Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

/ 1982. SZEPTEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az őszi szolidaritási akciósorozat Nagygyűlés a MÉM-ben Szolnoki siker Szlovákiában Energiatakarékos talajművelés, a legkisebbeknek makett Az őszi szolidaritási ak­ciósorozat nyitányaként — az antifasiszta világnap al­kalmából :— tegnap a MÉM kultúrtermében nagygyűlést rendezett a Magyar Szoli­daritási Bizottság, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium MSZMP szervezete. A gyűlésen mondott be­szédet Timmer József, a SZOT titkára. Hangsúlyozta: a nemzetközi szolidaritás napjainkban mindenekelőtt összefogást és közös cselek­vést jelent egy új, minden eddiginél pusztítóbb világ­háború veszélyének elhárítá­sa érdekében. Rámutatott arra, hogy a közelmúltban megélénkültek azok az erők, amelyek két­ségbevonják az enyhülés vívmányait, fokozzák a fegy­verkezési hajszát és megpró­bálják feléleszteni a hideg­háborút. Ez a helyzet ismét a szolidaritás erejére, érvé­nyesítésének szükségességé­re figyelmeztet minden bé- keszerető embert. Timmer József utalt rá, hogy szeptember elsejét im­már hagyományosan antifa­siszta világnapként tartjuk nyilván, és az idén ettől az időponttól kezdődően, egé­szen az esztendő végéig olyan akciósorozatra kerül sor, amely mozgósítja a magyar társadalom egészét. Ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy szeptember else­jének, a második világhábo­rú kitörésére emlékeztető - napnak a szimbolikus jelen­tősége szóba került idén feb­ruárban Havannában, a X. szakszervezeti világkong­resszuson is. A tanácskozá­son több javaslat is elhang­zott, hogy a szakszervezeti világmozgalom minősítse szeptember elsejét a béke napjává, s szólítsa fel a vi­lág valamennyi munkásszer— vezetét, hogy ezen a napon — a rendelkezésére állóesz­közökkel — tegyen hitet a béke -ügye mellett, szálljon síkra a háborús fenyegetés­sel szemben, követelje a fegyverkezési hajsza, külö­nösen pedig a nukleáris fegyverkezés azonnali betil­tását. E nagy célok érdeké­ben a kongresszus felhívást is fogadott el, amelyet a vi­lág valamennyi dolgozójához és szakszervezetéhez címez­tek. A magyar szakszervezeti mozgalom mind itthon, mind pedig a különböző nemzetközi fórumokon kész minden olyan akcióban részt venni, amely az emberiség békéjének ügyét szolgálja, a legszentebb emberi jog, az élethez való jog védelmét tűzi ki céljául. Népünk ismeri és nagyra értékeli a szolidaritás ere­jét. A Magyar Népköztársa­ság, a magyar társadalom cselekvőén vállal részt a nemzetközi szolidaritási te­vékenységből — mondotta Timmer József. * * * Tegnap több vidéki tele­pülésen is megtartották az őszi akciósorozat első ren­dezvényét.. Szolidaritási gyű­lést rendeztek Encsen, a ko­máromi Lenárugyárban és Tatábányán, a Városi Ta­nácsnál. A tatabányai nagy­gyűlésen felszólalt Kea Kan- • nara. a ^Kambodzsai Nép- köztársaság budapesti nagy­követségének első titkára is. Killián-ta névnyitó Sokrétű, gyakorlatias képzés a főiskolán A hallgatók egy csoportja Tegnap reggel Brassói Tivadar vezérőrnagy, főisko­lai parancsnok fogadásával kezdődött a Ki Hiún György Repülő Műszaki Főiskola tanévnyitója. Ezt követően Zsemberi István mérnök ez­redes tartott beszédet. aki többek között hangsúlyozta, hogy a parancsnoki és a személyi állomány közös erő­feszítésével, egymás kölcsö­nös megbecsülésével, a szo­cialista embertípushoz mél­tó viselkedéssel elérhetőek azok a célok és vágyak, amelyeket a kiképzési év kezdetén megfogalmaztak. Zsemberi István mérnök ezredes a továbbiakban sum­mázta a legutóbbi kiképzési év eredményeit. Újabb sike­reket könyvelhetnek el a szakmai és a nevelő munká­ban. gyakorlatiasabbá vált a képzés, javult a kezdemé­nyezőkészség és a személyi állomány közéleti aktivitása. Beszédében külön teret szen­telt annak, hogy a sokrétűb­bé vált kiképzés technikai, anyagi és személyi feltételei­nek biztosítása fokozott fi­gyelmet igényel. Hangsú­lyozta a tudati tényezők sze­repét, a szocialista életmód nélkülözhetetlen voltát, majd a következő időtartamra is kérte a politikai-társadalmi szervek segítő munkáját. Be­fejezésül a főiskola parancs­noka nevében megnyitotta az új tanévet. Az ünnepi beszéd után is­mertették: dr. Lantos Évát főiskolai tanárrá, dr. Hor­váth Józsefnét docenssé, Sze­keres Bélát és Bieber Pált adjunktussá nevezték ki. Ezt követen kitüntetéseket adtak át. A tanévnyitó Brassói Ti­vadar vezérőrnagy zárszavá­val ért véget. Országgyűlési bizottság az energia­takarékosságról Üzemlátogatással kezdő­dött tegnap az országgyűlés építési és közlekedési bi­zottságának ülése: a képvi­selők Budapesten, a Volán 1. számú Vállalatának 2. üzemegységénél olyan ZIL tehergépkocsikat tekintettek meg. amelyekbe energiata­karékossági célból kísérlet­képpen különböző típusú dí­zelmotorokat építettek be. A bizottság tagjai azért ismer­kedtek ezekkel a berendezé­sekkel, mert ülésükön a köz­lekedés energiatakarékossági, energiagazdálkodási ered­ményeivel, feladataival fog­lalkoztak. Az írásos tájékoztatót Ur- bán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi ál­lamtitkár egészítette ki. Tapolczai Kálmán, a Vo­lán Tröszt vezérigazgatója energiagazdálkodási intézke­déseikről számolt be. A tájékoztatókat követően felszólaló képviselők — Daj­ka Ferenc (Veszprém megye) 6. vk), Szilágyi Gábor (Haj- dú-Bihar megye 3. vk.), Ru- isz József (Vas megye, 7. vk.), Reidl János (Somogy megye 5. vk.) — számos indítvány­nyal egészítették ki az. el­hangzottakat, és több kér­désre kértek választ. Szó esett arról, hogy a közleke- désépítészetben is sok nagy energiaigényű termeket hasz­nálnak, ilyen például a ce­ment. a bitumen, s ezekkel is jobban kell takarékoskod­ni. A hozzászólásokra Urban Lajos, valamint Czipper Gyula, az Országos Energia­gazdálkodási Hatóság veze­tője és Szűcs Zoltán a MÁV. vezérigazgatója válaszolt. Mognövekedett az ér­deklődés a törökszent­miklósi Gépgyártó és Ja­vítóipari Szövetkezet BE —12-es betonacelegycn­gető- és vágó automata berendezése iránt. Az idén a korszerusített elektrohidraulikus be­rendezésből tíz darabra van megrendelésük Miniszteri oklevelet kapott Nyitrán a GITR AZ AGROKOMPLEX '82 főbejárata „Látogassa meg Nyitrán az AGROKOMPLEX ’82 Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállí­tást” — így invitálja olva­sóit a címlapján, augusztus 21-e óta a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­tériumának Szabad Földmű­ves című hetilapja. Van is miért ellátogatni a szép fek­vésű járási székhelyre: szep­tember 5-ig várja ott látoga­tóit az 1974 óta évenként megrendezett mezőgazdasági kiállítás. Minden második esztendőiben hazai részvétel­lel rendezik meg, a közbeeső években pedig, így az idén is, a szomszédos, baráti or­szágok kiállítói is részt vesz­nek a találkozón. A 87 hektárnyi kiállítási területen — amint azt Bata- lik Stefántól, az AGRO­KOMPLEX igazgatóhelyet­tesétől megtudtam — ezúttal 85 kiállító mutatkozik be. Egy-egy pavilonban és a hozzátartozó szabad téren a Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, az NDK és Ma­gyarország mezőgazdaságá­val, nyolcvan kiállítási hely­színen pedig a hazai agro- kultúra eredményeivel ismer­kedhetnek meg a látogatók. A magyar termelőszövetke­zeteket, állami gazdaságokat, termelési rendszereket, ku­tatóintézeteket, kisüzemi ter­melést integráló fogyasztási szövetkezeteket képviselő ki­állítók 800 négyzetméter fe­dett és kétezer négyzetmé­ter szabad területen mutat­ják be a legkorszerűbb ter­melési technológiájukat, A képünkön látható diagnosztikai műszerkocsi és a 400 négyzetméternyi szabad téren bemutatott talajművelő erő- és munkagépsor a szakemberek figyelmét vonta magára, a makettekkel pedig a kiállítás legfiatalabb látogatóinak sze­reztek örömet a szolnoki kiállítók GITR — Szolnok, rendszer- szervező a Rákóczi Tsz — hirdetik a zászlók a magya­rok szabadtéri kiállítási terü­letének legnagyobb pavilon­jánál. A gyöngyösi Agro- mechanikai Ipari Szövetke­zet is bemutatkozik Nyit­rán, az előtérben látható szélkerékmeghajtású vízszi­vattyúval A tíz megyében, 380 ezer hektáron gazdálkodó, 224 partner­gazdaság termelését koordináló, szolnoki központú termelési rendszer tárgyalójánál a nap minden órájában nagy a for­galom: a helyi domborzati adottságok révén a szlovákiai mezőgazdasági szakemberek nagy számban érdeklődtek a GITR hegyvidéki és lejtős területekre kidolgozott energia- és víztakarékos talajművelési technológiája, valamint annak bemutatott géprendszere iránt technikai újdonságaikat, tu­dományos kutatási eredmé­nyeiket. A látogatottságon kívül si­keres szlovákiai szereplé­sünkről tanúskodnak a kiál­lítás zsüribizottságának el­ismerései is: Pócz János, a magyar kiállítás igazgatója büszkén újságolta, hogy az AGROKOMPLEX ’82-n öt magyar kiállítót soroltak a legjobbak közé. A találkozó fődíját, az Aranysarlót kapta — a kombájnok terheléssza­bályozó automatikájának ki- fejlesztéséért — a MÉM Műszaki Intézete. A Szlovák Szocialista Köztársaság me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztere oklevéllel tüntette ki a szolnoki központú Ga­bona és Iparinövények Ter­melési Rendszerét, a kiállí­táson népszerűsített energia- takarékos talajművelési technológiájáért. A Bada­csonyi Állami Gazdaság a diabetikus traubiszódájáért, a Komáromi Állami Gazda­ság szabadtartásos szarvas- marhatenyésztési' technológi­ájáért, a Dél-somogyi Álla­mi Gazdaság pedig Grácia nevű burgonyafajtájáért és talajjavító tőzegkeverékéért kapta meg az AGROKOMP­LEX ’82 elismerő oklevelét. (Kép és szöveg: Tcmesközy Ferenc) Tőkés import helyett hazai festékanyag Hulladékbörzét szervezett a kamara Az eddig kidobott hulla­dékok hasznosítására ingye­nes szolgáltatást, hulladék­börzét szervez a Magyar Ke­reskedelmi Kamara. A bör­zén. amelyen minden hulla­dékanyag adható-vehető. .a hazai vállalatok önkéntes alapon vehetnek részt. A kamara a vállalati ajánlato­kat. illetve az igényeket köz­vetíti. tehát nem termékfor­galmazási. hanem közvetítői munkát lát el. Évi 18 millió forint érté­kű, tőkés importból szárma­zó. lenolaj megtakarítására, illetve hazai anyaggal 'való helyettesítésére dolgozott ki új eljárást a Budalakk sze­gedi gyárának műszaki kol­lektívája. A készítmények­hez eddig olyan nagy meny- nyiségű lenolajat használtak fel. amelynek csupán egy- harmadát fedezte a hazai termelés, a többit nyugatról szerezték be. Ezért kezdtek már évekkel ezelőtt kísérletekbe, az im­port helyettesítésére szolgáló anyag felkutatásába. A több évig tartó munka eredmé­nyeként sikerült olyan kötő­anyagot kidolgozni, amelynek adagolásával kevesebb len­olajra van szükség a festék gyártásánál. Az így előállított olajfes­tékek ugyanolyan korrózió- védelmet nyújtanak, s ugyanolyan tetszetős felület­kezelést eredményeznek, mint a korábbi összetételű festékek.

Next

/
Thumbnails
Contents