Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-04 / 181. szám
1982. AUGUSZTUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 OTP-részletre marhát, készpénzért traktort vagy takarmányt A karámhoz kötözött üszők úgy bámultak a sok autóra, mint a szólás-mon- dásbeli íiatalabb társaik ama bizonyos új kapura. Igaz, soha nem gyűlt niég össze annyi gépkocsi a mezőtúri Dózsá Tsz pusztabánrévi szarvasmarhatelepén, mint akkor nap. Mondta is Szűcs Imre, a megyei állattenyésztési felügyelőség tenyészállat-minősítője: — Hiába, üszővásárra sem jön már senki gyalogszerrel vagy lovaskocsival. Két termelőszövetkezet vállalkozott rá a megyében, hogy vemhes üszőket nevel háztáji értékesítésre, a kőtelki Ady és a mezőtúri Dózsa. Mi felvásároljuk a szövetkezetektől a marhákat, eladjuk az ÁHV-nak, az pedig kedvezményes akció keretében a háztájiba helyezi ki őket. Az istálló előtt kis csoportba verődtek az autók gazdái, utasai. Szaszkó János, az Állatforgalrpi és Húsipari Vállalat termeltetési csoportvezetője egy kalapot tartott a kezében. Kis cédulákat húztak belőle sorra a körülötte állók. Az egyik fiatalasszony, aki csinos kánikularuhájában, magas sarkú szandáljában akár diszkóba is indulhatott volna üszővásár helyett, elmagyarázta : — Nagyon igazságos ez a sorsolás. így mindenkinek a szerencséjére van bízva, hogy a szebb üszők közül válogathat-e. Bár, ahogy elnézem, szépek ezek a jószágok mind, azok is ott az istállóban, meg ezek is a karámból. Egyébként Kovács Mihályné vagyok és Kunszentmárton- ból jöttem, harmadmagam- mal. Amikor Gaudi Lajosné a Dózsa Tsz főállattenyésztője a hetes sorszám gazdáját kereste, a motorkerékpárral Berekfürdőről érkezett fiatal házaspár indult a ka- rámnál kérődző jószágok felé. Sokáig mustrálgatták a fiatal marhákat, mire megállapodtak a legszélső; fakó üszőnél. — Nekem formára is ez a legmutatósabb, — simogatta meg az állat nyakát Gyökeres Istvánná — és a szarva is szép, ' vékony. Az ilyen marhákból mindig jobb tejelő válik. A férje még körültekintőbb volt, a kiszemelt jószág hasaalját is szemügyre vette. — A tőgyállása is megteszi. — állapította meg elégedetten. — Szempont ám az is, hogy eléggé széjjelál- lók legyenek a csecsei, jól meg lehessen markolni őket. Mert hát egy ideig nem tudunk fejőgépet vásárolni, nincs még villany a tanyában. A cserkeszőlői Demény János és felesége az istállóban nem talált magának való üszőt. A gazda sokáig húzogatta a bőrt az egyik karámhoz kötöt jószág nyakán. — Amelyiknek már most, fiatal korában is vastag a bőre, az inkább hízásra hajlamos. Jó vágómarha lehet belőle, de jó tejelő tehén soha. Elhiheti nekem, tartottunk már elég jószágot a portánkon. Igaz, most vagy öt évig nem volt tehenünk, de ahogy hírét vettük a kedvezményes vásárnak, hát mondtam az asszonynak, kerekedjünk fel. Ami pénzünk így megmarad, azon veszünk Kéz alól egy traktort. Késő délutánig állt a váDemény János; — Vékony a bőr a nyakán, jó tejelő válhat. belőle A berekfürdői Gyökeres házaspár végül is két üszővel tért haza a vásárról sár. Az ÁHV teherautói egymás után indultak a gazdára talált üszőkkel Kunszent- márton, Szolnok, Karcag irányába. Ezen a vásáron mindenki csak aláírt, készpénzzel senki sem fizetett. — Azoknak a kistermelőknek igyekszik a vállalatunk megkönnyíteni a háztáji állattartást — sorolta Szaszkó János, — akiknek nincs egyszerre huszonöt—harmincezer forintjuk tehénvásárlásra, vagy pedig takarmány, szállítójármű beszerzésére akarják íorditani azt a pénzt. A tenyészállatokat beszerző állattenyésztési felügyelőségen és a két termelőszövetkezeten kívül az Országos Takarékpénztárban találtunk jó segítőre abban, hogy megfelelő termelő érdekeltséggel lassíthassuk a megyében a kisüzemi szarvasmarha-létszám csökkenését. Ezeket a vemhes üszőket OTP- részletre vásárolhatták meg a kistermelők, és a négy évig tartó törlesztést is csak hat hónap múlva kell megkezdeniük. A hitel visszafizetéséért a húsipari vállalat kezeskedik, és magunkra vállaltuk a négy évi kamatot is. A pusztabánrévi üszővásár mérlegéről annyit: eredetileg tíz kistermelő jelentkezett tizenhat üszőért. Végül tizennégyen vásároltak. s közülük csak ketten tértek haza egy-egy marhával. A többiek mindannyian két-két jószág után fizetik fél év elteltével az OTP- kölcsön törlesztéseit. A vásáron jöttek rá, rrtilyen nagy a kedvezmény?, Vagy az eladásra kínált üszők voltak szebbek, jobbak, mint gondolták? Végül is egyremegy, hiszen a végeredmény számít: tizennégy csáládnak, ha korábban csörög is reggelenként az óra, későbben villan fel esténként a tévé rénye, de könnyebb lesz ezután a megélhetés. Temesközy IF. Uborkaszezon Folytatja munkáját a haematológiai kongresszus Tegnap a Budapest Sport- csarnokban plenáris ülésekkel folytatta munkáját a nemzetközi haematológiai társaság és a nemzetközi vértranszfúziós társaság kongresszusa. Tegnap adták át a nemnemzetközi vértranszfúziós társaság „Jean Juillard Award”-díjat G. J. O’Neill New York-i professzornak. A tudományos elismerést az egyik legfontosabb vérfehérje, a komplement örök- lődési törvényszerűségeinek felismeréséért ítélték oda, és annak meghatározásáért, hogy ez az örökítő tulajdonság, amelyik emberi kromoszómán helyezkedik el, s mely betegségekkel áll kapcsolatban. Megkezdődött az uborka- szezon a Fejér megyei Zöldért Vállalat székesfehérvári tartósító üzemében, ahol az elkövetkező hetekben százötven vagonnyit dolgoznak fel ebből a zöldségből. A csemege, a kovászolt és a sósvízbe eltett uborka nagy részét belföldön értékesítik, de mintegy ötven vagonnyit exportálnak is belőle. Komplett szállítás— több haszon Mennyivel egyszerűbb úgy házat építtetni, ha az ember nem maga futkos cementért, homokért, mészért, tégláért, s egyéb építőanyagért, nem ő maga kilincsel a kőművesnél, ácsnál, s más szakiparosoknál, hanem mindezt a vállalkozóra bízza. Arra, aki rutinból kevesebb utánjárással képes megoldani ezeket a feladatokat. Ugyanígy a gazdasági életben : mennyivel egyszerűbb , a dolga annak a megrendelőnek, aki. ha gyárat akar építtetni, olyan partnert talál, aki nem csupán egy-két munkafolyamat elvégzését vállalja, hanem komplett berendezések, létesítmények, kulcsrakész szállítását. S ma már a vevő — különösen ha kemény valutával fizet mind inkább ilyen formában várja megrendelései teljesítését. Az exportfővállalkozás hathatós módszer kivitelünk növelésére és a jövedelmezőség javítására, következésképpen a gazdaságirányítás eddig is ösztönzött elterjesztésére. A fővállalkozás, a különféle termékek és szolgáltatások elaprózott kivitele helyett a szellemi tőke és a gyártási kapacitás összpontosításával többet hozhat a konyhára, mintha egyenként adnák el a terveket, berendezést, technológiát. Igaz, a rizikó is nagyobb, hiszen a fővállalkozónak alvállalkozók tucatjával kell egyezkednie, s a tervezők, kivitelezők tevékenységéért is őt terheli a felelősség. A kockázatért cserébe azonban nagyobb a haszon egyebek közt azért is, mert így a fő- vállalkozásba olyan szállítmányok, szolgáltatások is bekerülhetnek, amelyek — miután az építés helyszínén is beszerezhetőek — önmagukban eladhatatlanok lennének. Az ecseltelt előnyök ellenére sem eléggé elterjedt forma nálunk a fővállalkozás. Miért? Nemrégiben tapasztalatok, érdekeltségi formák összegzésével erre keresett választ egy szakemberekből álló munkabizottság. A vizsgálatok kiderítették, hogy például a gépgyárak közül csak kevés képes komplett technológiát ajánlani. A belső piaci feszültségek miatt — érthető módon — az építőipari vádiatok csak az utóbbi években kaptak kedvet a külföldi fővállalkozásokhoz. Lassan viszont hagyományai vannak az állattenyésztési telepek és komplett mezőgazdasági rendszerek exportjának. Tervezőirodáink is exportálnak terveket, de ehhez nem szervezik meg — a valószínűleg busás haszonnal járó — kivitelezői hátteret. A munka- bizottság elemzései során fény derült arra, hogy vannak fővállalkozóink, akik komplett beruházások megtervezésére, kivitelezésére törekszenek, ám az alvállalkozókat gyakorta nem a honi, hanem a külföldi cégek között keresik. Az indok: a hazai közreműködők szállítási készsége kifogásolható, külföldi partnerekkel biztonságosabb a feladatok pontos teljesítése. Miközben idehaza mérséklődött a beruházási javak iránti igény, a fejlődő országok jó lehetőséget kínálnak a kihasználatlan kapacitás lekötésére. Ám ezekre az országokra az jellemző, hogy nem egyes gépeket, berendezéseket vásárolnak, hanem valamilyen termék teljes technológiai és szervezési rendszerének szállítását várják a partnertől. Méghozzá oly módon, hogy az eladó — a fővállalkozó — ne csupán a műszaki eredményeket szavatolja, hanem szervezze meg a kezelőszemélyzet betanítását, az üzemeltetést, valamint közreműködjön a vállalatvezetésben és az értékesítésben. A magyar cégek zöme, részben az éles piaci verseny, részben produktumuk nívójánál fogva, zömmel a fejlődő országok megrendelőinek igényeit képes kielégíteni. Következésképpen nagyobb teret, több lehetőséget kell adni azoknak a cégeknek, amelyek vállalják a komplett szállítások kockázatát. A hazai vállalatok érdekében a munkabizottság szabálymódosításokat javasolt. Egyengeti a fővállalkozások előtt az utat a külföldi kirendeltségek megerősítése is. A gyors ajánlattételhez (sokszor ezen áll vagy bukik a megrendelés elnyerése) szükség van például a fogadó ország politikai, jogi, szabványügyi, pénz- és hitelügyi, biztosítási, szállítási, munkaügyi szabályainak ismeretére. Az utóbbi időben az ilyen információk megfelelő, szakértői kezelése érdekében egyebek közt növelték a külképviseleteken dolgozó vállalati szakemberek arányát. Egyszerűsítették és ésszerűsítették a külszolgálatban dolgozók díjazási, premizálási rendszerét, és a vámmentességre vonatkozó új szabályok is jobban szolgálják a fővállalkozásban rejlő lehetőségek kiaknázását. Anélkül, hogy a szigorúan szakmai módszereket részleteznénk: az úgynevezett deviza- címzettség, -megosztás, az elszámolási módszerek finomítása és egy sor más intézkedés ugyancsak hozzájárul a fővállalkozás elterjedéséhez. Addig is, amíg külön szabálvozás helyett a vállalatok, közvetlenül érzékelve a piaci igényeket, a nagyobb haszon reményében önként vállalják a fővállalkozással járó nagyobb kockázatot. Molnár Patrícia A BHG kunhegyesi gyárában új festőműhely kezdte meg a próbaüzemet. Az üzemben a tervek szerint évente 30 ezer négyzetméter felületet tudnak festeni Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. augusztus 3.tói Vételi árf. 100 Vásárolható Vételi Eladási Devizanem Közép- Eladási egységre forintban Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol font 6 618.94 6 655.60 6 662.26 Angol font 50 6 455,93 6 855.27 Ausztrál dollár 3 819.45 3 823,27 3 827.09 Ausztrál dollár 50 3-708.57 3 937.97 Belga frank 82.06 82.14 82.22 Belga frank 5 000 79,68 84,60 Dán korona 452.29 452.74 453,19 Dán korona 1 000 439.16 466,32 Francia frank 562.68 564,24 564.80 Finn márka 100 788.25 837,01 1 422.93 1 424.35 1 425.77 Francia frank 500 547,31 581,17 Japán yen (Í000) 150.20 150.35 150.50 Görög drachma 500 53,27 56,57 Kanadai dollár 3 015.24 3 018.26 3 021.28 Hollandi forint 1 000 1 381,62 1 467,08 Kuvaiti dinár 13 321.51 13 334.84 13 348.17 Japán yen (1000) 10 000 145,84 154,86 Norvég korona 600.22 600.82 601.42 Jugoszláv dinár 100 67.86 72,06 NSZK márka 1 569.92 1 571.49 1 573.06 Kanadai dollár 100 2 927,71 3 108.81 Olasz líra (1000) 27.85 27.88 27.91 Kuvaiti dinár 10 12 934.79 13 734,89 Osztrák schilling 222.69 222.91 223.13 Norvég korona 1 000 582,80 618,84 Portugál escudo 45.44 45.49 45.54 NSZK márka 1 000 1 524,35 1 618.63 Spanyol peseta 34.38 34.41 34,44 Olasz líra (1000) 50 000 27.04 28,72 Svájci frank 1 826.19 1 828.02 1 829.85 Osztrák schilling 1 000 216,22 229,60 Svéd korona 626.93 627,56 628.19 Portugál escudo 5 000 44,13 46,85 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600.00 2 602.60 Spanyol peseta 5 000 33,38 35,44 USA dollár 3 799.21 3 803.01 3 806.81 Svájci frank Svéd korona 1 000 100 1 773.18 608.73 1 882.86 646.39 Az államközi megállapodásokon alapuld hiva. talos árfolyamok változatlanul az 1982. június Török líra 1 000 23.39 24.83 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 688,92 3 917,10 Üszovásár Pusztabánrévón
