Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
1982. JÚLIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Haematológiai világkongresszus Budapesten Budapesten tartják július 31. és augusztus 7. között a Nemzetközi Haematológiai Társaság 19. és a Nemzetközi Vértransz,fúziós Társaság 17. kongresszusát —tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap a Magyar Sajtó Házában dr. Hollón Zsuzsa akadémikus, a Nemzetközi Haematológiai Társaság társelnöke, aki dr. Sirnonovits István egyetemi tanárral, az Országos Haematológiiai és Vértransz,fúziós Intézet főigazgatójával együtt elnöke a két kongresszusnak. A két- jelentős tudományos társaság immár harmadízben együtt .tartja kongresszusát. Most öt kontinens 74 országának szakemberei — mintegy 3000 szakorvos, biológus, biokémikus, vegyész és mérnök — vesznék részt rajta. A rendezvény nemzetközi jellegét bizonyítja, hogy a szocialista országokból mintegy 500, az Amerikai Egyesült Államokból csaknem 400, Japánból 300 szakember érkezik. A nyugat-európai, a dél-amerikai, az afrikai 1— főleg a fejlődő — országok és Ausztrália haematoLógiával és vértranszf űzi óval foglalkozó szakembereit is sokan képviselik. A kongresszus színhelye a Budapest Sportcsarnok lesz. Megnyitása előtt a szakma világhírű képviselői másfél napos továbbképző tanfolyarnot — előadásokat, ikonzunációkat i— és gyakorlati bemutatókat tartanák. A kongresszuson nyújtják át a haematólógia tudományában a legnagyobb elismerést kifejező Jean Juillard illetve Stratton díjat. A világ legnagyobb ér dekelt műszer-, vegyszer-, gyógyszercégei és a magyar vállalatok 1300 négyzetméter alapterületű kiállításon mutatják be gyártmányaikat. Több mint 12 millió a községnek A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet a VI. ötéves terv során összesen mintegy 12,5 millió forint társadalmi munkával és pénzben» hozzájárulással segíti a nagyközség fejlődését. Ebből 6 millió forintot készpénzben adnak a víz- és szennyvízcsatorna társuláshoz, másfél millió forintért tűzoltóautót vásárolnak a tanácsinak. Ötmilliós társadalmi munkával pedig a bölcsőde bővítését' segítik, karbantartják a földutakat és különböző játékok, felszerelések készítésévéi támogatják az óvodákat és az iskolákat Elöljáróban egy tény: kevesebben keresik fel hazánk üdülőkörzeteit, mint tavaly, kétharmadára csokiként a külhoni turisták száma. A látogatók legfeljebb néhány napra szállnak meg szűkebb hazánkban, úticéljuk a tengerpart. Bár akik eddig a megye valamelyik vidéke mellett döntöttek, azt vallják, hogy például a Tisza mentén kellemesebb heteket töltöttek, mint akármelyik zsúfolt tengerparti üdülőhelyen. A tiszafüredi kempingben törzsvendégek is akadnak.. Van Sambeek- Johannus és családja már másodszor pihen a romantikus Holt-Tisza-parton. A csend és a tiszta levegő vonzza viszsza őket. A kemping ugyanis egyáltalában nem tartozik a minden kényelmet biztosítók közé, ideiglenessége szembetűnő. A holland család mégse tágít, nem kívánkozik máshová. Persze nem csupán külföldiek határoznak úgy, hogy Szolnok megyében töltik el szabadságukat, hanem az ország más tájairól érkezők is. A berekfürdői kemping , vendégei iközott például ' találtunk egy hatvani családot, akik több éve pihenik ki Berekfürdőn a hétköznapok fáradalmait. A családfőtől megtudtuk, hogy elsősorban azért jönnek vissza, mert itt a kemping a strand szomszédságában van, az átjárás egyszerű, elegendő egyszer megváltani . a fürdőbelépőt, naponta többször is visszatérhetnek. Ha most azt gondolná valaki, hogy Szolnok 'megyében üdülni az egyetlen üdvözítő dolog, téved. Kár lenne szépíteni, bizony akad még javítanivaló. A kempingek némelyikén például még mindig nehézkes a lakókocsikhoz vagy a sátorral együtt odaszállított hűtőgépekhez áramot kapni. Éppen a füredi kempingben panaszolta egy nyugdíjas egri mérnök, hogy hiába hálózzák be az elektromos ve-Ahogy ök látják Vonzerőnk a Tisza zetékek a tábort, képtelen rávenni a kemping vezetőjét, hogy a hűtőgéphez áramot kapcsolhasson. (Nem könnyű elfogadni az elutasítás magyarázatát, nevezetesen, hogy a kemping ideiglenes, nincs kalkuláció az á.ramfogvasztásra.) Egy csehszlovák házaspár a valutabeváltás nehézségei miatt panaszkodott Berekfürdőn. Sérelmezik, hogy Karcagra kell autózniuk, ha valutáit kívánnak váltani, se a kempingben se a Touring szállóban nem foglalkoznak valuta beváltással. A kempingekben és közvetlen közelükben igen változó a kereskedelmi ellátottság. A tiszafürediben például egy lezárt pavilonon kívül semmi se mutatja, hogy a vendéglátás illetékesei fontosnak tartanák a jelenlétüket. A pavilon megnyílhatna, ha beszerelnék az elektromos vezetéket. (Egyébként nem lenne rossz üzlet a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalatnak, ha mielőbb megnyitná a pavilonját, a 'kemping lakói örülnének, ha reggelenként friss tejet, péksüteményt, délben valami gyorsan sültet ' vásárolhatnának. A kisújszállási kemping tavaly a szezon végefelé nyílt meg, mindössze hat faházzal. A sátorhelyek, elhanyagoltak, térdig érő gyom fedi nagyrészüket. Az idény kellős közepén! A gyér látogatottság még tovább apad, ha az autózásban megfáradt turista úgy látja, hogy keveset törődnek a kényelmével. Nyugatnémet túristáktól hallottuk, hogy a hazai idegenforgalomban dolgozók nyelvtudása enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Órákba telik, mire sikerül megértetnie, mit akar, mire kíváncsi. Ugyanő mondta, hogy gyönyörű üdülőhelyeinkről a külföldieknek sejtelmük sincs, vagyis a propagandánk csapnivaló. A kép korántsem teljes, sőt vitathatatlanul egyoldalú. Azt viszont remélhetőleg megmutatja, hogy az idegenforgalmat bizony még tanulni kell. Nem elég gulyáspartlkat, ál-magyaros bacacárékat rendezni, ke-_ vés „nagyban” gondolkodni, figyelni kell az „apróságokra” is. Hogy jövőre is visszajöjjenek az idegenek. P». J. fotó: N. Zs. A tudománypolitikai irányelvek a gyakorlatban helyzetünk, a vi- Uíg gazdaságban játszott szerepünk egyaránt megköveteli, hogy a legmesszebbmenőkig kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a tudomány fejlődése, új eredményeinek alkotó befogadása biztosít számunkra. A megújulás folyamatában — természetesen igen szoros összefüggésben — a tudományos eredmények két oldalról is hatást gyakorolnak fejlődésünkre: a technika oldaláról és a technikát a termelés folyamatában működtető ember oldaláról. Meg kell jegyezni, hogy a dolgok ilyen szétválasztása csupán elméletben, a vizsgálódás megkönnyítése érdekében hasznos, sőt lehetséges, hiszen -a valóságban a tudományos-technikai fejlő-' désben a legszorosabb összhang van. a tárgyi és a személyi oldal között, azok nem hogy elszakíthatatlanok, de kölcsönösen feltételezik, meghatározzák egymást. A kérdés fontosságát az élet folyamatosan bizonyítja. A Központ,i Bizottság tudómé ny p ólát lkai i r ány el vei meghatározzák a hosszabb távra szóló feladatokat. A XII. kongresszus határozatai kijelölték a továbbhaladás útját, a tudományos tevékenységet és a műszaki fejlesztés kérdéseit mintegy hozzáigazítva a megváltozott félté telekhez. A megyei pártbizottság 1977. március 31-i állásfoglalása alapot képezett a tudománypolitikai irányelvek szerinti munkának. Az azóta eltelt öt év a gazdasági életben és a tudomány fejlődésében is a viharos változások időszaka volt. A tudománypolitikai irányelvek érvényesülésének megye; tapasztalatait ezért a megyei' pártbizottság ismét megvizsgálta 1982. június 30-i ülésén, és a taipaiszta latok levonása mellett meghatározta a további fejlődés fő útjait is. összességében, miként erre a megyei pártbizottság rámutatott, nőtt a tudományos tevékenység rangja, erősödött a döntések tudományos megalapozottsága, javultak a kapcsolatok a kutatóhelyek és a termelőüzemek között, gyorsult a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, célirányosabb lett az üzemek gyártmány- és gyártásfejlesztése, javult a társadalomtudományi kutatások összehangoltsága. A jelzett eredmények többféle, összetett hatás következtében jöttek létre. Segítette az előrelépést, hogy a korábbinál nagyobb figyelem irányul a tudománypolitikai irányelvek érvényesítésére. A pártszervek rendszeresebben foglalkoznak ezzel a feladattal, s ennek eredményei máris mutatkoznak. Jelentős fejlődés következett be a közgondolkodásban, egyre szélesebb körben nyert ■ teret a felismerés, hogy eredményeink megtartása és továbbfejlesztése csak úgy lehetséges, ha a legteljesebb mértékben kihasználjuk a tudományostechnikai fejlődés kívánta lehetőségeket. Nőtt azok száma is, akik önmaguk képesek újat alkotni, vagy átvett eredmények alkalmazásában korszerű módon részt venni, de ugyancsak fontos jelenség, hogy a legszélesebb körben nőtt a tudomány rangja, ezáltal kedvezőbb közeg jött létre új eredmények létrehozására, illetve a meglévők gyors és hatékony alkalmazására. E tények megállapítása mellett, nem lehet szó nélkül y hagyni, hogy éppen a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában még mindig sok a nehézkesség, a bürokratikus akadály. Elég, ha csupán utalunk a vállalati műszaki fejlesztési alapok felhasználására megfelelő koncentrálásának hiányára, illetve a felhasználás túlszabályozottságára, vagy az újítások elismerése és bevezetése körüli, eléggé ismert nehézségekre. Helyzetünk ellentmondásosságát jelzi, s egyúttal a megyének az országos öszszehasonlításból kitűnő helyét mutatja, hogy miközben tíz év alatt 65 százalékkal nőtt. a felsőfokú végzettségűek aránya, növekedett elmaradásunk e téren az országos helyzethez viszonyítva. A pozitív tendenciák kibontakozása nem minden területen egyforma ütemben történik. Lassan bontakoznak ki például olyan társulások és egyéb szervezeti formák, amelyek a kutatók és alkalmazók közös érdekeltségét és 'felelősségét biztosítanák. A kutató és fejlesztő munkában. a szétforgácsoltság és a párhuzamosságok is nehezítik az előrehaladást. Mindezzel együtt jár, hogy nem eléggé szervezett, az információcsere, kedvezőtlenek a feltételek a ‘külföldi szakirodalom tanulmányozására. Nem kedvez a kutatóhelyek és az üzemek kapcsolatának, hogy a megbízásos munkák vállalási díjai túlzottan emelkednek. és a fejlesztésnek egyaránt hozzá kell járulnia a közvetlen 'gazdasági célok eléréséhez, illetve a hoszszabb távú intenzív fejlődés megalapozásához. A műszaki fejlesztés jelentősége felértékelődött, fontosságát növeli az a körülmény is, hogy a beruházási lehetőségek általában csökkentek. Megyénkben például igen nagy jelentősége lenne olyan kutatási eredményeknek, amelyekkel a tervezett hosszú távú meliorációs programot olcsó, de ‘hatékony eljárásokkal meg lehetne valósítani. Egyébként általános tapasztalat, hogy az elmaradó gazdaságok lemaradnak a tudományok alkalmazásában is, ami viszont tovább növeli az elmaradásukat münden területen. Az így halmozódó negatív tendenciák következtében növekednek a termelékenységben meglévő különbségek, és a lemaradók felzárkózása saját erőből egyre kevésbé lehetséges. Megyénk kedvezőtlen, történelmi öröksége, hogy nincsenek egyetemei, nagy alapkutatást végző bázisai. A tudományos 1 kutatómunka lehetőségei azonban adva vannak, szerény mértékben az alapkutatásokban, erőteljesebben az alkalmazott kutatás, a gyártmány- és gyártásfejlesztés területén. A Cukortermelés í Kutató Intézet, a DATE Karcagi Kutató Intézete a mezőgazdasági termelésfejlesztési elősegítő tudományos eredményekkel jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A DATE Mezőtúr] Gépészet» Kara főként szakemberek képzésével, az utóbbi években pedig á gyakorlatiban közvetlenül hasznosítható új tervezési, műszaki megoldás okkal kapcsolódik a legfontosabb feladatok teljesítéséhez. Az iparban biztató javulás tapasztalható a technológiák és módszerek, a gyártás- és gyártmányfejlesztés eredményességében. Ez a megállapítás különösen, érvényes az olajipart, a vegyipari és a gépipari vállalatokra: a Kőolajkutató Vállalat, a Nagyalföldi Kőolaj- és Fölidgáztermelő Vállalat, ^ valamint a Magyar Szénhidrogénipart Kutató-Fejlesztő Intézet ez irányú munkája jó alapokat biztosít az olajipari termelés hatékonyságának növeléséhez. De meg kell említeni a Tiszaimenti Vegyiművek, a Hűtőgépgyár és a MEZŐGÉP Vállalat fejlesztő apparátusainak eredményes törekvéseit is. A nagyvállalatok ez irányú lehetőségei általában jobbak, ez azonban nem jelent] azt, hogy kisebb szervezetiek nem érhetnek el jelentős eredményeket. Ezt bizonyítja. a tiszaföldvári Építő- Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet, ahol napkollektort fejlesztettek ki. Az elért eredmények mellett még mindig vannak kihasználatlan lehetőségek, elsősorban a kutatóhelyek és a termelő üzemek együttműködésében, a szellemi és az anyagi erők összehangolásában, a meglévő tudományos eredmények jobb hasznosításában, a közgazdaságtudomány és a számítást,echniika szélesebb körű alkalmazásában. További tartalékok vannak még az újítómozgalomban, s ezek mozgósítására fontos a műszaki értelmiségiek és az újító szakmunkások alkotó együttműködésének segítése, az eredmények jobb elismerése. A műszaki fejlesztés legidőszerűbb témái az anyag- és energiatakarékos termékek és technológiák kialakítása, az energiaracionalizálás problémaköre, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása, továbbá az importanyagokat kiváltó hazai alapanyagok kifejlesztése, a megfelelő technológiák bevezetése. A mezőgazdasági hozamok gazdaságos növelése szintén a legfontosabb feladatok közé tartozik, ehhez szükséges a biológiai, genetikai és talajtani ismeretek bővítése. A tudományos-technikai haladással együtt, azzal ezer szállal összefonódva nő n az oktatás szerepe és jelentősége. Az általános és szakmai műveltség gyarapítása gazdasági előrehaladásunk egyik meghatározó tényezője. Ebben az iskoláé a legfontosabb szerep, az iskola oktató-nevelő munkájának fejlesztése fontos társadalmi és 'gazdaságpolitikai feladat is, amelynek megoldása igényli az egész társadalom alkotó összefogását. A közgondolkodás fejlesztésében, a tudomány rang-, jának széles körű elismertetésében, a tudományos eredmények népszer űsítésében. és felhasználásuk^ gyorsításában, hatékonyságainak növelésében igen fontos szerep hárul a pártszervezeteken kívül a szakszervezetekre, valamennyi társadalmi és’ tömegszervezetre, valamint a szakmai szervezetekre. A MTESZ, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete, a TIT- többek között hozzájárulhatnak a műsaakii értelmiségiek, közgazdászok együttműködésének javításához, szemléletük formálásához, szaktudásuk gyarapításához, az értelmiség kultúraközvetítő szerepének betöltéséhez. feladataink megoldása tudatosabb munkát igényel. _ A tudományos élet, a kutatásfejlesztés pártirányítása továbbra is a .pármunka szerves része A pártszervek a kutatás-fejlesztés eredményességének javításához olyan politikai légkör kialakításával is hozzájárulhatnak, amelyben a kutatókfejlesztők teljesítményeivel összhangban álló elismerésre nyílik lehetőség. Feladatainkat csak megújulásira képes tudományos kutatókkal és műszáki fejlesztőkkel tudjuk megoldani. Egyre nagyobb mértékben válik nélkülözhetetlenné a tudományos ismeretek, a tudományos élet .területén, dolgozók véleményének meghallgatása és felhasználása. Mindezek megkövetelik, hogy az eddigieknél is nagyobb támogatást élvezzen az okos kezdeményező készség, az ésszerű és bátor kockázatvállalás. Gazdasági A kutatásnak Időszerű r* iej 8MmmTiffjWi a vendégek szemével
