Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-02 / 153. szám
1982. JÚLIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Nagykunsági Erdőgazdaság abádszalóki üzemében már folyamatosan üzemel egy olasz gyártmányú ládagyártó gépsor. A berendezéseken 14 dolgozó naponta 6—7 ezer ládát készíthet el egy műszakban. Nagyobb érdekeltség, több hús exportra Versenyben a sertéshizlalók — Üszövásárlás OTP-hitelre A tavalyinál 870 tonnával több élő sertés, hízómarha, valamint tőkehús határainkon túli értékesítésére vállalkozott 1982-ben a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Megnövekedett exportfeladatainak teljesítése érdekében az üzem több olyan, a termelői érdekeltséget fokozó, akciót kezdeményezett a mezőgazdasági nagyüzemek és az általuk integrált kisüzemi jószágtartók között, amelyek várhatóan a felvásárlás mennyiségi és minőségi javulását, a külpiaci értékesítés növelését eredményezik. A sertéshizlalással foglalkozó termelőszövetkezetekkel — összesen negyvennégy Szolnok megyei közös gazdasággal — megállapodott a vállalat, hogy a június elsejétől az év végéig feldolgozásra szánt sertéseket négy kilogramm-mai nagyobb hasított átlagsúlyban értékesítik. Amennyiben emiatt a zsír-hús arány alapján kifizetett felvásárlási átlagár kevesebb lesz, mint amit az elmúlt év hasonló időszakában kaptak a gazdaságok, akkor az ÁHV egy összegben megtéríti nekik az árkülönbözetet. A 44 szövetkezet 150 ezer malac továbbhizlalására vállalkozott, így a vállalat kevesebb sertés feldolgozásával tudja majd kielégíteni a lakossági igényeket és több élő állatot exportálhat. Sertéshizlalási versenyt hirdetett meg az ÁHV azok között a gazdaságok között, ahol háztáji bizottság integrálja a kistermelők körében az állattartást és az értékesítést. Pontozással rangsorolják majd a benevezett harminchat gazdaságot, aszerint, hogy a negyedévenkénti szállítások ütemességének betartása mellett az előző évinél mennyivel több jószágot adnak át, és mennyivel növelik az élőexport arányát. A legjobb helyezést elérő szövetkezetek - között mintegy félmillió forint jutalmat oszt szét a vállalat. A versenybe benevezett 36 nagyüzem „közvetítésével” várhatóan 219 ezer hízó kerül a feldolgozókhoz, azaz a megye háztáji és. kisegítő gázdaságaiból felvásárolt mennyiség hetven százaléka. A vágómarha-felvásárlás és a marhahúsexport növelését segíti az az akció, amelyet a magyar-tarka húshasznú tehénállományt tartó húsz termelőszövetkezet körében .j»irdetett meg öt esztendőre az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Amenynyiben a gazdaságok 1985-ig évente 10 százalékkal gyarapítják a tenyészállományuka't, és az előző évi vágómarha-értékesítésüket szinten tartják vagynövelik, akid r minden felvásárolt növendékbika árát ezer forinttal „megtoldja” a vállald l. A nem magyar-tarka állományt tartó gazdaságokban is ez lesz a feltétele az évenként meghirdetett húsexport-felár kifizetésének, hogy az üzemek szinten tartsák az 1982. január elsejei tehénállományukat, és az ideihez képest ne csökkenjen 1983-ban a vágómarhaértékesítésük. A jól bevált „kocakihelyezési” akcióhoz hasonlóan az idén először vemhes üsző kihelyezésével is igyekszik elősegíteni a feldolgozó üzem, hogy ne csökkenjen, sőt a lehetőség szerint növekedjék a háztájiban tartott szarvasmarhák száma. A közelmúltban két olyan gazdaságban tartottak kedvezményes üszővásárt, ahol a vállalat részére nevelnek tenyészállatokat. Huszonötharmincezer forint közötti értékű, garantáltan magyartarka fajta vemhes üszőket értékesítenek a kistermelők részére az új akcióban, amelyhez jelentős kedvezményt biztosít áz Országos Takarékpénztár. A gazdák az ÁHV kezességvállalásával,, OTP-részletre vásárofhatják meg a nekik legmegfelelőbb, a vásáron saját maguk “választotta üszőket, amelyeket díjtalanul házhoz szállít a vállalat. A kihelyezéstől számított hat hónap elteltével kell csak megkezdeniük a termelőknek az OTP-részletek fizetését. A kőtelki Ady és a mezőtúri Dózsa Téeszben megtartott üszővásárokon eddig harmincöt vemhes jószág talált gazdára. Az érdeklődés alapján azonban mintegy hetvenet helyez még ki az év végéig a vállalat, számítva arra, hogy a megvásárolt állatok szaporulatából minél többet értékesítenek majd feldolgozásra, illetve exportra az újfajta kedvezménnyel élő kistermelők. T. F. Jugoszláviából Szakszervezeti küldöttség Szolnokon Június 30-án a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségének kéttagú delegációja látogatott megyénkbe. A kétnapos program (iúnius 30—július 1.) keretében a jugoszláv delegáció tájékozódott a megye gazdasági életéről, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági dolgozók helyzetéről. A vendégek megtekintették a törökszentmiklósi Eabonai'orgalimi és Malomipari Vállalatot, a .törökszentmiklósi állami gazdaság szent tamási telepét és a Szolnoki Sütőipari Vállalatot. II megyei HEB megtárgyalta Egészségügyi integráció Tegnap délellőtt ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és megtárgyalta az' egészségügyi intézmények integrációjának és működési rendjének hatása a gyógyító munkára című KNEB terves 'vizsgálatról készült megyei összefoglaló jelentést. Az ülésen a NEB a vizsgálatot összefogó munkabizottság tagjain kívül részt vett az egészségügyi szolgálat több megyei vezetője is. Főügyészhelyettesi kinevezés * Tegnap a Szolnok megyei Főügyészségen ünnepélyes keretek között vette át 'főügyészhelyettesi kinevezését Kádiné dir. Nagy Valéria. A kinevezést a legfőbb ügyész nevében dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese adta áit. Az ünnepélyes eseményen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó vállalat a hét végén — július 2-án — Budapesten a BAH csomópontnál megnyitja új 324 szobás, négycsillagos szállodáját. A francia szállodalánchoz csatlakozva a létesítmény a NOVOTEL márkanevet kapta. A szobák legnagyobb részében franciaágy és harmadik fekhelyként kanapé van, az utóbbit gyermekek részére 12 éves korig térítésmentesen vehetik igénybe a családok. A szálloda 200 személyt befogadó Karolina étterme mellett a különbejáratú Chanson teremben 100 személyt tudnak fogadni különböző zenei, irodalmi rendezvényeken, diabemutatókon. Magyarországon elsőként hozták létre a Bowlingsörözöt, ahol négy pályán egyszerre 130-en szórakozhatnak, nemcsak a szálloda lakói, hanem bárkit szí-1 vesen látnak, aki játszani szeret, s közben Reininghaus csapolt sörrel- oltja szomját. (Koppány György felvétele — KS) Bowling-pálya Vállalkozás — nemcsak kicsiben jnden időszakban vannak kulcsszavaink. Ezek summázzák törekvéseinket. ám gyakran elkövetjük a hibái, hogy unásig ismételgetve, elkoptatjuk őket. Ha visszagondolunk az utóbbi öt-hat évre. ilyen fontos szavunknak tekinthetjük a hatékonyságot, a minőséget, aztán az ésszerű takarékosságot. Újabban sokat ígérő jelszavunk lett, hogy vállalkozni kell. Olyannyira, hogy hovatovább másról sem beszéLúnk, mint a kisvállalkozásukról, pedig a vállalkozás nemcsak rájuk vonatkozik. A zölcl utat .ipotit polgári jogi társaságról, a húszegynéhány tagot számláló szövetkezetekről, a gazdasági munkaközösségről egyébként helyesen — sokat beszélünk, de mellettük nem sikkadhatnak el a megyei, vagy éppen országos léptékkel mérhető vállalkozások, hiszen a nemzeti jövedelem döntő többsége mégiscsak tőlük származik. Sikerük vagy kudarcuk alapvető hatással van boldogulásunkra. Ebbe a körbe tartoznak, az — elsősorban építőiparból — jól ismert fővállalkozások is. Ha találomra tíz szakembert megkérdezünk, szerintük mit tekinthetünk fővállalkozásnak, sokféle választ gyűjthetnénik össze. Minek tagadni:' két évtizede vitáznak e ’ tevékenység körülhatárolásáról. Ami a lényeg: a fővállalkozó szervezési feladatot lát el. Lényegében szellemi erejét kamatoztatja, hiszen szakértelmét, kockázatvállaló készségét bocsátja áruba. A forma közismert, mégis — enyhén szólva — mérsékelten^ bővül a fővállalkozóik köre. Nemrégiben hallottam jóhúrű számítástechnikai vállalatunkról, hogy végre beszállt a „ringbe”, s korszerű adatátviteli rendszer honosítására vállalkozott. Kijelentették, hogy programot adnak, betanítják a megrendelő embereit, de sem a gép telepítését, sem az ahhoz szükséges építési munkálatok szervezését nem végzik el. Mindezért fölvettek volna tíz százalék fővállalkozói díjat. Az üzlet nem jött létre, mégis elgondolkoztató, hogy helyenként menynyire nem ismerik azt sem, mi a dolguk, ha már egyszer erre a körültekintést igénylő többletmunkára szerződtek. Az is igaz, hogy nem irigylésre méltó a fővállalkozók helyzete. A nem túlságosan magas díjért jókora kockázatot vállalnak, mert a szerződéses fegyelem — hiába ábrándozunk az építtetők piacának megteremtéséről — ma sem sokkal jobb, mint miikor egyre-másra kezdtek kiemelt beruházásokba. Valójában azonban a megrendelők vannak kiszolgáltatott helyzetben. Örülnek, . ha egyáltalán találnak megfelelő fővállalkozót, aki összefogja, Irányítja a munkát, és felel is érte. Bár, ami a felelősséget illeti, sok esetben jobb, ha nem firtatjuk, mert furcsa módon „elsimul” az ügy. No nem magától, hanem a szerződő lelek jóvoltából. Csak egy példát erre: a késedelmes fővállalkozó korábban köteles volt az árból hét százalék engedményt adni. Ha azonban a kárvallott megrendelő lemond erről a pénzről, „el van boronáivá” az ügy. Akkor is, ha súlyos milliókra rúg a kár, vagy a határidő csúszása miatt az elmaradt haszon. Mielőtt alaposan elvernénk a port a megalkuvó megrendelőkön, nem árt szemügyre venni helyzetüket. Ha ugyanis behajtják a jogos követelésüket, akikor a fővállalkozó fizet, ám legközelebb a feltételek meghallgatása nélkül mond nemet, és a jogaival következetesen élő megrendelő kilincselhet más cégeknél, ha ugyan ebben a zárt körben szóba állnak vele. Nagyobb városokban még istenes a helyzet, de gondoljunk bele annak a téesznek a lehetőségeibe, amely az Alföld közepén keres fővállalkozót példáu l korszerű esi békéltető építéséhez, telepítéséhez. Amíg nem válogathat és el kell fogadni bárkit, aki vállalkozik, aligha javul a helyzet. Gazdásági Bizottság döntése nyomán most olyan rendelkezések láttak napvilágot, melyek bizonyára enyhítenek majd ezen a feszültségen. Az egyik új szabály: ha versenytárgyaláson dől el, hogy ki legyen a fővállalkozó, a szerződésben szabadon állapíthatják meg a neki járó díj mértékét. Megszűnnek az előleg fizetésével kapcsolatos bürokratikus kötöttségek, mert ebben is — jogszabályi keretek között — a felek megállapítása számít. Érdekes kísérlet, hogy a fővállalkozásokra bevezetik az úgynevezett csúszóár klauzulát. Eddig az árakat prognózisok alapján számították ki. Így aztán nem egyszer a szerződők közvetlen előidézői voltak annak, hogy az árak ne csak kövessék, hanem kifejezetten előidézzék az inflálódást. A jövőben a felek nem állapodnak meg előre az árakban, hanem kötelezik magukat, hogy egy szakértő harmadikra bízzák az ár megállapítását. Lehet ez a KSH árjegyzéke éppúgy, mint — beruházásnál például — az ÉGSZI hivatalos kalkulációja. Mindez várhatóan élénkíti majd a fővállalkozási kedvet. Ahhoz azonban önmagában kevés, hogy döntő változásokat reméljünk. A kiszolgáltatottságot — és az ezzel járó anyagi, erkölcsi hátrányokat — csak a piaci egyensúly helyrebiillené. se szüntethetné meg. — G. L. F. — Szállítás gazdaságosan Vízen utazik az építőanyag A gazdaságos vízi utat kihasználva homokos kavicskirakodó helyet létesített a szolnoki Műtéren a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat tiszai vízépítési üzemigazgatósága. A gépesített tiszai telepen óránként kétszáz köbméter teljesítményű. egyvpdersoros kirakodószalagos úszó elevátor üzemel és rakja partra' a Saió torkolatától. 162 kilométeres távolságból uszályokban érkező építőanyagot a Szolnok és környékén működő építőipari vállalatok, szervezetek részére, illetve a lakossági építkezésekhez. A forgalmazást az utóbbiaknak a TÜZÉP-en keresztül végzi. Az üzemigazgatóság 1982-ben Szolnok és Tokaj térségiben körülbelül kétszázezer köbméter kavics kitermelését tervezi, hogy ezzel biztosítsa az alföldi építkezők igényeinek a kielégítését.. A továbbiakban Sárospataktól egész Szegedig igyekeznek ellátni az ipart és a magánépítkezőket jó minőségű építőipari kaviccsal és folyami homokkal. A víziiúton történő szállítás lényegesen olcsóbb, mint a közúti és a vasúti árutovábbítás. Szolnokon például a kavics depónia ára köbméterenként 220 forint, amelyhez 18 forint rakodási költség járul. Ha az anyagot közúton vagy vasúton szállítanák, a költség lényegesen több lenne.
