Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-04 / 181. szám
Vjótosi To^s-Í-NOK *'h XXXIII. évf. 181. sz. 1982. augusztus 4., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nagygyűlés a sportcsarnok előtti téren Miskolcon a békemenet Nyugat-Bejrút körül Nem enyhül az izraeli nyomás „Izrael és az Egyesült Államok közös célokat vallanak Libanonban” — jelentette ki hétfőn Jichak Samir izraeli külügyminiszter, miután három órán át tanácskozott amerikai kollégájával, George Shultz-cal. Ronald Reagan elnök a nap folyamán rövid találkozót tartott Samirral, majd Shultz, és Caspar Weinberger hadügyminiszter részletesen tanácskozott a vendéggel. Weinbergertöl távozóban Samir reményét fejezte ki, hogy nem lesz fennakadás az éppen folyamatban lévő, másfél milliárd dolláros amerikai fegyverszállításokban. A Reagan-kormány azt a benyomást kelti, hogy részben a finom nyomás, részben további' támogatás ígéretével igyekszik engedményekre bírni az izraeli vezetést és megakadályozni Nyugat-Bejrút teljes ostromát. Egyelőre azonban semmi nem mutat arra, hogy az izraeli vezetés hajlana a washingtoni „intelmekre”. A Samir tárgyalásait követő, hétfő esti washingtoni tv- kommentárok arra hívták fel (Folyíatás a 2. oldalon) A Békemenet ’82 résztvevői, akik hétfőn délután a Szovjetunió területéről Záhonyon keresztül érkeztek Miskolcra, tegnap a reggeli órákban a Vologda lakótelep mellett, a Szökőkút téren gyülekeztek. A békeharcosokhoz több mint ezer miskolci fiatal csatlakozott, s együt indultak a békenagygyűlés színhelyére, a városi sportcsarnok elé. A békét, a leszerelést, a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését követelő táblákkal vonuló fiatalokhoz menet közben sokan csatlakoztak, s a Széchenyi út, majd a Nép- köztársaság lakótelep utcáit betöltötték a több nyelven felhangzó békedalok. A nemzetiszínű és kék zászlókkal feldíszített sport- csarnok előtti téren Borsod megye, Miskolc város dolgozói, a városi Népfront Bizottság nevében Kiss Ervin, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára köszöntötte a Békemenet ’82 résztvevőit. Ezután Sarkadi Nagy Barna. az Országos Béketanács főtitkára lépett a mikrofonhoz. — A Békemenet ’82 résztvevőinek és a velük együtt a gyűlésen jelen lévő békeharcosoknak a nagy része fiatal — mondotta. — Csak (Folytatás a 2. oldalon) A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászszentandrási részlege jelenleg női kosztümöket készít francia exportra Erömüvi berendezések, komplett kórházak Együttműködés — harmadik piacon Ipari termékek a társgazdaságoknak Gyorsabban, olcsóbban a TSZKER-töl Kereskedelmi kapcsolatainkban mind jelentősebb szerepet kapnak a harmadik piaci együttműködések, közös exportügyietek szocialista, illetve tőkés partnerekkel. Az Országos Tervhivataltól kapott tájékoztatás szerint kormányzatunk olyannyira fontosnak tartja az ilyen együttműködések széles körű kiépítését, hogy mind a legmagasabb szintű kormányközi, mind a szakértői tárgyalásokon kiemelt napirendi pontként tárgyalják meg a harmadik piacon való közös fellépést. Néhány KGST-beli országgal már külön egyezményt is kötöttünk az ilyen kooperációk bővítésére, más szocialista országokkal pedig most tárgyalunk a közös szállítások megszervezéséről és szabályozásáról. Nagy fontosságot tulajdonítunk a tőkés országokkal való közös vállalkozásoknak is. A nemzetközi tapasztalatok bizonyítják: vannak piacok, ahová könnyebben lehet bejutni, ha a magyar vállalatok mellett akár fő- vállalkozóként, akár alvállalkozóként neves világcégek a kooperáló partnerek. Természetesen a vállalkozás is sikeresebb és a legtöbb esetben gazdaságosabb, ha a gyártást és a szállítást, valamint azok költségterheit több cég megosztja. Az utóbbi időszak egyik jó példája az új-zélandi motorvonatok szállítása. Ebben a Ganz MÁVAG mellett. — alvállalkozóként — az angol General Electric cég is részt vett. A Ganz Villamossági Művek eredményesen bővíti piacát, elsősorban a Közel-Keleten. Generátorokat és nagy értékű komplett turbinákat gyártanak és szállítanak az olasz FIAT gyárral együttműködve. A magyar erőművi berendezések készítésében és helyszíni szerelésében sok osztrák cég is közreműködik. Ismeretes, hogy Jugoszlávia nagy építőipari tapasztalatokkal rendelkezik a fejlődő világban. Elképzelhető, hogy a jövőben több területen. például komplett kórházak felszerelésében együttműködnek a magyar műszergyárak és jugoszláv építési vállalkozók. Az érdekelt cégek már felvették a kapcsolatot egymással. Egyes fejlődő államokkal is kialakulóban van ilyenfajta kapcsolat. Szó van például arról, hogy magyar vállalatok dél-amerikai cégekkel közösen szállítanak különböző gépipari terméket afrikai országokba. Mint azt a Tervhivatalban is elmondták, a harmadik piaci együttműködés keresése ma már világtendencia. Maguk a fejlődő országok is keresik az ilyen vásárlási lehetőségeket. Hazánk külkereskedelmi forgalmában a harmadik piaci szállítások jelenleg még elenyésző hányadot képviselnek. az ilyen együttműködések most bontakoznak ki. Gazdasági szerkezetünkből adódóan, főleg az egészségügyi, az élelmiszergazdaság és mezőgazdasági rendszerek, valamint a közlekedés területén kívánunk fő- vagv alvállalkozóként bekapcsolódni a harmadik piaci közös szállításokba. A Mátraplaszt Műanyagfeldolgozó Szövetkezet kenderesi üzemében gyógyszert csomagoló eszközöket gyártanak közel 30 millió forint termelési értékben A második félév a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalatnál — x vagy ismertebb nevén a TSZKER-nél — már a következő év megalapozásának ideje. Érthető ez, hiszen a vállalat fő profilja a tagszövetkezetek és a partnerek közötti közvetítés, a téesztermékek eladása a lehető legjobb feltételekkel, a termeléshez szükséges ipari termékek beszerzése megfelelő időre. Mint kereskedőnek, rugalmasan kell alkalmazkodniuk a folyton változó termelési és piaci viszonyokhoz. A szolnoki területi központ az országos szervezeten belül teljesítményével igen jó helyen áll. A megalakulástól számított három teljes gazdasági óv alaitt a társegységekhez viszonyítva az ötödik helyet foglalják el. Ez azit jelenti, hogy tavaly már 760 millió forint értékű árut hoztak forgalomba. Működésük — mint hangsúlyozzák — nem nyereségközpontú, elsősorban a forgalom növelésére törekednek. Igyekeznek felszámolni az árakat növelő felesleges rakodási, szállítási és tárolási költségeket. A mezőgazdasági termeléshez szükséges ipari áruk jelentős részét — némi szervezési többletmunka árán — a gyártótól egyenesen a fel- használáshoz szállítják. A hazai ipartól legtöbbször termelői, az importáló vállalatoktól behozatali áron vásárolnak. Ennek köszönhető, hogy a belföldi mező- gazdasági gépgyáraik termékénél 5—7 százalékot, a műtrágyáknál, növényvédő szereknél és az import gépek vásárlásaikon' 1—2 százalékot tudnak megtakarítani tagszövetkezeteik részére. Ennek hasznát, elsősorban a termelőszövetkezetek vehetik észre. Gyorsabb, és ami nem utolsó szempont olcsóbban vásárolhatnak ipari termékeket, ugyanakkor saját árujuk után — ha a TSZKER jó piacot talál — részesednek az elért többletnyereségből. Az exportértékesítésnél például az exportárrés többletbevételének mintegy 80 százaléka illeti meg a termelőt. A TSZKER megyénkben lényegesen kisebb pénzügyi alapokkal indult, mint társegységei. A tagszövetkezetek betétállománya még ma is csak 2 millió 22 ezer forint, míg a többi megyénél 8 millió forintos betét- állomány az átlag. Emiatt a forgóeszköz-állomány értéke is kevesebb, jelenleg sem haladja meg a 4 millió 729 ezer forintot. Az áruforgalom méreteihez képest ez rendkívül kevés, így a TSZKER tavaly középlejáratú forgóalap-megelóle- gező hitelt vett igénybe, melynek segítségével a még eladatlan exporttermékeket is meg tudják vásárolni, illetve segíthetnek a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és téesztársu- lások év végi készletgazdálkodásában. A vállalat 40 millió dolláros tőkés exportjából a szolnokiak évente mintegy 70—75 millió forintnak megfelelő értékkel veszik ki részüket. A zöldlucarna- és fűszárítmányok piaci keresletvisszaesése után a legfontosabb exporttermék a madáreleség lett. Idén 28 millió forint értékű fénymag és 35 millió forint értékű íregi csíkos napraforgó termesztésére kötöttek szerződést a megyei tag- szövetkezetekkel. Exportra „utazik” a görögdinnye Nagyüzem a ZÖLDÉRT telepein Zöldség- és gyümölcsfélékből meglehetősen jó az ellátás Szolnok megyében. Annak ellenére, hogy a nagyüzemek csökkentették a zöldségfélék termőterületét, bőségesen ömlik az áru a piacokra, az üzletekbe, sőt jut az ország határain túlra is. A január 1. clta önállóan dolgozó Zöldért Vállalat az év első felében két és negyedszer annyi árut forgalmazott, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A nagyüzemek (kiesését, a kisebb zöldségtermő területeket a több ezer háztáji gazdaság, kistermelő pótolja, akik a koratavasz óta, először fólia alól majd a szabadföldi kertészetekből hordják a friss zöldséget, gyümölcsöt az Áfészek és a Zöldért Vállalat félvásár lóhelyeire, üzleteibe. A kistermelők a megye szükségletének körülbelül 35— 40 százdl'ékát fedezik, de n£hol még ettől is magasabb az arány. Az áru útjának a lerövidítése érdekében a Zöldért a megye területén 54 egységet vegyes-, zöldség- és takarmányboltot üzemeltet. Az üzletek fele szerződéses rendszerben működik. Ezekben a szerződéses boltokban a tapasztalatok szerint rugalmasabb a gazdálkodás, az árubeszerzés és értékesítés, általában friss áru várja a vásárlókat. A kedvező tapasztalatok alapján a jelenleg még a vállalat kezelésében lévő üzleteket is meghirdetik szerződéses üzemeltetésre. Azon túl, hogy a Zöldért ellátja áruval a megye piacait, a szerződés alapján felvásárolt termékekből exportra, is szállít. A nagykörűi és a Tisza menti cseresznye és meggyeskertekből például 1700 tonna cseresznyét és meggyet vásároltak fel, ez a mennyiség 20 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az export volu; men is emelkedett, cseresznyéből 370 tonnát, meggyből 475 tonnát irányítottak a külkereskedelem útján az ország határain túlira. A cseresznye- és meggyexport 10 százalékkal haladta meg a múlt évit. Jelenleg a jó közepes termést .adó görögdinnye felvásárlása és értékesítése van soron. Azonkívül, hogy á piacokon valóságos dinnyehegyek vannak, folyamatosan megy az export is, 2000 tonna görögdinnye kerül export- értékesítésre elsősorban , a szocialista országokban. A héten megkezdik a híres Tisza menti vörösszilva felvásárlását és exportját, majd folyamatosan következik a többi szi'lvaíaj'ta. A termés egytésze az NSZK- ba és áz NDK-ba kerül.
