Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
1982. JÚNIUS 12 10 __________._________ II hónap 12 község j ára szomjaznak az emberek, a növények Kőtelken. A hónap végén kezdenek hozzá egy ötszáz méter mély kút túrásához, melyet ősszel már bekötnek a hálózatba. — Az ismeretterjesztő előadásokat és a vetélkedőket leszámítva tavaly egész évben hét rendezvény volt a klub- könyvtárban. Éz elég kevés. háború utáni talpraállásuk ennek köszönhető. Ma meg szinte rá sem lehet ismerni a falura. Múltat idéző szerepek A történet nem Kőtelken hallottam először. A kesernyés humorral szőtt históriát szájról szájra adták a század húszas-harmincas éveiben, amikor a munka- nélküliséget, a szegénységet sínylette az ország. A család kenyeréért bizony sokszor jókora utat meg kellett tenni az alföldi embernek, csongrádinak, abo- nyinak, kőtelkinek egyaránt. Ebből az időből, a valóságból kicsírázott mese. kőtelki csattanóval. . ÍEgyszer egy ember elindult s addig bolyongott, amíg elért a világ végére. Látja, hogy a kerítés mellett ketten beszélgetnek. Megszólítja őket: — Hová valók atyafiak? — Kőtel'ki kubikosok vagyunk, munkát keresünk — hangzott a válasz.” A falu krónikájában külön bekezdést szentelnek Horváth Bálint tanítónak, akit a második világháborúban tartalékos hadnagyként bíztak meg egy vasútépítő zászlóalj parancsnokának. Csapatával — melyben kőtelki katonák is voltaik — 1944. októberében Olaszliszka közelében átállt a Vörös Hadsereghez. Később a második Ukrán Front hadműveleteit segítették. Horváth Bálint hat éve Szolnokon él. Nyolcvanegy esztendős. Takaros kertjében gondozza a gyümölcsfákat, a szőlőket, mert mint mondja, nélkülük nem teljes az ember élete. — 1936-ban kerültem Borsodból Kőtelekre — emlékezik vissza. — A felkínált állásra huszonnégyen jelentkeztünk. Azért volt ilyen Egykor még hajó is közlekedett Kőtelken, ma már csupán a komp biztosítja p vízi átkelést. Elsősorban a termelőszövetkezet /gépeit szállítják a túlpartra Gyűjtik a gyepszénát az Ady Termelőszövetkezet földjén ÚJ SZEREPBEN A Tisza mellett fekvő falu nevét Keutelek alakban egy XIV. század második feléből származó oklevélben találták meg először. A név eredete tisztázatlan. Egyes Jövő nyáron már lesz elegendő víz Kőtelken — mondja Barát József tanácselnök feltevések szerint, melyeket adatok nem támasztanak alá, nevét a kői apátságról kapta. Az 1550-es években Kő Telekként említik. A települést a XVIII. század második felétől ismerik Kőtelek néven. A helytörténet kiváló ismerője, lelkes kutatója Boros Horváth Bálint nyugdíjas tanító: „Dolgos nép a kőtelki” kapós, mert a szerény tanítói fizetés mellé tizenhat hold javadalmi földet adtak. Hatodik osztályban tanítottam. Azzá! kezdtem a munkát, hogy minden diákomhoz elmentem családlátogatásra. Meg kell mondanom, hogy nagyorr meglepődtem. A borsodi emberek, akiket előzőleg jól ismertem gyárban, az iparban dolgoztak, s a szűkös időkben is került asztalukra. A Tisza-parti faluban ordító volt a szegénység. A tanítványaim közül ötnek, ha volt nagykabátja. A gyerekek apjuk otthonhagyott — mert ugye a családfő még Nagyváradra is eljárt kubikolni, — cipőjében bukdácsoltak iskolába. Már amikor jártak, mert korán dologra fogták őket. Én évente mindenkinek adtam öt nap szabadságot, amivel szabadon gazdálkodhatott. Érdekes, ezzel soha nem éltek vissza. Úgy éreztem. szerettek az emberek. Harminckét évet tanítottam ott, nem volt haragosom. Nagyon becsületes a kőtelki ember, a munkától sem ilyed meg. A Mángorlófa, vajköpülő, halászvarsa. Az általános iskola honismereti szakkörének gazdag gyűjteménye a történelemteremben — Sokkal élénkebb, színe sebb kulturális életet szeret nénk. Ez már csak azért i kötelességünk, hiszen öt esz tendeje — mióta három társközség székhelye is let Kőtelek — nagyközségi ran got kapott a település. A ú j szerepnek igyekszünk ele get tenni, de ezen a téréi vannak lemaradások. A köz művelődésben dolgozóig mun kaján javítanunk kell, A emberek sokszor annyira be letemetkezfek a munkábc hogy eszükbe sem jut szórakozás, a kikapcsolódni Ha kínálat sincs, akkor me főleg nem. A könyvtárat nem régibei újították fel, 15 ezer köte és 14 féle folyóirat várja a olvasókat. Kőtelek 2570 la kójából 420-an tagjai könyvtárnak. A diákokat é az idősebbeket leszámítv 14 és 60 év közöttiek mint egy százan böngészik időn ként az új polcrendszeren el helyezett olvasmányokat. Az aktív keresők töb mint nyolcvan százalék helyben talált munkát, a éljárók nagy részét napont szállítják oda-vissza a válla lati autóbusszal. A lenagyob munkáltató a termelőszövel kezet. Nyólcvan asszonyna és lánynak kínált kenyere a Fővárosi Kézműipari Vál lalat kilenc esztendeje nyíl részlege. A szolgáltatásoké — a szövetkezet mellett kisiparosok látják el. A ha ború után negyvenhat me.1 terember dolgozott Kőtelker számuk ma tizenötre fogyat kozott. Köztiszteletben álló cipés Szász Gyula bácsi. Az abla alatt elhaladók megsüvege fik, hangosam beköszönné neki. Ö ül az asztalmá szorgalmasan kopog a kala páccsal. bólintással viszonoz za az üdvözlést. — Ugye azt mondták. Daku Gyurát keressék? - fogad bennünket, ismeretle neket. — Kőtelken minden kire ragasztanak valamiilye nevet. Apám egyszer a kuike ricaföldön hagyta a dakujá’ vagyis a kiskabátját. jöt a zivatar és elázott. Azét ez rajtunk maradt, így is mernek engem is. No. me mint cipészt. Jövőre lesz öt ven éve, hogy önálló meste vagyok. Munka mindig voll mostanában meg még töbl van. Sokba kerül a cipő, in kább javíttatják a régii 1 minthogy újat vegyenek Beosztom magamnak a nap jaimat, a dolgokat, csak lábam, sajnos nagyon rossz a székhez vagyok kötve. In nen az ablakból figyelem a utcát, az életet.. Tudj« nincs már szegény emibe Kőtelken, mindenki utolért miagát. Rettentően dolgo: becsületes emberek lakna! itt, s ma már megvan a te hetségük a jó élethez. Fekete Sándor Fotó: T. Katona László Moszkvics és Volga putóülés-huzatokat varrnak az asszonyod a Fővárosi Kézműipari Vállalat helyi részlegében delem — a háztáji nélkül — 50 ezer forint volt. Aki dolgozik szépen, kulturáltan élhet. Folyóparton víz nélkül A munka után — beleértve az otthont .második műszakot, is — szórakozásra vágyik az ember. Elsősorban a fiatalok panaszkodnak, hogy hiába van a községben klubkönyvtár, nincs figyelemre méltó program. A vendéglőbe vagy a presszóba sem megy be mindenki szívesen. ‘ Szolnokra (színházba, táncolni, moziba) csak az járhat, akinek autója van, ment az utolsó busz este fél kilenckor eljön, más közlekedési eszköz viszont nincs ha már a problémáknál tartunk, a legfontosabbat el ne felejtsük. A kötelkj ember naponta látja a Tiszát, a hatalmas vizet. Egy pillanatig gyönyörködik a tájban, aztán eszébe öt.lik. hogy otthon még csak meg sem csordul a csap. s rögtön elmúlik a jókedv. Nyaranta visszatérő gond a vízellátás elégtelensége. Barát József tanácselnök hozzáedződött a témához, meg sem lepődik, amikor a vízhiányról faggatom. .— Két ,’kutunk van, kapacitásuk naponta 300 köbméter, s ez nagyon kevés. Viszont ez van egy előre. A napokban rendeltünk el harmadfokú vízkorlátozást. Aki megszegi, megbüntetjük. Ügy gondolom, ebben a kérdésben nem szabad, „szívbajosnak” lennünk. Éjszakánként járunk ellenőrizni, hogy a lakosság betartja-e az előírásokat. Vizet fakasztani nem tudunk, viszont egy jó hírrel szolgálhatunk. Minden bizonnyal az idei nyáron utolImre. az általános iskola igazgatója. — A község jelenlegi: területén már az őskoriban megtelepedett az ember, hiszen a termőföld, a folyó biztosította a megélhetést. A falu határában régészeti ásatást még nem végeztek, de a talajművelő gépek jócskán forgattak ki edénytöre- dékeket, melyeket a lakosok, a gyerekek begyűjtötték. Ezek a tárgyak a paraszti gazdálkodásról, a legeltető álltattartásról, a szemtermesztésről mesélnek. A múlt század végén ielentős volt a vessző- és gyékényfonás, valamint a halászat. Az előbbi két foglalkozás teljesen kihalt, mán csupán egy halász vap a faluban. Szeretnénk, ha ezek a hagyományok, eszközök nem múlnának el nyomtalanul. Iskolánkban a honismereti szakkörrel tizennégy éve munkálkodunk hogy megmentsük a veszőben levő felbecsülhetetlen muzeális értékeket. — A szakkör egyik tablóján olvashatjuk, hogy Kőtelken az 1700-as évek elején egy tanítóval és hat diákkal megkezdődött a népoktatás. Mi a helyzet ma? — A nyolc osztályba két- százhúsz tanulónk jár, három óvodai és három napközis csoportunk van. Huszonöt pedagógus látja el az oktatási, nevelési feladatokat. Büszkén említem meg, hogy a tantestület nyolcvan százaléka helybeli vagy Itt kezdte a munkát, és itt ragadt. Közösen fáradozunk azon, hogy a község megtartó ereje minél jobban érvényesüljön. A régi paraszti kultúra kihalásával ugyanis az egészséges lokálpatriotizmus a szülőfalu iránti kötődés is. megszűnt, bár az utóbbj időben már inkább visszajönnek a fiatalok. Ez azonban elsősorban már inkább annak köszönhető, hogy javultak a feltételek, több a munkalehetőség. Vékony „aranykoronából” vastag forintok A mezőgazdaságban a termelési eszközök, technológiák eredményesebb kihasználása megkövetelte a Szász Gyura bácsi hatvan éve kóstolt bele a cipészmester- ségbe. Jókedélyét flátván alig hisszük e>, hogy inár a hetedik iksz fölött jár nagyobb területi arányokat, a szellemi erők koncentrálását, ezért a hetvenes évek derekán több termelőszövetkezetet összevontak. így kapcsolódott a kőtelki téesz- hez a csataszögi és a nagykörűi. Ezzel majdnem egy- időben történt a települések közigazgatási összevonása is, amely nagyban segítette a közösségek összekovácsolódá- sát. A kőtelki szövetkezet nagyon kedvezőtlen körülmények között kénytelen gazdálkodni. Területén az átlag aranykorona földérték 15,2 — az országos átlaghoz képest igen gyengének mondható — a folyó 26 kilométeren kettészeli a földeket, több mint 900 hektár az árterületi szántó de a termelési értékük 300 millió forint felett volt. Tiszta nyereségük 35.8 millió forint. Eredményeik alapján elnyerték a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A mezőgazdaságot szervesen kiegészíti az ipari íőágazat. Különösen jelentős vasipari tevékenységük, ez azt is jelenti, hogy a fiatal ipari szakmunkásokat szívesen fogadják. A szövetkezet kilencszázhatvan dolgozója közül egy híján háromszáz a harmic év alatti. Persze a munkalehetőség nem mindig elegendő, ha csalogatni akarják a fiatalokat. 1981-től a termelőszövetkezet félmilliós lakásépítés; alapot hozott létre a letelepedni szándékozók részére. A kereset sem megvetendő. Tavaly az egy szövetkezeti tagra jutó átlagjöve