Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
* 1982. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Indiai légi főmarsall látogatása a Killián főiskolán Dilbach Singh légi főmarsall Oláh István vezérezredes kíséretében elvonul a felsorakozott katonai egység előtt Dilbach Singh légi főmarsall, az indiai légierő vezérkari főnöke — aki Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes meghívására tartózkodik hazánkban — és kísérete tegnap egynapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett. A főmarsall és kísérete ellátogatott a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol a főiskolaparancsnok kiképzési helyettese Zsemberi István ezredes adott tájékoztatást az intézetben folyó oktató-nevelőmunkáról, az állomány tevékenységéről, életéről. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a főiskola kiképzési objektumait. A látogatás befejeztével elismeréssel nyilatkoztak a főiskolán folyó magas színvonalú és eredményes munkáról. A főmarsall kíséretében lévők egy csoportja látogatást tett a martfűi Tisza Cipőgyárban. Végül a jeles indiai vendég teljes kíséretével felkereste a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetet. A vendégeket a látogatásra elkísérte Oláh István vezérezredes és Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkáráT Megerősítik a baranyai „jégernyöt” Magyar-szovjet építőipari megállapodás Az Émexport Fővállalkozó Vállalat a szovjet Technosztrojexport Külkereskedelmi Egyesüléssel keretmegállapodást kötött harmadik piaci építőipari együttműködésről. A megállapodás szerint egyeztetik piackutatási munkájukat, s elsősorban a fejlődő országokban keresnek a kölcsönös érdekeknek megfelelő és közösen elvégezhető munkákat. Az elképzelések szerint elsősorban korszerű lakások, kommunális létesítmények, kulturális és művelődési központok építésére kínálnak kedvező lehetőségeket. Korábban a magyar és a szovjet partnerek együttműködtek szállodaépítésben is. A megállapodás kiterjed különböző építőanyagipari üzemek harmadik piaci közös szállítására is. A szovjet partner nagyipari létesítményeket épít* külföldön, s a magyar fél egyebek között vasúti vasbetonaljgyárak, betonelemgyártó üzemek, üveggyárak, egészségügyi kerámi agyárak és cementgyárak szállításával járulhat hozzá a közös munkához. A jégeső-elhárítás eredményességének fokozása végett megerősítik a baranyai védelmi rendszert. Űjabb rakétakilövőállomásokat építenek, ami által hatásosabbá válik a védekezés és egyben bővül is a védett terület. A program megvalósításával 150 ezer héktárra növekszik az oltalmazott mezőgazdasági terület, s négy állami gazdaság, illetve kombinát és huszonnyolc termelőszövetkezet növényi kultúráit védi a „jégernyő” az elemi csapástól. Mint ismeretes: Dél-Baranyában állították fel az első magyar jégeső-elhárító rendszert. Ez a térség ugyanis az ország egyik legtermékenyebb, egyszersmind a leginkább jégverés sújtotta vidéke. A védett terület magában foglalja — többek között ■— a Villány—siklósi történelmi borvidéket és á vetőmagtermelő bólyi kombinátot. Az. Országos Meteorológiai Szolgálat jégeső-elhárító egysége 1076-ban kezdte meg a működését. s miután a hároméves kísérleti időszak teljes sikerrel zárult, üzemszerűen működik a védelmi rendszer. A jégeső-elhárítás eredményeként a védett területen felére csökkent az Állami Biztosító által a mezőgazdasági üzemeknekl kifizetett kártérítés összege. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai megmutatták, hogy „hézagok” vannak a védett területen, azaz a rakétakilövő-állomások nem tudják tökéletesen „lefedni” a körzetüket. Most tehát megszüntetik a hálózat gyermekbetegségeit, sűrítik az állomásokat. Az eredetileg telepített tizenegy rakétakilövő bázis mellé további négyet építenek, mégpedig Sumonyban, Vajszlón, Gordisán és Majson. A munka megkezdődött. s még az idén el is készülnek az új bázisok, úgyhogy a jövő évben már tizenöt kilövőállomással dolgozik az egység. Az új állomásokat magyar szakemberek által kifejlesztett rakétakilövö-állványokkal szerelik fel. Előnyük az, hogy a kis- és nagyméretű meteorológiai rakéták kilövésére egyaránt alkalmasak. Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. július 20-tól Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frartk Dán korona Francia frank Hollandi forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel X5SA dollár Vételi Közép- Eladási árf. 100 egységre forintban 6 611,39 6 618,01 6 624,63 3 900,97 3 904,87 3 908,77 80.71 80.79 80,87 446.06 446.51 446,96 555,71 556,27 556.83 1 396,34 1 397,74 1 399.14 148.71 148,86 149.01 2 975.72 2 978.70 2 981,68 13 321.51 13 334.84 13 348.17 602.00 602,60 603.20 1 542,35 1 543.89* 1 545.43 27.47 27.50 27,53 219.14 219.36 219.58 45.44 45.49 45.54 34.21 34.24 34,27 1 798,69 1 800.49 1 802,29 623.13 623.75 624.37 2 597.40 2 600.00 2 602.60 3 836.59 3 840,43 3 844,27 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Török líra USA dollár Vásárolható vételi Eladási legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban 50 6 419,47 6 816.55 50 3 787,72 4 022,02 5 000 78,37 83.21 1 000 433.11 459.91 100 783,42 831,88 500 539.58 572.96 500 55.16 58.58 1 000 1 355.81 1 439.67 10 000 144.39 153.33 100 67.86 72.06 100 2 889.34 3 068.06 10 12 934.79 13 734,89 1 000 584.52 620.68 1 000 1 497.57 1 590.21 50 000 26.68 28.33 1 000 212.78 225.94 5 000 44.13 46.85 5 000 33.21 35.27 1 000 1 746.48 1 854.50 100 605.04 642.46 1 000 23.39 24.83 100 3 725.22 3 955,64 Többet is exportálhatnának Magyarország összes exportforgalmának több mint 26 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek teszik ki. Ennek a forgalomnak több mint egyharmada a dollárral vagy más kemény valutával fizető piacokra irányul. Milyen szerepe van ebben termelőszövetkezeteinknek? Ezzel a kérdéssel kerestük meg a TOT ágazati és koordinációs főosztályának vezetőjét. Perczel Jánost. — Hazánk 1400 mezőgazdasági szövetkezete jelentős szerepet játszik az ország exportárualapjának megteremtésében mind a rubel-, mind a dollárelszámolású piacokon. Ezért fontos, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari export tovább növekedjék, hozzájáruljon a gazdasági egyensúly ''javításához, és fejlődjön a mezőgazdaság szövetkezeti szektorának exportteljesítő képessége, erősödjön a termelők exportérdekeltsége. A magyar mezőgazdasági termékek csaknem 70 százalékát a mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják, s ilyen arányú az exporthoz való hozzájárulásuk is. Az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége 1978. március 30-i ülésén egyebek mellett állást foglalt abban, hogy a külkereskedelmi vállalatok növeljék a szövetkezetek érdekeltségét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Azt is hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a szövetkezetek és a külkereskedelmi vállalatok együttműködését. — Ez biztató, de hosszú az út, amely egy kedvező döntéstől a megvalósulásig tart. Tehát milyen gyakorlati lépéseket tettek? — A külkereskedelmi tárca. valamint az országos érdekképviseleti szerv vezetőinek összehangolt intézkedései után megkezdődött a központi döntések végrehajtása. Néhány kérdésben már előrehaladás tapasztalható. A legjobb információval és külföldi kapcsolatokkal rendelkező tőkeerős mezőgazdasági szövetkezetek néhány esetben kezdeménvezően léptek fel. és eredményesen valósították meg a dollárelszámolású exportot növelő fejlesztést, közvetlen kapcsolatokat és közös érdekeltségű vállalkozásokat hoztak létre.v Megfelelő kapcsolatrendszer alakult ki a Kereskedelmi Kamara, a Külkereskedelmi Bank és a TOT között, amelynek eredményeként több információs jellegű ankétot szerveztek. így rendszeresen napirerfden tarthatók a mezőgazdasági szövetkezeteket érintő külkereskedelmi kérdések. — Ez azt jelenti, hogy minden kérdésre sikerült kielégítő megoldást találni? — Bármennyire is jó lenne „igen”-t mondani, ezt nem tehetem. Gondunk például a mezőgazdasági szövetkezetek exportérdekeltségének számottevő erősödése, az ezzel kapcsolatos szervezeti. szabályozásbeli konstrukciók kialakítása. Nem jutottunk előbbre p külföldi szövetkezetek és szövetségeik és a magyar mezőgazdasági szövetkeztek közötti érdemi — gazdasági kapcsolatok kialakításában. Nem sikerült olyan közös vállalkozásokat tető alá hozni, amelyekben a nyugati partner tőkebefektetésével garantálja az értékesítést és a nettó export növekedését. A szövetkezeti mozgalom egészére változatlanul az jellemző, hogy a közös gazdaságok fejlesztése, a termelés minőségi jellemzői, az irányítás szervezeti formái nem alkalmazkodnak a nemzetközi piac ritmusához, értékítéletéhez. A lehétőségek ellenére a termelőszövetkezetekre nem jellemző az exportorientáltság, még a nagyüzemek is csak kis mértékben vállalnak — vállalhatnak — részt a nemzetközi áruforgalom közvetlen napi gondjainak és távlati feladatainak megoldásából. — Milyen eszközei vannak a szövetkezeteknek arra, hogy bővítsék a nemzetközi kapcsolataik körét? — A nyugati szövetkezeti szervezetek forgalma több agrártermékből meghatározó jelentőségű mind belföldi, mind nemzetközi piacokon. Szövetkezeteik és szövetségeik zömmel tagjaik mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit értékesítik. Mi nemcsak versenytársként léphetünk fel termékeinkkel, felkínálhatunk több olyan terményt, áruféleséget is, amely az áruválasztékukat bővíti. számunkra pedig többletexportot jelent. Agrár-külkereskedelmi gyakorlatunk eddig nem számolt kellőképpen a nyugati országokban működő szövetkezetek és szövetségeik gazdasági súlyúval és jelentőségével. Nem aknáztuk ki a gyakran kézenfekvő lehetőségeket sem. Mezőgazdaságunknak és élelmiszeriparunknak alig van külkereskedelmi kapcsolata nyugati szövetkezeti szervezetekkel. Magyar mezőgazdasági szövetkezetek és nyugati szövetkezetek között közvetlen kapcsolat eddig nem épült ki. — Milyen lehetőségek kínálkoznak a külgazdasági kapcsolatok bővítésére? — A nyugati országok szövetkezeteivel, továbbá a kis- és középvállalatokkal kialakítandó kapcsolatok az eddigiektől több szempontból eltérő megközelítést és szervező munkát igényelnek. (Az eddig létrejött kisszámú gazdasági együttműködés ugyanis esetleges és általában a személyes kapcsolatokhoz kötődik.) Lehetővé kell tenni például, hogy a nyugati szövetkezeti szervek, valamint a kis- és középvállalatok szervezett formában megismerjék a magyar mezőgazdasági szövetkezetek exportteljesítő képességét, együttműködési lehetőségeit. A különböző gazdasági együttműködési formák és ezek keretében előállított termékek bemutatását és ismertetését az ún. referenciaüzemekre kell építeni. A gazdasági kapcsolatok bővítését a tradicionális kereskedelmi kapcsolatok mellett főként a közös termelési és értékesítési célt kitűző nemzetközi vállalkozások, valamint a szerződéses termelés és az „exportbérmunka” irányában kellene kiterjeszteni. B. P. * Szomszédolás és segítség. Abádszalókra szlovák kombájnosok érkeztek, hogy segítsék az aratást. Üt kombájnjuk és kilenc billenő-platós teherautójuk segítségét később majd az abá.dszalóki Lenin Tsz kombájnosai viszonozzák Sajógömörben. Képünkön: a szlovák gépek a búzában Tanácsadó szolgálat vállalatoknál A Magyar Kereskedelmi Kamara vállalati tanácsadó testületé segítséget nyújt a hazai vállalatoknak, ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknek kihasználatlan kapacitásaik hasznosításához. Népgazdasági és vállalati érdek egyaránt, hogy a meglevő kapacitásokat, a működőképes termelőberendezéseket megfelelően hasznosítsák. A takarékos és jövedelmező gazdálkodás ’ megkívánja, hogy a termelő üzemekben növeljék az átlagos műszakszámot. Ez azonban csak akkor kívánatos, ha a szervezettebb munka eredményeként a piacképes, eladható termékek gyártását növelik. Az elmúlt években a lassúbb gazdasági növekedés következtében a beruházási javak iránt a belföldi igények csökkentek, vagy csak kis mértékben bővültek. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyes területeken bővültek a ki nem használt kapacitások. Ezt felismerve szervezi meg a Magyar Kereskedelmi Kamara tanácsadó szolgálatát. A tanácsadó testület feltérképezi, hogy a tagvállalatok milyen jellegű és volumenű. azonnal igénybe vehető szabad kapacitással rendelkeznek. A vállalati információkból olyan listát készítenek, melynek segítségével könnyebben egymásra találhat a termelő és külkereskedő. Ezt az együttműködést tanácsaival és tapasztalataival is igyekszik elősegíteni a kamara. Magyar Nemzeti Bank
