Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

Elutazlak a KGST ülésszakán részt vevő küldöttségek KÖZLEMÉNY ' a KGST XXXVI. ülésszakáról megerősítése, gazdasági é.s Tegnap elutazott hazánk­ból a KGST XXXVI. ülés­szakán részt vevő szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK, román és jugoszláv kormányküldöttség. A szovjet küldöttséget Nyikolaj Tyihonov, a Mi­nisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Vlagyimir Dolgih, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Alek- szej Antonov, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Nyiko­laj Bajbakov, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, Gurij Marcsuk, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Tudományos és Műszaki Ál­lami Bizottság elnöke, Nyi­kolaj Tálizin, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Szov­jetunió állandó KGST-kép- viselője, Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter, Nyikolaj Komarov, a külkereskedelmi miniszter első helyettese és Nyikolaj Firjubin külügymi­niszter-helyettes. A bolgár küldöttséget Gri- sa Filipov, a Minisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Andrej Lukanov, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Bulgária állandó KGST-kép- viselője, Kiril Zarev, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Állami Tervbi­zottság elnöke, Toncso Csak- rov gépgyártási és elektroni­kai miniszter, Marij Ivanov, a külügyminiszter első he­lyettese, Hriszto Petkov, a Minisztertanács gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottságának ál­landó titkára és Rasko Dra- gov. Bulgária állandó KGST- képviselőjének helyettese. A csehszlovák küldöttsé­get Lubomir Stroügal, a Mi­nisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Milos Jakes, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Rudolf Rohlicek, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Csehszlovákia állandó KGST-képviselöje, Svatopluk Potác, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Ladis- lav Gerle, a Minisztertanács elnökhelyettese, Z. Soiak. a CSKP KB gazdasági osztá­lyának vezetője, Ladislav Supka műszaki fejlesztési és beruházási miniszter. A lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Zbigniev Madej. a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. Len""elország állandó KGST -képviselője. Marian Wozni- ak, a LEMP Központi Bi­zottságának titkára, Czeslaw Piotrowski bányászati és energetikai miniszter, Tade- usz Nestorowicz külkereske­delmi miniszter, Marian Dmochowskí külügyminisz­ter-helyettes, H. Konopacki. Lengyelország állandó KGST -képviselőjének helyettese, Stanislav Dlugosz, az Ál­lami Tervbizottság elnök- helyettese, Mieczyslaw Ka- zimiercz.uk felsőoktatási, tudományos és műszaki miniszterhelyettese és Tade- usz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Az NDK küldöttségét Wil­li Stoph. a Minisztertanács elnöke vezette. Tagjai vol­tak: Paul Verner, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának titkára. Június- 10-én Budapesten tartotta 104. ülését a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülés munkájában részt vettek a KGST-tagállamok kormányfő-helyettesei, az országok VB-képviselői. a tanács titkára. Az ülésen részt vett a 3SZSZK Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának tagja. Az ülést Marjai József, a Magyar Népköztársaság mi­Gerhard Schürer, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Gerhard Weiss, a Miniszter- tanács elnökhelyettese az NDK állandó KGST-képvi- selője. Herbert Weiz, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, tudományos és műszaki miniszter, Horst Solle külke­reskedelmi miniszter, Peter Florin külügyminiszter-he­lyettes, Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete# Horst Tschanter, a NSZEP KB osztályvezetője, Sieg­fried Móka, a Miniszterta­nács mellett működő KGST- osztály vezetője és Karl- Heinz Schröder, az NDK ál­landó KGST-képviselőjének helyettese. A román küldöttséget Constantin Dascalescu, a Mi­nisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Virgil Cazacu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára, Gheorghe Petrescu, a kormány első miniszterének helyettese Románia állandó KGST-képviselője, Emílián Dobrescu, az Állami Tervbi­zottság elnöke, Gheorghe Dolgu külügyminiszter-he­lyettes, Ion Stoian külke­reskedelmi és nemzetközi gazdasági v együttműködési miniszterhelyettes, Stefan Stancu, a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési kormánybizottság el­nökhelyettese és Grigore Bargaoanu, Románia állan­dó KGST-képviselőjének he­lyettese. A jugoszláv küldöttséget — amely a KGST és a JSZSZK közötti együttmű­ködési megállapodásnak megfelelően vett részt a ta­nácskozáson — Zvone Drá­gán, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke vezette, tag­jai voltak: Hito Pejovszki, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja, Jugoszlávia ál­landó KGST-képviselője, Szrecsko Djukics, Jugoszlá­via és a KGST Együttműkö­dési Koordinációs Bizottsá­gának titkára, Joszip Poljak, a KGST melletti jugoszláv misszió megbízott vezetője, Tarik Ajanovics szövetségi külügyi titkárhelyettes, Bo.» goljub Koprivica, a Szövet­ségi Külügyi Titkárság meg­bízott főosztályvezetője, Pe­ták Kraszulja, a Szövetségi Társadalom tervezési Intézet igazgatója, Miljenko Zrelec, a jugoszláv Szövetségi Nem­zetközi Tudományos. Műsza­ki, Kulturális é.s Oktatási Együttműködési Intézet igaz­gatója, Milán, Veres. Jugosz­lávia budapesti nagykövete és Radiszlav Djuver. a nagy- követség gazdasági taná­csosa. A küldöttségek búcsúzta­tására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Marjai Jó­zsef. a Minisztertanács el­nökhelyettese, hazánk állan­dó KGST-képviselője, Falu­végi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Juhár Zoltán, belkereskedelmi. Markója Imre igazságügy-. Méhes Lajos ipari, Pullai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Nagy János külügyminisz.tééiumi állam­titkár. Nyikolaj Faggyejev, a KGST-titkára, ott voltak az együttműködésben érde­kelt tárcák képviselői, vala­mint a diplomáciai képvise­letek vezetői, tagjai. niszterelnök-helvettese nyi­totta meg. majd átadta az elnöki teendőket „ Gerhard Weissnek, az NDK Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek. aki a következő üléssza­kig tölti be a KGST Végre­hajtó Bizottsága elnökének tisztségét. A Végrehajtó Bizottság megtárgyaltá a KGST XXXVI. ülésszakán hozott határozatok megvalósítására irányuló munkával kapcso­latos kérdéseket. 1982. június.8—10. között a Magyar Népköztársaság fővárosában — Budapesten — tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXVI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagálla­mok küldöttségei Grisa Fili­pov, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertaná­csa elnökhelyettesének, Willi Stoph. a Nemet Demokrati­kus Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökének, Carlos Ra­fael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökhelyettesének, Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek, Zsambin Batmonh, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnöKének, Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének, Con­stantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kor­mánya első miniszterének, Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének, Lubomir Strou- gal, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya einökcr.ek vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyez­ménynek megfelelően az ülésszakon reszt vett az JSZSZK küldöttsége, Zvone Drágán, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnökhelyette­se vezetésével. Az ülésszak munkájában, meghívás alapján, megiigye-. lóként részt veitek az Ango­lai Népi Köztársaság, az Af­gán Demokratikus Jxoztarsa- ság, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Lao­szi Népi Demokratikus Köz­társaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggye­jev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, a KGST bizottságainak es a szocialista országok által lét­rehozott egyes nemzetközi gazdasági szervezetek képvi­selői. Az ülésszak elnöki teen­dőit Lázár György, a Magyar Népköztársaság küldőttsegve- zelöje, az MNK Miniszterta­nácsának elnöke látta el. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság tevé­kenységét a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXXV. es XXXVk üléssza­ka között. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok 1981-ben kommunista es munkáspárt­jaik vezetésével, a szocialis­ta társadalom előnyeit ki­használva es a belső erőfor­rásokat mobilizálva jelentő­sen előrelépték a fölvet öt­éves terv leiadatainak meg­oldásában. a társadalmi ter­melés fejlesztésében. Igen nagy ütemben növekedett a termelés azokban az ágaza­tokban. amelyek meghatá­rozzák a tudományos-műsza­ki fejlődést, elsősorban a gépiparban, az elektroniká­ban, az energetikában es a vegyiparban. Az ipari ter­melés növekedésének zömét a munkatermelékenység nö­velése útján érték el. Sza­mos országban a kedvezőt­len időjárási viszonyok elle­nére a mezőgazdasági terme­lés 1981-ben a KGST-tagál­lamok egészét tekintve az. 1980. évi szinten maradt. Megnőtt a KGST-tagállamok kölcsönös "külkereskedelmi árucsereforgalma, amelynek részaránya a teljes árucsere­forgalomban az. elmúlt év­ben 55 százalékot lett ki. Az ülésszakon egyhangú­lag hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok népgazda­ságának fejlődésében mind nagyobb szerepet kap az együttműködés és a szocia­lista gazdaslági integráció további elmélyítése, a köl­csönös termelési, tudomá­nyos-műszaki és kereskedel­mi kapcsolatok bővítésé. Ez. az együttműködés a KGST- tagállamok világgazdaságban betöltött pozíciói megerősí­tésének egyre fontosabb té­nyezőjévé válik. A KGST-tagállamok szo­cialista közössége egységé­nek és összeforrottságának tudomanyos-muszaki együtt­működésünk tökéletesítése szempontjából különösen "je­lentősek voltak a testvérpár­tok és testvéri államok ve­zetőinek tárgyalásai, többek között a krími találkozók so­rán. Az e találkozókon elért megállapodások megvalósítá­sa hozzájárult a KGST-tag­államok gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésének továbbfejlesztésé­hez, ezen országok kommu­nista és munkáspártjainak kongresszusai által kitűzött társadalmi-gazdasági fejlesz­tési feladatok eredményes megoldása érdekében. Az elmúlt évben folytat­ták a komplex program, a KGST-tagállamok hosszú tá­vú együttműködési célprog­ramjainak és az ülésszak ha­tározatainak megvalósításá­ra irányuló "tervszerű mun­kát. Ennek során nagy fi­gyelmet fordítottak a gazda­ság intenziíikálása szempont­jából fontos jelentőségű korszerű gép- és berendezés­rendszerek kifejlesztésére és szakosított gyártásának meg­szervezésére, valamint a testvéri országok lakossága kiváló minőségű ipari termé­kekkel és élelmiszerekkel való teljesebb ellátásának kérdéseire. Az ülésszak megállapílot- fa hogy a KGST-tagállamok népgazdaságának és együtt­működésének fejlődése a vi­lágpiaci ikonjuktúra róniil.i- sának feltételei között, az imperialista államok által folytatott erőpolitika aktivi­zálódása. a fegyverkezési hajsza fokozódása és a ha­dikiadások növekedése, a belügyekbe való beavatkozás miatt bonyolultabbá vált nemzetközi viszonyok köze­pette ment végbe. Az USA és számos más NATO-ország imperialista körei politikai nyomás cél­jából fokozták a diszkrimi­nációt a KGST-tagállamok vonatkozásában, rátértek a szankciók alkalmazására, felbontják az ezen országok­kal. különösen Lengyelor­szággal és a Szovjetunióval fennálló kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolataikat. Erö- 'südik a testvéri Kuba elleni gazdasági blokád törvényte­len politikája. A nemrégiben a Versail­les-! értekezleten elfogadott nyilatkozatból kitűnik, hogy a főbb tőkés országok még tovább kívánják nehezíteni a KGST-országokkal fenn­álló kereskedelmi, hitel- és egyéb gazdasági kapcsolatai­kat. Országainak a KGST Vég­rehajtó Bizottsága folyó év január 22-i nyilatkozatában kifejezett álláspontját meg­erősítve az ülésszak határo­zottan elutasítja ezeket az akciókat, és úgy véli, hogy ezek a nemzetközi feszültség kiélezésére irányulnak, és zavarják a békés, kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlődését, ellentétesek nem­csak a KGST-tagállamok, hanem a világ valamennyi népeinek érdekeivel, durván sértik a nemzetközi élet ál­talánosan elfogadott normá­it. az ENSZ alapokmányá­ban. valamint az európai biztonsági és együtlmüködé- “si értekezlet záróokmányá­ban foglalt elveket. Az ülés­szak résztvevői megengedhe­tetlennek tartanak bármifé­le beavatkozást a KGST tag­jának. — a Lengyel Népköz- társaságnak — belügyeibe. Egyhangúlag hangsúlyoz­ták. hogy az. ilyen jellegű akciók eredménytelenek ma­radnak. A KGST-tagálla­mok. összeforrottságukal és kölcsönös együttműködésü­kéit erősítve,, a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításában érdekelt más államokkal való kapcso­lataikat fejlesztve, szilárd elkötelezettséggel biztosítják további stabil fejlődésüket. A KGST-tagállamok sokol­dalú segítséget nyújtottak és nyújtanak a testvéri lengyel népnek gazdasági nehézségei leküzdésében, az ország to­vábbi szocialista fejlődésé­hez szükséges teltételek biz­tosításában. Az ülésszak áttekintette és jóváhagyta az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordi­náció programját, amelynek elő kell segítenie a kommu­nista és munkáspártoknak a termelés intenzifikálását cél­zó irányvonalának megvaló­sítását a testvéri országok népei jólétének emelése ér­dekében. Előirányozták, hogy a tervkoordinációt kiegészí­tik az érdekelt KGST-tagál­lamok gazdaság- és tudo­mányos-műszaki politikájá­nak egyeztetésével. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás le­hetőségeinek kiaknázására, a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítására és a KGST-tagállamok népgazda­sága kiegyensúlyozott fejlő­désének biztosítása céljából. A program előirányozza, hogy erősíteni fogják a főbb együttműködési feladatok megoldásának sokoldalú megközelítését, bővítik az egyeztetett területek és lé­tesítmények vonatkozásában eszközölt beruházások koor­dinálását. Javaslatokat fog­nak kidolgozni a tudomá­nyos-műszaki és termelési kooperáció fejlesztésére, és ennek alapján a tudomá- . nyos és technikai eredmé­nyeknek a népgazdaság kulcsfontosságú ágazataiban történő bevezetésére. A Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köz­társaság és a Mongol Nép- köztársaság gazdasági fejlő­dése meggyorsításának és hatékonysága növelésének szükségességére való tekin­tettel előirányozták szélesebb körű részvételüket a nem­zetközi szocialista munka- megosztásban. A komplex programnak megfelelően ezen országok vonatkozásá­ban a’továbbiakban is az egyeztetett előnyös együtt­működési feltételeket kíván­ják alkalmazni. • Különös jelentőséget tu­lajdonítva annak, hogy az erőfeszítéseket a tudomá­nyos-technikai haladás leg­fontosabb irányában egye­sítsék, a KGST-tagállamok küldöttségvezetői az ülésszak folyamán általános egyez­ményeket írtak alá a mik­roprocesszoros technika fej­lesztésében és széles körű népgazdasági alkalmazásá­ban való együttműködésről, valamint az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásának megszervezésé­ben való együttműködésről. Az ülésszak által a mikro­processzorokkal kapcsolat­ban jóváhagyott program é.s robottechnika területén egyeztetett együttműködési intézkedések előirányozzák közös tudomány-fejlesztési munkák elvégzését, a leg­újabb elektronikai eszközök­kel ellátott automatizált technológiai gép- és műszer­komplexumok vezérlőrend­szerek " szakosított sorozat­gyártásának megszervezését. Ugyancsak aláírták a szá­mítástechnikai eszközökhöz szükséges mikroelektronikai elembázis-termékek, a mik­roelektronikához szükséges anyagok és technológiai be­rendezések gyártásszakosítá­sáról és kooperációjáról szó­ló sokoldalú kormányközi egyezményt is. A szóbanforgó dokumen­tumok megvalósítása lehető­vé teszi a KGST-tagállamok népgazdasága műszaki re­konstrukciója, az ipar és a mezőgazdaság termelési fo­lyamatai, az irányítás terü­letén több fajta munka auto­matizálása bázisának meg­erősítését, a kézi munka.al­kalmazásának csökkentését, különösen a munkaigényes és nehéz fizikai műveletek során, lehetővé teszi továb­bá energia, nyersanyagok és anyagok megtakarítását. Áttekintették az atom- erőművi berendezések sok­oldalú nemzetközi gyártás- szakosításáról és kooperá­ciójáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény megvalósítása jelentős mér­tékben javítja a KGST-tag­államok villamosenergia iránti szükségleteinek kielé­gítését. Az ülésszak megál­lapította. hogy ezekben az országokban jelentős mun­kát végeztek a szakosított termelőkapacitás létrehozá­sa. az újabb bonyolult berendezések gyártásának megszervezése és szállítása területén. A folyó ötéves tervidő­szakban megkezdik az 1000 mW egyedi teljesítményű nyomottvizes energetikai reaktorokkal működő beren­dezések kooperációs gyártá­sát. Az ülésszak elfogadta az atomenergetika, az alomerő- művi berendezések gyártás- szakosítására vonatkozó ajánlásokat. A KGST ülésszakán ki­emelték annak szükségessé­gét. hogy erősíteni kell az együttműködést a fűtőanyag, energia és nyersanyag, a másodlagosokat is beleértve, megtakarítása és ésszerű fel- használása. területén. A KGST-szervek megbí­zást kaptak, hogy e kérdés­ben dolgozzanak ki javasla­tokat. és elsősorban az ener­gia- és anyagtakarékos tech­nológia é.s technika kifejlesz­tése és bevezetése, az élen­járó tapasztalatok cseréjé­nek bővítése területén. Figyelembe véve a lakos- sák korszerű háztartási ipar­cikkek iránti nöyekvő igé­nyét. az ülésszak jóváhagyta a színes televíziózás terüle­tén folyó sokoldalú együtt­működés programját. Előirá­nyozták új típusú színes tv-k, képcsövek, stúdióbe­rendezések, videó-technika, valamint az ezek gyártásá­hoz szükséges technológiai berendezések és ellenőrző mérőműszerek kidolgozását és gyártásának nemzetközi gvártásszakosítás alapján történő meghonosítását. Megelégedéssel állapították meg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal a KGST és a JSZSZK közötti egyezmény alapján megvaló­suló együttműködés tovább­fejlődését. valamint az An­golai Népi Köztársasággal, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársasággal, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társasággal. .a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság­gal, a Mozambiki Népi Köz­társasággal és a szocialista Etiópiával folytatott együtt­működés továbbfejlődését. Az ülésszak hangsúlyozta a fejlődés szocialista útjára orientálódó és a tanáccsal való szorosabb kapcsolatok­ra törekvő fejlődő országok­kal, valamint a többi fejlő­dő országgal, a gazdaság, a tudomány és a technika te­rületén megvalósuló együtt­működés megszilárdításának fontosságát. A KGST-tagál­lamok 1981-ben 92 fejlődő ál­lamnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget, főkép­pen gazdaságuk állami szek­torának megerősítése, termé­szeti erőforrásaik kiaknázá­sa. nemzeti kádereik fel­készítésének bővítése céliá­ból. Döntést ho7.tak a KGST keretében folyó, a fejlődő államokkal való sokoldalú együttműködéssel kapcsola­tos munka tökéletesítésére. Megerősítették, a KGST- tagállamok arra törekednek, hogy fejlesszék a kereske­delmi-gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatokat azokkal a tőkés államokkal, amelyek készek egyenjogú és kölcsönösen előnyös fel­tételek mellett együttműkö­dést folytatni az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróokmányá­ban szereplő megfelelő ren­delkezések betartása mellett. Ezzel kapcsolatban megem­lítették a Finn Köztársaság­gal, többek között a Finnor­szág és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa között létrejött egyezmény alapján folytatott együttműködés eredményes fejlődését. A küldöttségvezetők azon egyhangú meggyőződésük­nek adtak kifejezést, hogy a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés következetes és tervszerű el­mélyítése a jövőben is elő fogja segíteni ezen országok nápei számára az előttük álló gazdasági és társadalmi feladatok eredményes meg­oldását. továbbá hozzá fog járulni a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez, a béke és a társadalmi haladás ügyé­hez. ' , A KGST XXXVI. üléssza­ka a nézetazonosság, a teljes kölcsönös megértés és az elv­társi együttműködés légkö­rében folyt le. (MTI) A KGST VB 104. ülése t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents