Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 9. Megkezdődött a KGST XXXVI. ülésszaka Szóbeli kiegészítések Marjai József a végrehajtó bizottság beszámolójához fűzött 'szóbeli kiegészítésben rámutatott, hogy a KGST- tagállamok nehezebbé és bonyolultabbá vált külső és belső feltételek közepette alapjában véve teljesítették az-ötéves terv első esztendejének feladatait. Az 1981-ben elért közel 2 százalékos növekedés — az általános világhelyzet tükrében — nem lebecsülendő gazdasági teljesítmény. Szólt a KGST-tagállamok és a fejlődő országok külkereskedelméről, amelynek értéke 1981-ben 21 százalékkal növekedett, és az érdekelt KGST-tagállamok 92 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget. Elmondta, hogy országaink az erősödő diszkriminációs intézkedésekkel szemben továbbra is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekednek a fejlett tőkés országokkal, amelyekkel az elmúlt évben 8 százalékkal bővült külkereskedelmi forgalmunk. Kifejtette, hogy az 1981. évi népgazdasági tervek megvalósítására hatottak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagproblémák megoldásának bonyolult körülményei. az energiahordozók és számos nyersanyag kitermelési és beszerzési költségeinek emelkedése. Ez szükségessé teszi, hogy erősítsük A jelenlegi ülésszakon olyan _ kérdések kerülnek megvitatásra, amelyek nagy jelentőségűek országaink szempontjából, éspedig: a következő ötéves időszakra vonatkozó népgazdasági tervek koordinálásának rendje, együttműködésünk megszervezése néhány műszakilag gyorsan fejlődő ágazatban, s a KGST-szervek feladatai az elkövetkező időszakra, figyelembe véve az elmúlt év eredményeit Amint a KGST végrehajtó bizottságának beszámolója rámutat, a testvéri országok a gazdasági fejlődés feltételeinek bonyolultabbá válása ellenére, a szocialista gazdaság előnyeire támaszkodva és kiaknázva a kölcsönös együttműködés nyújtotta ' lehetőségeket, alapjában véve teljesítették az ötéves terv első évének előirányzatait. Egyetértünk az egyes országokban végbement gazdasági fejlődés és a kölcsönös együttműködés eredményeinek azzal az értékelésével. amely a végrehajtó bizottság beszámolójában szerepel. Ez az értékelés tükrözi a Szovjetunió gazdaságának helyzetét is. Egészében véve elégedettek vagyunk az ötéves terv első évének eredményeivel. bár a szovjet gazdaság számára az elmúlt esztendő korántsem volt egyszerű. Le kell küzdenünk az olyan objektív tényezőkkel összefüggő nehézségeket, mint a munkaerőforrások növekedési ütemének csökkenése. a fűtőanyagok és a nyersanyagok kitermelésére és szállítására fordított kiadások növekedése. Megérez- tük az egymást követő harmadik rossz termésű esztendő következményeit is. Mindennek ellenére, hála a szovjet nép önfeláldozó munkájának, fontos lépést tettünk az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak, all. ötéves tervnek a végrehajtása útján. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 14 milliárd rubellel, ipari termelésének értéke 26 milliárd rubellel növekedett. Mintegy 200 nagyüzemben kezdődött meg a termelés. Szélesebben felhasználtuk a gazdasági növekedés intenzív tényezőit. Megvalósítottuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a a KGST-tagállamok közötti fűtőanyag-energetikai együttműködést országaink ésszerű szükségleteinek teljesebb kielégítése céljából. Végül arról szólt, hogy a végrehajtó bizottság folyamatosan és céltudatosan arra törekedett és intézkedéseket tett. hogy saját, valamint a KGST szervei és intézményei munkáját gyakor- latiasabbá, érdemibbé, észszerűbbé tegye, a felesleges bürokráciát és formalitásokat csökkentse. A kétségtelen előrehaladás mellett az eredmények még szerények és a munkát következetesen folytatni kell — mondotta Marjai József. Alekszej Antonov szóbeli kiegészítésének leglényegesebb megállapítása, hogy az atomerőművi berendezések 1981—1990 évi sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáról és kölcsönös szállításáról 1979-ben aláírt sokoldalú egyezmény alapvetően [negvaiósul A KGST-orszá- gokban eddig szovjet műszaki segítséggel 4470 megawatt atomerőművi teljesítményt helyeztek üzembe. Tervezés és építés stádiumában van további 13 000 megawatt teljesítmény. Nyikolaj Bajbakov az 1968—1990. évi tervkoordinációs program fő sajátosságaként említetté — szóbeli kiegészítésében —. hogy az kiterjed országaink gázterv a népjólét fokozására írt elő. Együttműködésünk rendkívüli fontosságát szemléltetően bizonyítja, hogy a közösség országai a szocialista piacról elégítik ki import- szükségleteik zömé: a legfontosabb fűtőanyagokból, nyersanyagokból, gépekből és gépi berendezésekből. Az elmúlt évben nőtt és majdnem 55 százalékot tett ki a kölcsönös árucsere részaránya a KGST-tagállamok külkereskedelmi áruforgalmában. A nyolcvanas évek kezdetétől nagymértékben kielé- geződtek a tőkés piac ellentmondásai. rosszabbodott a nemzetközi helyzet. Az Egyesült Államok a konfrontáció útjára lépett, igyekszik saját céljainak alárendelni szövetségesei politikáját, saját szükségleteihez idomítani a fejlődő országok gazdaságát és társadalmi szerkezetét. Az Egyesült Államok és néhány NATO-ország uralkodó körei készek áldozatul odavetni az enyhülési folyamatot saját érdekeiknek. Az imperializmus veszélybe sodorja az egyetemes békét, fokozza a nemzetközi feszültséget, a fegyverkezési hajszát, igyekszik a maga javára megbontani a katonai téren fennálló hozzávetőleges egyensúlyt. E bonyolult körülmények között a Szovjetunió továbbra is következetesen végrehajtja elvi békeszerető politikáját. azon munkálkodik, hogy megvalósítsa az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békeprogramot. Nagyra értékeljük, hogy ezt a politikát osztja és támogatja minden testvéri ország. Az Egyesült Államokban és számos NATO-országban a militarista pszichózis szítását olyan próbálkozások kísérik, hogy erővel gazdasági nyomást fejtsenek ki a szocialista országokra. A helsinki záróokmány rendelkezései ellenére hátrányos megkülönböztető rendszabályokat foganatosítanak, amelyek korlátozzák a KGST- országokba irányuló kivitelt és megnehezítik a mi áruink eladását nyugaton, egyoldalúan felszámolják a kialakított kereskedelmi és tudományos-műszaki kapcsolatokat. daságpolitikája egészének egyeztetésére. Ez a széles körű egyeztetés egyebek között elősegíti a nemzetközi munkamegosztás koncepciójának közös kidolgozását, az intenzív fejlesztésre történő átálláshoz és a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtését. Gurij Marcsuk szóbeli kiegészítésében emlékeztetett a KGST XXXV. ülésszakán hozott határozatra, amely a Mikroprocesszor-technika fejlesztésére és széles körű népgazdasági alkalmazására sokoldalú együttműködési program kidolgozását irányozta elő. A program tervezetét a KGST Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottsága keretében kidolgozták egyeztették, a KGST vb. 103. ülése a tervezetet megvitatta és jóváhagyta, hogy azt a mostani ülésszak elé terjesszék. A program kidolgozását a szocialista országok viszonylagos elmaradása, s a tőkés országok által e téren alkalmazott embargó tette szükségessé. A napirendi pontok előadóinak szóbeli, kiegészítése után a küldöttségek vezetői szólaltak fel. Elsőként Nyikolaj T.viho- nov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy már nem egyszer megterveztek ilyen hadjáratokat a szocializmus ellen, és azok mindig kudarccal végződtek. A Szovjetunió és a testvéri országok elégséges gazdasági erővel rendelkeznek ahhoz, hogy együttesen helyt álljanak az imperialista erők próbálkozásaival szemben. A Szovjetunió, akárcsak a közösség más országai, kész bővíteni egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsolatait a nyugattal. Amikor azonban meghatározzuk külgazdasági politikánkat, természetszerűleg figyelembe kell vennünk, hogy az Egyesült Államok és azok az országok, amelyek az amerikai kormányzattal egy gyékényen árulnak, a mi számunkra megbízhatatlan kereskedelmi partnerekké válhatnak. Azoknak, akik akadályozzák a nemzetközi kereskedelmi fejlődését, s megpróbálják e kereskedelmet a politikai zsarolás eszközévé tenni, el kellene gondolkozniuk afelől, nem ők húzzák- e majd a rövidebbet. Az utóbbi évek tapasztalatai arra késztetik a szocialista országokat, hogy tovább erősítsék összeforrottságukat, szilárdítsák műszaki-gazdasági függetlenségüket. Nem olyan összeforrottságról beszélünk. amely a világgazdaságtól való elszigetelődéshez és a szembenállás fokozódásához vezet. Olyan összeforrottságról szólunk. amely tartós és egyenjogú gazdasági kapcsolatokat biztosít, válaszul a hátrányos megkülönböztetés és a diktátum Politikájának folytatására irányuló kísérletekre. Természetesen a közösséghez tartozó országok szorosabb gazdasági összefogásának szükséglete nemcsak külső okokra ^vezethető visz- sza. Elsősorban annak szükségességéből fakad, hogy meg kell gyorsítani a népgazdaság áttérését az intenzív fejlődés útjára. ..Maga az é'et tűzi napirendre azt a feladatot — mutatott rá az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Iljics Brezsnyev —, hogy a terv- koordinációt kiegészítsük a gazdaságpolitika egészének egyetértésével.” Ez lalaovető változtatásokat tesz szükségessé a népgazdasági tervek ktoordinálásában is. Amikor állást foglalok a tervkoordináció előterjesztett programja mellett, szeretném kifejteni, hogyan értelmezzük a soron következő munkát. Különleges jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú terv- koordinációnak. Ennek meg kell határoznia az együttműködés fő irányait a következő tervidőszakra, és elő kell segítenie az egész közösségünk számára közös feladatok megoldását. A koordinálást úgy kell elvégezni, hogy az közvetlenül hasson a termelésre: a népgazdaság műszaki fejlesztésére, országaink fűtőanyag-, nyersanyag-, élelmiszer-ellátására, a kevésbé anyag- és energiaigényes technika kialakítására, az energiaigényes termelési ágak ésszerű területi elhelyezésére. Szükségképpen a tervkoordinálásnak döntő láncszeme lesz, hogy egyeztessük azokat a kérdéseket, amelyek országainkban, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken a kapacitások létrehozásával ví^gy fejlesztésével függenek össze. Ez lehetővé teszi, hogy megállapodjunk olyan intézkedésekben, amelyek az egyes országok szükségleteinek teljesebb kielégítését szolgálják különböző berendezésekből, anyagokból és nyersanyagokból, s következésképpen megállapodhatunk olyan intézkedésekben is, amelyek a kölcsönös kereskedelem növelését célozzák. Kibontakozóban van együttműködésünk a korszerű technológiának az egész társadalmi termelést forradalmasító ágazataiban. Ezért nemcsak gazdasági, hanem nagyfontosságú politikai feladat is együttműködésünk fejlesztése a mikroprocesszoros technika létrehozásában és mielőbbi meghonosításában a népgazdaság valamennyi ágazatában. E feladat lehető leggyorsabb megoldásától függ gépeink és gépi berendezéseink világpiaci versenyképessége is. Nem kevésbé fontos létrehozni a kooperációt az ipari robotok és segédberendezéseik kifejlesztésében és gyártásában. Számos KGST-or- szágban programokat fogadtak el és hajtanak végre a robottechnika fejlesztésére, s várható, hogy 1990-re robotjaik száma eléri a 20Ü ezret. Ezek a programok azonban különböző műszaki koncepciókból indulnak ki, ami megnehezíti az ipari robotok szakosított gyártását és üzemeltetésüket is. Az aláírásra keLÁZÁR GYÖRGY — Figyelmet érdemlő eredménynek könyvelhetjük el, hogy országaink gazdasága a nehezebbé vált külső és belső feltételek között is összességében és alapjában véve az előirányzott terveknek megfelelően fejlődött, megtartotta, sőt növelte a világgazdaságban elfoglalt, részarányát. Ez is arról tanúskodik, hogy a tőkés államok egyes diszkriminatív intézkedései és az Egyesült Államoknak az a szövetségeseire gyakorolt nyomása, hogy a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának a népi állam védelmére hozott múlt évi decemberi szuverén döntéseit ürügyül felhasználva gazdasági és pénzügyi bojkottot léptessenek életbe országainkkal szemben — gondjainkat növelték ugyan, de — nem érték el, nem is érhették el céljukat. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének normális menetét károsító lépések előrehaladásunkat nem állíthatják meg mert közösségünk hatalmas potenciállal rendelkezik, s mint korábban mindig, most is számíthatunk egymás és mindenekelőtt a Szovjetunió internacionalista segítőkészsérülő általános egyezményből kiindulva egységes műszaki politikát kellene kidolgozni ezen a területen, széles körű egységesítést és szabványosítást kellene megvalósítani. Sok KGST-ország hatékony intézkedéseket foganatosít a fűtőanyag-, a nyersanyag- és az energiatakarékosság érdekében. Ismeretes, hogy az NDK-nak és Magyarországnak az utóbbi években az energiafelhasználás csökkentése mellett sikerült növelnie a termelést. Számottevő műszaki eredmények születtek ezen a területen' más országokban, így a Szovjetunióban is. A felhalmozott tapasztalatok azonban még nem váltak közkinccsé. A KGST anyagi-műszaki együttműködési bizottságának, az ágazati bizottságoknak komolyan kell foglalkozniuk az egyes országok legjobb tapasztalatainak tanulmányozásával, az azok fel- használását célzó tapasztalatainak tanulmányozásával, az azok felasználását célzó gyakorlati javaslatok kidolgozásával. A szovjet fél támogatja azt a javaslatot, hogy a KGST soron következő ülésszakán vizsgáljuk meg a fűtőanyagok, az energia és a nyersanyagok ésszerű felhasználásának kérdéseit. Közösségünkben a villa- mosenergia-termelés növelésének távlatai összekapcsolódnak az atomenergetika fejlődésével. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk an- nak, hogy a KGST-országok- ban atomerőművek épüljenek a berendezések gyártásszakosításában és kölcsönös szállításában való együttműködés alapján. Mint tudják, az SZKP Központi Bizottságának nemrég lezajlott ülése megvizsgálta országunk agrár-ipari komplexuma továbbfejlesztésének kérdéseit és jóváhagyta az élelmiszerprogramot. A benne megjelölt célokat alapjában véve belső erőforrásaink mozgósításával tervezzük elérni. Amikor maximálisan felhasználjuk saját lehetőségeinket, azt is reméljük, hogy az élelmiszer program valóra váltását a többi KGST-or- szággal való együttműködésünk is segíteni fogja. A szovjet fél érdekelt abban is, hogy azok az országok, amelyek jó tapasztalatokkal rendelkeznek a hús, a tej, a zöldségfélék, a cukorrépa, az olajosmagvak feldolgozásában, kombinált takarmányok előállításában,- góre, erőt meríthetünk a KGST keretében folytatott két- és sokoldalú együttműködésből. Amikor mérleget készítünk — folytatta Lázár György —, megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a már elhangzott megjegyzésekkel. magam is úgy vélem, az utóbbi évek fejleményei, s a mai helyzet fontos tanúságokkal szolgálnak számunkra. Megerősítik annak a felismerésnek a helyességét, hogy még szorosabbra kell zárni sorainkat, hogy a gazdasági integráció elmélyítésével meg kell gyorsítanunk az intenzív fejlődési szakaszra való áttérést, s az ehhez szükséges — tudományos-műszaki, közgazda- sági, szervezeti — feltételek komplex rendszerének kiépítését. Ez az egyedül járható útja annak, csak így érhetjük el. hogy szellemi és anyagi erőinket hatékonyabban kihasználva olyan színvonalra emeljük gazdaságaink teljesítőképességét, amivel a jelenleginél hatásosabban tudjuk semlegesíteni a tőkés gazdasági válság és a konjunkturális ingadozások számunkra hátrányos követkézmén.yeit. hűtűházak, tárolók, malmok és kenyérgyárak építésében és üzemeltetésében, a Szovjetunióban vegyenek részt megfelelő objektumok építésében, illetve korszerűsítésében. Egyetértünk azzal a javaslattal. hogy az élelmiszerprobléma megoldását szolgáló együttműködés kérdéseit a KGST következő ülésszakán tárgyaljuk meg. Az utóbbi években számottevően bővült a KGST-tag- országok együttműködése a fejlődő országokkal. Ebben is tükröződik a szocialista közösségnek az a következetes politikája, hogy támogassa a felszabadult államokat a neokolonializmus ellen, a nemzetgazdaságok gyorsított ütemű fejlesztéséért, nemzetközi gazdasági kapcsolataik igazságos, (egyenjogú alapon történő kiépítéséért vívott harcukban. Úgy véljük, hogy az ilyen együttműködés további bővítésének — mindenekelőtt sokoldalú alapon — vannak még tartalékai. Ügy véljük, különös figyelmet kell szentelni a sokoldalú együttműködés elmélyítésének olyan országokkal, amelyek a szocialista fejlődés útját választották, elő kell mozdítanunk az érdekelt országok bekapcsolódását a KGST tevékenységébe, hogy fokozatosan beilleszkedjenek abba, s erősítsék gazdasági kapcsolataikat a szocialista közösséggel. Ebben a munkában az érdekelt országok képviselőinek is részt kell venniük. Támogatjuk továbbá azt a kezdeményezést, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az érdekelt szocialista orientációjú országok olyan általános egyezményeket kössenek, amelyek meghatároznák kapcsolataik rendjét és elveit, előirányoznák, hogy a KGST tagjai segítségét nyújtanak ezen országoknak nemzetgazdaságuk fejlesztéséhez, és intézkedő-1' seket irányoznának elő a KGST közösségében való részvételük fokozatos bővítésére. Nagy és bonyolult feladatok állnak a szocialista gazdaság előtt. Végrehajtásukat előmozdítják majd azok a döntések, amelyekét a jelenlegi ülésszak elfogad. A közösség országai egységének és összeforrottságának erősítése, a szocialista integráció fejlesztése további sikerekhez vezető biztos utat nyit meg a népeink javát, a világbékét és a világméretű haladást szolgáló gazdasági építő- munkában — mondotta befejezésül Nyikolaj Tyihonov. Ezt követően a magyar népgazdaság fejlesztésének feladatairól szólt. Gyakorlati munkánk alapja — mondotta .— pártunk XII. kongresszusának határozata. Erre az ötéves tervidőszakira szerény növekedést irányoztunk elő. A növekedési ütem jelentős mérséklése és a nemzeti jövedelem felhasználásának radikális átrendezése ezekben az években elkerülhetetlen és szükségszerű. A végső megoldást azonban nem ebben, hanem az intenzív fejlődésre való áttérés meggyorsításában, a termelés korszerűsítésében, jövedelmezőségének és export- képességének megjavításában, ezzel együtt a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk — elsősorban a szocialista országokkal folytatott, együttműködésünk —• elmélyítésében látjuk. A gazdaság intenzi- fikálásánaik folyamatát elindítottuk. tudjuk azonban, hogy az út amit végig kell járnunk, hosszú és nehéz, de népünknek pártunk politikájába vetett bizalma, szocialista gazdaságunk szilárd alapja biztosítékot je(Folytatás a 3. oldalon) NYIKOLAJ TYIHONOV Erősödik a szocialista országok összeforrottsága Gyorsabb áttérés az intenzív fejlődési szakaszra
