Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

Az alkotmány ünnepe alkalmából Üj, nagyméretű üzemcsarnokkal bővül a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyár­egysége, amelynek vasszerkezeti munkáját most végzik Széchenyi-szobrot avattak Kecskeméten Megemlékezés Mohácson Aczél György és Sarlós István mondott beszédet Kevesebb anyagból. korszerűbb technológiával Bérmunka és kiscsoportos termelés Jászárokszállási újdonságok 4. oldal ' lövő heti rádió és televízió műsor 5—6. oldal Minisztériumi állásfoglalás fl bútorok garanciális javításáról Az Ipari és a Belkereske­delmi Minisztérium együttes állásfoglalásban hívta fel a vállalatokat a bútorok ga­ranciális javítási idejének csökkentésére, a kifogástalan minőségű munkára. Az ille­tékes minisztériumok már korábban intézkedtek arról, hogy jótállási kötelezettség alá eső bútorokat csak ak­kor hozhatnak forgalomba a vállalatok és szövetkezetek, ha szerződésben megállapod­nak a Bútoripari Garanciá­lis Közpottal a jótállási munkák elvégzésében. A mostani közös állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a ga­ranciális központ tevékeny­sége továbbra is alapvető, a szerződési kötelezettség azonban nem zárja ki már­kaszervizek létrehozását Mindkét minisztérium arra ösztönzi a vállalatokat, hogy bővítsék a saját javítások körét, s hozzanak létre már­kaszerviz-szolgáltatásokat. A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának szászberki akkumulátorüzemében két újtípusú rácsöntő gépet szereltek be. A gépeken megkezdődött a nagyfelületű rácsok öntése, amelyeket ipari, nagy teljesítményű akkumulátorok gyártá­sához használnak. Ezekből ebben az évben közel 1 millió készül. Az új, automatizált gépsorokon jelentős az energia­megtakarítás Kapós volt a tejszín és a tejföl Zökkenőmentes lesz a jászapáti körzet tejellátása A többnapos ünnepek mindig nagyobb erőfeszítés elé állítják a városi, községi ellátó üzemeket. A jászapáti JÁSZTEJ Egyesülés üzemé­ben is meg kell szervezni' annak a 120 ezer liter tej­nek a feldolgozását, amelyet augusztus 20—22 között szál­lítanak be. Előzetes tervek szerint ebből a mennyiségből ömlesztési alapanyag készül, amelyet a társfeldolgozók­nak adnak át ömlesztett saj­tok készítésére. A csütörtöki beszerzési csúcsra az üzem felkészült, tájékoztatásuk szerint körze­tükben nem lesz fennakadás a tej- és tejtermék-ellátás­ban. A terhelés ugyan egyéb­ként is kisebb lesz, mint a többnapos munkaszünetek idején szokott, hiszen javá­ban tart a gyümölcsszezon, amely a tapasztalatok szerint mérsékli a tejvásárlási ked­vet. Az első félévi eredménye­ket ez még szerencsére nem befolyásolta, hiszen a jász­apáti tejüzem a tervezettnél 10 százalékkal több termé­ket értékesített. A 6 millió 968 ezer liter tejből sik tejet és tejfölt adtak el, de nagy volt a habtejszín iránti ér­deklődés is. Ebből az előző évhez viszonyítva 35 száza­lékkal több, összesen 35 ezer liter fogyott. Ezzel együtt természetesen ernelkedett a felvásárlás mennyisége is. A többlet feldolgozása nagy feladatot jelentett, hiszen a technológiai terület ehhez a mennyiséghez elég kicsi. A régóta áhított és nemrégiben még megvalósíthatónak tűnő terv, az új tejüzem felépíté­se most ismét távolabbra to­lódott. A tervezett 125 millió forintos beruházáshoz a tíz tagszövetkezet 50 millió fo­rintjával és a 75 milliós bankhitellel együtt volt a pénz. Az új beruházásokat érintő gazdasági rendelet alapján ez az összeg azon­ban kevésnek bizonyult, még 30 millió forintra lesz szük­ség. A beruházáshoz némi segítséget jelent a községi tanács hozzájárulása a szennyvíztisztító felépítésé­hez, amely így bem csak tejüzemi, hanem községi lé­tesítmény is lesz. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára Bács-Kiskun megyé­be látogatott. Kétnapos programja kedden Szalk- szentmártonban kezdődött, ahol Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun _ me­gyei bizottságának első tit­kára és Gajdócsi István, a Megyei Tanács elnöke fo­gadta. Ezután Dunavecsén a nagyközségi és a kalocsai járásbeli vezető értelmiségi­ekkel találkozott, majd a több nemzetiség lakta Harta lakóinak életével, a nagy­község múltjával és jelené­vel ismerkedett. Megtekin­tette a sváb táj házat. • ahol a német nemzetiségiek nép­rajzi, helytörténeti gyűjte­ménye kapott helyet. Ezután részt vett az Erdei Ferenc Tsz ünnepi gyűlésén, s át­adta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelési nagydíját Hege­dűs Lajos Tsz-elnöknek a szövetkezet több évtizedes példás gazdálkodásáért. Tegnap a Kecskemét-Szik- rai Állami Gazdaságban folytatódott a program. Aczél György tájékozódott a gaz­daság hazai és külföldi gaz­dasági-kereskedelmi kapcso­latainak alakulásáról, s megtekintette a borászati és az élelmiszeripari üzemet. Ez­után Kecskeméten a Magyar Néphadsereg 2. sz. katonai kórházában a repülőorvosi vizsgáló és kutató intézet tevékenységével ismerkedett, majd felkereste a Bács-Kis­kun Megyei Kórház-Rende­lőintézetet. Ezután a Pan­nónia Filmstúdió kecskemé­ti rajz- és animációs mű­termébe látogatott, s meg­tekintett néhány új alkotást. Ezt követően Aczél György Kecskeméten részt vett az Aradi vértanúk terén felál­lított Széchenyi szobor ava­tásán. Széchenyi István egészalakos bronz szobrát Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotta, kör­nyezetét Kerényi József Ybl-díjas építész tervezte. A szobrot 69 gesztenyefa öve­zi, Széchenyi megélt éveinek emlékére. A Központi Bi­zottság titkára az Erdei Fe­renc Művelődési Központ­ban megtekintette Kiss Ist­ván kamarakiállítását. A késő délutáni órákban a kecskeméti művelődési köz­pontban ünnepi gyűlést ren­deztek. * amelyen Aczél György mondott beszédét. Bevezetőben méltatta az államalapító István király történelmi életművét, az új kenyér szimbólumát, alkot­mányunk ünnepének jelen­tőségét. Hangsúlyozta: szo­cialista alaptörvényünk in­tézményesített keretei kö­zött építiük társadalmunkat, fejlesztjük a szocialista gaz­daságot. társadalmunk de­mokratizmusát. Széchenyi István új szob­rának avatásáról szólva ki­emelte: a mai nemzedék történelmünk nagy alakja, a magyar nemzet újabbkori megújulásának nagy politi­kai gondolkodója és elindí­tója előtt tiszteleg. ‘Csak Kecskemét új várósrészében felállították a névadó Széchenyi István szobrát, Kiss István alkotását. A bronzszobor előtt kőlapon Magyarország térképe látható (Telefotó — KS) azok a történelmi személyi­ségek válnak méltóvá a nép őrző emlékezetére, akik fel­ismerték koruk belső fejlő­désigényeit, akik képesek voltak nemcsak azonosulni a haladás követelményeivel, de cselekedni is érte. ö volt az első olyan ma­gyar politikai gondolkodó, aki a gazdasági kérdéseket a nemzet fejlődésének kö­zéppontjába állította. Vilá­gosan felismerte, hogy min­den politikai, társadalmi vagy kulturális reformnak a gazdaságban kell gyökerez­nie. Széchenyi reform-gon­dolata azonban úgy biztosí­tott elsőbbséget a gazdasági kérdéseknek, hogy a kultu­rális fejlődést a gazdasági előrehaladás lényeges részé­nek tekintette. Szinte a ko­ra előtt járva kívánta a ki­művelt emberfők sokaságát. Széchenyi reform-gondo­lata része történelmi önis­meretünknek, az erősödő, kovácsolódó szocialista nem­zettudatnak, amelynek je­lentős szerepe van teljesít­ményeinkben is. Ezt követőén Aczél György hazánk szocialista átalaku­lásának történelmi eredmé­nyeit méltatta. Hangsúlyoz­ta: éppen sikereink teszik ma már nemcsak lehetővé, hanem parancsolóan szüksé­gessé a szocialista építés minőségileg új feladatainak napirendre tűzését. Az em­berek alkotó munkájára, kezdeményező erejére, szak­értelmére és tehetségére ala­pozva. A nemzetközi felté­telek kedvezőtlen alakulá­sa, és a világgazdasági gon­dokkal összefüggő belső gaz­dasági helyzet napjainkban kétségtelenül próbatétellel jár — állapította meg ez­után. — Ha okosan reagá­lunk a történelem e leg­újabb kihívására, ha észre­vesszük, hogy a nehéz hely­zetből csak előre mehetünk, akkor ez elősegíti további fejlődésünket. Mindenekelőtt munkánk gondosságát, rendjét, fegyel­mét, szervezettségét kell fo­koznunk, magasabb szintre emelni a termelési kultúrát és az emberi viszonyok kul- túráltságát egyaránt. Olyan viszonyokat kell teremte­nünk. amelyek között a te­hetségek szabadabban bon­takozhatnak ki, az alkotás eredményei gyorsabban vál­hatnak közkinccsé. Ma, ami­kor a fejlődést nem tudjuk a korábbiakban megszokott, könnyebbik úton — nagybe­ruházásokkal, a termelő ka­pacitások szinte korlátlan bővítésével — előrevinni, rákényszerülünk, hogy szo­cialista mivoltunk legérté­kesebb oldalát helyezzük előtérbe: az alkotóképessé­get és a kultúráltságot. Ez az egyedül helyes és lehetséges válasz a válság-kihívására. Fejlődésünkben, mai fel­adatainak megoldásában meghatározó jelentősége van tehát az emberi ténye­zőnek: a műveltségnek, az oktatásnak, a tudomány eredményeinek, s növekvő szerepe a kultúrát hordozó és terjesztő szocialista ér­tFolytatás a 3. oldalon) EZ3 Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxiii. évf. 194. sz. 1982. augusztus 19., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents