Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

1982. JÚLIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kopivevirágtól a gyermeklexikonig Újdonság a Móra Kiadónál A Móra Kiadónál negyed­szer jelent meg Nemes Nagy Ágnestől a Mit látunk az ut­cán? Szecskő Tamás rajzai­val. Mikulás a kenguruk szigetén a címe Márkus Ist­ván mesegyűjteményének, melyben új történetek mel­lett néhány ismert, ám kissé megmásított mesét találha­tunk — a folyton közbeko­tyogó kislány, Prücsi kíván­ságai szerint módosul he­lyenként a cselekmény. A képek Hegedűs István mun­kái. s Vonalak, formák követése, megrajzolása mellett a ki­csi-nagy, egyforma-különbö­ző és más hasonló fogalmak­kal segít megismerkedni Éva Vancurová a Szemfüles Do­mokos című könyvben. Ez folytatása, kiegészítője a ta­valy ugyancsak tőle megje­lent Most légy okos, Domo­kosnak. Az Antanténusz címmel Gereblyés László által válo­gatott tréfás versek és mon­­dókák gyűjteménye ötödik kiadásban jelent meg, Bálint Endre rajzaival. Réz Ádám remek fordítá­sában élvezhetjük a Két Ka­kas címmel összegyűjtött ukrán népdalokat és mesé­ket. Világgá mentem a címe Nagy Katalin jellegzetesen gyereknyelven írt meséjének. Hősét, „Tűrhető” Lajost az írónő más műveiből már is­merhetik kis olvasói. Lajos ezúttal megsértődik és világ­gá megy — előbb azonban összehívja a lakógyűlést, majd mégis inkább itthon marad. (Már tudok olvasni sorozat.) A többi sorozatban is je­lentek meg új olvasnivalók, így a Pöttyös könyvek kö­zött ötödik kiadásban Szabó Magda regénye, az Álarcos­bál, Würtz Ádám rajzaival. A Kozmosz fantasztikus könyvek között kettőskönyv látott napvilágot: Kasztovsz­­ky Béla: Kétszemélyes világ és Kaszás István; A felderítő című írása. Az fjúsági regények sorá­ban különösen megkapó a kis Manulito története. Édes­anyja nagyon szomorú, gyak­ran énekel a titokzatos piros kopivevirágról. melyet itt ná­lunk nem találhat. A kisfiú fölkerekedik, hogy megke­resse, és különböző csodála­tos kalandokat átélve jut el hazájába, Chilébe, ahonnan azonban a kopivevirágnak csak a magját — a reményt — tudja elhozni — a ha­zánkban élő chilei grafikus, Amaya Clunes megindítóan szép meséjében. Címe: A pi­ros kopivevirág. S említsünk két közelebbi témájút is: Andris egyedül tölti a délutánjait, szülei csak telefonon hívják fel munka­helyükről. A kislegény pedig rájön, hogy a telefon segít­ségével nagyszerű csínyeket lehet véghez vinni, alkalmas az ismerkedésre, sőt, barát szerzésére is. Katkó István története, A telefonpapa ha­marosan tévéfilmen is látha­tó lesz. A kötetet Würtz Ádám rajzai kísérik. A legharcedzettebb tanár is meglepődik, ha az addig tökéletes íegyelműnek alig­ha mondható hatodikosok egyszerre a lehető legudva­riasabban viselkednek vele és egymással. Mi lehet az oka, és egyáltalán mire való ez a természetellenes maga­tartás — erről szól Peter Brock sok humorral megírt regénye. Az ifjúság versszeretetét is több kötet ápolja. Köztük régen hiányolt, sokak által várt mű jelent meg Janus Pannonius műveiből, ötszáz éve modern költőnk — ere­detileg latin nyelven írt — verseit, leveleit legjobb mű­fordítóink tolmácsolásában olvashatjuk a Csorba Győző által válogatott és szerkesz­tett kötetben, melyhez jegy­zeteket és jegyzetszótárt Ug­­rin Aranka készített. Gulyás Pál máig ható köl­tője volt a két világháború közötti időszaknak. Elsősor­ban fiatalokhoz szóló versei­ből válogatott egy csokorra valót Borbély Sándor, s ő ír­ta a költő munkásságát is­mertető utószót is, a Világí­tó álom címmel megjelent kötethez. Tandori Dezső az otthon tartott madarai — zöldikék, verebek — és a jól ismert mackók társaságában, róluk, s talán egy kicsit velük írta élet, halál, valóság, képzelet, véletlen és szükségszerű ha­táráról tudósító könyvét. Cí­me: Ne lőjj az ülő madárra! Az olvasmányos ismeret­­terjesztésnek más hasznos munkája is jelent meg a Móránál. A nagy népszerű­ségre jellemző, hogy már 11. kiadásban kellett kibocsáta­ni az Ablak—Zsiráf című gyermeklexikont. Sigfried Poller igazi, kis­kamaszoknak való ismeret­­terjesztő könyvet írt a legkü­lönbözőbb anyagok, eszkö­zök előállításáról Miből ké­szül, hogyan készül? cím­mel. A Dunakanyar talán leg­szebb tájának volt elhivatott festője Szőnyi István. A Nyár Zebegényben című kötetben Tóbiás Áron — a művész lá­nyának emlékei alapján — mutatja be a környezetet, a festőt és családját. Sok szép felvétel és jó minőségű kép­reprodukció egészíti ki az írást. Szürke Bagolyról kevesen tudják, hogy álnév, „tulajdo­nosa” skót, igazi neve Archie Belaney. Legismertebb mű­ve, a kitűnő természettudo­mányos felkészültségről is tanúskodó két kicsi hód most harmadik kiadásban, a Del­fin könyvek sorában jelent meg. (K. S.) Három éve működik zenei részleg a kunszentntírtoni könyvtárban. A 700-náI is több lemez nagy része ko­moly zene és irodalom, de találnak hallgatnivalót a köny­­nyűzene kedvelői is Ajándék Torontóból Múzeumban egy göcseji falu Egy egész falu került aján­dékként a zalaegerszegi Gö­cseji Múzeumba. Igaz, az ajándék csak makett, de így sém mindennapi tudományos érték. A néprajzi, település- és építészettörténeti szem­pontból egyaránt jelentős modell csaknem fél évszáza­da, 1935-ben készült, a Zala­egerszegen rendezett göcseji hét kiállítására. A vállalko­zásról így számolt be 1935. augusztus 23-i számában a Zalai Napló című lap: „Két zalaegerszegi fiatalember, Végh Endre kereskedelmi is­kolai tanuló és barátja, Fa­ragó Mihály néhány hónap­pal ezelőtt elhatározta, hogy ők ketten is hozzájárulnak valamivel a göcseji héten rendezendő kiállítás sikeré­hez. Faragó Mihály vetette fel az ötletet, hogy valame­lyik jellegzetes göcseji köz­ség modelljét kellene elké­szíteni, hogy a kiállítás kö­zönsége áttekinthető képet kapjon egy göcseji falucská­ról.” Az elhatározást tett követ­te. A két vállalkozó szelle­mű ifjú hosszas keresés után Zebeckét választotta. Első­sorban azért, mert az akkor 376 lelkes, 53 lakóházat számláló kisnemesi falu őrizte meg leginkább a régi állapotokat, itt volt találha­tó a legtöbb zsúpfedeles há­zikó. Hosszú heteken át dol­goztak. A Jákról külön erre a célra Zebeckére szállított agyagba gyúrták a falucska lakóházait, pajtáit, ólait, a sövény- és léckerítéseket. A kész darabokat kemencében égették ki, a fákat, bokrokat pamutból csinálták. Az 1:165 léptékű, 310x140 cm alapterületű, valósághű makett időben elkészült, be is mutálták az 1935-ben ren­dezett kiállításon. Ezután viszont csaknem fél évszá­zadra eltűnt. "Mint kiderült, Végh Endre, aki kivándorolt Kanadába, magával vitte a modellt is. Nemrég aztán újra átkelt az óceánon az 1935-ös Zebecke. mert To­rontóban élő -tulajdonosa a múzeumnak ajándékozta és hazaküldte. A zalaegerszegi GöcseiI Múzeum gyűjteményébe ke­rült makett hű képet ad a község belső telekberedezé­­séről, ami annál értékesebb, mivel teljes hazai falufelmé­rés csak 1795-ben készült. II. József császár rendeletére. Az egyes lakásokhoz tartozó épületek elhelyezése, arányai egyebek mellett a gazda mó­dosságáról is képet adnak. A megörökített porták között olyan típusú, úgynevezett ol­dalkamrás ház is van. amelynek tudományos fel­dolgozásáig még_ nem került sor. A kameránál Király Pé­ter, mögötte a rendező, Orbán Ágnes Már több mint egy hete, hogy a Magyar Televízió egyik forgatócsoportja a megyében tartózkodik. A Magyar tájak című sorozat újabb filmjét forgatják, ez­úttal a Nagykunságról. A műsor szerkesztője, Lengyel Gyula elmondta: filmjük célja a természet és az ember kapcsolatának vizs­gálata. Évezredeken keresz­tül a természet határozta meg a környéken élő embe­rek életét, elfoglaltságát, te­lepüléseinek elhelyezését, szerkezetét. Ma azonban az ember alakítja a természetet. A készülő film megpróbálja bemutatni az elmúlt korok nagykunsági emberének éle­tét, nyomon követni a múlt és a ma természetátalakító törekvéseit. A stáb eddig Karcagon, Kisújszálláson, Túrkevén, Ecsegpusztán forgatott, az elkövetkezendő napokban Kunhegyesre, Kunmadarasra készülnek. Filmre vették a kunsági népi építészet meg­maradt emlékeit, a karcagi földházat, tájházat, a mú­zeum néprajzi anyagának egy részét, a juhászat, a szűcsipar mai művelőit. Kép­sorok készültek kunsági • fa­faragókról, kovácsokról, s lírai felvételek a Kecskeri­­tó élővilágáról. A mintegy harminc perces tájfilm rendezője Orbán Ág­nes, operatőre Király Péter. A filmesek munkáját dr. Bellon Tibor. a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum igazgatója segíti szaktanácsaival. Felvételeink a berekfürdői üveggyárban történt forgatás során ké­szültek. Egy kis megbeszélés. A rendezőnek Suháné Somkuti Katalin, a gyár tervezője segítkezik. T. K. L. Berkes Péter: Apuka szabadságon O Telefon június 17-én) — Halló, apuka, mi­­zujs? Hogy ízlik az egyedül­lét? — Két napja alszom. Már amikor hagynak ezek a mo­csok kőmívesek. — Alszol? Nagyszerű! Aludj csak, amennyit bírsz, az most nagyon jó. Miféle kőmivesek? — Itt van a szomszédban ez az IBUSZ-ház. Iroda, vagy mi. Azt tatarozzák. De még. .. — Na és milyen a kégli? Klasszikus, igaz? — ... dolgozni nemigen láttam őket. Vedelik a sert, üldögélnek hol itt, hol ott. Néha alibiből nekivadulnak, Jóska, hova a jóanyádba rak­tad azt a vedret, neki a fal­nak. slutty-slutty, kettőt a spaknival, vissza az üvegek­hez, isznak, röhögnek, te­szik a mocskos ajánlatokat a nőknek.., — A kéglit mondd, apu­ka! Nehogy elkezdj takaríta­ni ! Anya üzeni, vasárnap le­megy, rendbe vágja, elmoso­gat, te csak pihenj, kapcso­lódj ki, ne törődj semmivel! — Mondja itt a felső szomszéd, egy hónapja tart a vircsaft, az alkalmazottak meg az ügyfelek csak botla­doznak a szanaszét hányt maiteres cuccok között. Ököl­be szorul az ember keze, hogy némelyek mit meré­szelnek ebben az országban. — Figyelj, apuka, ne fog­lalkozz velük! A Terát telje­sen megszállta a szentlélek, megint ideszólt, hogy hasz­nálhatsz mindent nyugod­tan, érezd otthon magad. Ja, és a bojler, apuka! A Tera nem emlékszik, modta-e, hogy nem elég a villanyórát benyomni, van ott fölötte a szekrénykében egy külön kapcsoló. Ügy kell bekap­csolni. hogy alulról az egyes számot lássad. Figyelsz? Minden éjjel melegít, és ak­kor ... — Az lesz a vége, vasár­napra lerendelek egy száza­dot. Megmutatom én ennek a szemét bagázsnak; mit ne­veznek munkának mifelénk. Vagy fogom magam ... — Ne menj sehova, apu­ka, hallod? Ne avatkozz semmibe! Feküdj ki a kert­be, süttesd a hasad, hallgass sok zenét! Húsz éve sóhajto­zol egy kis lazításért. És most muszáj is, apuka. A dokik megmondták, ha nem... halló! Itt vagy? — Kezdik megint, hallod? A kurva vödrükkel. Mindig a kurva vödrükkel. Még fantáziájuk sincs, hogy leg-, alább variálnák á trükkjei­­ket. Hallod őket? — Semmit se hallok, apu­ka, ne erőlködj. Anya azt mondja .. . — Na várj, majd kitartom a kagylót. — Ne tartsd ki, apuka! Fi­gyelj! Apuka! (— Beszélünk, kérem? — Beszélünk, persze hogy be­szélünk!) — Hallod őket? Hallod a mocsokjait? — Rám figyelj! Anya azt üzeni, ne spórolj a kajáddal. Vegyél magadnak rendesen zöldfélét. Meg gyümölcsöt is. — Ettől szenved ez az or­szág, hogy a ... ütné ki a szemüket! — Tera szerint a parti zöldségesekhez kell menni. Szebb az árujuk, és olcsóbb is, mint az ABC-ben. Fi­gyelj, apuka, kérsz valamit? Van szükséged valamire? — Világéletemben ellene voltam az erőszaknak, de kezdem hinni, hogy az ilyen éjagyú lógós disznók csak a korbács szavát értik. — Drága apuka, hallgass rám, szépen kérlek! Ne ártsd magad a dolgaikba! ígérd meg, hogy nem foglalkozol velük. A közelükbe sem mész. Hallod, apuka? Pihen­ned kell! Ígérd meg, hogy. csak magaddal törődsz, sen­ki mással! Néhány süket kő­műves miatt nem érde­mes ... — öten vannak. Három idősebb csavargó meg két suhanchuligán. — ígérd meg, hallani aka­rom! Érted, apuka? Kipihen­ten várunk vissza. Erre gon­dolj, csak erre! ígérd meg nekünk; hogy ... — Szedelőzködnek. Hét­kor kezdtek, és még alig múlt dél. Mit szólsz ehhez a mocsoksághoz? — Menj le a partra sétál­ni! Bérelj csónakot! Törődj magaddal, az ég szerelmére! Csak két rövidke hétig, apu­ka! — Két hét, atyavilág! Két hét! (folytatjuk) Film készül Forgatás a kemencék körül a Nagykunságról

Next

/
Thumbnails
Contents