Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

1982. JÚNIUS 4. _ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Naponta 700—720 hektoliter sört palackoznak és havonta mintegy 600 hektoliter különféle üdítő italt forgalmaz­nak a Kőbányai Sörgyár kisújszállási kirendeltségén. A sört megyénkben és más, például a kecskeméti és a szentesi kirendeltségeken keresztül értékesítik Vízmíítársulás Jászapátiban Már Készülnek a kiviteli tervek-----------------------------------------------------------------------------------------------------­T anácsoktól a Tüzépig Lakásépítés magánerőből Nehéz lenne olyan vala­kire ráalkadmi Jászapátiban, aki nz elmúlt tíz év alatt megelégedéssel beszólt volna a település „italáról”, a köz­kifolyókból csordogáló vagy az ásott kiútbó.1 merített jó­ízű vizéről. Annál többen panaszlkodnak, és sajnos leg­többször a legképtelenebbneik tűnő panasz is jogos. A nagyközségben a belte­rületi utak hossza megha­ladja a 60 kilométert. Alig több a 30 kilométernél vi­szont azoknak az utcáknak a hossza, ahová eljut a vezeté­kes ivóvíz. Az elmúlt öit év alatt egyetlen lakásba se kötötték be a vízvezetéket. Az újonnan épült fürdőszo­bás házakba is a közkifo­lyókból hordják vödörrel a vizet. Növelj a gonddkat, hogy a kiépített vízvezetékhálózat is elavult. Részletekben, épült, van olyan szakasz, amelynek elején 60-as, a végén pedig ihár 80-as va«v 100-as át­mérőjű cső viszi a vizet. Természetesen ez csökkenti esetenként meg is szünteti a víz továbbításához szükséges nyomást. A bajt a szennyvíz is teté­zi. A meglevő artézi kutak napi termelése 900 köbméter víz. Ebből valamilyen formá­ban szennyvíz lesz, amit szippantással csak onnan szállítanak el, ahol azt a ta­laj végképp nem tudja befo­gadni. Ezzel is magyarázha­tó, hogy a szennyvízzel duz­zasztott talajvíz túl magas, helyenként 60—70 centimé­terrel haladja meg a terep­szintet. Már évekkel ezelőtt egy­értelművé vált hogy a gon­dokat csak új vízmű építé­sével, a vízhálózat felújítá­sával. bővítésével lehet meg­szüntetni. Olyan beruházás­sal, amihez az előzetes szá­mítások szerint 50 millió fo­rintra van szükség. A tanács anyagi körülményeit figye­lembe véve az is világossá vált, hogy a beruházást csak társadalmi összefogás­sal, vagyis vízműtársulás létrehozásává] lehet megva­lósítani. Ezért is fogadták Jász­apátiban örömmel a hírt, hogy több éves „szünetelte­tés után az Országos Víz­ügyi Hivatal és a megyei tanács engedélyezi a jász­apáti vízműtársulás létreho­zását. Természetesen ez az állam 40 százalékosi anyagi támogatását is jeleníti, de a többit a településnek kell állni. A szervező munka már megkezdődött. A sor most a település lakóin, gazdasági szervein van. Rajtuk is mú­lik, hogy a társulási minél előbb megalakuljon, és tár* sadalimi összefogással el­kezdjék a régóta hiányolt beruházást Készülnek a kiviteli ter­vek. Az új vízmű létrehozá­sa egy nagy átmérőjű, az egész településre kiterjeszt­hető körvezetékrendszer épí­tésével kezdődik. Az teszi majd lehetővé, a vízhálózat bővítését, a még hiányzó vezetékek kiépítését. Épül ezen kívül egy 750 köbméter űrtartalmú vízto­rony és hasonló fogadóké- pességű felszíni víztároló. A tervek között szerepel egy olyan új, nagy teljesítmé­nyű artézi kútnak az építé­se, amely .»azdag vízhoza­mával a kibővített hálózatot is folyamatosan el tudja majd látni az egészséges, jó ivóvízzel. Országgyűlésre készülve Képviselők Tiszafüreden Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja tegnap Tiszafüreden tartotta ülését. Napirenden tájékoztató sze­repelt az országgyűlés nyári ülésszakának előkészítésével kapcsolatos megyei felada­tokról Ezt követően Ul- veczfci Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese számolt be a képviselőknek az 1981 évj tanácsi fejlesztési terv és költségvetés végrehajtásá­nak, valamint 1982-es évi időarányos teljesítésének ta­pasztalatairól. intetve az 1983. évi előzetes elképzelé­sekről. Az országgyűlés nyári ülés­szakának témakörébe vágó ismertetőt tartott dr. Berecz- ki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese „A megye lakossági ellátásának és idegenforgalmának hely­zetéről, további feladatai­ról’’ •— címmel. Tiszafüred helyzetét. a nagyközség középtávú köz- ségpalitakad feladatainak időarányos végrehajtását Rentihe Ferenc tanácselnök is­mertette a képviselőkkel. A tiszafüredi tanácskozás után a képviselők Bugán Mihály tsz-elnök kalauzolásával Ti- szaörsön a helyi Petőfi Tsz helyzetével ismerkedtek. Hatvan hektáron Besztercei kékszilva a portelki határban A jászberényi Kossuth Tsz-ben újabb jelentős fej­lesztéssel segítik a racionális földhasználatról szóló prog­ram megvalósítását. Az év második felében kezdődő fejlesztéssel a portelek! ha­tárban teremtenek kedve­zőbb feltételieket a föld jobb. ésszerűbb hasznosítá­sához. A laza homokkal bo­rított terület szántóföldi nö- vénytermels28éSirte' alkalmat­lan. Kitűnő viszont . gyü­möflcK termes z tés re, ezéfc't határozták el a tsz-ben, hogy a 60 hektárnyi területen szilvafákat ültetnek el. A telepítésre, a termőre fordulásig szükséges gyü­mölcsfák ápolására a ter­melőszövetkezet 6 millió fo­rintot költ. A ráfordítás né­hány év alatt megtérül hi­szen egy hektárnyi beszter­cei kékszilva. kedvező idő­járás esetén több mint 35 ezer forint értékű terméssel fizet. Ez csaknem tízszerese annak, amit a „homok” most ad. Az első szüretre várhatóan 5 év múlva kerül sor. A ter­més egy részét konzervgyár­ban dolgozzák fel, másik ré­szét a piacon és a zöldség- gyümölcs boltokban értéke­sítve a lakosság gyümölcs- ellátásának javítására fordít­ják. A gyengébb minőségű szilvát a tsz saját szeszfőz­déjében hasznosítja. Sok fórumon elhangzott már, hogy a magánlakás­építés arányai a VI. ötéves tervben megnövekszenek a korábbi tervidőszakhoz ké­pest. Ezért szükséges az ed­digieknél jobban megterem­teni a feltételeket a ma­gánlakás-építési előirányza­tok teljesítéséhez, hatható- sabbá tenni az együttműkö­dést az állam, a tanácsi, és társadalmi szervek, a ter­vezők, a kivitelezők és az építtetők között. Megyénkben korábban is fontos szerep jutott a ma­gánlakás-építőknek. Az el­ső tizenöt éves lakásépítési ciklusban például az elő­irányzott 37 ezer helyett 45 ezer lakás épült, és ezek­nek csak 24 százaléka ál­lami erőből. (Az országos átlag 29 százalék volt.) A VI. ötéves tervben 16 szá­zalékra csökken az állami célcsoportos lakásépítés ará­nya, ezért a korábbinál is jobban előtérbe kerül a magánerős lakásépítés. Eb­ben a tervidőszakban me­gyénkben 14—16 ezer lakás építését tűzték ki célul. Ezek közül OTP- és MESZÖV- beruházásban 3900 korsze­rű csoportos családi ház, egyéb társasház formában pedig körülbelül 8600 lakás átadását tervezik. Kulcskérdés a telek Ennek a programnak kulcskérdése a telekellátás. Való igaz, hogy a városok és a kiemelt települések belső területein elfogytak az állami telkek és az olcsón kialakítható tömbbelsők is. A tanácsok ezért a városok szélén, az olcsóbb területe­ken jelölik ki a telkeket. Oda viszont nem szívesen költözik a lakosság. Ráadá­sul ez a megoldás csak lát­szólag gazdaságos, hiszen a közművesítés és az intéz­ményhálózat kiépítése igen költséges. A lakosok jól tudják: a közmű- és intéz­ményhálózat jó kiépítésére csak hosszabb távon szá­míthatnak. A közelmúltban hat me­gye építész szakemberei és tanácsi vezetői tárgyaltak Kecskeméten a sajáterős la­kásépítés szervezett támoga­tásáról. Ott is, más fórumo­kon is megfogalmazódott, hogy elfogadható áru telkek biztosítása a tanácsok ele­mi kötelessége. Ugyanígy az építési ügyek gyors intézése, a korszerű építési formák türelmes terjesztése. Ám a tanácsoknak meglehetősen -szűkösek a pénzügyi lehe­tőségeik, a kisajátítás, a tömbbelsők feltárásának költségei viszont igen na­gyok. Egy új lehetőség még­is adódik. Sok tartalékot rejtenek ugyanis a korábban készült rendezési tervek, amelyek helyenként talán soha meg nem valósuló létesítmények számára tartalékolnak terü­leteket. A kecskeméti ta­nácskozáson is elhangzott: felül kell vizsgálni az épí­tési tilalmakat, módosítani a • rendezési terveket. A te­lekellátás javítását nagy mértékben elősegítené ez. Az indokolatlan építési ti­lalmak feloldása például Hajdú megyében ezer telket eredményezett. Nálunk is szorít a cipő, hiszen a ma­gánerős építés céljára több ezer telek szükséges. A magánerőből építőknek közismerten göröngyös utat kell bejárniok. Joggal szá­mítanak a tanácsok és más szervek nagyobb segítségé­re. A hagyományos szerve­zeti formák azonban kép­telenek az építtetők igényei­nek teljes kielégítésére. Ez­ért érdemel megkülönbözte­tett figyelmet a Bács-Kis- kun megyei kezdeményezés­re tavaly kialakult lakásépí­tési szolgálat. Bács-Kiskun megyében már hat ilyen szervezet működik. Fenntar­tásukat a helyileg erre a célra legalkalmasabb építő szervezetek vállalták. A lakásszolgáltatási iro­dák folyamatos kapcsolatot \artanak a városi tanácsok műszaki osztályaival, az OTP-vel, a lakásépítési szö­vetkezettel, a TÜZÉP-pel, a beruházókkal, a tervezőkkel, a kivitelezőkkel. Naprakész információkkal rendelkez­nek minden lakásépítési, szervezési formáról, a telek­ellátásról, a házhelyterüle­tek várható kialakításáról, a telekárakról, a beépítési előírásokról. Segítik az épí­tési engedélyek beszerzését, a tervellátást, adoptálást, az anyagbeszerzést. Együttmű­ködnek számos építő szerve­zettel a gépek, eszközök köl­csönzésében. Szervezik a vállalatok, házilagos kivite­lezők, kisiparosok bekapcso­Közismert tény, hogy a lakásépítési folyamat leg­több feladata és gondja a kivitelezés során jelentke­zik. Az építtetők és a házi­lagos kivitelezők ekkor vár­ják a legtöbb segítséget. Ez — többek között — meg­nyilvánulhat a technológiai korszerűsítésben. Széles kö­rű tapasztalatok bizonyítják, hogy a házgyári panelek itt is jól hasznosíthatók. Békés megyében, már közkedveltté vált a házgyári technológia a kislakásépítésben is. Más példákat is említhetnénk ebben a témakörben. Mis­kolcon például panelos csa­ládi házak építését határoz­ták el a város szélén. Megyénkben is egyre sür­getőbbé válik a korszerű szerkezetek és anyagok, a korszerű technológia széle­sebb körű alkalmazása, an­nál is inkább, mert az épí­tési igény szinte minden te­lepülésünkön nagyobb a ki­vitelezői kapacitásnál. Az építő vállalatok több eset­ben nem vállalkoztak, he­lyenként visszaléptek a ha­gyományos anyagokkal való építkezéstől. Ez bizonyos fe­szültséget is előidézett, hi­szen a hagyományos építési mód olcsóbbnak tűnik, más­részt az építési idő meg­A magánerős lakásépítést napjainkban sok minden be­folyásolja — nem egyszer meghatározó módon. Kor­szerű csoportos építkezés például csak csatornázott területeken, elsősorban a nagy lakótelepek szélén in­dulhat, pedig célszerűbb lenne máshol, mindenekelőtt a városkörnyéki települése­ken. Környzetvédelmi okok mellett ez is közrejátszik abban, hogy egyre több fó­rumon felvetődik: jobb lódását, kivitelezési és egyéb részfeladatok vállalását. Mindebből kézenfekvő, hogy a lakásépítési szolgá­lati irodák társadalmi igényt elégítenek ki. Az eddigi ta­pasztalatok alapján a leg­helyesebb ezek széles körű szervezésével az eszközök és kivitelezői háttérrel is ren­delkező építő szervezeteket megbízni. Megyénkben a telepszerű többszintes lakóházak mű­szaki tervezését több szer­vezet végzi. Így például a kunszentmártoni és a jász­berényi járást a szegedi TERVSZÖV látja el, a me­gye többi területét pedig a megyei tanács tervező vál­lalata. Szolnokon a KELET­TERV mellett fővárosi ter­vező vállalatok is dolgoz­tak. Ezután fokozatosan — a lakásépítések műszaki ter­veit az egész megyéhez a SZOLNOKTERV készíti. Ez­által a korábbinál egysége­sebb szemlélettel alakítható ki a megye településeinek arculata. A hagyományos értelem­ben vett családi házak ter­veit magántervezők készítik. A magántervezésről szóló új jogszabály megjelenése után számuk jelentősen csökkent megyénkben. Egyes terüle­teken nincs, vagy alig van egy-két magántervező. Emiatt az építtetők gyakran szomszéd megyebeli szak­embereket bíznak meg, akikkel a kapcsolattartás nehézkes. A tapasztalatok szerint nem minden tervező rendelkezik fejlett műszaki, esztétikai érzékkel, megfele­lő szerkezeti és anyagisme­rettel. Úgy tűnik, a magán­tervezőknek fokozni kell a gazdaságosságot, az esztéti­kai színvonalat és a szerke­zeti biztonságot. hosszabbítása költségnöve­kedést is jelent. De érthető az is, hogy az építők minél többet akarnak produkálni. Házgyári panelből OTP- beruházásban építenek je­lenleg Szolnokon tízszintes épületeket, a tervidőszak második felében pedig la­kásszövetkezeti formában is lesz paneles lakásépítés. Az ÁÉV poligon paneljeiből csak a szolnoki Széchenyi lakótelepen épültek eddig ötszintes lakások. Korábban az ilyen épületekben meg­követelték a központi fű­tést. Az egyedi fűtés enge­délyezése kiterjesztette en­nek az ‘építési módnak a felhasználási területét. En­nek eredményeként OTP- beruházásban további há­rom városunkban épülnek ebben a középtávú tervidő­szakban poligonos lakóépü­letek. A szolnoki Széchenyi lakótelepen százötven kor­szerű csoportos lakóház épül polígon panelekből. A szolnoki Építőipari Szö­vetkezet és az ÉPSZER Vál­lalat alkalmazza a PEVA alagútzsaluzatos technoló­giát. Egyéb korszerű tech­nológiával (UNIVÁZ) azon­ban csak elvétve találkoz­hatnak megyénkben. arányt kellene kialakítani a vízvezeték- és a csatorna- hálózat közöt. A kisebb-nagyobb akadá­lyok könnyebben áthidalha­tók akkor, ha a tanácsoktól kezdve a TÜZÉP-ig a ma­gánerős lakásépítésben ér­dekelt mindeh szerv a töb­biekkel együttműködve segí­ti azokat, akik építéssel akarnak lakáshoz jutni. Még így is nagy áldozattal jár a vállalkozásuk. S. B. I. A. Űj festőmű­helyt épít az abádszalókí Lenin Tsz. A jövőben itt fogják festeni a lakatosüzem áfttai gyártott üzemanyag- szállító tartályokat Panel a kislakásépítésben Sok minden közrejátszik

Next

/
Thumbnails
Contents