Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 18. I Heti vflághlradó ) A libanoni főváros körzetében változatlanul igen súlyos a helyzet. Képünkön: Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője palesz­tin harcosok között a bejrúti nemzetközi repülőtér közelében HÉTFŐ: Elnökválasztás In­diában, zail Szingh az új ál­lamfő — Hivatalosan véget ér a dél-atlanti háború sza­badon bocsátják a hadifog­lyokat. KEDD: A Biztonsági Tanács a harcok beszüntetésére szó. lítja fel Iránt és Irakot — Tokióban újabb tiltakozás hangzik el az amerikai szank­ciók bevezetése eilen, az NSZK-ban négymilliárd már­kás hitelkeretet hagynak jó­vá a földgázcsö-üzlet finan­szírozására. SZERDA: Magyar—román kormányfői tárgyalások Bu­karestben — Mind nagyobb méreteket ölt a brit vasutas­sztrájk — Tárgyalások New Yorkoan Namibia független­ségéről — Az osztrák kül­ügyminiszter Indokínában. CSÜTÖRTÖK: A LEMP Köz­ponti Bizottsága a lengyel ifjúság helyzetéről tanácsko­zik — Szovjet—sziriai párt­­tárgyalások — Befejeződik a bécsi haderőcsökkentési ér­tekezlet 27. fordulója — Por. tugáliában jobboldali szoci­alista összefogással felosz­tatják a Forradalmi Taná­csot. PÉNTEK: Leteszi a hivatali esküt Shultz új amerikai külügyminiszter — Az ENSZ- főtitkárának európai körútja — A Szomáliái lázadók tér­nyerése, a TASZSZ vissza­utasítja Mogadisu szovjetelle­nes rágalmait. SZOMBAT: Szórványos tűz­­párbajok, diplomáciai erő­feszítések, idegháború és el­lentmondó nyilatkozatok jel­lemzik a héten végighúzódó libanoni válságot, új elem­ként jelentős területeket fog­lalnak el az Izraellel szövet­séges Haddad őrnagy csapa­tai — Hondurasi ellenforra. dalmi támadás Nicaragua el­len. Hogyan alakul Irán és Irak háborúja? Hatodik napja tart a Ra­­madán-hadművelet; az új iráni offenzíva a mohamedá­nok böjti hónapját válasz­totta fedőnévként. A front­helyzetet nehéz áttekinteni, mert a hadijelentések — nem először és nyilván nem utol­jára ennek a háborúnak tor­­történetében — teljességgel ellentmondanak egymásnak. Teherán én Bagdad egyaránt saját sikereiről ad hírt s har­madik országbeli tudósító ed­dig nem juthatott el a har­cok térségébe. A katonai kezdeményezés már jóideje átcsúszott az irá­niak kezébe, százötven na­pon belül ez a negyedik nagyméretű támadás. Irak már előzőleg bejelentette, Elnökválasztást tartottak In­diában. Képünkön: Indira Gandhi kormányfő adja 1c szavazatát t) j-Delhiben hogy visszavonta erőit a korábban elfoglalt iráni te­rületekről, s a csata a más­félmilliós Basrába, az Irak második városába vezető úton folyik. Amerikai lapok becslései szerint — felderí­tési adatokra is hivatkoznak — Irán kétszázezer katonát csoportosított^ át erre a sza­kaszra s ez kétségtelen szám­beli túlerőt jelent. Üj ténye­ző viszont, hogy ezúttal már nem Irán, hanem Irak védi saját földjét, ami erősítheti a harci elszántságot. Ez több ellentámadásban is kifeje­zésre jutott. A Biztonsági Tanács for­mális ülésen és nemhivata­los konzultációkon foglalko­zott a háború eseményeivel és egyhangú tűzszüneti fel­hívást bocsátbtt ki. A har­cok folytatása károsan érin­ti mindkét országot, fokozza a veszélyeket a robbanékony Közel-Keleten s további bo­nyodalmakat okozhat. Az egyedül járható út, ha el­hallgatnak a fegyverek és megkezdődnek a tárgyalások a vitás problémák rendezése érdekében. A szorongatot­­tabb helyzetbe került Irak elfogadná a tűzszünetet, Irán azonban mindezidáig vissza­utasította a felhívást. Tehe­rán kemény feltételeket sza­bott, többek között 150 mil­liárd dolláros kártérítés fi­zetését és annak a Szaddam Husszein elnöknek távozását, akit csak néhány napja vá­lasztottak újra a bagdadi ve­zetés élére. A teheráni nyi­latkozatok egyébként nem mindenben egységesek, egyes iráni vezetők lényegében iszlám köztársaság kikiáltá­sát követelik, mások óvato­sabbak. Ha folytatódik a háború ez számos új kérdőjelet állíthat fel. Mi lesz az el nem kötele­zett országok csúcsértekez­letének sorsa, amelyet az eredeti tervek szerint szep­temberben rendeznek meg Bagdadban? Hogyan foglal­nak állást egyrészt az öböl körzetének konzervatív olaj­országai, amelyek aggoda­lommal figyelik az iráni elő­retörést, másrészt azok az arab országok, amelyek tá­mogatják Teheránt, de a vé­delmi harcban s nem he­lyeslik arab földek elfogla­lását? Végül, de nem utolsó­sorban a kérdések kérdése, hogy az öböl háborújának fellángólása miként hat majd a libanoni válságra: ez ma még kétesélyesnek tűnik, a körülményektől függően se­gítheti vagy akadályozhatja a kibontakozást. Milyen új elemek jelent­kezhetnek a libanoni válság­ban? Nyugat-Bejrút körül a hé­ten csak szórványos tűzpár­­bajokra került sor (jóllehet előfordulhat, mire az olvasó kézbeveszi e kommentárt, is­mét veszélyben forog a hato­dik tűzszünet), annál erőtel­jesebb idegháború dúl. Szin­te egymást követik a nyilat­­kozatök: megkeményednek az álláspontok, majd újra Hivatalosan is véget ért a brit-argentin katonai konf­liktus ?, Falkland-szigetek térségében. Képünkön: egy sebesült angol katona — ha­zatérőben felcsillan a tárgyalások re­ménye. Az alapképlet ugyanis meglehetősen bonyolult. Iz­rael katonailag kézben tartja a helyzetet, a libanoni fővá­rosi nyugati része körül még szorosabbra vonta az ost­romgyűrűt. Egy támadás, amely mérhetetlenül nagy veszteségeket okozna a hat­hétszázezer lakosú Ny ugat - Bejrútnak azonban súlyos politikai és erkölcsi teherté­telt jelentene Izrael számára is. A Neue Zürcher Zeitung egyenesen úgy fogalmazott, hogy a katonai vereséggel együtt jelentős politikai győ­zelmet érhetnek el a palesz­tinok. Ezért fokozzák a PFSZ-re és Nyugat-Bejrútra nehezedő nyomást, a palesz­tinok viszont az időt vissza­vonulásuk megfelelő feltéte­leinek biztosítására akarják kihasználni. Tovább árnyalja a kusza frontvonalakat, hogy nehéz lenne bárhol is egységről be­szélni. Az arab csúcsértekez­letet még ebben a válság­helyzetben sem lehetett ösz­­szehívni; a palesztinok nehe­zen tudnak, sőt egyelőre nem tudnak új, befogadó or­szágot találni fegyveres osz­tagaiknak; a vita a PFSZ so­rain belül is folyik. De a so­rozatos tüntetések Izrael belső megosztottságát is mu­tatják. Libanonban egyetér­tés mutatkozik valamennyi külföldi erő kivonását illető­en, de a köztársasági elnök a palesztinok és a szíriaiak tá­vozásával kezdené, a mi­niszterelnök mindenekelőtt az izraeliek visszavonását sürgeti. A lehetséges nemzet­közi békefenntartó erővel kapcsolatban is más dolog az elvi helyeslés, megint más a megegyezés arról, hogy mi­lyen országok küldjenek ka­tonákat, ki legyen a parancs­nok, hol jelöljék ki az állo­­másoztatás körzetét s mire kapjanak ezek az alakulatok „jogosítványt”. Az' izraeli próbálkozások új eleme volt a héten, hogy igyekeztek mozgósítani se­gédcsapataikat. Felduzzasz­­tották Haddad őrnagy erőit (a libanoni hadseregből de­zertált szélsőjobboldali tiszt egy hosszanti sávot birtokol az izraeli határra épülve, üt­köző zónát képezve) s azok észak felé^ tartanak. Olyan területeken, ahol gyakorlati­lag izraeli megszállás van, amint „Haddadisztánban” is izraeli csapatok állomásoz­nak. El akarják foglalni Szi­­don és Tyr kikötőjét az or­szág területének mintegy, egyhatodára kiterjesztenék fennhatóságukat. (A két ten­gerparti várost június elejé­ig a PFSZ s a vele szövetsé­ges libanoni haladó erők el­lenőrizték.) Fennáll tehát a veszély, hogy eleve kész helyzetet kívánnak’ teremte­ni egy esetleges, jövőbeni iz­raeli visszavonulás idejére s addig is maguk előtt tolnák libanoni csatlósaikat. Ez még inkább mélyítené a libanoni válságot, tartós polgárháború fenyegetését hordozza magá­ban s nem sok jóval biztatja a sokat próbált levántei or­szágot. Réti Ervin LA PAZ Celso Torrelio Villa bolí­viai elnök a hét közepén benyújtotta lemondását, fő­képpen azért, mert képtelen volt kivezetni a dél-ameri­kai országot történelmének talán legsúlyosabb gazdasági válságából. Az államelnöki teendőket átmenetileg a fegyveres erők vezérkara vette át — jelentette be pén­teken Oscar Pammo Rodri­guez tábornok, a haditenge­részet parancsnoka. BONN Tegnap az Egyesült Álla­mokba utazott Otto Lambs­dorff nyugatnémet gazdaság­ügyi miniszter. Tíznapos amerikai útjának fő 'célja az, hogy megpróbálja elsimí­tani a Szibéria—Nyugat-Eu­­rópa gázvezeték építkezésé­vel kapcsolatos amerikai szankciók okozta ellentéte­­ket BELGRAD Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár tegnap befe­jezte kétnapos belgrádi meg­beszéléseit és Dubrovnikba utazott. Cuellar Petar Sztamboliccsal, a Jugoszláv Államelnökség . elnökével, Miska Planinc-csal, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnökével, és Lazar Mojszov külügyminiszterrel tárgyalt. LONDON A brit egészségügyi alkal­mazottak 12 százalékos bér­emelést követelnek, ami a tízszázalékos infláció mel­lett nem látszik túlzott igénynek. A kormányzat 6,5 százalékot ajánlott meg, s ez — mint Thatcher asszony közölte — végleges ajánlat. További tárgyalásoknak te­hát helye nincs. MOSZKVA Koszorúzási ünnepségeket tartottak tegnap Volgográd­­ban a hősi emlékműveknél, s találkozót tartottak az egy­kori frontharcosok abból az alkalomból, hogy negyven évvel ezelőtt, 1942. július 17- én kezdődött meg a Nagy Honvédő Háború legnagyobb ütközete, a sztálingrádi csa­ta. * * * Gyakorlatilag befejezték a legújabb teherűrhajó kira­kodását és két nap pihenőt kaptak a hét végére a Szal­­jut—7. űrállomás személyze­tének tagjai. HAVANNA Havannába érkezett jelen­tések szerint a mexikói szö­vetségi választási bizottság pénteken Mexikóvárosban nyilvánosságra hozta a júli­us 4-én tartott általános vá­lasztások hivatalos végered­ményét. Miguel de la Madrid Hur­tado, a választásokon győz­tes Intézményes Forradalmi Párt jelöltje összesen 16 mil­lió 748 ezer (74,43 százalék) szavazatot kapott. Az Intéz­ményes Forradalmi Párt a szenátusban 64 helyet, a 400 fős képviselőházban pedig 299 helyet szerzett. Megakadt az iráni támadás A Basra körzetében harco­ló iraki erőknek sikerült megtörniük az iráni csapatok újabb támadását — jelentet­te tegnap délelőtt az iraki fő­parancsnokság közleményét az INA hírügynökség. A je­lentésből csupán az derül ki, hogy az iráni támadást az éjszaka indították meg. A főparancsnokság közleménye nem ismétli meg azt a ko­rábbi iraki jelentést, amely szerint sikerült az ország te­rületét megtisztítani a beha­toló iráni egységektől. Egy iraki katonai szóvivő bejelentette, hogy az iraki légierő tegnap reggel heli­kopterekről támadta az iráni csapatok állásait, és súlyos veszteségeket okozott ezzel hadfelszerelésében. Tehe*áni jelentések szerim az iráni csapatok tartják ál­lásaikat, amelyeket a négy nappal ezelőtt indított „Ra­­madán” . fedőnevű offenzíva elő óráiban elfoglaltak. Személyi változások Lengyelországban A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak pénteki ülésén egyebek mellett személyi kérdésekben is döntöttek. A KB Politikai Bizottsá­gának tagjává választották Marian Wozniákot és Sta­nislaw Kalkust, a Politikai Bizottság póttagja lett Sta­nislaw Bejger. A Központi Bizottság új titkárai: Jan Glowczyk, a LEMP KB PB póttagja, és Manfred Gorywoda. Ezen kí­vül a Központi Bizottság tag­jai közé választotta Wladis­­law Jonkist, a LEMP czes­­tochawa-i vajdasági pártbi­zottságának első titkárát. A KB póttagja lett Jozef Bary­ta hadosztályparancsnok, a lengyel hadsereg politikai fő­csoportfőnökségének főnöke, nemzetvédelmi miniszterhe­lyettes. Ezzel egyidejűleg a Köz­ponti Bizottság elfogadta a következő lemondásokat: Hieronym Kubiak és Stefan Olszowski, a Politikai Bizott­ság tagjai, valamint Marian Wozniak kérte felmentését kb-titkári megbízatása alól, politikai bizottsági tagságá­­rő pedig Jan Labecki mon­dott le. A Központi Bizottság ez­után osztáyvezetői-kinevezé­seket hagyott jóvá. A LEMP KB ülésén Woj­­ciech Jaruzelski üdvözölte az újonnan megválasztott tisztségviselőket, a távozot­­taknak pedig megköszönte munkájukat. A PAP hírügynökség közli, hogy Hieronym Kubiak ké­rését azzal indokolta, hogy a jövőben tudományos munká­val kíván foglalkozni. Mari­an Wozniákot időközben a LEMP varsói vajdasági bi­zottságának titkárává vá­lasztották meg. Stefan Ol­szowski felmentését más fon­tos állami megbízatása mi­att kérte. Békemenet ’82 II résztvevők átlépték a szovjet—finn határt Ünnepélyesen fogadták tegnap délután a szovjet— finn határon, Viborgban a „B’ékeTnenet—82” elnevezésű nagyszabású nemzetközi bé­ketüntetés résztvevőit. Ez az első alkalom grra, hogy a nagy tavaszi nemzetközi bé­ketüntetéshez hasonló cso­port látogat el a Szovjetunió városaiba. A békemenet, amelynek soraiban a legkü­lönbözőbb társadalmi, egy­házi, nőszervezetek képvise­lői vesznek részt, kedden indult Stockholmból és Finnországon át érkezett a Szovjetunióba. Viborgból a menet résztvevői még tegnap Leningrádba indultak. In­nen Moszkvába utaznak; a következő nagyobb állomá­suk Minszk, Belorusszia fő­városa lesz. A menet részt­vevői között az északi álla­mok békeharcossi mellett ott vannak a szovjet béke" védelmi bizottság és a nőbi­zottság képviselői is. A svéd, dán, norvég, finn és szovjet felvonulók a há­­bofús veszély megnövekedé­se, a fegyverkezési verseny, a nukleáris fegyverkezés el­len tiltakoznak, sürgetik a rakétafegyverek felszámolá­sát. Svéd, norvég, dán, finn és szovjet békeharcosokat tömörít magába az a békemenet, amely július 13-án indult el Stock­holmból a belorusz Hatinyig. A képen: július 16-án Helsin­ki utcáin a békeharcosok (Telefotó — KS) A Pravda a Szovjetunió saját kezdeményezéséről Csökkentik a közepes hatótávolságú rakétákat A Szovjetunió saját kezde­ményezésre megkezdte köze­pes hatótávolságú rakétáinak csökkentését. Egyetlen ilyen rakétát sem helyeznek el ki­egészítésként olyan helyen, ahonnan elérnék Nyugat- Európa országait — szögezi le nagy nyomatékkai tegnapi vezércikkében a Pravda. Áz SZKP lapja az eurorakéták kérdéséről szólva megismét­li : a szovjet vezetés egyol­dalú moratóriumot rendelt el a közepes hatótávolságú nuk­leáris rakéták telepítésére az ország európai részén, a már telepített rakéták számát be­fagyasztják, minőségét nem változtatják meg még kor­szerűbbre és nem építenek új kiinduló állásokat, nem készítik elő közepes hatótá­volságú rakéták telepítését. A Pravda cikke közvetve ismételten válaszol azokra az amerikai vádakra, amelyek szerint a Szovjetunió folytat­ja az ilyen rakéták telepíté­sét egyes körzetekben, ahon­nan azok elérhetik a nyu­gat-európai országokat. Eze­ket a híreszteléseket a szov­jet sajtó már korábban is a leghatározottabban cáfolta. Mint emlékezetes, a morató­rium értelmezéséről szólva korábban szovjet részről utaltak arra, hogy az nem terjed ki olyan körzetekre, ahonnan a rakéták nem ér­hetik el Nyugat-Európát. „Az európai nukleáris fegyverzet kérdéséről épp­úgy, mint a hadászati fegyve­rekről csak az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapve­tő elvének legszigorúbb tisz­teletben tartásával lehet ész­szerű megállapodásra jutni. Bárminő nehézségek jelent­kezzenek is az e kérdésben Genfben folyó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon, a Szov­jetunió továbbra is abból in­dul ki, hogy azokon előre­haladást, kölcsönösen elfo­gadható megoldást kell elér­ni, s minden tőle telhetőt megtesz ennek érdekében” — hangoztatja tegnapi vezér­cikkében a Pravda.

Next

/
Thumbnails
Contents