Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

1982. JÚLIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió huNámhosszán Válogatott szivárvány „Verba volant, sripta raa­­nent.” Az ókori Róma polgá­rai igencsak elcsodálkozná­nak, hogy bölcsességük már nem igaz. Ma már a szó is megmarad, lemez őrzi példá­ul a múlt századból Kossuth Lajos hangját. Ennél jóval „frissebb”, csupán néhány évtizedes magnószalagok is találhatók azonban a rádió raktárában. S a nagybecsű, értékes dokumentumok mel­lett természetesen ott vannak a legújabb riportokat, inter­júkat tartalmazó szalagok is. így a szerkesztő nem jön zavarba, ha műsorának ri­porterei éppen szabadságu­kat töltik. Csak be kell men­nie a raktárba, s kiválogatni egy csokorra valót néhány emlékezetes beszélgetésből, riportból, s máris kész a mű­sor. Szigethy Anna, a Válo­gatott szivárvány szerkesztő­je is ezt tette a vasárnap délelőtti adás előtt. A műsor címe nemcsak a szerkesztés módjára utal, ha­nem minősítés is egyben a sikeres anyagok közül is a legszebbeket. legjobbakat forgatta le Szigethy Anna. Jó volt ismét meghallgatni az ajkai idős zongoratanárnő visszaemlékezéseit, vallomá­sait. lelkesítő életerejét, vagy a súlyos műtét végén a gyó­gyuló beteg s orvosa párbe­szédét. A technika, s a gon­dos kezek jóvoltából jól' szer­kesztett másfél órás műsor volt a Válogatott szivárvány, a riportok. beszélgetések úirahallgatása kellemes idő­töltést jelentett. Világvasárnap Franciaországba kalauzolta el hallgatóit Sediányszky Já­nos a Világvasárnap leg­utóbbi adásában. Hogy köny­­nvebb legyen a képzeletbeli utazás, nyelvleckével indult a műsor, maid bepillantha­tott a hallgató Jacques Seiler miniszínházának kulisszái mögé. versek, utánozhatat­lan francia sanzonok szólal­tak meg pihentetésképpen, hogy aztán újult kíváncsi­sággal. érdeklődéssel lépjünk be a riporterrel együtt a vil­­legenis-i oilótaképző iskolá­ba s a De Gaulle repülőtér­re. S hogy milyen volt az uta­zás? Képzeletben is színes, érdekes, új információkat, híreket hallhattunk az or­szág életéről. ízelítőt kap­tunk a párizsi nyár sajátsá­gos hangulatáról. Gondolatjel Horror — iszonyat, iszony, félelem, rémület, undor, útá­­lat. A latin szó jelentését, életünkben való szerepét jár­ta körül a Gondolatjel. A Bölcs István szerkesztésében, műsorvezetésével elhangzott adás végigvezette a hallga­tót a hátborzongató bibliai jelenetektől egészen a még félelmetesebb mai horrorfil­mekig. A borzongás, a féle­lem egyidős az emberiséggel. Amíg kezdetben a Bib­lia. majd a mesék félelmetes jelenetei erkölcsi nevelési célzattal íródtak — „Légy jó. mert láthatod, mi vár rád a pokolban!”, vagy a gyere­keknek szóló intés: „Ne csa­varogj el az erdőben, mert találkozol a boszorkánnyal!” — mintha napjainkban már öncélúbbá vált volna, a rio­gatás. a félelem, a borzalom keltése. Bölcs István beszél­getőpartnerei Bojár Iván művészettörténész. Hernádi Gyula. Jancsó Miklós és Pé*­­rovics Emil izgalmas vitája legalábbis ezt sugallta. S ilyen formában aligha van szükség a különböző kataszt­rófa- és horrorfilmekre, min­dennapi életünkben — a na­pi hírek tele vannak aggo­dalomra okot adó tudósítá­sokkal — amúgy is lehet okunk szorongásra, félelem­re — tg — A tatai Városi Tanács kezdeményezésére a Komárom megyei Művelődési Központ szervezésében 12 napos alkotó­táborozáson vesznek részt a megye legjobb fafaragói. Az al­kotóknak a helyi Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközép­­iskola adott otthont. A fafaragók a város legújabban fel­épült óvodájának készítenek udvaron felállítható fajátéko­kat. A képen: készül a libikóka. I—;---------------—:---------— -------------------------------­Koncert gyertyafénynél Szolnoki együttesek ausztriai sikere Az Alpok festői szépségű hegyei között; szűk völgy­ben, Linz közelében, a Steyr folyó táplálta 7 kilométer hosszú tó mellett fekszik Klaus városka. A sajátságos atmoszférájú vidék Felső- Ausztria egyik nevezetes pi­henőközpontja. A klasszikus zene, az intim muzsikálás barátai számára a 20 éves múltra visszatekintő klausi zenei nyár gyertyafényes koncertjei a korabarokk stí­lusú hegyi templomban — a teltházas koncert tanúsága szerint — nagy vonzerővel bírnak. Július 10-én, a nyitó­koncerten két szolnoki együttes, a Bartók Béla ka­marakórus Vájná Katalin vezényletével és a szimfoni­kus zenekar Báli József ve­zényletével, valamint Egyed József oboista közreműkö­désével barokk és huszadik századi magyar szerzők mű­veiből válogatott műsorral mutatkozott be. Az együtte­sekkel az őszi. galériabeli hangversenyen ismerkedtek meg a klausi nyár szervezői, Franz Limberger, a linzi köz­ponti idegenforgalmi hivatal vezetője és Wilfried Koch, a müncheni operaház dirigen­se '(ki nagy sikerrel mutat­kozott be a szolnoki közön­ségnek klasszikus és roman­tikus művek vezényletével). A hegyi kápolnához mere­deken kanyargó sétaút men­tén égő mécsesek, a temlom­­belső rebbenő gyertya láng­jai és a javarészt 18. száza­di linzi polgári viseletbe öl­tözött koncerthallgatók lát­ványa ünnepivé varázsolta a hangulatot. Az előadók több­szörösen az érdeklődés fó­kuszába kerültek. Az osztrák rádió a teljes koncertet fel­vette, és hétfőn délelőtt su­gározta a bécsi r. adón. A Magyar Televízió stábja ké­szítette színes koncert- és úti beszámolót pedig augusz­tus 17-én délután láthatják a nézők a Magyar Televízió I. csatornáján. A rendezvény fő szorgal­mazója, a linzi színház szer­vezőtitkára, Vitán Árpád szerint — kivel tv-interjú is készült — az osztrák közön­séget az udvarias tartózkodó reagálás inkább jellemzi, mint a viharos tetszésnyilvá­nítás, így a koncert oldott hangulata, a ráadásokat ké­rő hosszú tapsok egyértel­műen sikert jeleztek. A fá­rasztó utazás s a hosszú próbák ellenére új erőre ka­pott zenészek a remek akusz­tikájú templomban, a ma­gyar kultúra képviselőiként felelősséggel, művészetük legjavát adva muzsikáltak. A lelkesültség — melyet volt alkalmunk tapasztalni a két együttes részéről a szolnoki koncertévadban is — átra­gadt a klausi közönségre. A háromnapos turné, bár­mily rövid és fárasztó volt, telve egy rendkívüli kon­cert élményével, minden bi­zonnyal mérföldkő az együt­tesek életében. Labáth Valéria Szemlék, fesztiválok, versenyek Az úttörőmozgalom a megyében „Hass, alkoss, gyarapíts!” — ez a jelmondat fogta ösz­­sze az elmúlt úttörőév fel­adatait. Megyénk 118 csa­pata — több mint ötvenezer úttörő és kisdobos i— ennek jegyében készített változatos és tartalmas terveket, töre­kedve arra, hogy ezek a programok tükrözzék a csa­patok sajátosságait. „Hass, alkoss, gyarapíts!” A programok sokszínűsége arra ösztönözte a gyereke­ket, hogy minél többféle közösséget alkossanak. A különböző szakkörök. kö­rök, szakcsoportok (honvé­delmi, természetjáró, nép­rajzi, bábozó, stb.) önkénte­sen szerveződtek. A nyolca­dikosok több helyen (Szol­nak, Tiszafüred járás és Karcagon a hetedikesek) klubokat alakítottak, ezek a klubok megfelelnek a raj­­sziníű szervezetnek. A közösségek önkéntes szerződése mellett biztosí­tani kellett az önálló mun­ka lehetőségét is,, a szak­körökben, szakcsoportokban helyt ‘ adni az egyéni ötle­teknek, a kezdeményezések­nek. Az önálló munkáira nagyszerű alkalmat adtak a szemlék, versenyek, feszti­válok, pályázatok, ahol a te­hetséges pajtások bizonyít­hatták tudásukat, rátermet­­següket. Száztizenhat úttörőcsapat­nak 336 üzemmel, tsz-szel van rendszeres kapcsolata. A testvér KISZ-szervezetek száma 415. Az 1880 rajból 1100-at patronál szocialista brigád, a csapatok munká­ját 2897 egyéni pártoló tag segíti. A pártoló tagok 12 százaléka pártmegbízatás­­ként, 3 százaléka KISZ- megbízatásként végzi ezt a feladatot. A patronálás nem merül ki az anyagi, tárgyi segítségben. A pártoló ta­gok szakkört vezetnek (pl. csillagászati, természetvé-­­delmi. néprajzi szakkört) a csapatok 21 százalékánál, segítik az üzemlátogatások megszervezését. (előkészí­tik az üzemlátogatást vagy bemutatják az üzemet) a csapatok 74 százalékánál, segítséget nyújtanak a pá­lyaválasztásban (üzemláto­gatásokkal. üzemi szakkö­rök pl. bankácsszafckör lé­tesítésével, a munka és a munkások életének megis­mertetésével, pályaválasztá­si ankétok megszervezésé­vel) a csapatok 43 százalé­kánál. Kevésbé sikeresek a turisztikai rendezvények, ide csak ritkán kísérik el a gyerekeket. Az elmúlt év kiemelt fel­adata volt a pajtások fel­készítése a KISZ-életre. Leg­inkább a dolgozó KISZ- alapszervezetekkel való együttműködés volt sikeres, a középiskolás alapszer­vezetekre ez nem minden esetben érvényes. A felké­szítés „színhelyei" a klub, a raj, illetve az örsi foglalko­zások voltak. A nyolcadiko­sok 90 százaléka kapcsoló­dott bé. s ötvenöt-hatvanöt százalékukat ajánlatta a közösség a KISZ-be. A kö­vetkezőkben arra kell tö­rekedni, hogy ne négy-öt foglalkozás jelentse a KISZ- életre való felkészítését, hanem az öntevékeny kö­zösségi élof váljék folya­matossá. Feladat: a tanulás A gyerekek legfontosabb feladata a tanulás. Az ú£­­törőszervezet nem helyette­sítheti és nem folytathatja iskolai módszerekkel a ta­nulmányi • munkát, hanem kiegészíti, elősegíti azt. Se­gíti erkölcsi ösztönzőkkel — az úttörőbecsület szerint a pajtások legfőbb kötelessége a tanulás. A tanulmányi munkára épülnek a tudományos-tech­nikai úttörőszemlék. A csa­patok és az iskolák szerep­lése jó. az elmúlt tanévben például az orosznyelv-ba­­rát vetélkedőn Szolnok vá­ros országosan a harmadik. Üjszász pedig a negyedik heyre került. Sikeres kezdeményezés volt a szolnoki Ságvári kör­úti iskolások ötlete is: hir­dessenek megyei vers- és prózaíró pályázatot. A be­érkezett közel száz pálya­mű közül a legjobbakat az iskolai irodalmi színpad be­mutatta. A Verseghy nyelv­művelő megyei vetélkedő is sok pajtást mozgatott meg, 700 pályamű érkezett a me­gyei könyvtárba. Legtöbb pályázóval és legeredmé­nyesebben a szolnoki Kas­sai úti iskolások vettek részt, akik Kazinczy-ösz­­töndíjat nyertek, 5 ezer fo­rintot kapott a csapatuk. A társadalmi munkák Az „igazi” munkával a társadalmi munkákon, par­kosítási. hulladékgyűjtő ak­ciókon ismerkednek a ta­nulók. Megyénk csapatai or­szágosan az első helyet ér­ték el a hasznos hulladék gyűjtésében. Nincs megoldva a tömeg­sport helyzete. Az „ügyes­ség. bátorság!” tömegsport­­játék sem mindenütt tö­meges. Az Országos Úttörő­elnökség ezért 1983. ja­nuárjától új olimpiai tö­megsport játék óit is meg fog hirdetni. A következő úttörőévben kiemelt szerepet kap az er­kölcsi, politikai, világnézeti nevelés és munka. Feladat: a foglalkozások legyenek étményszerűek, tanítsák meg a gyerekeket játszani és arra, hogy tudjanak mit kezdeni a szabad idejük­kel. S hogy még több lehető­séget kapjanak a pajtások az önálló tevékenységre, a következő úttörőévben a csapatok maguk választják meg jelmondataikat. P. É. r Uj szerepkörben A pécsi Nyári Színház bemutatói Háromezerötszáz vepdéget befogadó részleget alakíta­nak ki komoly zenei hang­­versenyterem céljára a kö­zelmúltban megnyílt Buda­pest sportcsarnokban. A kor­szerű akusztikai, műszaki eszközökkel felszerelt hang­­versenyterem avatókoncert­jére szeptember 19-én kerül sor. A világhírű olasz zene­szerző, Verdi örökbecsű mű­ve, a Requiem csendül fel az első koncerten. Az Állami Hangversenyzenekart ezúttal Ferencsik János vezépyli. Közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái és a ßudapesti kórus. A pécsi Nyári Színház ne­gyedik hete is érdekes prog­ramot kínál a közönségnek. Július 22-én Kacsóh János vitéz című . háromfelvonásos daljátékát mutatják be a székesegyház melletti szabad­téri tánszí nen. Július 23-án Kodály Szé­kelyfonó című daljátékának premierjére kerül sor a tety­­tyei romoknál lévő szabad­téri színpadon. A mór korábban bemuta­tott művek közül a középkori várbástya színpadán látha­tók a Pécsi Balett előadásá­ban az Énekek éneke, az Egy kiállítás képei és a Lót lá­nyai című balettjátékok,, va­lamint a pécsi Nemzeti Szín­ház művészeinek előadásá­ban Corneille történelmi drá­mája, a Cinna. A Csontváry Múzeum udvarán Kodály Háry János szvitjét és Sztra­vinszkij Pulcinella koncert­szvitjét adja elő a Bóbita bábszínház. í Ipuka Berkes Péter: szabadságon — Ide figyelj, Kálmán! — Az inkább a baj, hogy hiába. Mintha valami idegen égitesten nőttek volna fel. A szót nem értik. Se a szépet, se a haragosat, se a fenyegetőt. Mintha ... — Na csak ez hiányzott? Már a fenyegetőzésnél tar­tasz? Az Isten ... ! És mivel fenyegetted őket? Feljelen­téssel? Karhatalommal? Népi ellenőrzéssel? Fenyítéssel? Netán az elfuserált jövőjük­kel, ahogy ... Na nem, Kál­mán! — Nem értelek, ezredes elvtárs. Én azt hittem, azt reméltem,. legalább ti ... te ... — Jól van, Kálmán. Érte­lek én. Nagyon is megérte­lek. Ha kipihenten, lehiggad­va visszajössz, majd tárgya­lunk. A kőművesekről azon­ban feledkezz meg. Ez nem kérés, hanem parancs. Neked most egyetlen kötelességed van: pihenni, lazítani, még csak nem is gondolkozni. Eh­hez tartsd magad, ha mégoly nehezedre esik is. Értve va­gyok ? — Én. . . — Ellenkező esetben kény­telen leszek egy őrszakaszt a nyakadra ültetni. Hehe. Na minden jót, öregem. A jóked­vű viszontlátásra. Daridn őr­nagy! Szervusz, szervusz! — Ezredes elvtárs. egy szó­ra még! Halló! Halló! — Az ezredes elvtárs befe­jezte. őrnagy elvtárs. Kilé­pett a vonalból. Visszhallás, őrnagy elvtárs! Vége. (Telejon június 21-ón) (Szombaton egész nap fog­lalt volt a telefonja, öt felé leszóltam a B-i központnak. Vasárnap reggel, hogy a te­lefon még mindig foglaltat jelzett, újra hívtam a köz­pontot. Azt mondták, valószí­nűleg rosszul van letéve a kagyló, majd kiküldik az ügyeletes szerelőt. Délben végre kiment a csengetés. Sokára vette fel.) — Szervusz, apuka, mi volt a telefonnal? — Mi lett volna ... semmi se volt. Mellécsúszott. Mellé­raktam. Miért kell hívni ál­landóan ? — Mi történt veled? Mi van a hangoddal? — Cukrot rágok .. . Hide­get ittam ... Az ajkamba csí­pett egy lódarázs. Túlságo­san elvadult ez a kert.._. annyi benne a rovar, mint a nyű ... nem győzöm csapkod­ni. Akarsz... még valamit? — Nyögsz vagy csak sóhaj­tozol ? — Semmi baj. Megvagyok. Ez a ■ ház ... igazán remek. Teljes összkomfort. A pro- ■ fesszor úr vigyázó szeme me­red rám minden bútorról, ne­hogy ... nehogy olyasmit te­gyek, amit ebben a házban nem szokás. — Apuka, jól vagy?­— Hallak akkor is, ha nem üvöltesz. — Egyáltalán nem tetszik nekem a hangod. — Vastag falak, masszív . ajtók, az ablakokon erős rács ... mint egy vár. Ideális visszavonuló hely ... holmi sebek nyalogatására. — Apuka, add becsületsza­vad. hogy teljesen jól vagy! — Űri’hely ez. Hogy érez­­hetné itt. magát a magamfaj­ta? Főúrian. Csak irigyelhet­tek. — Ne tréfálj, kérlek. Ittál? — Hallod-e, kölyök! — Jól van. ne haragudj. Te kényszerítesz a találgatásra. Mondd, apuka, mi van a ... kőművesekkel ? — Miféle kőmivesekkel? — Ne, ne vacakolj! — Nem tudok semmiféle ... kőmívesekről. Hol kéne len­niük? Nincs ennek a háznak semmi baja. Masszív ház ez. — örülök. Igazán örülök. Csak a hangod... az nem tetszik változatlanul. — Már a hangom se? Ed­dig csak a szavammal volt bajotok. — Ugyan, apuka, ne butás­­kodj! — Mennem kell... ebédel­ni. Később nagyon sokan lesznek. — Apuka! ígérd meg, ha valgmi zűr van, azonnal te­lefonálsz. Vagy szólsz annak a dokinak. Otthon van egész nap, már nyugdíjas. Nem keverted el a telefonszámát? — Rovarirtó kell, nem or­vos. Na, szervusz, fiam. In­dulok, mert felhősödik is. — Szervusz, apuka. Vi­gyázz. magadra, mert... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents