Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

1982. AUGUSZTUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megnyílt az AGROSHOW '82 Gépújdonságok, gyümölcsparádé a tiszakürti kiállításon Ma akadályhajtássai folytatódik a lovasverseny Körte, alma, szőlő, s mi szem-szájnak ingere: a nagyrévi Tiszazug Tsz a környékbeli kistermelők legszebb gyümölcse­iből rendezett termékbemutatót Tegnap délelőtt; a tisza­kürti tanács házasságköltő termében ünnepélyesen megnyitották a három na­pig tartó Szolnok megyei mezőgazdasági kiállítást. Hegyi Isltvánné, a KISZ Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára köszöntöt­te a megnyitón részt vevő vendégeket, közitiük Barta Lászlót, a megyei tanács el nőikét és Fodor Gyulát az MSZMP Szolnok megyei" Bizottságának osztályvezető­jét. Megnyitó beszédében szóit Hegyi Istvánné a me­gye mezőgazdaságának az utóbbi esztendőkben elért eredményeiről, majd hang-* súlyozta; az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek előtt álló újabb feladatok, á további fejlődés megkí­vánja a legújabb, korszerű termelési eljárások, a tech­nikai újdonságok, a tudo­mányos kutatási eredmé­nyek még szélesebb körű elterjesztését. Ezt a célt szolgálja a megyei KISZ-bi- zottság által kezdeménye­zett és szervezetit AGRO­SHOW ’82 is, amely va­sárnap estig várja a szak­embereket és az érdeklődő­ket a tiszakürti arborétum meillétti sportpályán. Számos újdonságot mu­tatnak be a kiállításon a mezőgépipari termékeket gyártók és forgalmazók. A szolnoki AGROKER válla­lat sátrában például japán motorral Magyarországon gyártott, hordozható magas- nyomású permetezővel, ROBI—50-es, tízlóerős új motoros kaszával, svéd mo­toros láncfűrésszel ismer­kedhetnek meg a (Látogatók. A szabadtéri kiállítási (terü­leten pedig új típusú ásó­boronát, nagy teljesítmé­nyű szervesltrágyaszórót, és a hagyományosnál jóval olcsóbb, ugyanakkor na­gyobb élettartamú kor­mányiLemezes ekét mu­tat be újdonságként az AGROKER. A Szolnoki Mezőgép vállalat többek között a száliastaikarmány betakarítását legújabb gép­rendszerét, és a mellékter­mék hasznosítású szemes- terményszárítóját népszerű­síti a kiállításon. Hét termelőszövetkezet és öt állami gazdaság fotókkal, tablókkal mutatja be gaz­dálkodási eredményeit, és a tagjaik háztáji földjeiről, kertjeiből kikerült leg­szebb zöldség- gyümölcsfé­léket is kiállították a ter­melőszövetkezetek. Négy termelési rendszer, az AL- CSIRED, a GITR, a TÖGE és az AGROCOOP is megis­merteti tevékenységét az érdeklődőkkel, bemutatja a műszaki kollektívája által kifejlesztett technikai új­donságait. Főleg gyerekek időznek szívesen, de felnőt­tek is sokan felkeresik azt a két sátrat, amelyben há­rom fogyasztási szövetkezet kisállattenyésztő szakcso­port tagjai állították ki leg­szebb haszon- és díszálla­taikat. Sok résztvevője volt az AGROSHOW tegnap dél­utáni három szakmai ta­nácskozásának, is amelyeken az innovációról, a korszerű nagyüzemi növénytermesz­tésről és állattenyésztésről váltottak szót a szakembe­rek. Nem csak sok , újdon­ságszámba menő látnivaló­ról, de változatos szórako­zásról is gondoskodtak a háromnapos rendezvény szervezői: tegnap megkez­dődött, ma folytatódik a fogat- és csikósbemutatóval színesített, meghívásos lovas- verseny, amelyet Szolnok, Pest és Bács-Kiskun me­gyei klubok, egyesületek részvételével rendezett a megyei Lovasiskola Gazda­sági Társaság és a nagyrévi Tiszazug Tsz. A legújabb kiskerti gépeket a helyszínen árusítják, és díjtalanul a vásárlók lakásá­ra is szállítja a szolnoki ZÜLDERT Vállalat Munkásszállások. Van, aki évekig tvárta, hogy kitörhes­sen falai közül, más csak el­mondásokból, kívülállóként formált képet a szállón lakók életéről. Ám 80 ezer 800 em­bernek jelenleg is ez adja az ideiglenes otthont, összesen 2283 munkásszálló működik hazánkban, 913 vállalat, in­tézmény tulajdonában. A szállók közül 501-ben nők, 174-ben családosok, a többi­ben férfiak élnek. Ezen túl az országos statisztikák ar­ról is beszélnek, hogy körül­belül 13 ezer a magántulaj­donostól bérelt szállás, ebből 8 ezer a fővárosban találha­tó. Mindezt figyelembe véve 93 ezer 800 családjától távol élőnek vagy otthontalannak nyújt ideiglenes lakáslehető­séget a munkásszállás. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa életszínvonal- és szociálpolitikai osztályán Sáska Sándor és Mészáros János munkatársakkal be­szélgetünk a munkásszállá­sokról, az ott élők körülmé­nyeiről. — Kezdjük a tényekkel. Ki is ez a közel 94 ezer em­ber? Hol dolgoznak, hogyan, milyen körülmények között élnek ideiglenes otthonaik­ban? — A szállón élők között az 1981-es alatok szerint 16 ezer a nő. Az összes lakó közel fele 30 éven aluli, de akadnak közöttük olyanok is, akik már több évtizede élnek ilyen körülmények között. Sőt vannak, akiknek nyug­díjaséveikre is az egyetlen lakhatási lehetőség a szálló. Ha népgazdasági ágak sze­rint vesszük szemügyre, lát­hatjuk, hogy munkásszállók tekintetében az építőipar ve­zet. Követi a mezőgazdaság — elsősorban az erdő-, a fa-, a vízgazdálkodás —, harma­dik helyen áll a vasasipar, majd a vegyészek következ­nek. Jelenleg 111 ezer 800 személyt tudnak a munkás- szállókon elhelyezni, ..ebből 38 ezret Budapesten. Minő­ségileg öt kategóriát külön­böztetünk meg, ami a lakó­szobák férőhelyeinek a szá­mától, a tisztálkodási lehető­ségektől, a komfortfokozattól és egyéb szociális körülmé­nyektől függ. Ma már a munkásszállók 50 ! százaléka megfelel a korszerű követel­ményeknek, nemcsak a lak­hatás, hanem a szabad idő hasznos, eltöltése szempont­jából is. Több új szálló épült az elmúlt tervidőszakban, és a régiek közül is sokat fel­újítottak a vállalatok. — A számadatok összeve­téséből az derül ki, hogy jó­val több a férőhelyek száma, mint a tényleges igénybevé­tel. Nincs ellentmondás az épülő új munkásszállók és az igények között? — Vannak szállók, ahol maximális — sőt már meg­közelíti a zsúfoltság határát is — a kihasználtság, másutt üresen tátonganak a szobák. Az ide vonatkozó miniszteri rendelet értelmében: „Az állandó munkásszállás ki­használatlannak tekinthető, ha a munkásszálláson "elhe­lyezett dolgozók száma éves átlagban nem éri el az épí­tési-műszaki norma szerinti férőhelyek 85 százalékát. A férőhelyek kihasználását a szállót fenntartó vállalatnak kell biztosítani.” — Hallottam olyan esetek­ről, amikor több vállalat fo­gott össze munkásszállásai­nak jó kihasználása érdeké­ben. Miért nem lehet ezt az együttműködést általánossá tenni? — Igaz, társadalmi és gaz­dasági szükségszerűség a munkásszállások léte. Mégis a vállalatok saját pénzforrá­sokból építik, tartják fenn. Egy-egy férőhely fenntartási költsége a munkásszállás mi­nőségétől függően 500—2500 forint között van. A térítési díj ugyancsak kategóriától függően 45—65 forinttól 160 —220 forintig terjed. Még ha áthárítja a szállót fenntartó vállalat a differenciát a bér­lőre, akkor is megvan annak a veszélye, hogy ha szüksége lenne a helyre, nem tudja kitenni az ott lakó, máshol termelő dolgozót. — Nem fordulhat elő ugyanez a veszély, ha a sa­ját dolgozó lép ki a vállalat­tól? — Elvileg, a szabályok ér­telmében a szállót is el kell hagynia. De előfordulnak saj­nos nagyon különös esetek Is. Egyik nagyvállalatunk munkásszállójára több em­bert — szabálytalanul — több évvel ezelőtt állandó be­jelentővel vettek fel. Közü­lük nyolcvanan kiléptek a vállalattól, de a szállót nem hagyták el. Kijelentették: csak akkor hajlandók távoz­ni, ha adnak nekik megfele­lő lakást. Képzeljük csak el, hogy egy kis lakás, átlagos ára 500 ezer forint. Öriási összeg. A dolgozókat az ut­cára nem lehetett kitenni. Különféle utánajárásokkal — az új munkhelynél, roko­noknál történő bejelentkezé­sekkel — ötven embert sike­rült kijelenteni a szállóról, de harminc továbbra is ott tartózkodik a vállalat mun­kásszállásán. Bírósági ügy lett belőle. Pedig hát a vál­lalat nem jóléti intézmény. — Mit lehetne tenni az üresen maradt szálláshe­lyekkel? — Egy példát említenék, ami esetleg csökkentené ezt a gondot. A fővárosi építő­ipari vállalatok létrehozták az ÉVM Szolgáltató Vállala­tot, ezzel a fővárosban lévő 18—20 ezer dolgozónak la-’ kást nyújtó építőipari szállá­sok egy kézbe kerültek. Így tehát megoldható a dolgo­zók megfelelő elhelyezése, Beszélgetés a SZOT életszínvonal­________ é s szociálpolitikai osztályán____________ c soportosítása. Talán a mun­kásszállók iránti igény csök­kenésével vidéken is megva­lósítható lesz ez a fenntartási forma. — Említették, hogy műkö­dik 174 családos munkásszál­ló is. Tudjuk azt is, hogy na­gyon nehezen jutnak a fia­talok önálló lakáshoz. Nem lehetne-e a tfelszabaduló munkásszállások lakásait ideiglenesen, fiatal házaspá­rok részére, természetesen megfelelő jogi előkészítéssel bérbe adni? — Elképzelni el lehet, hi­szen ma is laknak házaspá­rok a szállókon. Csepelen például 19 lakásban 38 csa­lád él. Nagyon jó indulás ez a fiatal házasoknak, hiszen nem kell drága albérletet fi­zetniük, takarékoskodhatnak, gyűjtögethetnek az önálló otthonra. De mi van akkor, ha kilépnek a szállót fenn­tartó vállalattól, és mást kellene felvenni a hélyükre? Mi a garancia, hogy elhagy­ják a szállót? Talán akkor lehetne ezzel az elképzeléssel foglalkozni, ha nem a válla­latok lennének a szálló gaz­dái, hanem egy központi szervezet irányítaná vala­mennyit. — Mi lehet tehát a jövő útja a munkásszállók tekin­tetében? — A vidéki ipartelepítés­sel, a dolgozók visszaáramlá­sával, a termelőfolyamatok korszerűsítésével valószínű, hogy tovább csökken majd a szállón élők száma. Követ­keztethetünk abból is, hogy amíg 1975/76-ban 150 ezren éltek szállókon, ma már csak 80 ezer nyolcszázan. Kedve­ző folyamat ez, hiszen évről évre mind több ember szá­mára szűnik meg a kétíaki élet, mind több család tölt­heti együtt a mindennapjait, élhet harmonikusabb, ki­egyensúlyozottabb életet. Re­mélhetőleg a szállók nemsoká­ra csak átmeneti lakásmeg­oldások lesznek a fiatalok életében. A felszabaduló szállókat pedig majd át lehet alakítani esetleg garzonhá­zakká vagy intézményekké, például iskolákká. Nógrádi Tóth Erzsébet Helikopteres busafelderítás a Balatonon Magyar luxus­motorvonatok Szarajevóba A Ganz Villamossági Mű­vek négy luxusmotorvo­nat szállítására kötött szer­ződést a Ferroelektro ju­goszláv külkereskedelmi vállalattal. A motorvonato­kat a szarajevói 1984 feb­ruári téli olimpiával kap­csolatos forgalom lebonyo­lítására használja fel a ZTA Szarajevó Vasúttársaság. A motorvonatok járműszerke­zeti részét a Ganz-MÁVAG- ban, míg a villamos be­rendezését a Ganz Villa­mossági Művekben gyárt­ják. Helikopterrel deríti fel ősz­től a busáik vonulását a MÉM repülőgépes szolgálat a halászok munkájának megkönnyítésére. A légi támogatást a bu- saálilomány tervszerű ritkí­tásához veszik igénybe. A busa kifogása viszont nem könnyű, -miért a hcxr-' gászok hagyományos csali­jára nem reagál, a hálóból pedig rendszerint megszö­kik, két-három méter ma­gasra is képes feldobni ma­gát, ha menekül. Éppen emiatt a halászok megvár­ják, amíg a tó vize kihűl, újabb táplálék nem képző­dik már, ilyenkor a busák rajokba verődnek, mozgá­suk lelassul, téli szálláshe­lyet keresnek maguknak. Ekkor magasból jól megfi­gyelhető a rajok vonulási iránya, nagyobb zsákmány­nyal kecsegtet a halászat. A tervek szerint október végén kezdődik majd a hal­rajok légi .becserkészése”. Ennek alapján hajókkal óriási kerítőhálóval fogják majd közre a busát, s így ritkítják meg az állományt. Szállólakók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents