Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

* 1982. AUGUSZTUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az alkotmány ünnepe alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) te 1 miség ü rak nek. S amikor az emberi tényező jelentő­ségéről beszélünk, egyszer­re gondolunk szakértelem­re, tapasztalatra, általános műveltségre és értékes sze­mélyiségjegyekre, a szocia­lista magatartás és erkölcs értékeire. E téren vannak a legnagyobb tartalékaink és lehetőségeink. Ezzel összefüggésben — a * közelgő tanévkezdetre utal­va — oktatásügyünk hely­zetéről is szólt a Központi Bizottság titkára. Hangsú­lyozta : a - mai nehézségek közepette sem tolhatjuk háttérbe holnapi előrehala­dásunk feltételeit, amelyek alakításában kiemelkedő jelentősége van az oktatás­nak. Iskoláink kettős jel­lemzőjévé kell hogy váljék, a szocialista arculat, szelle­miség és a legkorszerűbb ismeretek nyújtása. A ma­gas szakmai szinvonal és a marxista világnézet jegyé­ben kell tehát formálnunk a magyar iskola ügyét. Csak így tudjuk teljesíteni az ok­tatás feladatait, közkinccsé fenni "á nemzeti és a világ­kultúra értékeit, csak így nyújthatunk korszerűbb mű­veltséget. Ezért mindany- nyian felelősek vagyunk — mondotta egyebek között Aczél György. Munkás-paraszt naggyíílés Mohácson A háromnemzetiségű Mo­hácson munkás-paraszt nagy­gyűlést és kenyérszegő ün­nepséget tartottak tegnap al­kotmányunk közelgő évfor­dulója alkalmából. Kelet- Baranya húsz településének dolgozói vettek részt az ese­ményen: magyarok, németek és horvátok. A Bartók Béla Művelődési Központ szabad­téri színpadán Borsos János, a mohácsi városi pártbizott­ság' első titkára, országgyű­lési képviselő köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott'' ünnepi beszédet. — A múlt hasznos fanúl- ságok forrása minden gon­dolkodó ember számára — mondotta elöljáróban Sarlós István. — Arról tanúskodik, hogy az előttünk járit nem­zedékek, vagy azok vezetői, képviselői tetteikben mikor jártak el helyesen, s mi­kor nem. Az utókor nem­csak az események, hanem a következmények ismerete alapján alkot Ítéletet — ezért „tudja rangsorolni a történelem fordulópontjait. De a múlt eseményei sem önmagukban lévőek. Azok kialakulását, fejlődését be­folyásolták — éppúgy mint ma is — a körülmények, a nemzetközi és az országon belüli erőviszonyok; az el­határozásokban szerepet ját­szók osztályhelyzete, világ­nézete és kapcsolatrendsze­re. Bár időben nehezen kö­rülhatárolható a történelem, az írott emlékék, a régésze­ti ’leletek, a tudományos kutató munka eredményei és a szájhagyomány alapján nagy biztonsággal állíthat­juk, hogy őseink több mint 5000 évvel ezelőtt jelenték meg történelmet formáló népként Eurázsia térségé­ben. Őseink a lavoli sztyep­pekről elindulva sok néppel keveredtek, még többel érintkeztek, s eközben min­denkire hatották és min­denkitől átvettek nyelvi ki­fejezéseket, népdalokat és népmondákat, megismertek új miunikaeszközöket és er­kölcsi szokásokat. A ván­dorút végén jutattak el er­re a honalapításra kínálko­zó területre. A letelepedés még nem jelentette a békés állapotok véglegessé válását, mert a létért való küzdélem vég­telennek tűnő folyamata kezdődött el azzal, hogy Európaiak lettünk. Maga az államalapítás is bonyolult külső és belső helyzetben valósult meg. El kellett hagynunk régi szokásaink egy részét, hogy befogad­janak az e térségben élő né­pek; és e népeket is meg . kellett győzni diplomáciai lépésekkel, a jogrend meg­teremtésével, erőnk, és te­hetségünk megmutatásával arról, hogy miiközben elfo­gadjuk az európaivá válás feltételeit, azok akarunk maradni, akik voltunk: ön­állóak, függetlenek. Ezt a függetlenséget és önállóságot gyakran veszé­lyeztették a külső ellensé­ges törekvések, és azok, akik a mindenki szabadsá­gát szívesen áldozták vol­na fel a kevesek hatalmá­nak fenntartása érdekében. A honfoglalás óta, I. István államalapító tevékenysége óta jó és rossz időben egy­aránt és mindig napirenden volt a lét és a függetlenség ’kérdése. S bár gyakran kö­zeli volt - a teljes megsem­misülés veszélye, túléltük a történelem viharait. Múltunk minden vészter­hes korszakában nem keve­sen voltak azok, akik Hu­nyadi. Dózsa, Rákóczi, Kos­suth hívó szavára fegyvert, s ha más nem volt, kaszát kapát ragadtak, hogy meg­védjék vagy visszaszerezzék a haza szabadságát és füg­getlenségét. És mindig te­kintélyes volt azok száma is. akik Bessenyei, Martino­vics, Kölcsey, Petőfi és Tán­csics gondolatait elfogadva álmodoztak a jobb jövőről, s vállalkoztak az érte való politikai és társadalmi harc­ra. A XX. század embere gaz­dag örökséggel a tarsolyában lépett a közélet színterére. S ha ezt az örökséget okosan kapcsoljuk össze a ma ha­ladó eszméivel, akkor való­ban hű és jó képviselői va­gyunk és leszünk a szoci­alizmusnak, a szocializmus szellemében élő és cselekvő Ma gvarországnak. Helyünk a világban, sze­repünk a nemzetközi életben minden tekintetben kiemel­kedőbb, mint valaha volt — hangsúlyozta a továbbiakban Sarlós István. — Európai és azon kívüli partnereink egy­aránt tudják, hogy hazánk nem azonos többé az 1945 előttivel, népe jobban, sza­badabban él, mint valaha. Sikereink azok előtt is is­mertek. akik világnézetünk, társadalmi viszonyaink, szo­cialista mivoltunk miatt — enyhén szólva — nem ked­velnek bennünket. Ők is tisz­tában vannak azzal, hogy mi a vállalt' kötelezettségeink­nek mindig eleget teszünk, jól tudják, hogy minden lé­pésünkkel erősítjük a ha­zánkhoz hasonlóan szocializ­must építő országokhoz fű­ződő barátságunkat, s ta­pasztalják, hogy támaszai vagyunk mind,en olyan tö­rekvésnek, amelynek —■ a világ bármely sarkában — a béke, ,a szabadság és a függetlenség kivívása a cél­ja. Megváltozott helyzetünk a felszabadulás óta végzett eredményes országépítő munkának köszönhető. Sok­szor hajlamosak vagyunk arra, hogy egy adott időszak nehézségéi, elkövetett hi­bái alapján alkossünk álta­lánosított véleményt. Ez a módszer nem helyes, mert végső soron azt sugallja, hogy a sikertelenségek és a nehézségek a bennünk meg­levő fogyatékosságok termé­szetes következményei. Ho­lott ha az elmúlt 37 és * fél esztendő egészét vizsgáljuk, akkor azt kell mondanunk: népünk tehetsége, a dolgo­zók nagy többségének mun­kaszeretete. az általuk tá­mogatott és gyakorlott po­litika életünk minden vo­natkozásában fokozatos és ma is érvényesülő javulást eredményezett. Üjra és újra el kell mon­danunk — mert a történel­met és az igazságot minden­kinek ismernie kell —, hogy fejlődésünknek sok ki­emelkedő és sorsunkat meg­határozó állomása volt. Né­hányat említek csupán: az élet megindítását és a hábo­rús nyomok eltüntetését; új iparágak létrehozását, a me­zőgazdaság szocialista át­szervezését és technikai szín­vonalának magasra emelé­sét; a gazdaságirányítás fo­lyamatos korszerűsítését; új települések építését — a ré­giek korszerűsítését: a múlt-, ban megálmodottnál lénye­gesen magasabb életszínvo­nal —; lakosságunk általá­nos és szakmai műveltsége megteremtését. Ezek együtt tették lehetővé, hogy sike­resen építsük az országot és csökkentsük a kétségtelenül meglevő fogyatékosságain­kat: a döntésékben olykor érvényesülő bizonytalansá­got és lassúságot; a sokszor jelentkező szervezetlenséget; a fegyelmezetlen munkát; az úi dolgok „szalmaláng”-sze- rű elfogadását és az azt kö­vető lanyhulást. Történelmi eredmények adnak tehát szi­lárd alapot a bizakodásnak: a jövőben is úrrá leszünk munkánk gyengeségein — mondotta Sarlós István. A beszéd elhangzása után magvar, német, horvát népviseletbe öltözött lányok új búzából készült kenyeret és óbort nyújtottak át Sarlós Istvánnak, a nagygyűlés a Szózattal ért véget. Ezt kö­vetően a művelődési központ magyar és nemzetiségi mű­vészeti együttesei adtak mű­sort az ünneplőknek. Az alkatmány ünnepe al­kalmából a mohácsi Farost- lemezgyárban munkás-pa­raszt találkozóra került sor a faipari üzem dolgozóinak és az Üj Barázda Tsz tagjai­nak részvételével. Az esemé­nyen, amelyen munkásokat tüntettek ki, részt vett Sar­lós István is. Jászapáti— Szolnok — Tiszafüred Megemlékezések a megyében augusztus 20 tiszteletére Iskolát avattak—ünnepi ülés, kitüntetések, jutalmak, társadalmi munkáért Frissen festett falak, tágas szaktantermek, jól felszerelt szertárak várják a szeptem­beri tanévkezdéstől Jászapáti új általános iskolájában a diákokat és a pedagógusokat. Tegnap délután új oktatási Intézményt avattak Jászapá- tin a Damjanich utcában Az ünnepségen — melyet a nagyközség alkotmány-napi megemlékezésével egybekö­\ töttek — részt vett Fábián Péter, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titká­ra, Bakó Gáspár, a jászbe­rényi járási bizottság titká­ra és Mosonyi Sándor, a me­gyei tanács vb járási hiva­talának elnöke. Az iskola építésének elő­készületeit két évvel ezelőtt kezdték meg. A 26 millió forint kivitelezési költséggel épült létesítmény a Művelő­désügyi Minisztérium, a me­gyei és a nagyközségi tanács közös támogatásával született meg. A kivitelező — a nagy­községi közös tanács költ­ségvetési üzeme — határidő előtt két héttel átadta mű­szakilag az új nyolctanter­mes, szakelőadókkal, szertá­rakkal, tornateremmel ellá­tott iskolát. A különböző Az új nyolctantermes iskola üzemek, szövetkezetek szo­cialista brigádjai, a szülők, a pedagógusok és a tanuló ifjúság több mint másfél millió forint értékű társadal­mi munkával járultak hoz­zá az iskola elkészítéséhez. Az avatóünnepségen a Himnusz elhangzása után a diákok kulturális műsort ad­tak, majd Török Sándor, a nagyközségi közös tanács el­nöke mondott beszédet. Ezt követően az építésben ki­emelkedő munkát végzők­nek, kollektíváknak kitünter téseket — „Jászapáti Nagy­községért Díja”, a „Társa­dalmi Munkáért” emlékpla­kett arany, ezüst és bronz fokozatát — adták át, majd Rózsavölgyi Pál, az intéz­mény igazgatója jelképesen „átvette”, a jelenlévők pedig megtekintették az új általá­nos iskolát. * * * Tegnap délelőtt Szolnokon a Hazafias Népfront megyei Bizottságának épületében bensőséges hangulatú ün­nepséget tartottak, a közelgő Alkotmány-ünnep alkalmá­ból. Az ünnepség résztvevő­it — köztük Fodor Gyulát, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezető­jét — dr. Krasznai Géza, a Népfront megyei bizottságá­nak elnöke köszöntötte, majd rövid beszédet mondott amelyben méltatta az alkot­mány-ünnep társadalmi, tör­ténelmi, politikai jelentősé­gét. Ezután kitüntetések, jutal­mak átadására került sor. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának dön­tése alapján „Népfrontmün- káért” kitüntető jelvényt ka­pott: Elek Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, Vadasi Nándorné, a megyei népfrontbizottság gazdasági előadója, Molnár Sándorné, a jászfelsőszentgyörgyi álta­lános iskola tanára, Cser'.v nyák Emil nyugdíjas agrár­mérnök, Szabó Sándor, a Középtiszai Állami Gazda­ság gépszerelője, dr. László Domokos, a zagyvarékasi Ráké Tsz állatorvosa, dr. Tarján Péter, a szolnoki MÁV Kórház főorvosa, Sza­bó Ferencné, az öcsödi böl­csőde gyermekgondozója és Fehér István, a jászberényi Hűtőgépgyár villanyszerelő je. „Kiváló Társadalmi Mun­káért” kitüritetést a megyei ünnepségen hatan vettek át A népfrontmozgalomban hivatásszerűen dolgozók kö­zül ketten tízéves munkájuk után törzsgárdajelvényt és pénzjutalmat kaptak; továb­bi kilenc aktívát pedig pénz jutalomban részesítettek. * * * Tegnap délután Tiszafüre­den a járási hivatal nagy­termében augusztus 20-a al­kalmából és tiszteletére együttes ünnepi ülést tartott az- MSZMP tiszafüredi bi­zottsága, a Nagyközségi Kö­zös Tanács, a Hazafias Nép­front és a IKISZ tiszafüredi és tiszaszőlősi bizottsága. A Himnusz hangjai után az ülés résztvevőit — köz­tük a nagyközségi párt- és tanácsi vezetőit — Sólyom János, a tiszafüredi nép­frontbizottság elnöke kö­szöntötte. i Ünnepi beszédet Sándor László, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságá­nak titkára mondott. Szólt többek között a magyar al­kotmány történelmi előzmé­nyeiről, ezzel kapcsolatban a nemzeti önismeret napjaink­ban betöltött szerepéről, s méltatta az ünnep hagyo­mányos, szimbolikus jelen­tőségét is. Az ünnepi beszéd befejező részében a járási székhely nagyközség dina­mikus fejlődéséről beszélt. A település fejlődésében, fejlesztésében természetesen fontos szerepet játszottak, játszanak azok a társadalmi munkások, akik a tegnapi ünnepségen kitüntetést kap­tak. A Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést öten. az Érdemes Társadalmi Mun­kás kitüntetést pedig tizen­hármán vették át. Folytatódott a nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus Tegnap Budapesten a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri köz­ponti épületében szekcióülé­sekkel folytatódott a nem­zetközi gazdaságtörténeti kongresszus. Üjabb részvevők mondták el véleményüket a gazdaság- elmélet és a történelem című fórumon. Itt arra keresték a választ, hogy a különböző országok gazdasági fejlődése egyenlőtlenségének magyará­zatára alkalmas-e a túlságo­san is nemzetekre lebontott gazdaságtörténeti kutatás. Befejeződött a gazdaságtör­téneti kutatás új módszerei­ről szóló szekcióülés. A tör­ténészek olyan eszközöket kerestek,, amelyek hasznosít­hatók a múltban rögzített adatok napjainkban, korsze­rű eszközökkel való feldolgo­zásában. A gazdaságtörténet szakemberei /ezenkívül el­mondták még az agrárrefor­mokról, a szakszervezetek szerepéről és a hosszútávú trendekről alkotott vélemé­nyüket. Füzesgyarmat „Megölték” * a kutat A füzesgyarmati gázkitö­résnél — miután kedden a kitörésgátló felhelyezése után rögzítették a berendezést s a hidraulikus tolózárakkal elzárták a gáz útját, — hoz­zákezdtek a kút beiszapolá- sához. Annyi iszapot présel­tek a béléscsőbe, hogy nyo­mása megegyezzék a "áz nyomásával. Ezzel a munkával az éj­szakai órákban végeztek, reggel a csővégen mért nyo­más nulla bar volt, tehát a kutat sikerült teljes mérték­ben elfojtani, szaknyelven szólva „megölni”. A kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet fegyverneki autószervizében augusztus eleiétől megkezdődött a gépjármüvek zárttechnológiás műszaki vizsgáztatása. A szervizben kor­szerű műszerek segítségével havonta átlag öt ven járművet tudnak a biztonságos közleke­désre műszakil ag felkészíteni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents