Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

1982. JÚLIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Háború a házban Őszi estén hát óra felé már az orráig alig lát az ember, így volt akkor is, amikor az idős takarítónő leszállt autó­buszáról, s a közeli lakóház felé igyekezett. Elképzelte, hogy amint hazaér tüzet gyújt, jól megmelegszik, s közben egy teát főz, s két lágytojással elcsapja az éhét is. Gondolataiba merülve lépkedett, s csak a ház bejá­ratánál nézett fel. Sikoltott, aztán ahogy tudott, befutott a folyosóra, kinyitotta az aj­tót, s kezét szívére szorítva, jajgatva zárta magára. A ház előtti látvány valóban ijesz­tő volt. Arcát sötét harisnya­szárba rejtve, derekán mad­zagon lógó bárddal, kezében kisfejszével állt a kapu mö­gött valaki. A takarítónő az­nap éjjel nyugtalanul aludt. A ház emeleti lakója — ugyancsak idős özvegyasz­­szóny pór nap múlva mit sem sejtve, kézében szenes­ládájával baktatott a hátsó udvarban, a fészere felé. Hir­telen durva szidalmazó sza­vakkal törtek rá. Bemenekült a fészerbe, aztán, hogy el­csendesedett a hangözön. megtöltötte a nehéz ládát, s kimerészkedett. Annyi ideje maradt, hogy szabad fél kar­ját arcához emelje. Műanyag vödörrel sújtottak rá. Napo­kig fájlalta a kezefejét. Már tél volt. amikor a ta­karítónő iíimét megijedt a ház előtt. Aztán ki tudja, hogy s mint történt, az ösz­­szeszólalkozásnak indult ta­lálkozás verekedéssé fajult. Máig is nehéz kibogozni, ki ütött először, s mi volt rá az oka. A házban közben fegyver és erő nélküli háború is folyt. Napirendén veszekedé­sek. goromba kiabálások és tettlegesség ígérete szerepelt. A korábbi béke a múlté. lett. A ház ugyanis évtizedekig a béke kis szigete volt. Lévén öreg, sokszor felújított, de igazán soha meg nem újult épület, egy-egy lakásának ma is húsz. harminc forint a bére. A lakások tágasak, igaz, egyszobásak, s fürdőszobájuk sincs. Mégis azoknak, akik sokéves szolgálatuk után nyugdíjba mentek. kevés pénzből éltek, megfelelt. Ki, hogy tudta, karbantartotta a lakását. Valamikor szép volt az udvar is, mindenkinek sa­ját kis kertje, a közös ud­varrészben virágokat ültet­tek, a ház. oldalához simuló padok fölé lugast neveltek. Ott ültek nyaranta az asz­­szonyok, — dehát akkor még alig kellett szemüveg a kézi­­munkázáshoz! Sok. szárezer jármű elhaladt azóta a for­galmas úton. a lugast valaki kiszaggatta tövestül, s eltűn­tek a kis kertek kerítései is. A közös mosókonyhát már senki se használja, s üresek, az ólak, a baromfi ketrecek. Idősek, betegesek a lakókö­zösség tagjai, türelmük még lenne, erejük már nagyon fogy, a ház körüli munkák­hoz is nagyon kevés. Külön­ben is, a türelem pár év óta tűnőben van. Háborúban — mégha egy kis lakóházban tört is ki — türelmetlenek az emberek. A környék lakói is megis­merték így is a valamikor békés házat, s népét. Volt, aki csodálkozott, mások ke­resték az okot, a viszály ere­dőjét. A házban összesen két nyugdíjas férfi és felesége, valamint három özvegyasz­­szony él. A közeli munkahely férfidolgozói arra vetettek: egy asszony féltékeny, s be­lelovalja férjét is a harag­ba, veszekedésbe. Mások azt mondták, valaki megromlott idegállapota okozza a bajo­kat. Tavasszal aztán, teljesen váratlanul nagy csata zajlott le a ház két lakója között. Ezt már láthatta ország-vi­lág, mert kint az utcán kez­dődött. s ott is ért véget. Két asszony összeverekedett, be­leavatkozott férj, majd má­sok is. Ez már mindenkinek sok volt, ki-ki el is határoz­ta, nem tűri tovább. Látlele­tet vetettek a sérültek, fel­jelentést írtak a magukat sértve, bántva érzők. A tárgyaláson aztán nem derült ki semmi. Helyeseb­ben annyi igen, hogy a ve­rekedés kezdeményezője is. aztán a visszaütő is. — sőt a segítségek is hibáztathatok. Ki, mennyire, s hogyan ma­rasztalják el? A több mint kétórás tárgyalás után a bí­róság úgy döntött, egy év próbára bocsátja a pereske­dőket, s ha nem hagyják ab­ba a háborúzást, újból elő­veszi a régi ügyet is. A ház peres felei bíróság előtt soha nem álltak. Visel­kedni se tudtak, szavaikon eligazodni talán napokig tar­tó meghallgatás után is ne­héz lenne. Hanem a tárgyalás — úgy tűnik — mégis megtette a magáét. És ezért nem h<>/.­­zuk nyilvánosságra, hol az az utca. hol az a ház. s kik a békétlenek. A sok vihart megért ház­ban most csend van. A lakók — bál' nem beszélnek, nem keresik a megbékélés útját — elzárkóznak, ki-ki a maga világában, a saját négy fala között tartja indulatait, ha­ragját. mérgét.' Fegyverszünet vagy béke végérvényesen? Remélhetőleg béke. S. J. Mezőtúri fazekasok Szentendrén Négy mezőtúri fazekas al­kotó-tervező népi iparmű­vész — Busi Lajos, Sonda István, Kosa Klóra és Kő­műves Lajos — műveiből nyílik kiállítás július 9-én délután 4 órakor Szentend­rén a Pest megyei Művelő­dési Központban. A tárlat ízelítőt nyújt a mezőtúri fa­zekasok munkásságának ha­gyományaiból, míves tálak­ból, tányérokból, kancsók­ból. A kiállítást augusztus 1-ig naponta 10—18 óra kö­zött tekinthetik meg a láto­gatók. Turistáknak Német nyelvű kiadvány Megjelent hat dunántúli megye és a főváros idegen­­forgalmi hivatalainak közös utazási ajánlata, a német nyelvű ..Reiseangebot”. A kiadványt a hivatalok közö­sen szerkesztették és adták ki, terjesztéséről minden résztvevő cég maga gondos­kodik. A német nyelvterület,és a szomszédos országok turistá­inak szánt ajánlatok 2—6 nap közötti programokat tar­talmaznak Budapest, vala­mint Fejér, Győr-Sopron, Komárom. Pest, Vas és Veszprém megye területén. A jövő hét új kiállításai Duí'ay Tibor festőművész 70. születésnapja alkalmából, július 16-án. pénteken dél­ben nyílik meg a Műcsar­nokban az alkotó mintegy fél évszázados tevékenysé­gét reprezentáló tárlat. Du­­ray Tibor reprospektív kiál­lítása augusztus 15-ig tart nyitva. Július 17-én. szom­baton a nagytétényi Kastély­­múzeumban régi recehímzé­­sek címmel nyílik kiállítás. Ugyancsak július 17-től nyújt otthont a boglárlel lei Tópar­ti Galéria Szekeres Emil fes­tőművész munkáinak. A Ba­ranya megyében élő képző­művészek seregszemléje jú­lius 18-án. kedden nyílik a Pécsi Galériában, s augusz­tus 8-ig várja az érdeklődő­ket. Salgótarjánban a Nóg­rádi Sándor Múzeumban Vá­logatás a Nemzetközi Grafi­kai Művésztelep anyagából címmel nyílik kiállítás jú­lius 16-án. A kilencedik al­kalommal megrendezett al­kotótábor legsikeresebb munkái szeptember 13-ig te­kinthetők meg. A tiszakürti arborétum területen hozzákezdtek egy szolgálati lakás és iroda építéséhez. A beruházási összeg 1 millió 300 ezer forint és várhatóan novemberben fejezik be a mun­kát. A kivitelezést a kunszentmártoni tanáes költségvetési üzeme végzi Tisza-túra Tokajtól Szolnokig Az úton végig kell menni még esőben is váncsiskodtak, beszélgetése­ket kezdeményeztek. Az al­kalmi közönség harsány ne­vetéssel kísérte a vízisízők sikertelen próbálkozásait. Gyors vacsora, majd min­denki a tábort kísérő Moszk­vics motorházán elhelyezett televízió előtt szorongott. Óriási kiabálás, éneklés, majd sírásra görbült szájak. Az ok: Magyarország—Bel­gium 1:1. Kiestünk a világ­­bajnokságból. Lehet, hogy a peches fo­cimeccs küldte azt a vihart, amely másnap Tiszafüred előtt szó szerint elkapta a társaságot. A fejünk fölött vonuló felhők hirtelen hát­­raarcot csináltak, és olyan erővel vágták a kenukat a Vacsora tábori körülmények között parthoz, hogy a műanyag minden ízében recsegett, ro­pogott. Negyedórán keresz­tül ömlött a víz, már bokáig ért a csónakban, amikor ön­szántából fegyverszünetet kötött az égiháború. A féle­lem elmúlt. „Megúsztuk ’ — röpködött a szójáték. Az öröm azonban korai volt. A tiszafüredi .kempingbe még kétórás kemény evezéssel ér­tünk be, miközben ömlött az eső, a villámok körülöttünk szabdalták a vizet. Száraz ruha a zsák legmélyén sem akadt. Szerencsére reggel már tűzött a nap. A szél len­gette a kiakasztott ingeket, pulóvereket. A nagymosás megvolt. Szokatlan volt, de kelle­mes, hogy nem kellett sátrat bontani, ugyanis, még egy napot Füreden töltött a tá­bor. A fizikai próbatétel után agytorna következett. Mindenki szóhoz jutott, el­mondhatta, felolvashatta él­ményéit. A stúdiófoglalko­zást követően Tóth Lajos, a járási pártbizottság első tit­kára látogatta meg a tábort. Bemutatta a nagyközség, a járás életét. — Ügy tudjuk, ifjúsági ki­rándulócentrum épül Tisza­füreden — vetette közbe Tö­rök Éva, a szolnoki Varga Katalin gimnázium tanulója, a Vargánya tudósítója. — A létesítmény csak 1990-re lesz teljesen kész, de hamarabb is tudjuk fogadni a kirándulókat — mondta Tóth Lajos. — A sátortábor­ban három-négyszáz fiatal nyaralhat majd turnuson­ként, de épületekben, is le­hetőség nyílik az elhelyezés­re. Készül a sportpálya, a szabadtéri színpad. A kiszol­gáló létesítmények talpraál­­lítása még hátra van, a köz­művesítés egy része már megtörtént. A Holt-Tiszában nem lehet fürödni, ezért ter­vezzük a strand bővítését, termálfürdő kialakítását. Bi­zonyára á kajakkenu-pálya is vonzza majd Füredre a fiatalokat. -Kép és szöveg: Fekete Sándor Következik: ,.Vadkempin­gek”, jövőre — talán — csó­­nakkölcsönzők. Nem látni a víztükröt a tavirózsáktól, a sárga vízivirágoktól a füredi holtágban A stúdiófoglalkozást Dési Péter, a Magyar Ifjúság rovatve­zetője irányítja — Azt hiszik a parton, hogy nemzetköz* csoport evez a vízen — jegyezte meg Jantyik Zsolt, kisújszállási diákújságíró. — Jenő bácsi olyan barna, azt gondolják néger. A derültség kísérte bók Kiss Jenő leninvárosi lúra.­­vezetőnek szólt. A szikár férfi kajakban ülve it’ányi­­totta a ■kenusokat. Pillana­tonként bukkant fel, segített, mesélt a vízről, élményei­ről. — Tíz Tisza-túrán vettem részt Csenget’ és Lenin város között. Ha tehetjük, a csa­láddal minden szabad időn­ket a vízen töltjük. Azt szok­ták mondani, aki egyszer vi­zes lesz, vizes is marad. Na­gyon jó iskola egy ilyen tú­ra. Szervezettséget, kitartást, fegyelmet kíván. Megpró­bálhatja az ember, mit tud, mennyi rejlik benne. A kitű­zött célig el kell jutni, nem szabad feladni csak nagyon indokolt esetben. A szuper­kulturált élethez szokott em­berek nem hajlandók felál­dozni a kényelmet, nem is tudják, mennyi élményről maradnak le. örömmel lá­tom. hogy a fiatalok milyen jól állják a sarat. A következő táborhely a tiszakeszi komp mellett volt. A hangulatos kis falu lakói — főleg a fiatalok — meg­örültek a vendégeknek. Ki-Magyar keramikusok Franciaországban Szegednél , Discohajó a Tiszán A Szegedi Volán 10. számú Vállalat sétahajó-járatokat indított a Tiszán. A 150 sze­mélyes Tihany vízibusz au­gusztus 22-ig. hétfő kivételé­vel minden nap közlekedik. A 15 órakor induló járat ze­nés sétahajó, a személyen­kénti jegy ára 80 forint. A 18 órakor induló járat disco ha­jó. Lemezlovassal, magnóze­nével. a hajó tatján táncolá­­si lehetőséggel: erre a jegy ára 40 forint. Az este 21 óra­kor induló járat a Ki óraihoz hasonló szórakozási lehető­séget nyújt, egy-egv jegy ára azonban 60 fórintba ke­rül. A járatok a MAHART Ti­sza-parti hajóállomásairól — közel a Hungária Szádéhoz — indulnak. Rangos magyar képzőmű­vészeti siker született Fran­ciaországban. Vallaurisban a VIII. Nemzetközi Kerámia­művészeti Biennálén Geszler Mária és Fekete László ke-A debreceni X. Bartók Béla kórusfesztiválon újabb kát egó r iák ban hirdeti ek eredményt. Az ifjúsági ve­gyeskarok döntőjében az el­ső a debreceni Református Gimnázium, a második a Wernigerode Rundfunk-Ju­gendchor 'NDK), a két meg­osztott harmadik díjat a ju­goszláviai Hor Koca Kolarov és a Budapesti Bartók Béla rámikusművészek második díjat nyertek munkájukkal. Mindkét fiatal művész az Iparművészeti Főiskolán sze­rezte diplomáját. Zeneművészeti Szakközépis­kola vegyeskara kapta.' Befejeződött a vegyeska­rok döntője is. Ebben a ka­tegóriában a rigai A-ve Sol (Szovjetunió) szerezte meg az első helyet, második a Wer­nigeroder Rundfunk-Jugend­chor (NDK)," harmadik a szekszárdi szövetkezeti Mad­rigál kórus. Debreceni és rigai siker

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents