Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-29 / 202. szám
1982. AUGUSZTUS 29 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hétmór földes csizmában Világjárás Szolnokról Piac a vízen Bangkok közelében Yucatan tartományi piramis Mexikóban Langer Gyula szolnoki lakásának falát külföldi poszterek, trópusi sisakok, somb- rerók díszítik Megannyi külföldi út emlékei. — Olyan vagyok, mint az alkoholista. Annak innia kell, nekem meg utazni. Hétéves koromban vágtam neki először a nagyvilágnak, de egy nagy kukoricatáblánál nem jutottam tovább. Az utóbbi másfél évtizedben viszont igen. Járt Egyiptomban, Indiában, ThaiföL- dön, Iránban, Nepálban, kétszer a Kaukázusban, Olaszországban, háromszor az NDK-ban, Lengyelországban, Peruban, Mexikóban, Svájcban, Ausztriában, Bulgáriában, Spanyolországban. — Nyugat-Európa kevésbé érdekelt. Most is azt várom, hogy Kambodzsában mielőbb fogadjanak magyar turistákat. Az utóbbi 16 év alatt száznyolcvanezer forintot költött külföldi utazásokra. Kétszázhuszonnyolcezer kilométert tett meg repülővel. — Nem esett egy forint egy kilométerre, és ugyanakkor teljes volt az ellátás. — Egészében véve mégis tetemes összegről van szó. Hogy tudta előkeríteni, hiszen a Vasipari Vállalat anyagbeszerzőjeként nem volt nagy fizetése. — Abszolút tökélyre emeltem a takarékosságot. Tizenöt éve például egyetlen kávét sem ittam. Nem tudom, milyenek belülről a presszók, mert egyikben sem voltam. Nem dohányzom. Szigorú, napi harminc forintba kerülő étkezési normát vezettem be. Tíz év óta nem fűtök télen. Ami kis többletre szert tettein, azt sosem pocsékoltam el, hanem gyerekkori vágyam kielégítésére, utazásra fordítottam. Áldozat nélkül semmi nem megy. — Hiteleket szokott-e felvenni? — Sohasem. Már gyerekkoromban megszoktam, hogy kell beosztani, ami van. Kollégáim többször kérdezték, hogy miből telik az utazásra. Egyszer azt feleltem nekik, hogy eladtam a biciklimet, annak árából megyek Koreába. — Milyen emberek voltak útitársai? — Általában én voltam legalul az anyagiak és az iskolai végzettség tekintetében, mégis én érdeklődtem leginkább. Évekkel előre készülök egy-egy útra, sok könyvet elolvasok, aztán a helyszínen azonosítom a leírtakat a valósággal. Nem mindenki csinálja így. Sok embert még külföldön is az üzlet, vagy az anyagi helyzete foglalkoztatja. Egyszer például öten sétáltunk Teherán utcáin. Az egyik jobban emlegette a kocsiját, mint a másik. Tőlem ig megkérdezték, milyen járművem van. Mondtam, hogy egy SR—26- os. Tájékozatlanságát egyikük sem akarta elárulni, így csak annyit kérdeztek, hogy milyen színű, és nem fogyaszt-e sokat. Ha megmondtam volna, hogy csak egy kerékpárról van szó, biztosan kinéztek volna maguk közül. — Bizonyára ezernyi élménye van... — Egyedül Egyiptomról napokig lehetne mesélni. Egyébként valamennyi utam szép volt. Felejthetetlen a perui, ahol felkerestük Machupicchut, a turisták mekkáját. Esetenként olyat is láttam, amit nem akartam elhinni. Thaiföldön például van egy öt tonna súlyú, színarany Buddha-szobor. Megkopogtattam, hogy üres-e de tömör volt, nem kongott. — És tapasztalt-e olyan valamit, amiről nem tudja meggyőzni a barátait? — Csak nevetnek, ha azt bizonygatom, hogy Körösi- Csoma Sándor nem alaptalanul kereste a magyaroktól elszakadt törzseket Tibet környékén. Egyszer például beszélgettünk az egyik szállodában. Egy öregember meghallotta, és a tolmács útján azt mondta, hogy neki ismerős ez a nyelv, a nagyszülei, — akik a Nepál nyugati részén élő magyar törzshöz tartoztak — ugyanezt a nyelvet beszélték. Az a törzs egyébként soha nem égette el a halottait, kopjafát állított a sírokhoz, és nem vezette be a többnejűséget. A környék legjobb katonáiként tartották őket számon. Egyik országbeli élményeiből a másikba vált. Említi a mexikói Yucatán tartományi piramist, ahol néha napi kétezer embert áldoztak fel, csodáljuk a nepáli pagodák remek íveit./Egy kicsit végigfutjuk képzeletben a világot. Langer Gyula átszel- lemülten magyaráz közben. Látszik, hogy mindene a világjárás. Óhatatlanul adódik ezért a kérdés: — Mi köti mégis Magyar- országhoz? — Nem akarok én magya- rabb lenni másoknál, de amikor meghallom a Himnuszt, elérzékenyülök, és tudom, hogy a távoli tájak, idegen országok csak néhány napig, vagy hétig érdekelnek. Nekem itt a végleges helyem... Simon Béla Gyorsuló ütemben alakulnak Építőipari kisvállalkozások Az építésügyi ágazatban gyorsuló ütemben jönnek létre a kisvállalkozások, amelyek jól kiegészítik a vállalatok, szövetkezetek tevékenységét, szolgáltatásait. A leányvállalatokkal, kisszövetkezetekkel együtt eddig 541 kisvállalkozás alakult, s ennek nagyobb része — 161, illetve 127 —vállalati és magánkezdeményezésű gazdasági munkaközösség, amelynek tagjai gyakran a hét végét is munkával töltik. Az országban jelenleg újabb 50 építőipari kisvállalkozás alapítási ügyeit intézik a különböző vállalatok, hatóságok, s a jelzések szerint további 357 építőközösség szervezése is megkezdődött. Olaj helyett gáz A SZOT Dél-balatoni Üdülőigazgatósága a tó somogyi partján levő több* üdülőjében a drága olajjal történő fűtést és a konyhákban a sütés-főzést gázzal váltja fel. Ezzel az igazgatóság évente mintegy ezer tonnányi olaj megtakarítását teszi lehetővé. Áttelelő hagyma, univerzális baromfiéi Az exportárualapok növelésében a háztájira is számítanak Rákéczífalván Nem könnyű 'a mezőgazdasági nagyüzemek értékesítési szakembereinek nyomon követni, hogy egy termelőszövetkezeti vagy állami gazdasági kollektíva által előállított mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből mit, és milyen mennyiségben értékesítenek a határainkon túl. A gazdaságokból kikerülő növényi és állati termények, termékek ugyanis nagyobbrészt a külkereskedelmi vállalatok, a félidőiig ózó üzemek közvetítésével kerülnek exportra. Számottevő, közvetlen külkereskedelmi értékesítéssel a rákóczifalvai Rákóczi Tsz is jószerivel alig foglalkozik. Az viszont alapvető feladata a téesz növénytermesztőinek, jószággondozóinak és feldolgozóüzem! munkásainak, hogy a szántóföldekről, az állattenyésztési telepekről minél több olyan árut értékesítsenek, amellyel a lakossági élelmiszerellátás színvonalának megtartása, lehetőség szerinti javítása melllett a népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának megszilárdításához is hozzájárulhatnak. kétezerrel több élő sertést szállítanak a feldolgozó iparnak, mert ennyi süldőt kihelyeztek hizlalásra a tagokhoz. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt előrelátó fejlesztéssel igyekeznek a Rákóczi téesz- ben megalapozni az élelmi- Bzertermelés további bővítését, ezen belül is az úgynevezett konvertálható termékek értékesítésének növelését. A gazdaságban épülő évente másfél millió broyler csirkét kibocsátó telep részleges üzembe helyezésével már jövőre növelni tudják majd a ibaromfiexportot. A gyakran változó külpiaci értékesítési lehetőségek arra késztették a ítéeszbelieket, hogy univerzális, a csirkék helyett juhok, sertések vagy akár szarvasmarhák tartására könnyen és gyorsan átalakítható épületeket alakítsanak ki az telepen. Ipari vagy egyéb árunövények termesztésére gazdaságosan nem hasznosítható földeken alakítják ki a kengyeli Dó- zs fcéesiszel közösen azt a 340 hektáros halastavat, amelynek a várható évi 340 tonna „termését” nagyrészt exportra szállítják majd. Vállalkozások, kezdeményezések A határainkon túli piacok megtartásáért tovább korszerűsítik a növénytermesztési ágazat termelésszarke- zetáti. A tavalyi sikeres kísérletek alapján importból beszerzett, áttelelő hagymát is termesztenek. Húsz hektáron már elvetették a magot azokba a táblákba, amelyekről jövőre már, június végén, exportképes hagymát szedhettelek, és azt a hagyományos szeptemberi hagymaszezonig fel is dolgozhatják. Nem csupán az export folyamatosságát tudják ezzel biztosítani, hanem a hagymafeldolgozó kapacitásának jobb kihasználását is. A takarmánygazdálkodás javítása, pontosabban a tornegtakarmány- szükségiet megtermelése nagyobb hozamú fajtákkal kisebb területről, a kalászosokkal bevethető táblák növelését — újabb ezer hek- tárrál — teszi lehetővé az idei őszön. Így jövőre már háromezer hektárról, várhatóan minden eddiginél több kenyémekvaló termelésével járul hozzá a rá- kóczifalvai Rákóczi téesz a mezőgazdasági termékek exportjának, növeléséhez, az élelmiszertermeiési program sikeréhez. T. F. Biztonsággal, jó áron Nyilvánvalóan nem könnyű feladat ez egy olyan gazdaságban, ahol eddig is dinamikusan növelték a termelést. Hogy mégis, milyen tartalékokat tudtak „bevetni” az idén az exportáru- alapok növelésére? Mindenekelőtt szögezzük le, hogy igyekeztek olyan szemléletet meghonosítani a termelő ágazatokban, amely szerint nem gabona- vagy hús-, hanem egységesen élelmi- szertermelésá programról van szó. Ezen belül természetesen a rákóczifalvaiak is az egyik legnagyobb biztonsággal és jó áron eladható termékből, a kenyérgabonából igyekeznek mindig többet adni a népgazdaságnak. A kevésbé jövedelmező növények termelésének fokozatos megszüntetésével növelték a kalászosok vetésterületét, így az 1978. évi 1400 helyett most nyáron már kétezer hektárról takarítottak be ibúzáltl A gabonatermő területek növelésének lehetőségei azonban, mint más gazdaságokban, úgy a rákóczdfal- vai téeszben is végeseik. A termékszerkezet korszerűsítése mellett ezért a szövetkezet növénytermesztői — a téesz gesztorságával működő Gabona és Iparinövény Termesztési Rendszer, valamint a fajtakísérleti intézetek szakembereinek irányításával — kikísérleteiz- ték, mélyék azok az ellenálló búzafajták, amelyek a helyi éghajlati és talajviszonyok között a legbiztonságosabban termelhetők, és a legnagyobb termést adják. A kenyérgabona hektáronkénti átlagtermése minden évben tíz-.tizenkét százalékkal meghaladja a rákóczifalvai szövetkezetben a megyei és az országos átlagot, és a minőségre jellemző, hogy az idén betakarított búzájuk 80 százalékával, a GMVnn keresztüli, a központi készleteket tudták növelni. Bevonva a kistermelőket A másik, javarészt exportra termesztett növény a Rákóczi téeszben a vöröshagyma. Jóllehet, a külpiaci árák kedvezőtlen alakulása az idén lényegesen rontotta a termelői exportérdekeltséget, a népgazdasági érdekeket előtérbe helyezve, a tavalyinál háromezer tonnával több hagyma értékesítésére kötött szerződést a szövetkezet a Hunger ofructtaä1. Keresik a lehetőséget a várható árbe- vételosökkenés ellensúlyozására is. Ezért vállalkoztak példáid 3000 tonna tisztított hagyma szállítására a hűtőiparinak. Az exportra nem alkalmas hagymáért így a (többszörösét kapják, mintha másodosztályú termékként adnák el, és a bértisztítássai lehetőségét biztosítanak a környékbeli gazdaságokban a növénytermesztésben dolgozó asszonyok, lányok téli foglaltocxz tatására. Nem csak a közös földeken, az állattenyésztési telepeken folytatott termielés bővítéséveli, hanem a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységével is számolnak Ráikóczifalván az ex- portáruaiiapak növelésében. A tagoknak juttatott ezer hektárnyi háztáji terület • több mint felén exportra számit vöröshagyma és a behozatalt csökkentő szója terem. Az, hogy a hagymának mintegy 80 százalékát a háztájiban termelik meg, jelentős terméstöbbiletet jelent, mert az igényes növény meghálálja a mechanikai gyomirtást, a gondosabb növényápolást. A kisüzemi állattartó férőhelyek jobb kihasználásával pedig a hízóértékesítést tudja növelni a gazdaság. A szokásos tízezer helyett az idén A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalat a közelmúltban vette át a jászberényi Hűtőgépgyártól a különböző típusú 2£Ír zókészülékek gyártását. Évente több mint 300 ezer darabot készítenek, amelyre igen nagy a kereslet
