Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

Közel fél éve, hogy a szolnoki Állat­forgalmi é$ Húsipari Vállalatnál kísér­leti jelleggel megkezdték a szarvas­marha-szaru hasznosítását. Eddig ezt teljes egészében műtrágyalapanyag­­ként dolgozták fel. Most a szép dara­bokat kiválogatják, használati és dísz­tárgyakat készítenek belőlük. Jelenleg gépesítéssel próbálkoznak, hogy egyes termékek szériagyártása is lehetővé váljon. Egyezzünk meg! A mesebeli királyfi — mint tudjuk — soha nem alkuszik. Furcsa is volna, ha mondjuk a hétfejű sárkány­hoz nem kivont karddal, halált megvető bátorsággal közeledne, hanem valamifé­le „áthidaló javaslattal”. Mindjárt elveszítené vará­zsát, mindjárt nem lenne mesebeli. A mese ,nam érhet véget a királyfi és a sár­kány ésszerű kompromisz­­szumával. Győznie kell a jónak a rossz fölött, már csak azért is, mert a jó ab­szolút jó, a rossz pedig ab­szolút rossz, s e kettőt nem lehet összebékíteni. A valóságban némileg mások az esélyeink. Vélhe­tőleg csak csecsemőkorunk­ban nem kellett tudomásul vennünk a körülményeket, s nem keltett alkaimazkodr nunk a többiekhez. Az öntu­datlan néhány hónap elmúl­tával tanulni kezdtük, hogy mit lehet, és mit nem. A tényleges határok el­érése nem kevés erőfeszí­tést kíván. Megalkuvók vol­nánk? Rossz ízű szó, meg­alkuvó. Bár az alkuban benne rejlik, hogy nem csak mi engedtünk. Valamire al­kudni úgy lehet, hogy en­ged egyik is, másik is. * Nem mindegy, hogy mennyit, per­sze. És nem mindegy, hogy miben. Van, ami nem le­het alku tárgya. Az elvi meggyőződés, az erkölcsi felfogás példának okáért. De maradjunk a közna­pok, kevésbé emelkedett példáinál. A tisztes alkut megkívánó napi ütközete­inknél. Mondjuk a munka­helyünkön. É sorok írója nagyon tisztelli a makacs embereket, azokat, akik ra­gaszkodnak véleményükhöz mindaddig, amíg mások vé­leménye nem meggyőzőbb az övékénél. Ügy tapaszta­­tc|m, hogy aki ragaszkodik igazához, az rendszerint fo­gékonyabb a másik igaza iránt. Természetszerűleg fo­gékonyabb. Mart érvekkel Celfegyverzett, mert végig­gondolta, hogy mit miért kellene úgy tenni, ahogy ő kívánja. S nyilván megérti — elfogadja vagy elveti, de megérti — a másik állás-, pontját. Manapság sokszor emle­getjük a döntések előkészí­tését, a döntéseket megelő­ző demokratikus vitákat. Azt hiszem, hogy a jó dön­tésekhez imakacs emberek Kompromisszummal záruló ütközése szükséges. Hogy a kölcsönös engedmények után az maradjon meg, ami a legjobb megoldáshoz vezet. Függetlenül a véleményt nyilvánítók beosztásától. Engedni soha nem ikör.y­­nyű. Belátni, hogy imás va­lamihez jobban ért. Vagy — ez 'is gyakorta megesik — a kitűnő ötletről lemon­dani azért,- mert megvalósí­tásához hiányoznak a felté­telek. Ha valóban hiányoz­nak, és nem puszta kifo­gásként hangzik el, hogy az elképzelés nem időszerű, ir­reális stb. Megalkuszunk, de csak akkor tehetjük nyugodt lélekkel, ha bizonyosak va­gyunk benne: nem tudunk változtatni a körülménye­ken. Hosszan folytathatnám a példálódzást. és mindenki hozzátehetné még a maga történeteit. A dolog lénye­gét azonban további példák nélkül is megfogalmazhat­juk: szüntelenül, engedmé­nyekre kényszerülünk. Csak az nem mindegy, hogy mi­ért^ és mennyit adunk föl elképzeléseinkből. Szégyell­nünk azt kell, ha megal­­kuszunk anélkül, hogy al­kudni próbáltunk volna. M. D. Közel-Kelet A cél a palesztin kérdés átfogó rendezése Az izraeli légierő teg­nap is zavarórepülésekkel próbálta siettetni a Nyugat- Bej rútban bekerített palesz­tin gerillák kivonását célzó tárgyalásokat. Tel Aviv nö­vekvő türelmetlenségét bej­rúti elemzők azzal magya­rázzák, hogy a palesztin el­lenállási mozgalom fizikai megsemmisítésére hivatott izraeli invázió hat hét múl­tán -w a Begin-kormány szándékaival ellentétben — mindinkább a palesztin kér­dés átfogó rendezését állítja a nemzetközi figyelem kö­zéppontjába, ami más szóval azt jelenti, hogy a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet képes volt erkölcsi-politikai tőkét kovácsolni a részleges katonai vereségből. Bár az amerikai diplomá­cia továbbra is a PFSZ li­banoni jelenlétének a fel­számolására összpontosítja erőfeszítéseit, Washingtonban is kezdik belátni, hogy a pa­lesztin gerillák eltávolítá­sa, a befogadásukra hajlan­dó arab országok felkutatása önmagában nem oldja meg a közel-keleti válság alap­kérdését. A Washingtonba készülő szíriai és szaúd-ará­­biai külügyminiszter ebben az összefüggésben kíván tár­gyalni az amerikai vezetők­kel a bekerített Nyugat- Bejrút sürgető problémájá­ról. A palesztin fegyveresek befogadását elutasító Szíria magatartása egyfelől valóban késlelteti az izraeli—ame­rikai célok elérését, másfe­lől azonban javítja a PFSZ, a palesztin ügy szempontjá­ból előnyös kibontakozás esélyeit. Bejrúti értesülések szerint Morris Draper ame­rikai külügyi államtitkár­helyettes útján Damaszkusz szorgalmazta, hogy dolgozza­nak ki átfogó tervet a pa­lesztin kérdés rendezésére. Jelezte továbbá, hogy Jasszer Arafatnak, a PFSZ vb-elnö­­kének írásban, kell kérnie Szíriától a palesztin geril­(Folytatás a 2. oldalon) Szegedi Jenő dísztárgykészítő egy magyar marha szarvát faragja. Balra: Egy szép dísztárgy a sok kö­zül — ceruzatartó Ügyelet az A GROKER-néI A gabonatáblához viszik a pótalkatrészt A megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalattól vagy ahogy mindenki ismeri, az AGROKER-től a .mezőgaz­dasági üzemek az idén az -ű.'atás megkezdéséig sok gépet vásároltak, többek kö­zött arató-cséplő gépeket szóm szerint E—516-osbóC 31-et, E—512-es típusiből 15- öt és SZK—5/A-toól 8-at. ezen felül 60 különböző tel­jesítményű traktort és pót­kocsikat, magtisztítókat és egyéb alkatrészeket, ezek összértéke megközelítette a 650 millió forintot. A beta­karítási kampányidőszak alatt folyamatosan hétvégi ügyeletet tartanak a válla­latnál. Eddig már 17 ügye­leti nap telt el, és ezen időszak alatt 57 mezőgazda­sági üzem kereste fel az AGROKER-t. Elromlott gé­peikhez a gazdaságok 690 ezer forintért vásároltak sa­ját .raktárukból hiányzó al­katrészeiket. A beszerzők egy esetben sem utaztak haza szolgálat”, amely a leggyor­sabban kapcsolatot teremtve távoli társvállalatokkal,, ku­tatja fel az éppen nélkülöz­hetetlen alkatrészeket. Ügyeletes gépkocsijaival az AGROKER díjtalanul haza­szállítja a kért hiánycikket. Géptörés iesetén a táblához is kiviszi a munka folyta­tásához szükséges pótalkat­részt. Az idén újabb szolgálta­tást vezettek be az AGRO­­KER-nél: megszervezték a Vezetői ügyeletet, a: ni azt jelenti, hogy a vevők más­irányú kéréseire is tudnak azonnali segítséget adni. Napokon belül megszólalnak a vállalatnál a CB rádiók, amelyekkel még jobban gyorsítható az alkatrészel­látás. Amit érdemes megje­gyezni: nemcsak a nyári kampányidőszak idején, ha­nem az őszi betakarításkor is azonos az ügyeleti vevő­szolgálat. Czinege Lajos hazaérkezett Prágából Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter, aki Martin Dzur hadse­­regtábornoknak, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszteré­nek meghívására katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dott Csehszlovákiában, teg­nap hazaérkezett. Budapestre. Gépek 650 millióért Ami hiányzik Új szolgáltatás üres kézzel. Igaz, ennek el­lenére az AGROKER pol­cain nem található az E— 516-os kombájnókhoz oly szükséges iker- és feltöltő­szivattyú, motollavariátor és telhordőlánc — de nem azért, mert a vevők elvit­ték. A hiánycikkek listáin szerepelnek már igen rég­óta a Rába gépcsallád mun­kagépeinek alkatrészei és a T—150-es traktor erőátvite­li berendezéseihez szükséges javítókészletek. A betakarí­tás idején hiányzó alkatré­szek beszerzését azonban elősegíti az ügyeleti szolgál­tatáshoz kapcsolt „kereső-Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 166 . szán,, 1982. július 17., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA PgP gS5m H TBRTOLOMBÚL: Két hétig főszereplők „Bogaras” emberek Kenukkal a tiszafüredi kempingig

Next

/
Thumbnails
Contents