Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
12 hónap 12 község 1982. AUGUSZTUS 28. 10 Tiszapüspöki — a városok árnyékában A folyó gátjára ragasztott Tiszapüspöki sosem állt a megye érdeklődésének középpontjában. Történelmi események színtere sem volt soha. Elkerülte a vasút, üzem telepítésére sem tartották alkalmasnak. Könnyű a következtetés: a fejlesztési összegek elosztásakor nem a tiszapüspöki tanácselnök állt a sor élén. Meg kellett húzódni a két szomszédos város, Szolnok és Törökszentmiklós árnyékában. Most is a város- környéki község rangját viseli. Szűkös lehetőségei mégsem fenyegették soha kihalással. Bontás és építés Tiszapüspökiben bontják az iskolát. Bámészkodó kamasz vigyorog a járdán. — Jó jel ugye a tanév előtt? — heccelődök vele. A barna bőrű fiú legyint: — Nekem már mindegy. Én hálistennek kijártam az iskolát. Neki mindegy. Kriston Béla tanácselnöknek korántsem az. — 1986-ban lett volna kétszáz éves a régi iskola, de nem bírta ki addig, életveszélyessé vált, le kell bontanunk. A megyei tanács szerencsére a segítségünkre sietett. Soron kívül lehetővé teszi számunkra a lebontott helyiségék újraépítését 1983- ban. A terveket már készíti a Heves megyei AGROBER. — És mi lesz addig? — A múlt héten készült el két új tantermünk. Kisebb átalakítással a napköziben is elhelyezhetünk két osztályt. A bontás miatt kiesett három tantermet és a nevelői szobát így tudjuk ellensúlyozni. Kocsis István iskolaigazgató hozzáfűzi: — A váltakozó tanítást ilyen körülmények között nem tudjuk megszüntetni, Gondolkozunk azon, hogy egy tanulócsoportot a művelődési házban helyezünk el. Az iskola udvara csatatérhez hasonlít. A két új tanteremben a műszaki átadáskor feltárt hibákat javítják. — Szülői segítséggel talán rend lesz az iskolakezdésre — sóhajt az igazgató. —Szerencsére számíthatunk rájuk. A villanyszerelést is társadalmi munkában csinálták. Az iskolakötelesek száma kétszázötvennégy a községben. Húsz-huszonöt százalékuk cigány származású. — Részben a tantestület munkájának eredményeként ma már nem okoz gondot ez a tanításban — m'ondja az Gazdára vár a volt hajóállomás. Egy kis helyrehozatallal jó horgásztanya vagy vállalati üdülő lehetne Bontják a kétszáz éves iskolát iskola igazgatója. — A cigánygyerekek is életkoruknak megfelelő osztályba járnak, megszűnt a túlkorosság. És zömmel továbbtanulnak, többnyire szakmunkásképző intézetekben. Három érettségizett gyerek is van már köztük. Gondot az okoz, hogy a középfokú tanintézetek nem tudnak úgy törődni velük, mint mi. Kevesebb náluk a cigány tanulókra fordított, meggyőződéssel párosuló figyelem és útegyengetés. Nálunk egyébként a cigány tanulók hiányzási átlaga sem rossz. Az iskolai átlag évi hat nap, az övéké pedig nyolc. Kerülgetjük a bontásból származó anyagokat. Az igazgató megjegyzi: — Nehéz évünk lesz. Az óvodában kiegyensúlyozottabb a légkör. Kontár Béláné, a vezető óvónő helyettese derűs asszony, körül vezet az intézetben. A belső felújítási munkák befejezéséhez közelednek. Egy terem kivételével már mindenhol rend van és ragyogó tisztaság. — Igaz. hogv 118 százalékra töltöttük fel a helyeket, de minden, óvodába jelentkező, gyereket fel tudtunk venni, — magyarázza Kon- térné. — így iskolaelőkészítőt sem kellett szerveznünk. Szép eredmény, mégsem teljesen megoldott gond ez, Kriston Béla tanácselnök Élet az üdülőtelepen hiszen azok a cigánygyerekek, akik csak ötéves korukban kerülnek óvodába, nagy hátránnyal kezdik általános iskolai tanulmányaikat. Tudja ezt Kontérné is, bizonyára ezért mondja: — Azt szeretném, ha. a cigány gyerekek hároméves kortól valamennyien óvodások lennének. A tágas, gyepes udvaron hancúroznak a gyerekek. A játékeszközöket itt is társadalmi munkában készítették a patronálok. Munka és otthonteremtés Tiszapüspöki legnagyobb gondja a munkalehetőségek megteremtése. A törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezet csak a lakosság egy részének, mondhatni töredékének tudott eddig kenyérkeresetet biztosítani. A helybeliek többsége ma is Szolnokon, Száj ólban és Török- szentmiklóson dolgozik. — A községben kilencven- nél nincs több munkahely, — mondja a tanácselnök. — Hat-hétszáz ember eljár innen. Műszakkezdés előtt és után sok vállalati autóbusz fordul meg itt. A két, menetrend szerinti, autóbuszjáratot is sokan veszik igénybe. Lehetséges, hogy Tiszapüspökiben sem kellene hétnyolc vállalati autóbuszt küldeni, ha az üzemek illetékesei összehangolnák a munkásszállítást. Persze, a helybelieknek az lenne a legjobb, főleg az asszonyoknak, ha településük nem az alvófalu szerepét töltené be, hanem helyben biztosítana munkalehetőséget. Üzem viszont nincs Tiszapüspökiben. Ezért érdemel figyelmet a Tiszatáj Tsz vezetőinek igyekezete, hogy a törökszentmiklósi Finommechanikai Vállalattól és a TSZKER- rel együttműködve melléküzemágat fejlesszenek ki a községben. Szó van egy csomagoló részleg megszervezéséről. A Finommechanikai Vállalat részlegében pedig már a betanulásnál tartanak. Egyelőre tizenhárom Szépen gondozott a főtér Kábelkorbácsok készítését tanulják a tiszapüspöki asszonyok Játszadozó óvodások Kozákné új házuk előtt asszonyt foglalkoztatnak, de számuk — a tervek szerint — negyvenre nő. Szó van a most még csak két-három embert foglalkoztató vasipari részleg létszámának húszra fejlesztéséről is. A Mezőgéptől átvállalt lakatosipari munkákat végeznék ott. A munkalehetőségek viszonylag szűk volta ellenére Tiszapüspöki szépen fejlődik. Kétszintes új házak tömege található a községben. — A városi lakás- és telekárak változása miatt fordult a fiatalok letelepedési szándéka — magyarázza a tanácselnök. — Most már itt telepednek le. Sok helybeli lakos is átépíti a házát. A tanácsházával szemben magasodik Kozák Tiborék kétszintes, tetszetős otthona. A háziasszony szívesen bemutatja. A fürdőszoba, a WC mennyezetig csempézve. Az emeletre falépcső vezet. Talán az erké- lyes szoba a legbarátságosabb. — Rengeteget dolgoztunk vele, — mondja a háziasz- szony. — Tavaly tavasszal kezdtük a munkát, és őszszel már meszeltünk. A hátsó udvaron borjú nagyságú anyakoca röfög. — Jószággal is foglalkozunk, másképpen nem ment volna az építkezés, — magyarázza a háziasszony. — Tavaly is huszonhárom hízó volt a portán. — És miért itt, Tiszapüs- pökin építettek? — A férjem idevaló, nem akart elköltözni. Még abban az időben sem, amikor kerékpárral járt szolnoki munkahelyére. Negyven éve a szolnoki Fűtőházban dolgozik. Később vettünk neki egy motorkerékpárt, most meg már van autóbusz. Fiatal házaspár megy el a ház előtt. Pár szóra megállnak. A háziasszony lánya és veje. Elmenetelük után magyaráz Kozákné: — Most változtatnak foglalkozást. Tanítani fognak. — Eddig mit csináltak? — A vejem dísztárgyakat készített. Megvan a tanári képesítése, és úgy döntött, hogy inkább mégis tanít. A lányom meg óvónő. Van benne annyi akarat, hogy meg fogja szerezni a képesítést, ha már adódott lehetőség arra, hogy anélkül taníthasson. Kedvező lehetőségek Tiszapüspökiben nemcsak a szép természeti környezet, hanem sok egyéb lehetőség is csinál kedvet a fészekrakáshoz. Nincs például olyan utca, ahol ne lenne vízvezeték. Három kút biztosítja az ellátást. Vízkorlátozást eddig nem kellett elrendelni. A biztonság kedvéért szóba került még egy kút fúrása, ez azonban már a VII. ötéves terv feladata lesz. Gázcseretelep is van a községben. 1976-ban kisáru- ház épült. Nemcsak a vásárlás körülményei lettek kulturáltabbak ezáltal, hanem bővült a választék és folyamatosabb lett az ellátás. Most már a Tisza bisztróban — mégha nem is nagy választék alapján — meleg ételhez lehet jutni. Megtörtént a sörkert rekonstrukciója is. Mondhatni, hogy befejeződött az üzlethálózat kiépi- tése. Néhány helybeli elismerően nyilatkozott erről, bár hozzáfűzte, hogy a vas-műszaki bolt ellátása nem jó, és a horgásztanyai büfé nem bírja kielégíteni az igényeket. Érthető ez, hiszen a Ti- sza-parti üdülőtelepen 136 telek van, és nemcsak azok tulajdonosai látogatják a büfét, hanem nagyon sok kiránduló is. Tiszapüspökinél a folyó fövenyes partja kedvelt pihenőhellyé vált az utóbbi években. Sok városi ember szívesen vásárolna azért házat Tiszapüspökin, hogy szabad idejét ott töltse. Az utóbbi években lett volna erre lehetőség, ha a rendeletek nem tiltották volna, mivel sok ház megüresedett. A község vezetőinek kezdeményező készségét dicséri, hogy a kínálkozó lehetőséggel élve megszüntették a cigánytelepet. 1975-től kezdve negyven családot juttattak ilymódon lakáshoz. Az üdülési lehetőségek iránt egyre növekvő igények kielégítése érdekében a község vezetői most azt tervezik, hogy a faluszéli Betyárföldet hobbitelkeknek osztják ki. A programot a szeptemberi tanácsülés elé terjesztik. A telkek kialakításának természetesen műszaki-anyagi vonzata is van, mentesíteni kell a területet a mezőgazdasági művelés alól. Mindezek figyelembevételével rövid időn belül aligha várható érdemi döntés az ügyben. Az üdülés mellett a felüdülést jelentő sport is napi beszédtéma a községben. A közelmúltban felépült egy olyan tornaterem, amilyet szívesen elfogadna sok más település is. Alakítgatják az új sportpályát is. A sportélet egészében véve — a helyiek szóhasználatával élve — mégis „pötyögős”. A sportéletre és másra is el lehet mondani, hogy úgy soha sincs, hogy minden meglegyen, csak az ügyszeretettel párosult lokálpatriotizmus nem hiányozhat. Egy község egészséges életritmusa ugyanis csak akkor csendesedik, ha a lakóhely szeretete, az iránta való vonzalom csökken. A tisza- püspökiek szeretik falujukat, ezért fog az virágozni a városok árnyékában is. Szöveg: Simon Béla Képek: T. Katona László
