Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
1982. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Country, Rodeó módra Romhányi Sipos Mihály Palatínus Antal Berta László Mihály Szabolcs Gabriella A hatvanas években, amikor Magyarországon is utat tört magának a beatzene, sorra alakultak a zenekarok. Talán nem is volt olyan város, iskola, amelynek ne lett volna saját együttese, hisz nem kellett hozzá más, mint két, három gitár, dob és négy akkord ismerete, vál^ laikozó kedvben pedig nem volt hiány. Ma — túl a dis- co-lázon is — valahogy hasonló a helyzet, csakhogy most a country muzsika indult el hódító útjára, egyre- másra tűnnek fel az amerikai népzenét játszó hazai együttesek. Szolnok megyében is, közülük talán leg- ismertbeb a Rodeó, amelynek tagjai — Antal Gabriella, Sípos Mihály, Berta László, Romhányi Mihály és Palatínus Szabolcs — alig több, mint egy éve játszanak együtt. — S miért éppen country zenét? — A hetvenes évek stílus- váltásai, irányzatai egyre költségesebbé tették a beatzenét. Az amatőr zenészek nem tudtak százezreket érő hangszereket, hangfalakat, erősítőket, különböző technikai berendezéseket vásárolni — válaszol Romhányi Mihály. — Ott maradtak egy szál gitárral, s ha továbbra is játszani akartak kénytelenek voltak új — lehetőségeikhez mért — utakat keresni. Egy country zenekar felszerelése nem igényel nagy költségeket. Akusztikus zene, a hegedű, a gitár, a bendzsó, a mandolin, a szájharmonika és az ének különösebb erősítés nélkül is A hónap műtárgya Gyarmathy Tihamér Téridő a világképben című olaj- festménye a hónap műtárgya augusztusban a Magyar Nemzeti Galériában. A művész ebben, az 1976-ban készült 100x200 centiméteres alkotásában a térről és az időről alkotott véleményét összegezte. Gyarmathy Tihamér — akinek műveit hazánkon kívül franciaországi és itáliai kiállításokról ismerik — kozmikus érzetet kiváltó művészetet teremtett a táblakép műfajban a képzőművészet klasszikus hagyományait őrző technika alkalmazásával. Képén a több dimenziójú térrendszer elemei változatos színekkel és színeken keresztül rendeződnek el. Egy pontból nézve egyfajta térérzetet keltenek, másik pontból nézve ismét más a látvány, s ez a variálhatóság sokszoros. A képen az apró színes elemek sűrűsödnek, ritkulnak, a zuhanás és az emelkedés érzetét keltik. élvezhető, bár szabadtéren vagy nagyobb teremben szükséges a hangosítás. Elsősorban ebben látom a műfaj elterjedésének okát. — Azért nem csupán erről van szó. — Ezt a muzsikát a közönség is megszerette, egyébként nem is lenne Lét- jogosultságuk a country zenekaroknak — jegyzi meg Antal Gabriella. — A zene dallamos, hangulatos, azt hiszem mindenki számára jól élvezhető. A country, attól függetlenül, hogy az amerikai fehér lakosság népzenéje. az európai fül számára sem idegen, hisz gyökerei éppen ide nyúlnak vissza. A bevándorlók saját népük dalaival, zenéjével érkeztek annak idején a kontinensre, ebből a sokfajta dallamvilágból alakult ki aztán ez a sajátos zenei műfaj. — Hogyan születnek meg szerzeményeik? — Természetesen el kellett sajátítanunk először a műfaj zenei alapjait — mondja Berta László. — Hanglemezek, magnófelvételek voltak ebben segítségünkre, sajnos kottákhoz hosszú ideig nem lehetett hozzájutni. Ma többnyire közös munka eredménye egy-egy szerzemény. Valaki behoz egy dallamot — rendszerint Sípos Mihály — a hangszerelés, a szólamok már próba közben alakulnak ki. — Miről énekelnek? — Mindig saját környezetünkről szólnak a dalok — mondja Palatínus Szabolcs, a zenekar vezetője, szövegíró. — Az itt élő emberek örömeiről, gondjairól énekelünk. Amióta megalakult a zenekar, körülbelül harminc dal született. Legutóbb, a székesfehérvári mai dalosok találkozóján mutattunk be belőlük néhányat. — A találkozón elnyerték az egyik fődíjat. — A zsűri azért ítélte nekünk ezt az elismerést, — jegyzi meg Sípos Mihály — mert úgy ítélte meg, hogy a zeneikar képes vöt a műfajon belül is valami újat nyújtani. Megvan a reményünk arra, hogy hamarosan az Országos Rendező Iroda működési engedélyével dolgozhatunk, noha eddig is számtalan helyen felléptünk. Művelődési házakba, ifjúsági klubokba bármikor szívesen megyünk. — Terveik? — Szeretnénk továbbra is jó színvonalon játszó amatőr együttesnek megmaradni — mondja Palatínus Szabolcs. — Számunkra az együttmuzsiikálás öröm, ki- kapcsolódás, ezt szeretnénk megosztani a közönségünkkel. A Rodeó együttes a MÁV Csomóponti Művelődési Házában taiaut otthonra és mecénásra. A jövőben itt szeretnék megalakítani azt a klubot is, amely a megyében élő amatőr pol-beat énekesek, beatzenekor ok, tehát az úgynevezett „köny- nyűműfaj” művelőinek találkozóhelyévé, továbbképzésének fórumává válna. Török Erzsébet Fotó: Dede Géza Költözik a nemzetközi úttörőtábor Reggel Csillebércről a Ba-" laton partjára indult 300 külföldi fiatal: a béke és barátság nemzetközi úttörőtábor résztvevői 35 ország 40 szervezetét képviselik, s augusztus közepéig a magyar tenger partján, a zán- kai úttörővárosban töltik vakációjukat. A Magyar Üttörők Szövetsége által szervezett nemzetközi úttörőtábor célja a béke, a barátság, a szolida* ritás gondolatának elmélyítése a különböző társadalmi rendszerű és gazdasági fejlettségű országokból hazánkba érkezett gyermekek között. A világ minden tájáról jött pajtások az elmúlt két héten bejárták Budapestet, megismerkedtek többek között a magyar népi kézművesség fogásaival motívumaival. Mécsest gyújtottak a hűvösvölgyi munkás- mozgalmi emléksétányon, a haladásért, a szabadságért, a függetlenségért küzdőkre emlékezve. A zánkai rendezvények is lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők egymás kölcsönös megismerésével, szervezetük, életük, dalaik, táncaik bemutatásával hozzájáruljanak a béke, a barátság az imperialistaellenes szolidaritás eszméjének terjesztéséhez, együttműködésük fejlesztéséhez. A külföldi pajtások Zánkán együtt nyaralnak azokkal az úttörőkkel, akik különféle pályázatokon elért kiváló eredményeikért jutalomként táboroznak ott. Ásatások Szombathelyen Mercurius szentélyt tártak fel Újabb értékes leletek kerültek elő Szombathelyen, a járdányi Paulits István romkertben, ahol a 455-ben földrengés következtében elpusztult egykori Savaria központjának, a császári palotának, valamint a középkorban ráépült Karoling várnak a maradványai találhatók. Az ásatások során a már feltárt vámházal szemben felfedezték Mercurius szentélyének) maradványait. Előkerült többek között két oltár, s egy töredékes Mercurius szobor. A szakemberek gazdag leietekre számítanak a szentély környékéről is, ahol hajdú lakóépületek álltak. Az omladék alól máris meglepően jó állapotban levő falfestmények bukkantak elő. A nosztalgiahullám egyik állomásaként nyugaton ismét divatba jöttek a díszes kerámiakályhák. A szecessziós dekorációjú kerámialapok azonban nagy hatásfokú modern kazánokat takarnak. Morvay Zsuzsa keramikusművész több ilyen kályhát készít exportra. A díszes kerámiatestek kicsinyített másai műtermében láthatók Tájak — Korok— Múzeumok Országjárás — játékosan „Mi a pontos felirata a soproni múzeumban látható legnagyobb ónfedeles habán korsónak?” „Mi a váci he- gyestorony?” „Mikor került török kézre a gyulai vár és ki volt akkor a kapitánya?” Aligha lehetne találni sok magyar állampolgárt, aki ezekre a kérdésekre kapásból tudna válaszolni. Pedig mindez csak ízelítő abból a kereken háromszáz kérdésből amelyre a Hazai tájakon nevű országos társasjáték résztvevőitől várják a választ. No, természetesen nem kell mindenkinek minden kérdésre felelni, a megadott 30 helyiség közül elég ötöt felkeresniük, s az arra vonatkozó tíz kérdésre megadniuk a helyes'választ. Aki a tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatlapok közül legalább ötöt helyes válasszal küld be, bel- és külföldi társasutazásokon vehet részt, vagy más díjakat nyerhet. Játszani pedig jó, s az embert azért mondják, nemcsak bölcsnek (latinul homo sapiens), hanem játékosnak is (homo ludens), mert ha csak van rá módja, megragadja az alkalmat, hogy játszhasson. Ezt a játékot pedig a KISZ-szet és az Express Utzási Irodával együtt a Tájaik — Korok — Múzeumok szervező bizottsága indította- el, a népszerű mozgalom továbbfej lesztésé- kén-t és egyben ifjúsági változataként. De korántsem azért, mintha az eredeti mozgalom kifulladt volna, s frissítésre szorulna. Éppen ellenkezőleg : a TKM úgy kezdődött, hogy a bronz, majd az ezüst és végül arany fokozat eléréséért különböző követelményeket állított azok elé, akik járják az országot, s szívesen mennek el a múzeumokba, tekintik meg a műemlékeket. Ám a fokozatokat mind többen érték el, s a legszorgalmasabb múzeumlátogatók között egyre nagyobb arányt -képviseltek a fiatalok. Közben megnőtt a szabad idő, minden hétnek már két napja áll ki-ki rendelkezésére, hogy gyarapítsa ismereteit, műveltségét. Sokan tavasztól őszig járják az országot, megnézik a múzeumok gyűjteményeit, s beszerzik a látogatást igazoló pecséteket; zordabb időben pedig összejönnek, hogy megbeszéljék a látottakat, kicseréljék tapasztalataikat Így alakult meg a Tájak — Korok — Múzeumok klubhálózat. Hogy ezekből a klubokból mennyi van — talán senki sem tudja. Annyi bizonyos, hogy a budapesti művelődési házakban összesen nyolc ilyen klub működik hivatalosan, a fővároson kívül pedig tizenegy. Jóval több azoknak a száma, amelyek nem iratkoztak fel semmilyen listára. Egyszerűen csak saját kedvtelésükből jönnek össze a klubtagok, egyikük előadást tart, a többiek hozzászólnak, kérdeznek — s a legközelebbi all- katommál másik klubtag az előadó. Csupán egyéni részvételi lapot mintegy 30 ezren kaptak a TKM-mozgalom központjától, s -talán ennél is többen versenyeznek szocialista brigádok tagjaiként vagy ifjúsági csoportokban. A verseny az arany fokozatért folyik, amelynek megszerzői egy évre ingyenes belépőt kapnak az országos múzeumi hálózat valameny- nyi múzeumába. Az ifjúságiak számára pedig vetélkedőket is rendeznek, előbb városi, járási, majd megyei és végül országos szinten. Nagy' a korkülönbség a résztvevők között, s talán ezért van, hogy nem mindenki híve a játékos formának. Idősebbek inkább az éves múzeumi belépőt választják — a fiatalabbak az utazásokat. De az sem ritkaság, hogy nagyapák unokáikkal együtt járják az országot, és gyűjtik az ismereteket. Kiskönyvtárt is indított a Tájak — Korok — Múzeumok mozgalom. Az egyes kötetek színes borítólappal, 16 .nyomtatott oldal 'terjedelemben jelentek meg, és a múzeumok portáin kaphatók s meg is lehet rendelni — kötetenként 8 forintos áron — a TKM-mozgalmon keresztül. A szó legjobb értelmében tömegmozgalommá vált néhány év alatt a Tájak — Korok — Múzeumok: Kiadványai közel 300 ezer példányban keltek el. S hogy a mozgalom milyen hasznos a tömeges művelődés szempontjából, azt elmondták néhány hónappal ezelőtt az országgyűlésben is, amikor a közművelődési törvény végrehajtásáról tárgyaltak. A legnagyobb elismeréssel szóltak a mozgalomról, amely vonzza a művelődni akarókat, gyarapítja ezek táborát. S még csak jelentősebb anyagi terheket sem ró — sem a népgazdaságra, sem a résztvevőkre. Film jegyzet 1 A menyasszony A második világháborút követően számos európai ország filmművészete igyekezett feltárni a fasizmus különböző rétegeit, bemutatni a kor anatómiáját. A tiszteletre méltó vállalkozások jó része művészi kudarcba fulladt, a hősök személyes sorsa háttérbe szorult, a gyengébb munkáik csupán illusztratív jellegűek voltak, egyértelmű politikai szándékká k Természetesen számos emlékezetes alkotás született az említett korról, s ezek közé sorolható Günther Rücker—Günther Reisch szerzőpáros — a filmet Reisch kezdte el forgatni, majd betegsége miatt Rücker fejezte be — A menyasszony című filmje is. A film elnyerte a Karlovy Vary-fesztivál nagydíját, megrázó, mélységes humanista mű, mentes minden vezércikk hangvételétől, hamis patetizmustól. Anélkül, hogy a rendezők érdemeit akarnánk kisebbíteni : olyan nagyszerű irodalmi alapművet kaptak a forgatáshoz, amely szinte önmagában is a siker záloga lehetett. A menyasszony megtörtént esetre épül, de Éva Dippold A nehézajtós ház című regénye az alapmű. A könyv írója tíz évet töltött a fasiszták börtönében. A menyasszony egy elkötelezett nőről szól, aki az illegális kommunista mozgalomban dolgozik Németországért, szerelmével együtt. Amiikor letartóztatják a férfi azt kéri a hatóságoktól, hogy feleségül vehesse. A kérést elutasítják, s a háború vége felé Láthatják újra egymást a szerelmesek, sajnos, utoljára... A filmben ennyi a tényleges cselekmény, de nem is egy, a háború embertelenségei alakította szerelmi 'történetet akartak bemutatni az alkotók, sakkal inkább a magányról, a reményről szól a film, az egyik rétegben, míg a hatalom oldaláról vizsgálva: hogyan lehet megtörni, megalázni az embert. A mennyasszony címszerepét Jutta Wachowiak nasv átélő erővel, hitelesen játssza, sehol, sem enged a szerep kínálta csábításnak, kerüli a szentimentális megoldásokat, így válik alakítása igazán emlékezetessé, kimagasló színészi teljesít-' ménnyé. — ti —
