Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 5. Körkép ] A mikroelektronika a holnapról forradalma — itthon Számítógép és chip, félvezető és mikroáramkör — e kifejezések csupán az elmúlt másfél évtizedben mentek át széleskörű használatba. Vita nélkül leírható; a mikroelektronika forradalmának korát éljük. De mi is ez a sokat emlegetett mikroelektronika, hol tart ma Magyarországon, és mi lesz belőle holnap, avagy holnapután, 1990-ben vagy éppen 2000-ben? A válaszadásra legilletékesebb dr. Sándory Mihály, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgatóhelyettese, aki a hazai mikroelektronikai program kormánybiztosa is. — Az elektronika kezdeti állapotában arra szolgál, hogy logikai részfeladatokat is ellátó eszközöket hozzon létre, amelyek nemcsak a látást, de az ember többi érzékszervét is kiterjesztik térben és időben. A távcsövet a rádiótávcső, a mikroszkópot az elektronmikroszkóp, a II. világháborúban sokszor még füllel jelzett repülőgép-érzékelést a Holddal tartott távközlési kapcsolat váltotta fel. Érzékelésünk gyakorlatilag korlátlanná vált. A mikroelektronika mindeme lehetőségeket a készülékméretek csökkentésével megsokszorozta. mindenki számára hozzáférhetővé tette. 1945- ben például pár tucat ember fért hozzá mindössze egy olyan hatalmas számítógéphez, amely nem tudott any- nyit, mint egy mai zsebkalkulátor. Vagy gondoljunk csak a folyamatra a detektoros rádiótól az elektroncsőig. a „néprádió’’ elterjedéséig és a tranzisztorig, a zsebrádiók koráig. A tranzisztor az elektroncsőhöz képest már mikroelektronikának számít, de a mikroprocesszorhoz képest faekének! — Mi a helyzet a mikroelektronikában ma Magyar- országon? — Az elektronikai iparban ma százezren dolgoznak, ez a foglalkoztatottak 3 százaléka — és előállítják a nemzeti jövedelem 10 százalékát! Ide sorolható a BHG, az EMG, a Videoton, az Orion, a Labor Műszeripari Művek, a híradástechnikai, automatikai, műszergyártó és számítástechnikai ipar általában. Ráadásul e 10 százalékon belül komoly az exporthányad is, nagyrészt beruházási javakat értve ide, számítástechnikai eszközöket, automatizálási rendszereket, a hírközlés háttér-elemeit. De hazai mikroelektronikai alkatrészgyártás a korábbi években nemigen volt, létre kellett hozni, részben a függő helyzet megszüntetésére, részben pedig azért, mert viszonylagosan egyre kevesebb lett az importeszközökhöz a termelési folyamat során „hozzáadott” forintérték. A hetvenes évek végén a termelt érték alkatrészhányada 50, az importalkatrész ezen belül 15—20 százalék volt. A tendencia ennek növelése irányába hatott. Gyöngyösön, az Egyesült Izzó 1974 óta már gyártott mikroelektronikai alkatrészeket. a fordulatot azonban 1982.„ január 1. hozta, amikor létrejött a Mikroelektronikai Vállalat a Híradástechnikai Kutató Intézet egészéből és az Izzó félvezető kutató-fejlesztő és kísérleti gyártórészlegeiből, két telephellyel. A vállalat profilja egyebek között félvezető-eszközök, chipek gyártása. — Mi hát ez a bizonyos „chip”, amelyről az átlagember alig tud valamit? — Tokozatlan, „csomago- latlan” mikroáramkör, amely meghatározott feladatot végez. Mérete 0,2—0,3-tól 5 négyzetmilliméterig terjedhet. — Hol állunk a világszínvonalhoz képest? — Jelenleg a szó teljes értelmében vett mikroelektronikai iparunk nincsen, ilyen összehasonlítást csak részterületekre lehet tenni. A meglévő gyártóbázisunk jó európai színvonalú, a szocialista országok között jól megállja a helyét. A fejlesztési program műszaki-gazdasági célkitűzései nem valamiféle meglévő „világszínvonal” irányába mutatnak. Túlzás nélkül mondhatom, hogy célkitűzéseink egy, a világ elektronikai iparában meglévő fehér foltra irányulnak. Ha terveink valóra válnak, egy — igaz, hogy szűk, de elektronikai iparunk számá-, ra meghatározó — területen a magyar mikroelektronikai ipar fogja a világszínvonalat kijelölni. — 1990-re meddig juthat el ez a hazai folyamat? — A következő néhány év iparpolitikai változásául eredményesen az elektronikai ipar és a mikroelektronikai ipar egymás lehetőségeit kihasználva, kölcsönhatásban kell fejlődjön. Hogy mi terjedhet el az évtized végére a mikroelektronika hazai fejlődése folytán? Például az orvosi ellátásban a megfelelően műszerezett szolgáltatás, a mérések, az adminisztráció' jobb megoldása számítógépes rendszerekkel, ami az orvos és a beteg életét egyaránt jelentősen megkönnyíti; a kardiológia, • a röntgenvizsgálatok, a rákszűrés területén, és sorolhatnám még tovább. A X hírközlésben 1990-re végre lesz döntési lehetőség a korszerű, elektronikus telefon- központok beléptetésére, ami nemcsak a telefonhelyzet minőségi, de mennyiségi oldalán is javít majd. Emellett ennek révén csökkenhet az egy állomásra jutó költség is, ami szintén nem mellékes. — És az autóba szerelhető vagy magamnál hordható telefon? — Ennek technikai lehetőségei az előbbitől függenek; véleményem szerint nem ez a fő problémánk. — Az energiagondokon is segít a mikroelektronika, mondják. De hogyan? — Például a mikroelektronikai szabályozó rendszerekkel a háztartásban energiamegtakarítást jelentő gépek, televízió, hűtőgép, vagy éppen a fűtés esetében És így végre megfordítható az eddigi, az energiatávlatok ismeretében nem túl biztató folyamat, amely szerint eddig az életnívó fejlődése óhatatlanul energiafogyasztásnöveléssel járt együtt... Mindezek 10 év távlatában új készülékcsaládokkal megoldhatók. — És kétezerben? — Géppel segített oktatási rendszerek kialkítása, a rutin-funkciók gépre átruházása, a részrehajlás nélküli diákértékelés bevezetése (ha el nem töröljük a diákértékelést), elterjedése várható. A hírközlés is eljuthat végre odáig, hogy már ne kelljen észrevenni azt, hogy egyáltalán van. A termelésben pedig a rutinmunkát fokozatosan’ meg lehet szüntetni, gépi rendszerekre bízni a mikroelektronika segítségével. — És a mikroelektronikán belül mi várható? Hiszen a lézer 20, a chip 10 éven belül minőségi ugrásokat okozott a tudományban, technikában, de a készülékek méretcsökkentésének is van — gondolom — egy ésszerű határa. Akkor viszont merre tovább? — A megbízhatóbb, pontosabb, és főleg olcsóbb készülékek tömeggyártása felé. A felhasznált segédanyagok. alkatrészek minőségét kell javítani, a technológiai fegyelmet kell növelni. Laboratóriumi stádiumban pedig jelenleg a napenergia közvetlenebb és hatékonyabb felhasználását célzó módszerek. a krio-technika (mélyhűtött állapotban végbemenő folyamatok), a szupravezetéssel összefüggő kísérletek. bizonyos, ilyen módon előállított új anyagok kidolgozása van. amelyeket az említett célra a mikroelektronika felhasználhat. — Köszönjük a tájékoztatást, és reméljük; jó jósnak bizonyul a kormánybiztos, úgy is. mint tudós, úgy is mint gazdasági irányító . .. Szatmári Jenő István Hidraulikus kotrógép A francia Poclain vállalat nagyteljesítményű munkagépeket gyárt; ezeket ma már jóformán a világ minden részén megtalálhatjuk. Európán kívül igen sok Poclain gép dolgozik, a dél-amerikai kontinensen. Brazíliában például az őserdő irtásnál, Francia-Guayanaban a közös európai rakétalőtér kiépítésénél, Ázsiában, Ausztráliában stb. Párizstól északra van Oise megye. A fontosabb francia- országi Poclain gyárak ebben a megyében Verberie-ben, Le Plessis-Belleville-ben, Crepy-en-Valois-ban dolgoztatnak sokezer embert. A Poclain gyárakból elsősorban földnyesők, szkréperek. kanalas kotrók, hegybontó kotrók. lapátoló-rakodógé- pek, exkavátorok, árokásók, baggerek stb. kerülnek ki. A Poclain-gépek most nagy feladatot kaptak FinnVitorlázórepülés, motoros indítással Van a repülésnek olyan ága, ahol a pilóta saját helyzetfelismerésére és ügyességére számíthat csak, nem „kapaszkodhat” állandóan a rádióirányítókra, a forgalomirányításra, ez pedig a vitorlázórepülés. A pilóta és a gép a természet erőit hasznosítja. A levegőnél súlyosabb vitorlázógépet az tartja a levegőben, hogy egyensúlyban tartó felhajtóerőt hoznak létre. A repülőgépnél a felhajtóerő — a madarak repüléséhez hasonlóan — nem a levegőnél kisebb súly, hanem a gép mozgása következtében jön létre. A vitorlázógépek fő problémája, hogy a repülés elkezAsztma — portól A könyvespolcokon, az ágyak és a szekrények alatt összegyűlő házi porról kimutatták, hogy allergiát akozhat. Megállapították, hogy a házi porban a Der- matophagoides nevű atkák találhatók, s hogy az allergiás asztmában szenvedőknek csaknem a fele érzékeny rájuk. A legújabb kutatások szerint ezeknek az atkáknak allergiás rohamot okozó anyaga — jele Pt — az atkák testében és ürülékében fordul elő, alakja nagyjában gömb, átmérője 10— 400 mikrométer, vagyis mérete és fizikai tulajdonságai hasonlítanak az ugyancsak asztmát okozó virágporéhoz. A Pi csak akkor okoz asztmáit, ha ismételten a tüdőbe jut, s ott az ellene képződő ellenanyagokkal összekapcsolódik. Ennek hatására ugyanis olyan — hisztamin nevű — anyagok válnak szabaddá, amelyektől a hörgő izmai görcsösen összehúzódnak. Ez a hörgői asztma fő tünete. Az izomgörcs miatt nem jut levegő az érintett hörgőkbe, s kialakul a betegek jellegzetes asztmás zihálása. A Pi ellen még nincs kellő közvetlen védelem, általában azonban az atkaallergia többféle módon és véglegesen meggyógyítható. országban. Finnország 337 321 km- területén majdnem 5 millió ember él. Az ország felszíne nyugatról kelet, illetve délről észak felé emelkedik, síkságból domb — majd hegyvidékbe megy át. A Botteni-öböl partvidéke tökéletes síkság, a déli part mentén alacsony sziklahátak találhatók. Az erősen tagolt partot sok sziget övezi, a Turku előtt húzódó Alanad- szigetek a legnagyobbak. Finnországnak hosszú a tengerpartija, két leghosszabb folyója a Kemi-joki 532 km, a Tornio-joki 402 km hosszú. Több tízezer tava öt nagyobb tórendszerhez tartozik. Ebben az országban gyakorta kell víz alatti kotrásokat végezni. A képen látható Poclain hidraulikus emelőszer- kezetű kotrógép egy helsinki vállalat számára tengerfenékkotrást végez. déséhez szükséges sebességet és indulási magasságot saját erőből nem tudja biztosítani. A legrégibb, ún. gumiköteles indítási módnál a gépet felvitték egy domboldalra és erős, kétágú gumikötéllel, mint egy nagy csúzlival kilőtték. A legnagyobb gyorsulás eközben kb. akkora volt, mint a repülőgép- anyahajóról induló vadászgépek katapultálásánál. Ez a módszer ma már nem használatos. Az emberi erővel történő gumiköteles indításnál kényelmesebb és eredményesebb a csörlés. A vitorlázó- gépet gépkocsimotorral hajAz 1970-es évek elejéin a kis térfogatú, gravitációs keverőgépek teljesen alkalmatlanná váltak arra, hogy jó minőségű és nagy meny- nyiségű betont állítsanak elő. Így ikerült sor a nagy teljesítményű, programozható vezérlésű betongyárak létrehozására, amelyek akár egy-egy nagyobb körzetet is el tudnak látni betonnal. Hazánkban a nyugatnémet ELBA cégtől való licencvásárlás réven születtek meg a különböző típusú betonkeverő telepek, illetve betongyárak. Ezek egyik legkorszerűbb változata az EMT—1000 típusú betongyár, amely a korábbi típusok csillagdepóniáival szemben gravitációs áramlással dolgozik. A betontelephez tartozó keverőgép óránként 100—115 köbméter betont állíthat elő. A toronyrendszerű betongyár adalék- anyaga-feladó, -tároló,-adagoló, és -keverő berendezésekből, víz- és vegyszeradagolóból, vezérlőberendezésből és kiíró egységből áll. Az adalékanyagot a telepítési adottságoktól és tott csörlőaggregát kb. egy kilométer hosszú drótkötéllel — a sárkányeresztéshez hasonlóan — vontatja fel a levegőbe. Kellő magasságban a vitorlázógép pilótája kioldja a kötelet; ezt rendszerint traktor viszi vissza a starthelyre a következő gépinduláshoz. A csörlés tehát a. repülési sebességen kívül az indulási magasságot is biztosítja, ezért csörlőindítással sík vidéken is lehet repülni. Nagyobb repülésekhez legcélszerűbb indítási mód a repülőgép-vontatás. A motoros vontató repülőgép a vitorlázógépet 20—30 méter hosszú kötéllel vontatja fel. Mivel a vontatmány gyakorlatilag tetszés szerinti magasságra emelkedhet, és az indulási helytől messzebb is eltávolodhat, könnyebben és biztosabban találhatók meg a vitorlázógép fennmaradását biztosító emelőáramlatok. Most arról érkezett hír, hogy egy angol pilóta (aki szenvedélyes vitorlázórepülő is), a képen látható Napmadár nevű vitorlázógépébe légcsavaros-motort épített be, amelynek segítségével csörlő vagy vontatórepülőgép segítsége nélkül, saját erőből felemelkedhet a kívánt magasságba. Ott kikapcsolva a motort, vitorlázva folytatja útját. A gép hossza 5,5 méter, súlya motorral együtt 470 kiló. a keverő igényeitől függően gumihevederes serleges elevátorokkal vagy szállítószalaggal lehet adagolni. Abe- tongyár technológiai tároló silójában hat frakció tárolható, mintegy 750 köbméter hasznos térfogattal. A té- liesítésre gőzfűtés vezethető be. Az egyes tároló szektorokat forgó elosztó szalaggal töltik fel. Az adalékanyagot 2000 liter űrtartalmú edénybe mérik össze. A kopásálló acélból készült keverőgép ikétzónás,' ellenáramú, A teljesen automatikus vezérlésű betongyár hatféle adalékanyagból és négyfajta cementből állítja elő a ■ betont. A berendezés kiegészíthető kiíró szerke-' zettel, amely bizonylatot állít ki arról, hogy milyen mennyiségű adalékanyagból, cementből, vízből, vegyszerből készült a beton, megjelölve annak minőségét is. Egyidejűleg az előírásnak megfelelően rözíti a keverés időpontját is. Képünkön: egy EMT—1000 típusú toronyrendszerű betongyárat láthatunk. Toronyrendszertt betongyár
