Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

1982. JÚNIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió I hullámhosszán I Embermesék Az élet gyakran produkál alyan történeteket, emberi orsókat, amelyek szinte hi­hetetlennek tűnnek, mesébe illenek. Lengyel Nagy Anna műsorsorozatának szereplői csupa olyan emberek, akik valami rendkívülit éltek át, sorsuk egyedi esetek, senki­hez sem hasonlítanak. Tra­gédiák, félresikerült pályák váltakoznak szerencsés élet- utakkal, de egyik sem szok­ványos, hanem egyszeri és megismételhetetlen. Hiszen kinek sikerülne még egyszer életben maradnia olyan bal­eset után, amelyet egy autó­buszsofőr idézett fel a csü­törtöki adásban? Hátborzon­gató volt még hallgatni is, ahogy, elmesélte, mint zu­hant ki a kocsiból, át a magasfeszültségű vezetékek között a vasúti sínekre, ame­lyen éppen akkor jött egy vonat... Valóságos csoda, hogy életben maradt, s el­mondhatta a rádióhallgatók­nak szerencsés kimenetelű szörnyű balesetét, amely után természetesen megvál­tozott a környezetéhez való viszonya, több öröm, bol­dogság költözött a minden­napjaiba, hiszen megtanulta észrevenni, becsülni azokat a kis dolgokat is, amit addig észre sem vett. Az embermesékre rímelő, összecsengő irodalmi szemel­vényekkel egészítette ki a legutóbbi műsort a szerkesz­tő. Örkény István, Devecse- ri Gábor és Karinthy Frigyes egy-egy művéből vett rész­leteket hallhattunk. Érdekes összehasonlításként annak igazolására, hogv az iroda­lom is az életünkből táplál­kozik. Világvasárnap Űj időpontban, vasárnap délelőtt 11-kor jelentkezik Sediánszky János műsora a Petőfi Rádió hullámhosszán. Az adás során a Loire-menti Nantes-be, a lagúnák városá­ba, Velencébe, a londoni Nemzeti Galériába, az első kaliforniai településre, San Diegóba kalauzolták el a ri­porterek a hallgatót. Herná­di Gyula pedig perui útiél­ményeiről számolt be, s be­avatott bennünket a Jancsó Miklós rendezésével forga­tandó perui—magyar kopro­dukcióval készülő félig tu­dományos-fantasztikus, fé­lig krimifilm történetébe. A riportokban, interjúk­ban, miként Sediánszky mű­soraiban is, egyszerre eleve­nedett meg a valóság, a köl­tészet és a művészet. Nan- tes-ban például Jules Verne szülőházába is bevezették a hallgatót, Velencében Tur- genyev és Musset volt a kép­zeletbeli útitárs. Londonban egy kisdiákoknak tartott portréfestészetről szóló mű­vészettörténet-óra résztvevői lehettünk. Végül Hernádi Gyula egy ősi perui építé­szeti emlék titkait fejteget­te. A Vilógvasárnap hallga­tói, amellett, hogy ismere­tekkel gyarapodtak, otthon ülve képzeletben bebaran­golták a világot, a jól sike­rült, az űtiállomások hangu­latát felidéző riportok révén megmártózhattak a Csendes­óceán hullámaiban, végig- kocsikáztak a Dél-Amerikát átszelő High Way-en. Leg­feljebb csak azt sajnálhat­ták, hogy mindezt képze­letbeli útitársként tehették. _ tg — Mi újság a Szigligeti Színházban? Hosszú óvad vége felé Átigazolások után Szabadtéri előadásra készülnek Karcagon A romantikus zene estje FILM, Pákozdy János a Radnóti Miklós Színpad, Fe­hér Anna a József Attila Színház, Jakab Csaba a Népszínház, Csák György, Nagy Zoltán és Ivánka Csa­ba a Nemzeti Színház társu­latához szerződött, Téri Sán­dor pedig nem szerződött társulathoz. A rendező Szűr­ői Miklós a következő évad­tól a Nemzeti Színházban folytatja pályáját. Szolnokra a következő színészek szer­ződtek: Bajcsay Mária, Vál­lai Péter, 21ala Márk, Bán János, Tóth József, Angster László — Győrből, Ardeleán László, Dezsényi Péter, Phi- lipovich Tamás — a színmű­vészeti főiskoláról, Fekete András Pécsről, Sashalmi József Veszprémből, Leisen Antal a Vígszínházból vá­lasztotta a Tisza-parti tár­sulatot. Két, a főiskolát most befejezett rendező — Csizmadia Tibor és Éry-Ko- vács András — is Szolnokon kezdi pályáját. Elkészült az 1982/83-as év­ad terve. A tervezett „bérle­tes” bemutatók: Csehov Vá- nya bácsi (Paál István ren­dezésében), Maugham1—Ná­das—Szenes Imádok férjhez menni, Schiller Ármány és szerelem, Fejes Endre Vonó Ignác, Miller Az ügynök ha­lála, Pirandello Így van ez! (Babarczy László „vendég­rendezésében”), Nestroy Fa­lusi forgatag. Az évad gyer­mekelőadása a Micimackó lesz, míg a Szobaszínházban négy új bemutatót tervez­nek, s továbbra is műsoron marad Arbuzov Én, te, ő című darabja, valamint Al- bee két egyfelvonásosa. örvendetes újdonság a szolnoki színházkedvelők számára, hogy június végén a Damjanich Múzeum han­gulatos udvarán mintegy 300 nézőt befogadó szabadtéri színpad nyílik. Zsámbéki Gábor rendezésében mutatja be — összesen tíz alkalom­mal — a szolnoki színház tagjaiból álló együttes (ven­dégként Agárdy Gábort lát­hatjuk) Niccolo Marchiavelli Mandragora című művét, az olasz reneszánsz vígjáték egyik gyöngyszemét. (A pro­dukciót a tervek szerint ké­sőbb a kőszínházban is be­mutatják — bérleten kívül.) — sz. j. — ~Könyvankétok, rendhagyó órák, Jró-olvasó találkozók jának munkatársa vezeti. Ugyancsak ma délután 4 órától könyvankéton talál­kozhat a szolnoki Járműja­vító üzem művelődési házá­nak közönsége Búza Péter­rel, a Tájékoztatási Hivatal munkatársával. Holnap dél­után 5 órakor Kardeván Pé­ter geológus, a Földrengések és előrejelzésük című könyv szerzője lesz a szolnoki könyvudvar vendége. A mai napon rendhagyó irodalomórákra is sor kerül Szolnok iskoláiban. A köz- gazdasági és a gépipari szak­középiskola diákjai Bolya Péterrel, a kereskedelmi szakközépiskola tanulói Bú­za Péterrel találkozhatnak. Nagy Katalin írónő pedig a Tallinn körzei Általános Is­kolába látogat. Jászberény vendége június 2-án és 3-án Bolya Péter lesz, a karcagi olvasók jú­nius 3-án és 4-én Bárány Tamással, a kunhegyesnek ugyancsak június 3-án Ta- káts Gyulával találkozhat­nak. Szolnoki szimfonikusok vendégművészekkel Mahler és Csajkovszkij gyönyörű dallamaiban, a ro­mantikus közlésmód 19. szá­zadi ékköveiben gyönyör­ködhettek csütörtök este a karcagiak. A Báli József ve­zette Szolnoki szimfonikus zenekar kíséretével a pálya kezdetén álló Gulyás István zongorista és az NSZK-ból érkezett Traudel Pilz éne­kesnő léptek fel a művelődé­si központ színháztermében. Korrektség, alapos mű­helymunka, s helyenként fel­csillanó szuggesztivitás jel­lemezte ezt az esét. A zene­kar ápolt hangzása és a kar­mesteri aktivitás nagyban hozzájárult a koncert sikeré­hez. Gulyás István, a buda­pesti Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola végzős hall­gatója (Bacher Mihálynál tanul), a jászberényi Palotá- sy zeneiskola hajdani növen­déke Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét adta elő, imponáló felkészültséggel. Zeneileg kifogástalanul ját­szott, s noha technikailag is győzte a bravúros zongora­szólamot, a fölényes bizton­ság érzetével mégis adós maradt. Először játszotta ezt a művet zenekarral. A to­vábbi előadások során játé­ka bizonyára csiszolódni fog, érettebb lesz. Meg kell azt is jegyezni, hogy az előadók számára hátrányos akuszti­Gyermeknapi pillanatképek Vasárnap országszerte megtartották a gyereknapot. Üzemek, vál­lalatok, iskolák egésznapos programokkal szórakoztatták a gyerekeket. Képeink Szolnokon a Kassai úti Általános Iskolában és a sportcsar­nokban készültek, ahol' a KISZÖV rendezésében mintegy 500 szövet­kezeti dolgozó gyermeke játszott, szórakozott önfeledten. A Kassai úti iskolában kisdobosok és út­törők avatásával kezdődött az egésznapos program... és tábortűzzel ért véget kai helyzetet teremtett — a színpad szűkössége miatt — a zenekar és szólóhangszer csak szintkülönbséggel meg­oldható elhelyezése. Ennek ellenére végig jó kontaktus­ban játszottak, de az emlí­tett körülmény feltehetőleg gátolta a dinamikai skálán belüli nagyobb fokú diffe­renciálást. A pianista ígére­tes módon felvillantotta a halk dinamika iránti érzé­kenységet csakúgy, mint el­lentétét, a biztos technikájú kemény zongorázás képes­ségét. A zongoraszólam hol szenvedélyes, hol lágy ka­raktereit a második tételtől kezdve már figyelmet ér­demlő adottsággal valósí­totta meg Gulyás István, aki háromórai koncertkész anyag birtokában indul út­nak júniusban a moszkvai Csajkovszkij-versenyre. A rádió zongoraversenyének különdíjasa szerencsésnek mondta magát, hogy Haydn és Grieg zongoraversenyeit követően harmadízben játsz­hatott együtt a Szolnoki szimfonikus zenekarral. Mahler Egy vándorlegény dalai komoly erőpróba elé állítja a szólistát: énektech- nikailag a zenekar áténeklé- se — főként a mély regisz­terben problematikus, kife­jezésben pedig a legkisebb érzelgősség vagy egv kicsit is túladagolt szenvedélyesség a kompozíció hitelét kérdője­lezheti meg. Traudel Pilz kikerülte ezeket a buktató­kat. Előadásának legszimpa­tikusabb vonása a mérték- tartás volt. A színészies-ha- tásos megoldások helyett in­kább a diszkréteket és ár­nyaltakat választotta. Mezzo­szoprán hangja inkább hi­deg fényű, mint meleg tónu­sú, de tömör, s ha adós ma­radt is a hosszú dallamívek törésmentes megrajzolásá­val, kárpótolt bennünket megjelenítési készségével: a vándorlegény örömét, viha­ros szenvedélyét és szerelmi bánatát sejtettette meg szó­Szokatlanul hosszú lesz az idei színi évad Szolnokon, az utolsó két bérletes elő­adásra június 27-én kerül majd sor — a Liliommal búcsúztatja az évadot a tár­sulat. (Az évadzárás elto­lódásának oka — többek kö­zött — két produkció fősze­replőjének hosszabb ideig tartó betegsége.) Noha az évadzárás utáni mérlegké­szítés még távolabb van, annyi máris nyilvánvaló, hogy a színház előadásainak látogatottsága nagyjából azonos az előző évekével — elkeltek _ a bérletek, s ezúttal is több előadás zaljott ke­vesebb valódi és több „fan­tom-néző” előtt. (A Hamlet vasárnap esti előadásán 57- en ültek a nézőtéren, de előző nap délutánján, a még „friss” és jóval populárisabb Liliomra is csak félházat ki­tevő bérletes volt, sajnálatos mód, kíváncsi.) A közelmúltban befejező­dött a színházi világ „át­igazolási” időszaka. Szolnok­ról ismét több színész távo­zott: Margittay Ági a MA­Ünnepi könyvhét '82 Az ünnepi könyvhét szol­noki rendezvénysorozata ma délután öt órakor — a könyvudvarban — a Réteg- helyzet, rétegtudat cimű an- kéttal folytatódik, amelyen napjaink társadalmi kérdé­seiről beszélgethetnek az érdeklődők Kolosi Tamással, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének mun­katársával, Makara Péter szociológussal és Váriné Szi­lágyi Ibolya pszichológussal. Az ankétot Kamarás István, az OSZK Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Központ­Pók-foci A MÁV MTE tornabemutatója A zenekart határozottan és célratörően vezénylő Báli József Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitány-fantáziájá­ban a szólambalépések jel­zésén túl a nagyobb forma­egységek összefogásával és egyéni zenei koncepció meg­valósításával is tudott törőd­ni. Csajkovszkij zenekari költészetének e gyöngysze­mében a jól átgondolt inter­pretáció révén a széles ív­ben kitárulkozó dallamok valósággal megjelenítették a legendás szerelmi tragédiát. A művet, melyben a vonós­karon és hárfán kívül a fú­vós- és ütőshangszerek ar­zenálja vonul fel, a zenekar tömör és egységes hangzás­sal szólaltatta meg. A vonó­sok intenzív hangképzése külön öröm forrása volt, de piano színük — a kissé tes­tetlen, szálkás hang — mi­nőségét tekintve már nem il­lik e zenekar színpalettájá­ra. A pontosnak mondható összjáték értékéből pedig le­von az időnként tapasztal­ható bátortalan hangindítás. Labáth Valéria

Next

/
Thumbnails
Contents