Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
1982. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Rezesbandából zenekart Nem először és nem utoljára kell felfedeznem: a portréfilmek a televízió legizgalmasabb műsorai közé tartoznak, megtekintésük számomra a leggyönyörűségesebb szellemi utazás. Hisz minden egyes portré alkalmával egy-egy életutat kell gondolatban végigjárnunk, követvén a film alanyának életállomásait, fordulópontjain el-elidőzve egy kicsit, mérlegelvén is a megtett útszakasz tanulságait. s Két portré Hogy mindez ne tűnjék túlságosan elvontnak, itt van bizonyságul rá az elmúlt hét két portréja, az egyik a református lelkészből lett politikust, Péter Jánost mutatta be, a másik pedig vasárnap este a nyolcvanéves Illés Endrét hozta közelünkbe. Nos, ha nem kaptunk volna mást, többet, mint e két jeles személyiség megismerésének lehetőségét, egyéniségük színeinek felvillantását, az is érdekessé tette volna a velük való találkozást. Csakhogy itt — s ez a televíziós portréfilmek kialakult jó tulajdonsága — a kor is felvonult, vagy épp csak megjelent, de mindig jelen volt a személyes történések históriai háttereként. Sőt Péter János esetében épp azok a jelentős külpolitikai események léptek előtérbe, például a párizsi békekötés részletei és azok a belpolitikai történések elevenedtek meg, például a koalíciós idők viszontagságai, amelyek tükrében a politikus személye még tisztábban rajzolódott ki. Kalmár György — ő vállalta a kérdező szerepét — okosan „faggatta” alanyát a vallásos hit és a politikai meggyőződés sajátos együttéléséről, illetve különválásáról, amitől különös, lélektani mélységei is feltárultak a ma is tevékenykedő — az országgyűlés alelnöke —, köztiszteletben álló Péter János egyéniségének. Ahogy őt hallgattam, olyan volt, mintha egy izgalmas, politikai témájú. fordulatos cselekmé- nyü regényt lapozgattam volna. Kifogásképpen csupán annyit, s ez a film formájára vonatkozik; jobban kellett volna ügyelni a képek komponálására. Mert az bizony nem valami szívderítő látvány, ha a film alanyának fejét, arcát rendre „kettévágja” a kamera, hogy csak az egyik fele látszik a képen belőle. Bizonyos értelemben másfajta gyönyörűséggel ajándékozott meg Illés Endre. A portréfilm láttán végig az volt az érzésem, hogy ez a nagyszerű ember sorra nyi- togatja ki nekünk életének titkos ajtajait, s emlékeinek mélyéről féltve őrzött kincseket rak elénk. Holott lényegében semmi „titkosat” nem mondott el, de az a mód, ahogyan magáról beszélt, varázsát az adta e „bűvös ajtó- nyitogatásnak”. A Babitsról szóló kis történetet pedig a drámaíró Illés Endre oly tökéletesen jelenítette meg, hogy szinte egyszemélyes jelenetet produkált az öreg íróasztalban rejtett fiókot kereső Babits esetéből. Illés Endre nagy mestere az iro- - dalmi krétarajzoknak, a néhány vonással találóan megrajzolt írói arcképeknek, most magáról készített egyet, szabályosat, formásat, pontosat, s egyben varázslatosat, alighanem krétarajzai közül a legjobbat. Bodnár György irodalomtörténész finom érzékkel mint beszélgetőtárs nem zavarta meg ebben, Illés Endre zavartalanul dolgozhatott Víkendszerelem Zavarba hozott vasárnap este a Víkendszerelem, a Thurzó Gábor regénye alapján készült tévéfilm. A rádióújságban a műsor elé illesztett eligazítósorok szerint „férfi és nő kapcsolatának vissza-visszatérő, örök konfliktusáról” szóló drámát kellett volna látnom. De én csak egy operettízű. már-már édeskés limonádét, közhelyes szerelmi kalandot érzékeltem a képernyőn, egy rendezetlen életű fiatal lány szeszélyesen fellobbanó érzelmeit a jól szituált és jól konzervált főmérnök úr iránt. És fordítva. Állítólag e viszony ábrázolásában azt kellett volna megismerni, átélést eleve nem is említek, hogy egy kisiklott életű leányzó a megtisztító erejű szerelem hatására hogyan döbben rá addigi életének kiúttalanságára, azaz értelmetlenségére. Tehát egy lélektani dráma lett volna becsomagolva . a meglehetősen szokványos történetbe. Thurzó Gábort, az írót nyilván ez is izgatta a történetben elsősorban, sajnos, a Kó- rody Ildikó készítette forgatókönyvből ez a pszichológiai finomság egyszerűen kimaradt, illetve a tévéfilmben teljes mértékben elsikkadt. Bizonyos pontokon az elhallgatások, a nagy csendek a játékban talán ezt akarták érzékeltetni, kifejezni, de velük is csak a cselekmény üresjáratai szaporodtak, amitől meglehetősen unalmassá vált, s helyenként érdektelenné a film. Szó sincs róla, hogy az élet akár ma is, nemcsak két évtizede, amikor Thurzó regénye született, nem produkálhat a látottakhoz hasonlót, de mint említettem a lényeges itt éppen az, hogy az egyszerű esetből miként lehet eljutni általános emberi törvényszerűségek kifejezéséig. Bács Ferenc jó színész, van valami rejtélyes is benne, de túl szép ahhoz, hogy pusztán a megjelenése is ne emlékeztetne a szép szerelmes történetek egykori férfi hőseire, így az ő szereplése is negatív irányba hatott. A lányt alakító Papp Vera viszont túlságosan is jelentéktelen, hogy egy felelőtlen leányzó alkalmi rajongásából egy megtévedt ember drámáját bontsa ki — hitelesen. A nyár a víkendek ideje, a Mihályfi Imre rendezte tévéfilm így akár időszerű is lehet, témájában, de nem szemlléletében. i Korszerűnek ugyanis aligha tekinthető: avas az íze. Röviden Környezetünk védelme, épsége és egészsége régen • megért volna már egy nyilvános fórumot a képernyőn. Jó tehát, hogy végre sor került rá szerda este. És az is jó, hogy Vitray Tamás képviselt bennünket, kérdezőket. Érdekes felvetések, aggasztó jelenségek, gazdag tartalom. Hogy mégis kissé egyhangú volt ez a fórum, az a leegyszerűsítő forma következménye, a kér- dezz-válaszolunk kialakult sémája. Az igazi fórum az lenne, ha menet közben az elhangzott válasszal vitába szállhatna a néző is, netán közbeszólna telefonon. Vitray tett is kísérletet ilyesfélére, de egyelőre ebben a kísérletben a nézők nem támogatták őt. Ügy látszik, nekünk is meg kell tanulnunk beszélni „fórumul”, hogy ne csak kérdezni tudjunk, hanem vitatkozni is. Billy Preston kisstadionbeli hangversenyét sugározta szombat este felvételről a televízió. A kiváló muzsikusénekessel, úgy láttam, a film elején Vágó István beszélgetett kedélyesen — angolul. Vajon mit. mondhatott oly vidáman a kedves Billy az őt kérdező riporternek? Hogy nem fontos? Akkor miért nem használták a szerkesztők az ollót? Vagy tán elfelejtették magyarra szinkronizálni? Ez bizony súlyos illetlenség a nézővel szemben. Jobban kellene ügyelni az efféle turpisságokra, mert ami a képernyőn elhangzik, az mind a nézőre tartozik, az is, amit Vágó István kérdezett a dobogóra lépő Billy PrestonOlvasótáborok diákoknak Ezen a nyáron is több olvasótábort szerveznek a megye általános és középiskolásainak. Mezőtúron, a Kil- lián napközi otthonban cigánytanulókat táboroznak június 16 és 25 között. Kunszentmártonban. a középiskolai kollégium ad otthont a járás általános iskolás diákjai olvasótáborának június 17 és 26 között. Fegyverneken, a napközi otthonban ugyancsak általános iskolások táboroznak június 21 és július 3 között. Az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet balatonszár- szój üdülőjében cigánytanulók tölthetnek el egy hetet június 22-től. Az újszá- szi parkerdőben június 25 és .30 között rendeznek olvasótábort általános iskolásoknak. A szolnoki 605-ös számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet a megye szakmunkástanulói olvasótáborának ad otthont június 28 és július 3 között. A tar- namérai úttörőtáborban a tiszafüredi járás általános iskolái tölthetnek két hetet június 4-től. Nagyvis- nvón. ugyancsak az úttörőtáborba a túrkevei általános iskolásokat várják július 23-tól. Kisújszálláson, a városi sportpálya lesz a színhelye az általános iskolások olvasótáborának július 26 és augusztus 7 között. A káptalan,fürdői úttörőtáborban törökszentmiklósi diákok táboroznak július 30 és augusztus 3 között. Jászapá- tin augusztusban két olvasótábort rendeznek általános iskolásoknak. Bánhorvátiban augusztus 16 és 26 közötf kerül sor az általános iskolások megyei olvasótáborára. Múzeumban az Ubrizsy- gyűjtemény Pécsre került a híres Ubrizsy képzőművészeti gyűjtemény: XIX—XX. századi festmények, rajzok és szobrok, köztük több remekmű. A kétszázhuszonhét mű" tárgy felerészben vásárlás, felerészben a tulajdonos — Ubrizsy Gáborné — adományaként jutott a Janus Pannonius Múzeum birtokába. Az 1973-ban elhunyt Ub" rizsv Gábor akadémikus, Kossuth-dí jas biológus ismert műgyőjtő volt. Jó ízléssel vásárolta az elmúlt száz év magyar képzőművé" szetének jeles alkotásait, elsősorban festményeket. Szép magyar könyv 1981 Régi hagyomány az elmúlt év legszebb könyve; fölött szemlét tartani az ünnepi • könyvhéttel egy- időben. Végignéztem a Vigadóban 1981 egszebb könyveit. Távol egymástól kettőre figyeltem fel különösképpen: az egyik At ember tragédiájának a Corvinában készített bibliofil kiadása, a másik ugyanennek a klasszikus műnek a Szépirodalminál megjelentetett olcsó változata. A kiállításnak ez a két darabja a már Kner Imre által is megfogalmazott eszményt jelképezi: a szép könyv ezvfelö’ tömegnek szánt áru, másfelől a tipográfia művészetének megtestesülése; a könyv köntöse, a könyv tartalma harmóniában kell hogy egyesüljön. A szép könyv lehet egyszerű is, olcsó is és lehet szemet gyönyörködtető, illusztrált A karmester — Azt mondta az édesanyám, hogy amióta ki tudtam mondani a nevemet, rajongtam a zenéért. Addig „nyávogtam”, míg hétéves koromban az egyik malacunkat elcseréltük hegedűért. Valahogy így kezdődött Korb József főhadnagy, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola karmesterének zenei pályája. — Egyszer a szomszéd faluba. Kővágószöllősre kijött a pécsi kamarazenekar. Nagyon megtetszett. Alig múltam tizenhárom éves, mégis azzal vágódtam oda Csáki Nándor főhadnagy karnagyhoz, hogy szeretnék bevonulni hozzájuk. A főhadnagy először nagyot nézett, de aztán csak annyit mondott: „Ha szüleid is így gondol iák, gyere be anyáddal Pécsre.” Nyolcadikos általános iskolás tanulóként így lett Korb Jóska a felszabadulás után az ország első katonai zenei növendéke. — Kaptam egyenruhát és bakancsot. Az egyenruhát még csak átalakították valahogy a szüleim, de a nagy bakkanccsal nem tudtak mit kezdeni. Pécsen járt tovább általános iskolába. Osztálytársainak nem tetszett az egyenruha, egyre-másra elpüföl- ték. — Amikor már túl sok volt a „monokli”, a karmester az oktató urakból kíséretet rendelt mellém, de azok is csak akkor avatkoztak be ha válságosra fordult a helyzet. Zeneiskolai. sorkatonai, zeneművészeti főiskolai évek következtek, majd a gimnázium elvégzése a tiszti vizsga letétele. Budaörsi és szolnoki szolgálat után huzamosabb egri katonáskodás következett. Közben Szolnokon a sorállományból újjáalakult a katonai zenékar. Vezetője, K. Nagy Sándor zászlós 1973-ban nyugdíjba kincs is. Persze mindez ismerős. régi megállapítás. Az idei kiállítás azt bizonyít-' ja. a magyar könyvművészet változatlanul megbízhatóan magas színvonalú, a legjobb hagyományait folytatja. ment. Jó féléves, szakmai- vezető-hiány után Korb József került az együttes élére. —-Jobb híján ón lettem a tótum-faktum. Az lett, csak nem a legjobb körülmények között. — Tisztavatásra készültünk. Beintettem Tóth: Előre honvéd című indulóját, és azt hittem. viccelnek. Az előrehaladás méa csak sikerült volna de sok hangszer nem szólt, és amelyik szólt, annak is jobb lett volna, ha csendben marad. Vicceltek fiúk? — kérdeztem. Búza János zászlós első szárnykürtös, kiváló muzsikus akkor még törzsőrmester volt. Csendben megjegyezte: nem viccelnek, ez van. — És m; van ma? — Eljutottunk oda, hogy már nemcsak önmagunknak tetszünk. Hosszú út vezetett eddig. A szólamvezetők segítségével válogattunk. Inkább ‘tizennyolcán maradtunk harmincnyolc helyett. Azt mondtuk, nem minden bevonulót vonultatunk ki, csak azt, aki „hozza” a szólamát. Sokat jelentett a zenekar fejlődésében az is, hogy átkerültek a politikai főcsoportfőnökség irányítása alá. — Mosit már jobban figyelembe veszik, hogy a szakmát magasabb szinten csak úgy tudjuk művelni ha nem akarnak mindenáron kiváló lövészt faragni belőlünk. Javult a hangszerellá- tásunk, és ami a legfontosabb: az irányítás előterébe került a közművelődés. Sokat jelent számunkra, hogy jó partnerünk a főnök. Rull Nándor ezredes, a főiskola politikai osztályának vezetője. Az ő segítségének js köszönhető, hogv önálló körletet. hangfalakat kaptunk. Mindez lehetőséget teremtett a zenekar újjászületéséhez. — Miben nyilvánul" meg ez? A magyar olvasóközönség díját a híres 159ü-es Vizsolyt Biblia hasonmás kiadása kapta. Számos mű részesült kitüntető oklevélben. többek közt Illyés Gyula Közügy című új verses- kötete, a Gyermekjátékok című könyv amely német és magyar nyelvű változatban látható. örvendetes, hogy két tankönyvet is oklevéllel jutalmazhattak: a gimnáziumok III. és IV. osztálya, valamint az általános iskolák számára készült biológiai albumot. A sver- mekkönyvek kategóriájában többek közt Lázár Ervin Berzdán és Didekijét emelték ki. A különböző jutalmak felsorolása nasyobb terjedelmet igényelne, ehelyett két alkotóművész nevét jegyezzük fel: Szántó Tiborét, aki a Lipcsében kiadott Guten- berg-díj idei kitüntetettje s Löblin Juditét, akit • az Űri- hímzés című könyv kivitelezéséért a fiatal tipográfusdíjban részesült. A kiállítást a Magyar Népköztársaság Művészeti Állapja rendezte a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztő Egyesületével közösen. Gy. L. — Túljutottunk azon, hogy csak temetéseken, kivonulásokon veszünk részt. Sokkal több kell ennél. Vezetőink megértik ezt, és ösztönöznek bennünket. A Killián főiskola zenekara elsőként vállalkozott kamarazenekari feladatukra. Zenészei felléptek a szolnoki . Helyőrségi Művelődési Otthonban, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban és még több helyen. Kamarakoncertjeik országos példaként szolgáltak a katonazenekar számára. — Minket nem elégített ki az indulók játszása. Jobbra, többre törekedtünk. Az eddigi sikereken felbuzdulva a nagyzenekari koncerteket sem hanyagoljuk el. Az évek során minőségi változás állt be a zenekar állományánál. Az alapot a jól kvalifikált szaktiszt- helyettesek képezik. Kollektívájukat erősítik a zenei szakközépiskolát vagy főiskolát végzettek. — Szeretnénk továbbképzési lehetőséget biztosítani azoknak, akik nem rendelkeznek szakközépiskolai végzettséggel. de ritkább hangszereken játszanak, és megfelelnek a felvételi vizsgán. A Killián főiskola zene- kaira az egri helyőrség zenekarával együtt ma a szolnoki Szabadtéri Színpad társadalmi építőinek tiszteletére ad hangversenyt. Ez csak egyik mozzanata annak a (mátraházi, egri. Nemzeti Galéria-beli. stb.) hangversenysorozatnak, amely a ,.killiánosok”-ra vár. Helyzetüket így summázza a karnagy: — Nem vagyunk a csúcson de számunkra igen kedvező folyamat indult el. Felküzdöttük magunkat az ország legjobb vidéki zenekarai közé. A „rezesbanda” hangjai már csak nagyon távolról hallatszanak. Beethovenhangversenyek Martonvásáron az idén is megrendezik a Beethoven műveiből összeállított hagyományos hangversenysorozatot. A zenetörténet óriása 1800 és 1806. között több alkatommal is hosszú időn át a martonvásári Brun- swiek-kastély vendége volt. Az ennek emlékét őrző-idéző nyár; martonvásári estek programjában az idén is a Magyar Állami Hangversenyzenekar négy koncertje szeiepel. Az első esten a sajátos ritmikai képletei miatt a tánc apoteózisának nevezett VII. szimfónia lesz hallható. a második alkalommal a vidám, könnyed, gyakran humoros IV. szimfónia, a harmadik és a negyedik koncerten pedig a monumentális IX. szimfónia szólal meg. A nyitányt és a szimfóniát az első este Jandó Jenő közreműködésével a katonás, harcias, temperamentumos V. esz-dúr zongoraverseny egészíti ki. A második esten pedig a nyitány és a szimfónia • után a zongorába, énekkarra és zenekarra komponált karfantázia fejezi be a műsort. S. B. Gyakorol a zenekar
