lák főhősei, s azóta is keresik ezt a sosem-volt-idilli állapotot. Rossz, mert pontatlan kifejezéssel élve a „magánélet szféráiban” játszódnak ezek a történetek, de nagyon is jól tudjuk, hogy ez az „élet minősége” éppen ezen, itt mérhető, érhető tetten. Az orosz realista próza nagy erőssége mindig is ez volt: az emberi, a legrejtettebbnek tudott kapcsolatok plasztikus ábrázolása. ÉJelov mesterei közé egyaránt odasorolhatjuk Cse- hovot és Gorkijt, de nem idegen tőle Gogol ironikus- szatirikus látásmódja sem. Ha valami idegen tőle, akkor az talán éppen a pátosz, a frázisokba burkolódzó stílus. Az ember „Átlag Lajos” úgy éli meg a történelmet, hogy mit sem tud »■ tankönyvek sommázó, hero- izmust sugárzó szövegeiről. Az én életem című novella hősnője mintegy „véletlen”, az írógépet próbálgatva írja le a történetét, amely a háborúval, Leningrad . blokádjával kezdődik. Apja eltűnik, a családot evakuálják egy kis faluba. Éhezés, nyomor vár a két árvára (az anyjuk is meghal), majd az ébredő kamasz-szerelem, házasság, gyerekek, férjek-fér- fiak. S persze az az emberi melegség, szolidaritás is, amely oly jellemző Belov hőseire, amely gesztusok nélkül, a legtermészetesebb mozdulattal segít a bajbajutottakon. Mi lehet az oka mégis — tűnődik el az olvasó, — hogy a lényeg: a teljesebb, igényesebb emberi élet elsikkad valahol? Miért nem ért szót egymással asszony és férfi, miért az asszonyí rikácsolás, férfi (részeg) szitok,, mintha nem is azonos nyelven beszélnének? Miért nem talál ez, a háborúban és utána keservesen felnevelődött nemzedék önmagára? Miért akarják ezek az emancipált, divatosan öltöző és fésülködő nők mindenáron legyőzni gyerekeik apját, miért ez a rohanás (hová?), ez az állandó ingerültség és kielé- gítétlenség? Mi lesz ezeknek a gyerekeknek a sorsa, akik második, harmadik apuka mellett nőnek fel, miközben a magukra maradt, családból kiszakított-rekedt férfiak lopva koldulnak szeretetet od ahagyott gy ereked ktől ? (Neveljünk Spock doktor szellemében, Találkozások reggelente). Miért érzik silánynak, tehetetlennek, meg- alázottnak, kisemmizettnek magukat a férfiak, hogy csak az alkoholban találjanak olcsó és hazug „vigasztalást”? Nem ismeretlenek a hazai olvasónak ezek a sarok, hisz nap mint nap találkozhatunk Szása- Sándorokkal, Tánya-Terik- kel és társaikkal. Belov a legfontosabbat tudja és mondja el életünkről pózok, szentimentális felhangok és kommentár nélkül: kapkodva, rendetlenül, csúnyán élünk, holott mindannyiunknak csupán egyetlen élet adatott. A novellák hatása éppen azért drámai, mert a fel- és ráismerés katharzi- sával döbbenti meg az olvasót. Ilyenek vagytok — mondja az író, — ám folytassátok csak tovább egész az infarktusig, ha ez nektek jó,.. Horpácsi Sándor [Egységesebb, hatékonyabb útmutató kell Egy vita tükrében a kulturális ágazat bérgazdálkodási szabályzata Amíg 1976—78-ig 99,2—99,5 százalékos volt megyénkben a kulturális ágazat bérfelhasználása, addig áz utóbbi években sajnálatos visszaesés tapasztalható. Tavaly a bérmaradvány összege 12 millió forint volt, amelyből hatmilliót tesz ki a feladatelmaradásból, egyéb okokból származó pénzmennyiség. Ezt természetesen nem is lehetett volna bérfejlesztésre fordítani. Hogy miért maradt meg a másik hatmillió, amely felhasználható lett volna — arról annak idején lapunkban beszámoltunk. Az „Amikor a kevés is sok” című riportunkban megszólaltatott szakemberek, gazdálkodó iskolák, intézmények képviselői többek között a bérgazdálkodás mechanizmusában, s egy egyértelmű megyei szabályzat hiányában látták a bérmaradvány ilyen arányú kéoződésének okát. A tavalyi bérmaradvány jutalomra fordítható hányadát természetesen az idén a pedagógusnapon megkaoták a nevelők, oktatásügyi dolgozók. A dolog egyetlen „szépséghibája” viszont, hogy az elmúlt évben is jogosan illette volna meg őket ez az összeg... A hatékonyabb bérgazdálkodás megvalósítása érdekében készítette el a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a pénzügyi osztály, valamint a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága egyetértésével a kulturális ágazatra vonatkozó irányelveket, amelynek megjelenését idén júniusra ígérték. A többször egyeztetett, módosított tervezetet végül is csütörtökön délelőtt vitatta meg a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága. Az irányelvek tartalmazzák a jogszabályokat, pénzügyekről szóló törvényeket, amelyek jelenleg a bérgazdálkodás alapjául szolgálnak. Emellett természetesen útmutatást is nyújtanak a kulturális ágazat sajátosságaiból adódó gazdálkodási feladatok megoldására. A tervezet — a korábbi megyei általános bérgazdálkodási szabályzathoz képest — új elemeket is tartalmaz. Egyértelműen meghatározza a megyei tartalék forrásait, felhasználását. Megerősítik az irányelvek a tartós bérmaradvány bé,'fejleszt énre való felhasználását, s több támpontot, segítséget adnak a feladatok végrehajtásához, mint a korábbiakban. A szakszervezeti bizottság tagjai általában elismeréssel szóltak a tervezetről, hangsúlyozták szükségességét a bérgazdálkodás egységesítésében, a pénzeszközök hatékonyabb felhasználásában, ugyanakkor javaslatot is tettek további módosításra, kiegészítésre. Észrevételük nyomán a szabályzatot a nem önállóan gazdálkodó intézményekbe is eljuttatják majd. S nincs ebben semmi ellentmondás, hiszen ezáltal az iskolavezetők jobban ér- vényesíhetik majd a tantestület érdekeit a fenntartókkal szemben. Bármennyire is hihetetlennek tűnik, sok esetben éppen a fenntartó és az intézményvezető nem megfelelő együttműködéséből származott jelentős bérmaradvány. Az iskolaigazgató gyakran hiába javasolt rendkívüli előléptetést. jutalmat a kimagasló teljesítményt nyújtó nevelőknek, ha a fenntartó túlzott takarékosság, „biztonságra” való törekvés miatt elutasító választ adott. A jövőben sem a szabályzattól lesz jobb vagy rosz- szabb az együttműködés, ez természetes, de mindenképpen támpontot, hivatkozási alapot, segítséget nyűit a nevelők érdekében fellépő intézményvezetőknek. Változatlanul kifogásolták a bizottság tagjai a bérgazdálkodás mechanizmusának hosszadalmas, bürokratikus elemeit, amelyre az irányelvek sem adnak megnyugtató eligazítást. A legparázsabb vita azonban abból kerekedett, hogy a munkaerő-vándorlásból, nyugdíjazásból származó bérkülönbözet ösz- szege az intézménynél ma- radjon-e, vagy megyei tartalékba kerüljön, illetve milyen arányban osszák meg. Sokan úgy vélték, hogy az intézményt illeti meg, mások szerint kerüljön megyei tartalékba. s fordítsák a béralap-ellátottságban indokolatlanul kedvezőtlen helyzetben lévő iskolák dolgozói bérének emelésére. Ez utóbbi kétségtelenül humánus javaslat, de a kérdésben mégsem születhetett döntés a csütörtöki ülésen', mivel a rendezők nem hívtak meg a tanácskozásra jogi és pénzügyi szakembereket. Az irányelvek végleges formába öntése így még várat magára, s egy ideig nem juthat el a gazdálkodókhoz, az intézményvezetőkhöz. Az idő sürget, a felmérések szerint ugyanis mindössze 0.8 százalékkal jobb a bérfelhasználás az idén, mint tavaly ilyenkor volt. T. G. Holnap kezdődik Szocialista nemzetközi munkavédelmi fesztiválja Szolnokon A szocialista országok X. nemzetközi munkavédelmi filmfesztiváljának az idén Szolnok ad otthont. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját hétfőn 16 órakor tartják a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében. Másnap megkezdődnek a vetítések. A szakmai zsűri keddtől dsütörtökig tekinti meg a seregszemlére érkezett különböző nemzetiségű versenyfilmeket. A fesztivál záróakkordjára szeptember 17-én pénteken kerül sor. Ekkor tartják az ünnepélyes eredményhirdetést, díjkiosztást, és levetítik a nyertes filmeket. A fesztivál szervezői az ötnapos rendezvénysorozat idejére színvonalasnak ígérkező programokról js gondoskodtak. A Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központban szeptember 15- én délelőtt bonyolítják le a megyei munkavédelmi vetélkedő döntőjét, este 8 órakor pedig a Tisza táncegyüttes szórakoztatja a fesztivál résztvevőit a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Szeptember 13. és 20. között a Tisza filmszínházban plakátkiállítás, a Tallinn moziban MunkáSsport- rék címmel Nagy Zsolt fotóriporter tárlata látható. A szolnoki filmszínházak a fesztivál ideje alatt a főműsaruk előtt munkavédelmi rövidfilmeket vetítenek.
