Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
1982. JÚLMJS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Űj lakóépület alapozását kezdte el Karcagon az ÉPSZER. A városközpontban épülő ház 56 családnak ad majd otthont Hugh Hudson idei Oscardíjas filmjének cselekménye 1919—1924 között játszódik, sporttörténelmi film. Szereplői valós személyek cselekedeteihez, emlékeihez köthetik játékukat. A téma: két fiatalember felemelő küzdelme céljaik megvalósulásáért. Az egyik főhős Eric Liddel Skóciában készül a párizsi olimpiára, bizonyítani kívánja akaraterejét, hogy méltó lesz választott hivatásához, — misszionáriusnak készül. A másik ifjú ember, a nagy ellenfél Harold Abrahams szintén bizonyítani akar, feledtetni próbálja származását, múltját, új hazája, Anglia dicsőségére akarja megnyerni az olimpia egyik futószámát. Két különböző etikai tölté- • sű szándék, azonos céllal. Tulajdonképpen az egészben nem is az a lényeg, hogy a sportpályán hogyan versenyeznek, ez csupán alkalomnak is felfogható — persze tisztelgés is 'a nagy angol futóknak —, a magatartásformák művészi elemzésére. A rendező szerint Abraham 'és Liddel a remény megtestesítői, üzenetet továbbítanak a nézőknek: hihetnek a nemes emberi cselekedetben, az egyének közötti — bármilyen — versengés tisztaságában. Ha úgy tetszik nosztalgiafilm, amely azokról az időkről szól, amikor a sport még nem volt üzlet, a teljesítményeknek erős és mély emberi hátterük volt. Sokáig lehetne még boncolgatni a Tűzszekerek allegória-rendszerét, a nézőknek szóló „üzenet” korabeli realizmusát és optimizmusát, vagy akár mai parttalanságát. Őszinte, becsületes szándékú alkotás Hudson filmje, de talán a raff inált gondolkodás számára túlontúl is naivnak tűnik. Valószínűleg az is, napjaink sport- és nem sport — machinációihoz mérten. Az alkotók szándéka leplezetlenül éppen a tisztább horizontok megmutatása, a jobbítás. Emlékezetes a Szerelmi történet mindent elsöprő sikere. A Tűzszekereket hatásmechanizmusában ehhez a nagyon is egyszerű filmhez hasonlítjuk, amikor Oscar-díját / magyarázzuk. Ügy tűnik, napjaink emberei, a „kegyetlen évszázad” rengeteg erőszakot megélt szenvedő alanyai nosztalgiát éreznek a romantikus történetek, a becsületes eszközökkel megvívott sportversenyek, egyáltalán a versengések iránt. Talán jólesik az embereknek, ha szebbig lehetőségeikre emlékeztetik őket, ha nem többre, másfél-két órára feledtetik velük minden napi, nem is mindig sportszerű küzdelmeiket. Öldöklő harcról szól ugyan a Tűzszekerek is, de Liddel és Abrahams harca embernemesítő, szándékuk nem a megalázás, vagy a haszonszerzés, hanem a tudatosan alakított erő szépsége. Mindezek bizonyára befolyásolták az Amerikai Filmakadémia döntését az Oscar-díj odaítélésében, — mert kétségtelen, Hudson filmje nem korszakalkotó mű, hanem nagyon míves mestermunka. A két jól választott színészen — Ben Cross és lan Charleson kívül — Vangelis Papathanassion zenéje emeli még a rendező munkáját az emlékezetes filmek közé. — ti — Magyar kiállítás Szófiában A magyar Nemzeti Múzeum a népvándorláskori gyűjteményéből vendégfciállítást rendez Szófiában. Az 1850-es évekből napjainkig gazdagodó gyűjteményből már összeállították a kiállítás anyagát, amely mintegy 600 négyzetméternyi területet tölt be. A bemutatásra ikerülő tárgyaikat a nomád életmódú hunok és avarok, a germán népek közé tartozó gepidák és ilongobárdok IV—IX. századra keltezhető sírjaiban találtaik meg a régészeti ikutatásök során. A használati eszközök, viseleti tárgyaik, ékszerek, fegyverek a mindennapi élet tartozékai voltaik. Ezt a tárlatot korábban nagy sikerrel mutatták be az NDK fővárosában, Berlinben, s a jövőben több más európai ország közönsége is láthatja majd. A népvándorláskor! kiállítás július 15-én nyílik meg a bolgár fővárosban. Hármas siker Magyar kulturális síiiker született Nagy-Britanniában. A közalkalmazottak szakszervezete és az ipari minisztérium Bartók kórusa — Nógrádi László vezényletével — a Hang ölteni nemzetközi kórusversenyen 42 énekkar közül . vegyesikar, nőikar és folklór kategóriában első helyezést ért el. Pofon a tanteremben A tanúk kilencévesek „Eszenyi Misi édesanyja azt mondta a tanító néninek, hogy csak kávézik, nem vigyáz a fiára. A tanító néni mondta, hogy«ő vigyáz rá. Eszenyi Misi édesanyja egy nagy pofont adott az osztályban a tanító néninek ...” Aláírás: Bognár Éva tanú. „Eszenyi édesanyja kiabált ... A tanító néni azt mondta, hogy ő nem szereti a kávét. Eszenyi anyukája pofonvágta a tanító nénit. Ö kiszaladt az osztályból...” Aláírás: Juhász Mária tanú. A tanúk kilencévesek. Harminc osztálytársukkal együtt nézték végig a történteket tanítási idő alatt a tanteremben. Mi játszódhatott le akkor a kis kobakokban? Egyáltalán feltudták-e fogni a kocsmába illő jelenetet? Hogyan maradt meg emlékezetükben tanítójuk megverése? Egészséges igazságérzetükkel mertek-e egy felnőtt felett ítélkezni? Mit gondolnak Eszenyi Misiről, az osztálytársukról, a kis haverról, a játszópajtásról, aki egészen másképp emlékezett az osztályteremben történtekre, anyja „látogatására”, mint a többiek? És Misi? Az ő fejében mekkora lehet a káosz? Ha az igazat mondja, az anyját vádolja. (Elárulja!) Ha hazudik, akkor a tanítóját. A hazugságot választotta. A hasonló korú rokongyerekek szolidaritást vállaltak vele (nem hiszem, hogy önszántukból). Nem tudom, de nem is fontos eldönteni, hogy az elvakult, megvadult szülő pofonjával a diákjai előtt megalázott pedagógusnak vagy a .gyerekeknek okozott-e súlyosabb lelki sérülést. Egyelőre a pofonnak csak a hivatali, büntetőjogi követelményeiről lehet számot adni: • Eszenyi Zsigmondnét garázdaságért 7 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Végül megpróbálom akármennyire nehezemre is esik indulatok nélkül, tárgyilagosan elmondani a pédagógus és a gyerekek elleni „merénylet” előzményeit. Misi az óraközi szünetben együtt hancúrozott a gyerekekkel, nekiszaladt az ajtónak, és egy kilincs szeme alatt megsértette. A tanítónő a kisfiút elsősegélyben * részesítette, majd- később egyik osztálytársával hazakísértette. Az anya egy óra múlva felbőszülve, szitkozódva berohant az osztályterembe. Történt 1982-ben Törökszentmiklóson, abban az általános iskolában, ahol zömmel hátrányos helyzetű gyerekek tanulnak. Kovács Katalin Az első félévben Harmlncnégyezer ember komplex szűrése a megyében Beszélgetés dr. Góhér Ilona főorvossal Többször adtunk már hírt arról, hogy az országban elsőként megyénkben kezdődött meg a lakosság komplex egészségügyi szűrése, vagy ahogyan hivatalosan nevezik: a célzott egészségügyi lakosságvizsgálat. Ez a munka a mozgóemyő-fényképszolgálatra épül, így vezetője dr. Gohér Ilona, a megyei tüdőgondozó intézet vezető főorvosa. — Milyen céllal szervezték meg a komplex egészségügyi szűrést? — Ismeretes, hogy a VI. ötéves terv az egészségügyi szolgálat számára elsősorban az alapellátás fejlesztését, a betegségek megelőzését, a lakosság egészségügyi-kultúrájának fejlesztését határozta meg. A megye a VI. ötéves terv feladatai közül önként vállalkozott a szűrővizsgálatok elvégzésére. Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, az Országos Belgyógyászati Intézet, az Orsaágos Gardiológiai Intézet, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Körzeti Orvosi Intézet együttes munkával dolgozta ki a lakosság több irányú egészségvizsgálatának programját. Az a célunk, hogy a teljes népesség egészsége szempontjából a kiemelten fontos betegségeket, amelyek népbetegségeknek számítanak, felkutassuk, megelőzzük, az e betegségekben szenvedőket minél előbb kezelésbe, gondozásba vegyük. És célunk az alapellátás gondozási részének segítése, az alapellátástól az egyes cardiológiai betegségekben, a krónikus vesebetegségek egyes csoportjában, a hipertóniában szenvedők és a cukorbetegek gondozásának átvállalása. E betegségek mellett a megye az országban először a mozgóernyő-fényképszolgálathoz kapcsolva a nőgyógyászati rák korai felkutatását is vállalta, nevezetesen az emlő- és ^ méhnyakrák korai felfedezed sét. — Eddig hány településen történt meg a szűrés és hány embert vizsgáltak meg? A szervező munka tavaly májusban kezdődött. Az idén június 30-ig összesen harmincn“gyezer ember szűrését végeztük el. Befejeződött a komplex szűrés Rákóczifalván, Rákócziújfaluban, Tiszatenyőn, Tószegen. Tiszapüspökiben, Tiszavárkonyban, Martfűn, Tiszáföldváron, Tiszakürtön, Tiszainokán. Jelenleg az egyik brigádunk Kengyelen, a másik Tiszaugon dolgozik. És még ebben az évben augusztusban Cserkeszőlő és Fegyvernek, szeptemberben Kungyalu és Szászberek, októberben Szájai, novemberben Szelevény és decemberben Csépa lakosságának szűrővizsgálatait végezzük el. Pontosabban augusztusban megkezdjük a kunszentmártoniak szűrését is, amely egészen decemberig tart majd. Egyébként naponta százötven ember vizsgálatát tudjuk elvégezni. — Az előbb két brigádról beszélt. — összesen három brigádot hoztunk létre, ebből kettő a rrjozgó- és egy a stabilernyő-fényképszolgálatra épül, ez utóbbi Szolnokon van. Az eddigi négy tagú csoporthoz (akik eddig a tüdőszűrést végezték) még öt-öt szakembert csatlakoztattunk. A brigádokat naponta mikróbusszal szállítjuk a községekbe, akik január elseje óta folyamatosan dolgoznak. Tudomásunk szerint rövidesen még egy mikróbuszt kapunk, így 1983. január 1-től három mozgó brigádunk dolgozik majd a megyében. — Hogyan fogadják önöket a településeken? — Örömmel mondhatom, hogy minden támogatást megkapunk és a lakosság is igyekszik együttműködni' velünk. A szervezést a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók végzik. Azt is elmondhatom, hogy a községekben sokkal fegyelmezettebben jönnek az emberek a vizsgálatra, mint Szolnokon, ami egyébként — ha az idézésen közölt időpontot az illető lakos betartja — mindössze egy órát vesz igénybe. — Milyen tapasztalatokat szereztek eddig a szűréseken? Milyen betegségek a leggyakoribbak? — Talán tud róla, hogy a szűrések alkalmával kitöltött egészségvizsgálati lapok egy példányát feldolgozásra Budapestre küldjük az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet számítógépes központjába. Sajnos az azzal összefüggő . előkészítő adminisztráció elég hosszú időt vesz igénybe, így a számítógéptől még nem kaptunk adatokat. Ez azonban nem akadályozza meg a körzeti orvosokat, a tüdőgondozókat abban, hogy a kiemeltek kivizsgálását megkezdjék, amelybe besegítenek a sávbelgyógyászok, a nőgyógyászok, az onkológusok, a diabétesz gondozók. Nos, az eddigi tapasztalatok szerint a vizsgáltak 15—20 százalékát kellett visszarendelni további kivizsgálásra. Legtöbben, a szűréseken megjelentek 14 százaléka magasvérnyomásban szenved, cukorbetegséget 3,5 százalékuknál találtunk, emlőelváltozást 1,15 százalékuknál és nőgyógyászati rákgyanús volt eddig Szolnokon a vizsgáltak mintegy 1—2 százalék» Természetesen akinél azonnali beavatkozásra volt szükség, az megtörtént. — Hogyan tovább? — Jövő évtől az egész megye területén végezzük a komplex szűréseket, eddig ugyanis csak a Hetényi kórházhoz tartozó településeken került arra sor, így előreláthatólag Kisújszálláson, Túrkevén, Törökszentmiklóson, Tiszafüreden, Tiszaroffon, Kunhegyesen, Nagykörűben, Vezsenyen, Kőtelken, Besenyszögön, Tiszajenőn, Mezőiteken, Jászfelsőszentgyörgyön, Jászágón, Alattyánban, Pusztamonostoron, Jásztelken, Jászboldogházán, Jásziványban és Jászapátiban kerül sor a lakosság célzott egészségvizsgáíatára. Négyévenként tudjuk ezt a kiterjesztett vizsgálatot elvégezni, közben kétévenként csak a tüdőszűréseket. Vannak, akiknek minden évben részt kell venniük tüdőszűrésen, mert ezt a munkakörük ellátása megköveteli. Azok a lakóhelyükhöz legközelebb lévő szűrőállomást kereshetik föl, ahol számukra soron kívül elvégzik a vizsgálatokat és az eredményt a tüdőgondozókban kapják meg. Végezetül megragadom az alkalmat, hogy szolgálatunk nevében köszönetét mondjak a tanácsoknak, ’a társadalmi és tömegszervezeteknek, a pedagógusoknak és mindenkinek, aki segít bennünket abban, hogy feladatainknak eleget tehessünk. Varga Viktória Szépen magyarul — szépen emberül AMIKOR AJKUNKRA FAGY-A SZ0 Arany János megdöbbentő költői erővel írja le „A walesi báirdcik” című balladában, hogyan fagyott a szó „a vendég welsz uraik” ajlkára, amilkor Edward király, angol király a 1,elgázolt tartományba látogatott, hogy lássa: az istenadta nép bo’dog-e. Amikor a lakomáira meghívott urak ott. Mantigomeryiben minden földi jót fölhordaittaik a nagy vendégség asztaléira, de senki sem koccintott érte poharat, a király kikelt dühében, ördögöknek és hitvány ebeiknek nevezte a vendéglátó nemeseket. Megdermedtek a vitézek a haragtól- és: Szó bennszakad, hang fennakad Lehellet megszegik. Ragyogó leírása a döbbenet szófagyasztó hatásának! Valamit mi is megértünk ebből az ijesető csendből. ha arra gondolunk, hányszor vagyunk tanúi mindennapi életünkben az ajkunkra fagyasztott szónak. Kinek ne volna erről tanulságos * ' tapasztalata! Szolgáljon tanulságul az alábbi, megtörtént eset: Egy önkiszolgáló villamossági üzletben reduktort kívántaim vásárolni lakáscsengő felszereléséhez. Kosárral karomon kerestem a megfelelő polcot, de nem tudtam eligazodni a sokféle kellék között. Odafordultam hát egy éppen mellettem ái’ló eladóhoz, s megkérdeztem, hol találok reduktcrt. A válasz rövid és meglepő volt: — Nem látja, ott van az ónra előtt! Megdöbbentem. De ott munkálódot-t bennem a velszi bárdok indulata is egy pillanatig: „párját keltene adni a szónak” — ahogyan egyik szólásunk monja, méltót a ridegen elutasító válaszhoz. Nem tettem, temperamentumom okából. Azóta azonban fök-fölbukkan bennem a ke'i'emetlen élmény emléke. Akár napirendre is térhettem volna fölötte, ha nem tapasztal-nék hasonló eseteket boltban. villamoson vagy utcán. Mi is történik voltaiképpen ilyen helyzetekben? Mint nyelvész — tárgyilagosan — azt állapíthatom meg, hogy a szó belénk fojtásával megszűnik annak a reménye, hogy „párbeszéd”, azaz — szakmailag szólva — „interakció” alakulhasson ki -a felek közt. Félbeszakad a beszélgetés, elmarad, a kívánt tájékoztatás, megszakad a kapcsolat. Bármilyen csekély is a póldáként efnlített — és hasonló — esemény, mégis és mindig van társas és egyéni következménye. A következmény pedig káros. Erre ki-ki saját emlékeiből meríthet érveket. Haragra gerjedve „fölmegy a pumpa”, csendes keserűségünkben pedig elkedvetlenedünk. Egyik fajta vlszszahatás sem kellemes, sőt bizonyos mértékben káros is. A felháborodás vagy a csalódás bizony elkerülhető lenne, ha mindenkiben élne a tapintatnak és a viselkedésnek — s ezzel egyben a nyelvhasználatnak is — elemi fokú kulturáltsága. Azért, hogy „pászoljon a szavunk”, mert senkiinek sem esik jól, ha „befalatjáik vele a szót” (hogy egyik szólásunkat idézzem.) Szende Aladár Tűzszekerek
