Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 24. Vásár három napig Neves esemény színhelye' volt a hét végén Hortobágy, a háromnapos ünnepen rendezték meg a híres hídi vásárt. A kíváncsiság, a vásárlókedv minden évben több tízezer kül- és belföldi turistát vonz az iparosok, kézművesek, mesteremberek találkozójára. így volt ezúttal is; a puszta ménesei, gulyái, nyájai eltörpültek a híd körül parkírozó autócsorda mellett. A vásár forgatagában pedig kelt az áru, fogyott a pénz. A kínálat bőséges volt; itt iparművészeti tárgyakat ajánlottak, ott tisztes mestermunkákat adtak el, amott értéktelen giccs kaca- tot sóztak rá a vásárlókra. Képeink a vásár hangulatából nyújtanak ízelítőt. Haydn zenéje korabeli hangszereken Osztrák együttes hangversenye Szolnokon Vasárnap este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban 18. században készült hangszereken muzsikáltak a Gamerith Consort tagjai, Gertroud Gamerith hegedűn, Wolfgang Gamerith fuvolán, Richard Campbell csellón, Nicolas Moga- gan hammerfügelen és fuvolán. Hangszereik külsejükben és használati módjukban .is eltéritek a manapság megszokottól. A láb nélküli csellóit játékosa az alsó lábszáraival tartotta, fémhúrok helyett a puhább hangot adó bélhúrokon játszott a hegedűs is, a harántfuvolák fából készültek, a zongorista pedig kalapácszongorán — Haydn, Mozart és a fiatal Beethoven zongoráján azaz forte- pianón — játszott. (Nevezik még Hammerklaviernak, Hammerfügelnek is.) Az utolsó egy-két évtizedben régi hangszerek egész serege nyert ismét polgárjogot a koncertpódiumon és hanglemezen. Közülük a fortepiano a legkésőbb életre keltett régi hangszer. (1969-ben vonult be a hangversenygyakorűiat- ba, Budapest közönsége 1979-ben hallhatta először. A kalapácszongora — hiába a hangkeltés elvileg azonos módja — a mai zongorától ugyanannyira döntő tulajdonságokban tér el, amilyenekben — mondjuk — a csembalótól. Egészen sajátos „egyéniség”. A mindent átható rezonanciád ra épülő modern zongorahangzással szemben a for- tepianohang sokkal áttet- szőbb, könnyedebb. (Jobban is érvényesülnek rajta a polifon szólamok.) Az abszolút hangerő is jóval kisebb. A basszusregiszter hangszínben jóval inkább elüt a magas regiszterektől mint manapság, viszont kevésbé hajlamos arra, hogy elfedje, túlharsogja őket A billentyűzet könnyű járása, kis „merülése”,, az egyszerű mechanika a játékostól kevésbé tapadós, könnyedebb, ievegősebb technikát kíván. Tévedés volna a fortepianót egyszerűen a modern zongora tökéletlenebb ősének tekinteni. Jó zenész számára a korabeli hangszier a régi korszak zenéjének, a zeneszerző szándékának alaposabb, elmélyültebb megértését segíti elő. A Gamerith Consort változatos hangszer-összeáiilí- tású Haydn-műveket tűzött műsorra. Hallottunk hegedű—zongora—cselló triót, két fuvolára és csellóra írott, triót, skót népdalt rondó formában hegedűre és zongorára, capricciót for- tepianóra. Felmutatták Haydn zenéjének szellemességét, nemegyszer bizarr fordulatait. Kihasználták e zene váratlan s bizonytalan súlyhelyzeteit; ami előzőleg súllyal indult, az később súlytalanul kezdődik. Haydn, Mozart annyira eldolgozzák a súlyokat, mintegy borsot törve a zenetörténészek és zeneesztéták orra alá, de főként a zenei játékosság, tréfa szolgálatába állítják, s ezzel változatossá teszik a zenei szövetet. Az együttes erőssége a fuvolán is rendkívül játszó zongorista, aki végig irányító szerepet vállalva közvetlen, kamarazenei légkört teremtett. Bármilyen szituációban akár virtuóz futamok közepette, akár lassú, szenvedélyes zenében mindig éreztük szellemi irányításának jelenlétét, illetve kifejezőeszközeinek komt- rolláltságát. Nagy hangsúlyt fektetett a beszédszerű kifejezésre; a szonátanyitó és záró tételekben — még egy kicsit barokk hagyományként — egyenletes alaplüktetést, azaz tempósíkokat érzékeltetett, amely felett azonban a beszéd artikulációjához hasonlóan kérdések, feleletek, szünetek, mondat- és szóhangsúlyok szerint, végeredményben ellentétek folyamataként formálta meg a zenei anyagot. A többi hangszerjátékos megfelelő érzékenységű ka- marapartnemak mutatkozott, közülük leginkább a csellista hívta fel magára figyelmünket biztonságos, szép színű játékával, tévedhetetlen hangerőarány érzékével. A 10 éve alakult együttes tagjai augusztus 23—30. között Szombathelyen barokk zenei táborban tanítanak, majd Salgótarjánban, Szé- csényben és Gyöngyösön adnak koncerteket. Labáth Valéria Szabadtéri múzeumi kongresszus Szeptember 5—11. között hazánkban tartja tizedik, jubileumi kongresszusát az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége. A kongresz- szusnak elsősorban Szentendre, valamint több más vidéki város — közöttük Tihany, Szombathely, Zalaegerszeg — ' ad otthont. Ezek ugyanis az ország olyan települései, ahol szabadtéri múzeum található. Hazánkban az 1960-as évek végén kezdtek először szabadtéri múzeumot építeni. Az első és egyedüli, amely ma már teljesen elkészült, a zalaegerszegi. A külön területre telepített falumúzeum a természetes környezetben Igazi, élő faluvá vált. A többi telepített falusi épület- együttes, mint például a szentendrei, a szombathelyi, a nyíregyháza-sóstói és a szennai még tovább épül. A helyszínen restaurált szabadtéri múzeumokat, többek között a tihanyit, a mezőkövesdit, a hollókőit és a legutóbb, alig két hete átadott fertőszéplakit folyamatosan rendezik be és védik a megrongálódástól. A szakemberek szerint a hazai néprajzi kutatásokban, a falumúzeumok megvalósításában elért eredmények ej; ismerését is jelzi, hogy hazánkban rendezik meg a kongresszust. A résztvevők a helyszíneken ismerkedhetnek meg a magyar kutatók tapasztalataival, módszereivel, s nem utolsósorban azzal, hogyan segíti munkájukat alakosság, főként a korabeli tárgyak gyűjtésében. ^ A rádió hullámhosszán A bűnbakról Az ókori Júdeábán az En- gesztelés Napján egy pap, miközben felolvasta a nép bűneit, kezét egy kecskebak fején tartotta. Mintegy az ártatlan jószág fejére olvasta mindazokat a vétkeket, gonosztetteket, amit az emberek követtek el. Ezután szabadon engedték a kecskebakot; vigye magával a pusztaságba a közösség minden bűnét. A szokás — természetesen az adott korhoz alkalmazkodva, s átvitt értelemben — örökzöldnek bizonyult. E későbbi bűnbakokról beszélgetett a Nonn Vera szerkesztette műsorban Goldschmidt Dénes pszichiáter, Kosáry Domokos történész és Scheiber Sándor művelődéstörté- nész professzor. Hogy miért van szükség egy közösségnek bűnbakokra? Kiből lehet áldozati bárány? Ezeket az izgalmas kérdéseket vetette fel a műsor, s a válaszok egy részét, a résztvevők megállapításainak továbbgondolását a hallgatóra bízta a szerkesztő. Akárhogy is vélekedünk a témáról, annyi bizonyos, hogy a történelem sohasem nélkülözte a bűnbakokat. Példáért nem kell a „szomszédba” mennünk, a történészek máig is alig tudták felmenteni, „tisztára mosni” az annak idején bűnbaknak kikiáltott Görgeyt, de_ említhetjük a század első felének „bűnbakját”; az ország vezetői az 1918—19-es eseményeket tették felelőssé Trianonért, s óvtak általában a forradalmaktól, amelyekből semmi jó nem származik. Természetesen rájuk nézve. A bűnbakkeresés minden esetben önmagunk felmentését jelenti, a hibákért, a tévedésekért másokat teszünk felelőssé. A kör teljes, hiszen mindenki lehet valakinek, valakiknek a bűnbakja, s ugyanakkor másokat viszont ő tarthat bűnbaknak. Gyakori tanúi — s talán alanyai vagyunk — ennek a furcsa mechanizmusnak, _ a munkahelyen kikiáltott bűnbak _ rendszerint a kis emb er — természetesen nem a vezetőivel szemben .tiltakozik, hanem otthon a családban keresi s találja meg saját bűnbakját. A függőségi viszony — márpedig mindenki függ valakitől —, a demokrácia működésének hiányosságai, a jellembeli torzulások önmagukban hordozzák a bűnbak- keresés lehetőségét. S ahelyett, hogy ezen változtatni igyekeznénk, úgy tűnik, vállaljuk ártatlanul is a bűn- bakságot, különféle okokkal megmagyarázzuk az elfogadását, miközben keressük saját bűnbakjainkat. S talán eszünkbe sem jut, hogy ezzel magunkról _ állítunk ki rossz bizonyítványt. Magyarország orgonái Világszerte reneszánszát éli a hangszerek királya, az orgona. Egyre szaporodnak az orgonára írt művek, a hangversenytermek zsúfolásig megtelnek egy-egy koncert alkalmával. A »ádió kéthavonta a harmadik műsorban szombat reggelenként . jelentkező adássorozatban mutatja be a hallgatóknak Magyarország orgonáit. Megismerkedhetünk — többek között —- n má már műemléknek számító győri, tihanyi, zirci, székesfehérvári, sárospataki, sa néhány éve készült váci orgonával. A „hangszerépítmények” bemutatása mellett természetesen neves művészeink meg is szólaltatják az orgonákat. A dicséretes kezdeményezéssel nemcsak^ az' orgonamuzsika kedvelőinek kedveskednek a szerkesztők, hanem egyben kulturális értékeink jobb megismerését is szolgálják. A lovasprogramokon kívül a Debreceni Népi Együttes is szórakoztatta a közönséget Ünnepi díszben Lovaglóiskola, csak úgy mellékesen.,. Kínálat Tükröm-tükröm mondd meg nékem Nos, melyiket válasszuk?
