Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
1982. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió hulámhosszán Illés Endre köszöntése Illés Endrét nyolcvanadik születésnapja alkalmából több műve bemutatásával, s Bodnár György irodalomtörténész hétrészes előadássorozatával köszönti a Magyar Rádió. Illés Endre szinte egyidős századunkkal, ami az ifjabb, s középkorú nemzedékeknek is csak történelem, az számára megélt, túlélt valóság. A hatalmas élményanyag igen gazdag életműben tükröződik. Az irodalomtörténeti lexikon elbeszélő-, drámaíró, műfordító, esszéista, kritikus címszavakkal jelzi sokrétű munkásságát, amely a 30-as évek elején a Nyugatban megjelent első írásaival kezdődött. Alig tíz év múlva viszont már bemutatták első. Törtetők című drámáját, amely a karrierizmus, protekcionizmus kíméletlen leleplezése. Alkotói módszere, miként az orvos — s ez nem véletlen, hiszen Illés Endre orvosnak készült — gyógyító szándékkal irányítja kését, úgy keresi, kutatja ő is műveiben a hazugságok, emberi kapcsolatok, félelmek diagnózisát. A felszabadulás után irt színműveiben elsősorban az értelmiségi magatartásformákat elemzi, a régi erkölcsök éS'-szokásos továbbélését ostorozza. Novellái és kisregényei azonban az örvöst sejttetik; Ostya nélkül című kötetének írásai „feljegyzések a praxisból”. Illés Endre nemcsak íróként volt és van jelen a magyar irodalomban, hanem kritikusként, szerkesztőként is. A Révai Kiadó szerkesztőjeként egyengette a harmincas évek íróinak útját, hosszú ideje pedig a Szép- irodalmi Kiadó igazgatójaként a klasszikus és a mai magyar szépirodalom alkotásainak megjelentetésével foglalkozik. Az előadássorozatban lesz mit feldolgoznia az író gazdag, sokoldalú munkásságából, az irodalomtörténésznek. S van mit újra kézbe vennie az olvasónak is. Elbeszéléseinek, esszéinek, drámáinak. kritikáinak újra olvasásával köszönthetjük legméltóbban a nyolcvan esztendős írót, akinek művei segítenek önmagunk, életünk jobb megismerésében. Hívja a 33-43-22-es íelefonszámot NAGY MIKLÓS emlékezete Ötven éves lenne, de már közel egy évtizede nincs közöttünk. Mindössze negyvenkét éves volt, amikor meghalt. Az ország egyik legfiatalabb minisztere volt akkor. A művelődésügy minisztereként csak rövid ideig dolgozhatott, de már 1934 óta részt vett a közéletben a Hajdú-Bihar megyei születésű (Kaba. 1932) Nagy Miklós. Miskolci egyetem, társai tanúsíthatják. hogy már diákként felfigyeltek szervezőkészségére, politikus alkatára. tehetségére. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, szerszámgépész szakon szerzett 1954-ben mérnöki oklevelet. A tudományos munka mellett kora ifjúságától érdeklődött a politikai munka iránt. tevékenyen részt vett az egyetem politikai munkájában. Tanársegéd tett, s egyszerre DISZ titkár, később pártmunkás, egyetemi szervezőtitkár. A kohómérnöki karon adjunk- tuskést is dolgozott, az ellenforradalom után az egyetemi pártbizottság tagja lett. Nagy munkabírású. jó szervező, mindig tisztán látó fiatalembernek ismerték akkori munkatársai. Pályája — tehetséges és szorgalma eredményeként — egyre feljebb ívelt. Mindig feladatokat vállalt és nem funkciót. 1963- tól az MSZMP KB munkatársa, s két esztendő múlva a tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője lett. Szerény, de nagyon igényes vezetőnek ismerték meg közvetlen . munkatársai. Az ifjúság.' a'/. egyetemi élet. a tudományszervezés alapos ismerőiéként a pártközpontban eltöltött évtized alatt egyik előkészítője volt a tudományos és fa kulturális élet. a közművelődés, az ifjúságpolitika akkor megalapozott. s azóta végbement reformjainak. E területek ma is az akkor előkészített programok alapján tevékenykednek. Nagy Miklós munkája is benne van szinte minden azóta megvalósult eredményünkben. 1973-ban — tehát negyvenegy évesen — lett művelődésügyi miniszter. S ekkor szólt közbe a betegség. Sokat vállalt a fiatal politikus. Egyet nem tudott vállalni: a gyógyíthatatlannak tekintett kórt. Tevékeny, sok reményre jogosító pálya tört ketté. Azok közé tartozott, akik társadalmunk • történelmét napi elmélyült munkával formálták. Az ő munkája is benne van mindennapjaink eredményeiben; tehetségét. szorgalmát, emberségét ma js nélkülözzük. ötven éves lenne, de már közel egy évtizede nincs közöttünk .. . F. M. Kitüntetett úttörök A napokban kaptuk ahírt: a gyermeknap alkalmából a megye több úttörőcsapata jelentős elismerésben részesült eredményes mozgalmi munkájáért. A KÍSZ KB vörös selyem- zásM’.ó szalagját és 15 ezer forint jutalmat kapott a martfűi 1201. sz. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat. A KISZ KB vörös seiyemzászlójavai és 10 ezer forint jutalommal a tiszafüredi 4595. sz. Kik ián György Úttörőcsapat tevékenységét ismerték el. Kiváló Ü.ttörömunkáért kitüntetésben részesült a törökszentmiklósi Hunyadi úti és rákócziújfalui általános iskola úttörőcsapata, ők a kitüntetés mellé 5—5 ezer forint jutalmat kaptak. A KISZ megyei Bizottsága vándorzászlóját 4 ezer forinttal a karcagi Kálvin úti Általános Iskola úttörői érdemelték ki. Békéért emléklappal és 2—2 ezer forinttal a szolnoki 766. sz. Tóth Ferenc, a karcagi 94. sz; Zrínyi Ilona úttörőcsapatot, valamint a karcagi 160. sz. II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat honismereti szakkörét jutalmazták. A Magyar Úttörők Szövetsége dicsérő oklevéllel és 2 ezer forint jutalommal ismerte el az abádszalóki. az újszász-nagykei'ti. a kun- hegyesi Dózsa úti. a tisza- földvári kisegítő iskola pajtásainak és a törökszentmiklósi Úttörőhöz munkáját. Zenés színházi találkozó Szolnokon A népszerű rádióműsor vendége ezúttal Fekete Sándor író. az Új Tükör főszerkesztő-helyettese és Horváth Ede, a győri Rába Gépgyár vezérigazgatója volt. Az író munkásságának, egyéniségének kibontakozó képe mellett bekukkanthatott a hallgató a népszerű kulturális hetilap szerkesztőségi műhelytitkaiba. A Horváth Edéhez szóló kérdések elsősorban a 20 000 embert foglalkoztató gyár eredményeinek kulisszatitkait firtatták. Érthető az érdeklődés, hiszen a Rába ma is — amikor néhány más gyárban, üzemben gondokról. a világgazdaság kivédhetetlen. rossz hatásairól beszélnek — világszínvonalon termel, dolgozik. Receptet persze nem igen kaptak a hallgatók a vezérigazgatótól, mert nincs is a sikerekben semmi ördöngős: a jól felkészült, a világban nyitott szemmel járó, a változásokra, a megváltozott új igényekre gyorsan reagáló szakembergárda munkájának természetes következménye a jó eredmény. — tg — A kaposvári Csiky Gergely Színház fellépésével, ma este kezdődik Szolnokon a zenés színházi találkozó, amelynek keretében öt magyar színház mutatkozik be a szolnoki közönség előtt. A találkozó „premierén a kaposvári társulat Fred Ebb — Bod Fosse — John Kander Chicago című mu- sical-jét mutatja be. Ascher Tamás rendezésében. A daJeney Istvánnak, a szolnoki Szigligeti Színház művészének fotóiból kiállítás nyílik ma este fél hétkor a színház el öcs a: nokában. A színművész hat éve örökíti meg egy-egy előadás emlékezetes pillanatait. a társulat művészeinek sikeres alakítását. A kiállításon Beckett: Godotra, várva, Csepregi: Piros bugyelláris. Mrozék: Tangó. Dosztojevszkij; Nasztaszja Filiprab amelynek sztorija két nő különös. fordulatos ,.presztízsharcára” épül. kitűnő szereposztásban kerül a Szigligeti színpadára, a főbb szerepekben: Básti Julit. Csákányi Esztert. Spindlér Bélát. Koltai Róbertét láthatják a nézők. (Kisebb szerepben színre lép Lukáts- Andor a szolnoki színház sikeres „Liliom” előadásának címs.zepovna. Rostand: Cyrano, Molnár Feienc: Liliom. Sarkad! : Oszlopos Simeon című müve színházi előadásának jeleneteit láthatják viszont a nézők a fotókon, s sorozat mutatja be Horváth Jenő rendezőt Shakespeare: Troilus és Cressidá- jának színpadra állítása közben. A tárlatot június 27-ig láthatják az érdeklődők, a színház barátai. replője is.) Színész fényképezőgéppel Jeney István fotókiállítása A jelképek logikai rendszere Galambos Tamás kiállítása a kisújszállási művelődési házban Egv sajátos lolkialkatú és íormavilágú művész mutatkozik- be Kisújszálláson közvetlenül a Debrecenben lezajlott, nagysikerű kiállítás után. A művész bátran élt a hazai és a keleti művészet örökségével, visszanyúlt a népművészethez, s megkereste a naiv művészet eredőit. Példákat vett az ikonok világából, a magyar történelem múltjából. felhasználta a bibliai történetek motívumait. Egy-egy igényes, technikai bravúrral megoldott mélylélektani probléma is megragad bennünket. néhol még kedvesen erotikus, vagy pajzánul játékos festményein is. S mindezt csak rá valló, egyéni nyelven fejezi ki. amely festői nyelvezet szerves folytatásként épül bele a jelenkori magyar hazai képzőművészetbe — állapítja meg róla Szíj Rezső, a neves magyar műtörténész. S múl láthatunk e különös művész palettáján? Virágokkal és levelekkel terhelt polipkarok között vergődő galambot. Rózsaszín háttér előtt imádkozó sáskák nyüzsögnek, a zöldek és kékek labirintját vörösen izzó bogyók törik meg. A temető klasszikus ívelésű sírkövei között a íelfeszített Jézus aszkéta teste magasuk felénk. A kalitkabizton- sáigában is riadtan ül a madár, hiszen kívül ördögi kandúrok leselkednek életére. A kiállítás egyik legszebb darabjának, a lírai hangvételű Orfeuszban zöld kígyók és emberfejben végződő ágak fokozzák az ellentétet. Meghökkentő egy növényi ornamentikával átszőtt zöld monstrum-faun eav szépséges testű nimfával. továbbá egy 48-as zász- lótanuilmány meg a Hála- tábla kezekkel, lábakkal, szemekkel, a meggyógyult hívek emlékeztető adományaival. A lakótelep szemétdombjai felett lebegő óriási szitakötő finoman erezett szárnyaival, dús, magasba törő növényeivel az élet elpusztíthatatlan erejét példázza. Mélyen elgondolkoztató s megrázó ant i militarist a vízió a Szmog és Az utolsó emberpár mementói. Az előbbin a túlhajtott civilizáció gázálarcos Krisztusa. az utóbbin az emberiség létét fenyegető atomháború lidércnyomása rémlik felénk egy túlzsúfolt metropolis kőrengetegében. S mindez csak néhány példa Galambos Tamás oeuvréjé- ből. Egy mindent tudó és érző képíró anyagával állunk szemben, a mesék és mítoszok világában élesen elhatárolt formák, geometrikus megtervezettség, egy hiteles logikai rendszerré kristályosodott piktúra foglalatában. A Fehér szarvas legendáját gobelinben láthatjuk e tárlaton, a textil- technika anyagszerűségi törvényeinek megfelelően. Gondolatébresztő gazdag anyagot tár elénk ez a kiállítás. méltó módon megfelelve a várakozásnak. dr. Tóth Ervin Megtartani nézőinket! A tévékritikusok írtak a műsorról így is, úgy is, elismerően és kifogásokat sorakoztatva — a nézők pedig hétről-hétre, kedd esténként, az éppen aktuális krimi (vagy egyéb) után nem kapcsolnak át a második programra, hanem megnézik a Stúdió ’82-t, a televízió kulturális hetilapját. (Föltehe- tőleg ma este is.) A tömegkommunikációs mérések szerint a műsor egyik-másik adásának nézőszáma meghaladta a hárommilliót, sőt „tetszési indexe” sem rossz. Az elmúlt hét végén, Ti- szaörsön a Szolnok megyei szövetkezeti fiatalok találkozójának résztvevői tájékozott nézők módjára kérdezték Érdi Sándort, a „látható- beszélő” újság főszerkesztőjét. A tiszaörsi kollektív interjút kiegészítette egy — amolyan — élő adás is. hiszen Érdi Sándor megfaggatta a KISZ-díjas szolnoki amatőrfilmeseket, a Kevi Kör amatőr képzőművészeit és Györffy Sándor szobrászművészt. A fiatal főszerkesztővel a találkozó után beszélgettünk. — Hogy jött létre a Stúdió ’82. s előtörténete kapcsolatban van-e azzal, hogy a tévé néhány kulturális, művészeti műsorán erősen a fáradtság jelei mutatkoztak? — Hogy a műsor, hogy jött létre, ezt elég nehéz volna röviden és szabatosan megfogalmazni. Tény. hogy az alapötlet tartalmazott egv olyan — akkor teljesen vadnak tűnő — „vállalást” is, miszerint a különböző, havonta. kéthetente jelentkező kulturális, művészeti műsorok nézőszámának a dupláját produkáljuk. — A nézők — a lehetséges nézők — milyen rétegeire számítottak? — Egy televíziós műsor természetesen nem mondhat le a nézők egyetlen rétegéről sem: olyan „tömeglapot” igyekszünk csinálni, amely tájékoztat a kulturális élet eseményeiről, ugyanakkor vállalkozunk ismeretterjesztésre, s egy-egy problémakör, jelenség részletes, publicisztikai igényű elemzésére is. Azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a műsor nem elsősorban azokhoz szól, akik színházba, moziba, kiállításra, könyvtárba, művelődési házba rendszeresen járnak, hanem a lehetséges, a majdani, potenciális kultúraélvezőkhöz. — Azt hiszem méltán érheti szó a ház elejét: túlságosan is Budapest-centrikus a műsor. — Nem mentségképpen mondom — úgy érzem nincs is miért magyarázkodni —. de köztudomású a magyar művészeti, kulturális élet főváros-központúsága. Másrészt — ez kevésbé ismeretes — a vidéki forgatásoknak olyan technikai akadályai vannak, amelyeken a legnagyobb igyekezettel sem tudunk átlépni. Hogy egy életből vett példával éljek: azért, hogy a múltheti adásba beiktathassunk Szabados György győri koncertjéből egy rövid részletet, húszegynéhány embernek kellett másfél napig Győrben lennie. Mindamellett nem tettünk le arról, hogy szapoBeszélgetés Érdi Sándorral, a Stúdió 82 ' föszerkesztöjevel rítsuk a műsor vidéki jelentkezéseinek számát. — Utóhatása, visszajelzései, visszhangja — vannak-e a műsoroknak? — Túl nagy postánk nincs. Pontosan megfigyelhető viszont, hogy a publicisztikus anyagainkat kíséri ilyen módon is figyelem. Például az óvodai helyzettel, vagy a műszaki múzeum gyűjteményével foglalkozó riportok váltottak ki aktivitásra serkentő érdeklődést a közelmúltban. A műszaki múzeummal kapcsolatban hadd mondjam el: egyik vidéki városunk azóta már fölajánlott egy üresen álló kastélyt a gyűjtemény számára. — Eszeránt a Stúdió ’82 lassan múzeumalapító műsor lesz, hiszen a Bajor Gizi Színészmúzeum is élvezte a műsor támogatását. A közeli és távolabbi jövőt illetőleg milyen tervei vannak a főszerkesztőnek és munkatársainak? — Eddig hetvenöt adás van mögöttünk. Tulajdonképpen még most is „fiatal” műsornak számítunk. Őszintén szólva minket is meglepett a Stúdió ’82 iránt megnyilvánuló érdeklődés, ami sikerült, az többé-kevésbé úgy sikerült, mint a legendabeli hályogkovácsnak. A neheze most jön, különösebb terveink nincsenek, érdekes, jó műsorokkal szeretnénk megtartani nézőinket. Szabó János Kikötőbcn (olaj) Szirének (olaj) Ma este: Chicago
