Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-12 / 188. szám
1982. AUGUSZTUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységében jelenleg téli bundabéléscs gyermekcsizmát gyártanak a belkereskedelem részére. Az idén a tervek szerint 65 ezer pár kiscsizmát készítenek el változatos kivitelben Lámpagyári gépsorok ázsiai országokba Üjabb lámpagyári technológiákat szállít több ázsiai országba az Egyesült IzV.ó. A közelmúltban született megállapodás az 1979-ben ugyancsak magyar közreműködéssel felépített indonéziai lámpagyár bővítésére. A dzsakartai üzem valamennyi gépsora két műszakban. normál lámpákat gyárt, s a termelés az idén futott fel. Most két újabb gépsort rendeltek. így a gyár kapacitása ' megkétszereződik. Jövőre már 30 millió lámpát, köztük fénycsövei, kripton- lámpát. és háztartási normál lámpát gyártanak. Azt is -el- ha'ároztak. hogy egy üveg- bura gyárat is telepítenek 198.»—Í14-ben, s ily mócior. bővítik a iénycsűgyártast. Az. Egyesült Izzó megható-' rozó szerepet tölt be az. egesz térség fényíorrásiparában. s nemcsak a gyártelepítésben vesz részt, hanem betanítja, kiképezi az olt dolgozó alkalmazottakat. sőt a gyár műszaki irányítását is vállalja. Szakszervezeti jogok 2. Kis szövetkezet helyett kisszövetkezet SZABADABB GAZDÁLKODÁS, DE NEM KÖNNYEBB Gazdasági munkaközösség, polgári jogi társaság több is alakult az elmúlt fél év alatt. Az új formákat emlegetve azonban országszerte is ritka a kisvállalalat, a kisszövetkezeti formát pedig megyénkben egyedül a tószegi kosárfonók választották. Miért? Erről beszél Víg József, a szövetkezet elnöke és Mészáros József né főkönyvelő. Riporter: „Próba szerencse” — szól a mesében a legkisebb fiú. Ez volt a jelszó a megye legkisebb szövetkezeténél is? Elnök: Eddig is kicsi szövetkezet voltunk, most meg már a nevünkbe is belekerült. Az első, negyedév után döntöttünk így. Csak akkor, mert több tényező is volt, amit alaposan meg kellett fontolni. Főkönyvelő: Az egyik legfontosabb a pénzüggyel kapcsolatos. Most egy adónemünk van, eddig 4—5 féle volt. Ha összeadjuk őket, lehet, hogy végül is ott vagyunk, mint most, a 28 százalékos költségmentes jövedelem után fizetendő egyetlen adóval, -de azért ez a szám első rápillantásra elég nagynak tűnt. E: két dolog van, amire azóta fokozottabban kell ügyelnünk: nagyon jól eladni és jól vásárolni. F: A működési séma egyszerűbb lett. Lényegesen kevesebb az adminisztráció. Tavaly még ott voltak a különböző kötelező adatszolgáltatások a gépek energiafelhasználásáról, a gépkocsikról, holott nálunk kézi munka van, és járműként is csak két kerékpár. De az adatlapot akkor is megkaptuk. Ugyanazok a szabályozók, rendeletek voltak ránk is érvényesek,. mint az ezerfős szövetkezetekre, pedig csak ötvenketten vagyunk. Most kétszer van statisztikai adatszolgáltatás egy évben, mérleget pedig csak év végén kell készítenünk. Persze magunknak azért csinálunk, hogy tudjuk, hogy is állunk. Sok bajunk volt a bértömeg- és bérszínvonal-szabályozással is korábban. Az egyik évben a termelés kisebb volt, mivel a piac alacsonyabb árfekvésű árut igényelt, elég volt mondjuk 1 millió kétszázezer forint a bérre. A következő évben fellendült a kereslet, jobbak voltak az árak, kellett volna mondjuk 1 millió 900 ezer forint, de nem adhattunk, csak progresszív adózás mellett. E: Ez pedig, nem ment. Fékezni kellett a termelést, vagy csúsztatni következő évre az árut. Most viszont a termelés után fizethetünk, csak a rendelkezési alap fussa. A fonott áru luxuscikk, termékeink 70—80 százaléka nyugati exportra megy, és most bizony nincs olyan piaca, mint szeretnénk. Hat ránk a világgazdasági helyzet. A.,.fizető áruk”, mint a párnázott fotel .meg a tószegi fotel, nem kell, inkább a sima egyszerűbb, ezzel együtt olcsóbb vesszőfoteleket keresik. Ebből pedig többet kell csinálni ugyanakkora bevételhez. ■ R: Ügy hallottam, a rendelkezésnek különösen egy pontja kavart nagy vihart a tagság körében? E: A részjegyekre gondol? Hát igen. Eddig a tagoknak egy hónapi bérnek megfelelő részjegyet fellett jegyezniük. Aki 30 évvel ezelőtt alapító tag volt, az akkor 150 forintot fizetett. A kisszövetkezet! formánál két hónap a kötelező jegyzés. Nem láttuk még mi sem tisztán a dolgokat. Az első munkahelyi tanácskozás tényleg elég viharos volt. hiszen vannak olyanok, akik 5—6 ezret is megkeresnek, a másik meg ezer körül jár. ..Akkor most hogy’ lesz”, há- boroatak a tagok; hiszen a rendelet szövege úgv szólt, hogy egyhavi kereset összege a részjegy. ..Kinek menynyi lesz, és aki kevesebbet fizet, az is ugyanolyan jogú tag lesz?” Mondjuk meg: féltették a pénzüket. Aztán megnyugodtak a kedélvek, amikor kijött, hogy mindenkinek az alapórabérrel szorzott törvényes munkaidő alapján kell befizetni a részjegyet. Nálunk ez 2500 forintra jött ki. Ezt is 16 hónap alatt vonjuk le. A részjegy után évi 8 százalékos kamatot fizetünk, és a nyereség elosztásánál is szerepet játszik r>z összeg. \ R: Tehát aki többet jegyez, év végén többet kap? F: A régi tag egyszer be-' fizetett 150 forintot. Ezt most betudjuk teljes hónapnak, és az összes befizetett pénze '2650 forint. Aki később lépett be. mondjuk tíz éve, az akkor 1200 forintot fizetett. Neki 3700 forint után jár a részesedés. A nyereség 40 százalékát részarányosán osztjuk fel. Aki a régi tagok közül úgv gondolja, hogy hátrány éri, 'befizetheti a különbözetet. Egyelőre nem érezzük, hogy ez feszültséget okozna. E: Elmondtuk, megtárgyaltuk. sőt szinte túltárgyaltuk a dolgokat, hiszen áz átalakuló közgyűlés már a hatodik olyan összejövetel volt. ahol erről beszélgettünk. ‘Tehát akkorra már mindenki tudta. mit vállal. R: Hogyan sikerült az-első félév? E: Ha most lenne év vége, azt mondanám, jól állunk. A bevételünk 2 millió 705 ezer forint volt. félmillióval több. mint a tervezett. Persze lehet. hogv a harmadik negyedév lehúzza az. eredményeket. hiszen termelés szempontiábó] csak az első és negyedik negyed a ió. Közötte ott a nvár. a mezőgazdasági munkák, szóval a legjobb esetben is csak a nyereség szinten tartásában reménykedhetünk. F: A kisszövetkezeti forma — úgy érezzük — szabadabb a gazdálkodás szempontiából. de nem könnyebb, így összegezhetjük az első félévben tapasztaltakat. E: Jöjjön el év végén, akkor már többet tudunk mondani. R: Köszönöm a meghívást. Eljövök. R: Fejszés Púit Vélemény a vezetésről A szakszervezeti testületek egyik igen fontos joga. hogy évente véleményezik a gazdasági vezetők munkáját. Itt tulajdonképpen kettős jogról van szó. hiszen a bizalmi testület (a bizalmi küldöttek, főbizalmiak) véleményezési jogkörébe tartozik a vállalat középtávú és éves terve és ehhez szorosan kapcsolódóan az igazgatónak és helyetteseinek éves munkája. A S/COT irányelvei szerint a véleményezés alapja az előző időszak tervtelje- sítéséről szóló igazgatói beszámoló. a következő időszakra szóló terv. illetve a szakszervezeti bizottságnak e témákkal összefüggő beszámolója. A gazdasági vezetők éves tevékenységéről szóló véleménynek ki kell terjednie arra. hogy a vezetők mit teltek a termelés, a gazdálkodás eredményessége érdekében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek. javításáért, az üzemi demokratizmus érvényesüléseim ‘ jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. Indokolt figyelemmel kísérni azt is a szakszervezeti véleményezés során, hogy a vállalat vezetői szervezetten. megfelelő fegyelmet tartva vezették-e a kollektívát. A szakszervezeti testületek véleményüket természetesen csakis úgy alakíthatják ki megfelelően, ha ennek során sokoldalú figyelembe veszik az év közben-elhangzott dolgozói véleményeket. Nagyon fontos. hogy amennyiben a szakszervezeti testület a gazdasági vezetés munkájában javítani, változtatni valót lát. úgv ne csak bíráljon, hanem konkrét javaslatokat is tegyen, illetve —. ha ezt szükségesnek látja — indítványozza a vezetői munka átfogó vizsgálatát. A 'SZOT irányelvének lényeges előírása, hogy amikor a felettesek minősítik az igazgató és helyettesei munkáját. a szakszervezet itt is igyekezzen érvényesíteni testületi véleményét. Tény. hogy a mindennapok gyakorlatában a SZOT irányelvei még nem mindenütt érvényesül 1 nek meg felelően. Mint az egyik testületi ülésen is megállapították, a véleményezésben még meglehetősen sok a formális élem a felesleges tisztelet kör. Ugyanakkor az is igaz. hogy több helyen külön irányelvek, határozatok nélkül kiterjesztették‘a szakszervezeti véleményezést a vezetés, alsóbb szintjeire. így az üzemvezetőkre és a művezetőkre is. Abból a felismerésből kiindulva. hogy a gazdálkodás a vállalatoknál soha nem egyetlen, még csak nem is néhány legfelső vezetőn múlik, hanem sikere sok kisebb gazdálkodó egység vezetőitől is függ. Már utaltunk arra. hogy.a szakszervezet i véleményezés nem egy testület „magánvéleményét" jelenti, hanem a dolgozók észrevételeire épül. Emellett fontos felhívni a figyelmet arra is. hogy a felelősségteljes véleményezés elképzelhetetlen a pártszervezetek. a felsőbb gazdasági vezetés értékelésétől függetlenül. Ha a szakszervezet véleménye sokoldalúan előkészítve kerül megfogalmazásra, azt vállalni lehet és vállalni kell még akkor is. ha abból a későbbiek során — sajnos, ez nemegyszer előfordul — konfliktus, sértődöttség lesz. Csakis az ilyen véleménynek lehet szerepe a munkahelyi demokrácia tényleges fejlesztésében, a dolgozók • felelősségérzetének tudatosításában. A szakszervezeti bizottságokat, és a bizalmi testületeket nyilvánvalóan megerősíti a véleményezési jog gyakorlásában, ha rendszeres, intézményes kapcsolatot alakítanak ki a vállalati felügyelő bizottságokkal. Hiszen így egy más nézőpontból nyílik rátekinté- siik a gazdálkodásra, a vezetői munka minőségének megítélésére. A véleményezésben, a szakszervezeti jogok gyakorlásában az elmúl t-é vek ben megkülönböztetett szerepet kairóit a szakszervezeti bizalmi. Gyakorlatilag a jogi szabályozás szerint a bizalmiaknak ma már minden olyan kérdésbe beleszólásuk van, amely közvetlenül érinti a dolgozókat. Lehetséges, sőt szükséges is, hogy a szakszervezeti bizalmiak hallassák szavukat, foglaljanak állást valamennyi szerintük fontos kérdésben. Ebben ugyanis semmilyen jogszabály nem korlátozza őket. a rendelkezések inkább ösztönöznek a beleszólás lehetőségének sokoldalú kihasználására. Már elfogadott elvnek tekinthető, hogy a bizalmival együttműködő gazdasági vezetők kötelesek tiszteletben tartani a szak- . szervezeti jogokat, s megteremteni a feltételeket érvényesítésükhöz. így például kötelesek kikérni, figyelembe venni a bizalmiak véleményét, állásfoglalását, s az általuk okkal, joggal jelzett problémákra gyorsan, hatékonyan reagálni, intézkedni. (Folytatjuk) Deák András Piros zászló a mentőn Füzesgyarmat alatt dübörög a föld. Az égő gázkút lángja a magasba csap. Aki csak képen látja ezt, az nem lát semmit. A gázkitörés csak ezzel a félelmetes süvítéssel, ezzel a megdöbbentő aláfestő zenével az igazi. A közeli műúton a környékbeliek álmélkodnak. Tény, hogy nem mindennapi a látvány. Messziről is vonz ide mindenféle embert. Az egyik öreg Szegedről jött. Ki tudja, hogyan jutott át a térséget övező kordonon. Váltig bizonygatja a mentő-1 csapat tagjainak, hogy ha egy acélharangot helyeznének a kútra, akkor oxigénhiányában ellobbanna a láng, megszűnne a tűz. A csapat tagjai elnézően mosolyognak. Jól tudják, hogy az ilyen „harangjáték” nem olyan egyszerű, hiszen félelmetes ereje van a gáznak. Kétszáz méter hosszú csőkígyót úgy vágott ki a föld mélyéből, hogy a különleges acélból készült csövek makaróni módra hajladoztak a levegőben. A tűz közelében mentő- kocsi, rajta a piros zászló. Baleset nem volt még, de jobb félni, mint megijedni. Jegyzetek a gázkitörésről A Mezőgép Vállalat ci- bakházi gyáregységében július végére elkészülnek a csehszlovák exportra gyártott 300 darab SB— 220—1 rendfelszedő adapter utolsó példányaival. Külföldön megtörtént, hogy oltás után az újra belobbanó gáz miatt egyszerre hét ember halt meg. Az összeégett berendezés kollektívájának kutyáját ha- zavitte az egyik olajbányász. A kutya azonban visszaszö- kptt. A kút közelébe megy, riadt szemmel figyeli volt otthona pusztulását, majd a szomszédos árokban vihar után összegyűlt ».csapadékba fekszik. A tűz közeléből jövő mentőket hiába próbáljuk szóra bírni. Egyikük csupán eny- nyit mond: „Majd akkor kérdezzenek, ha eredményről beszélhetünk.” A siker meg nemcsak rajtuk múlik. Az oltáshoz nélkülözhetetlen vizet a Berettyóból, az öntözőcsatornákon át kell ideszállítani. A vízügyesék csütörtökre ígérték a vizet. És a legközelebbi csatorna is kilométernyire van. így aztán a vasszerkezeteknek a tűzből való eltávolítása után is várni kell az oltásra. Annál is inkább, mert először a tűzoltóknak is próbát kell tartani, hogy a tíz atmoszférával nyomott víz feszítését bírják-e a tömlők, meg kell szervezniük az ország minden részéből • jdesereglett csapatok együttműködését. A honvédségtől is segítséget kell kérni, hiszen a vízágyúk után is vinni kell 3 tömlőket, meg ezernyi munkát végezni. Az érdemi munka a tűz oltása után, kezdődhet. Akkor lesz csak látható, hogy a csőfej milyen állapotban van, mit kell tenni. Az újságírók ezért nem is annyira a várható intézkedésekről, hanem inkább a kitörés okairól, a kár nagyságáról faggatják Győri Gyula műszaki igazgatóhelyettest. A kérdésekből óhatatlanul az csendül ki, hogy igen nagy kár éri a népgazdaságot ezzel a rendkívüli eseménnyel. Győri Gyula nyu-. godtan — ki tudja, már hányadik újságírónak — magyarázza, hogy naponta kb. százharmincezer köbméter gáz megy veszendőbe. Egy közepes teljesítményű kút hozama ez. önmagában nagy érték, de ha az Alföld évi hatmilliárd' köbméter gáztermelését vesszük figyelembe, akkor a „selejt-” csupán ezrelékekben mérhető. A kitörés egyébként nem rendkívüli, sem nálunk, sem külföldön. A Kőolajkutató Vállalatnál karácsony és újév között volt a legutóbbi, csak az nem lobbant lángra. Szinte évente ismétlődik tehát. Sokakban felmerült kérdést tolmácsolunk a műszaki igazgatóhelyettesnek: Felkészültek-e kellően a kitörésre, hasznosítják-e a külföldi tapasztalatokat? A válasz egyértelmű igen. Nem is lehet más, hiszen a magyar kitörésvédelemröl készült dokumentumfilmért súlyos összegeket fizettek amerikai cégek. Az is sokat mond, hogy a KGST kitörési koordinációs központja a szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál van. Ami pedig a Füzesgyarmat mellett elégett fúróberendezést illeti, igen régi berendezés volt, eszmei értéke alig száz forintokban mérhető. Mindez hozzátartozik az égő kúthoz, nemcsak'a szenzációs látvány. És hozzátartozik az is, hogy az emberi figyelmességgel végzett munkával minden munkaterületen elkerülhetők a selejtek, amik voltaképpen ugyanolyan károsak az országnak, csak nem olyan látványosan kifejezettek, mint az égő gáz- kút. S. B.
