Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

1982. JÚNIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy NEB-vIzsgálat eredményeI Ami változott és ami nem Betegellátás, gyógyítás a tiszafüredi járásban A tiszafüredi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közel­múltban fejezte be a járás­ban azt a vizsgálatát, amely­nek több célja volt. Közülük néhány: az egészségügyi in­tézmények működése .hatéko­nyabb-e az integráció kiala­kítása óta; biztosított-e hogy minden állampolgár — a te­lepülési viszonyoktól függet­lenül — kellő időben hozzá­juthasson a korszerű, gyógyí­tó, megelőző orvosi ellátás­hoz; változott-e az alapellá­tás; a lakosság hogyan érté­keli az integrációs változáso­kat? A tiszafüredi járásban je­lenleg kimutatható, hogy az integrációs rendelkezések el­vét és a tanácstörvény össz­hangját nem sikerült megte­remteni. Azaz, az alapellátás, a szakrendelés, illetve a kór­ház több „gazdához” tartozik, messze esik egymástól, ily módon az évek óta meglevő gondok többsége továbbra sem oldódott meg. Ez az oka annak, hogy a lakosság csak igen kis mértékben érzékeli ma még az integrációs válto­zásokat. A körzeti orvosi szolgála­tok integrációja nem tör­tént meg, és egyelőre nem is történik. Ami az itt tevé­kenykedő orvosok műszaki ellátását illeti, az előírt mű­szerekkel valamennyien ren­delkeznek. Ugyanakkor a modernebb eszközök (EKG, egyszer használatos fecsken­dő, gyomormosó, kisebb se­bészeti műszerek, stb.) hiá­nyosak. Változatlanul gond, hogy az alapellátásban nincs meg az egységes szakmai irá­nyítás, és az ellenőrzés rend­szere. Ugyanakkor pozitív előrelépés az integráció beve­zetése óta, hogy a csoportve­zetői főorvosi (táppénzes fe­lülvizsgálati) hálózat jól mű­ködik, megfelelő segítséget nyújt az orvosoknak. Ket­tősséget jelent, hogy az alap­ellátás munkáltatói felügye­letét az illetékes tanács, a szakmai felügyeletet pedig a karcagi városi kórház látja el. Mivel a járás községeiben, falvaiban élő lakosság átlag- életkora folyamatosan emel­kedik, nem közömbös a házi szociális gondozószolgálat helyzete. Ez a hálózat ered­ményesen működik a járás­ban, jól segíti a beteg, idős, egyedülálló öregek egészség- védelmét. Kivéve Tiszaszőlőst és Tiszagyendát, ahol még nincs meg ez a rendszer. A NEB a tiszafüredi köz­ponti rendelő szakorvosi el­látását is vizsgálta. Itt sajnos, nem javult a helyzet. Igaz, jelenleg két belgyógyász is dolgozik a községben, de nincs sebész, fül-orr-gége szakorvos, szemész. Ennél fogva a korábban itt orvo­solt apróbb bajok, kisebb se­bészeti beavatkozások miatt is, most Karcagra kell utaz­ni a kórházba, ami fokozza az ottani zsúfoltságot. A vizsgálat jónéhány hatá­rozati javaslattal élt. Megol­datlan az alapellátás egysé­ges szakmai irányítása. Ese­tenként gondot okoz, hogy az éjszakai ügyeletet adó körzeti orvos másnap a szokott időben, a délelőtti órákban rendel. Változatla­nul talán a legnagyobb fe­szültséget az okozza, hogy egyes körzetek, falvak, köz­ségek gyógyszerellátása a hétvégi ügyeleti időben — Tiszafüred kivételével :— megoldatlan. A tiszafüredi szakrendelők egy része — a megfelelő szakorvos hiányá­ban — kihasználatlan. Ugyancsak rendszeresebb ha­tósági felügyelet kellene az alapellátás területén. Gondot okoz az is, hogy Karcagon az ideggyógyászati szakrende­lés későn délelőtt, 11 órakor kezdődik, és aki nagy távol­ságból érkezett oda (Tisza- gyenda, Tiszaroff), »nehezen ér vissza lakóhelyére. Nincs az orvosoknak megfelelő ügyeleti helyiségük sem Ti­szafüreden és nincs házi szo­ciális gondozás Tiszaszőlősön és Tiszaroffon, noha mindkét helyen sok az idős, beteg, magányos ember. Ez a tiszafüredi vizsgálat azért sem közömbös, mert több mint 40 ezer embert érint. Lehet, hogy a megál­lapításoknak van vitatható pontja, de a jelentés egy­ben azt is tükrözi, hogy íz egészségügyi intézmények in­tegrációja, működési rend­jének hatása a gyógyító mun­kára, az eredmények mellett újabb megoldandó feladato­kat, feszültségeket is hoz. D. Szabó Miklós Több lucernamag kellene Növénytermesztési tanácskozás Tegnap Szolnokon lucerna- mag-termesztési tájértekez­letet tartottak, amelyen Bor­sod, Hajdú-Bihar, Heves és Szolrtpk megye mezőgazdasá­gi szakemberei vettek részt. Garai Lajos, a Szolnoki Ve­tőmag Vállalat igazgatója megnyitójában számokkal is alátámasztotta azt a tényt, hogy a lucernavetőmag mennyisége a szükségesnél kevesebb. A jó eredményeket elérő gazdaságok száma nem­hogy nőtt, hanem csökkent az elmúlt években. Szomorú az a tény, hogy 1981-ben az egyes termelő üzemek 40 szá­zalékában nem tudtak ele­get tenni szerződéses kötele­zettségeiknek, hivatkozva a takarmánymennyiség hiá­nyára és a gyomfertőzött- ségre. Ezután Berkó János;, a MÉM osztályvezetője fel­hívta a termelők figyelmét az időszerű tennivalókra, és arra, hogy úgy biztosítható az 1983. évi magmennyiség, ha a magnak kijelölt táblá­kat nem vágják le takar­mánynak. Az elmúlt huszon­öt évet vizsgálva mindössze öt alkalommal termeltek az ország mezőgazdasági üzemei 6000 tonnán felül, amivel bő* ségesen kielégíthették a szükségleteket. Megnöveked­tek az igények az új lucer­nafajták iránt, azonban 1977 óta a termőterületek egyre csökkennek. Az import ve­tőmagra két okból sem szá­míthatnak a gazdaságok — egyrészt ezek a fajták nem váltak be a hazai viszonyok között, másrészt drágák. Or­szágosan mintegy 400 tonna lucernamagot kellene ter­melni, melyből 2000 a bel­földi szükséglet, 1000—1000 tonna pedig KGST- és a nyugati exportkötelezettség. Elhangzott a tanácskozáson: rendezték a lucernamag ke­reskedelmi árát, s szó esett arról is, hogy a nemesített szaporítási fokú vetőmagok ára is módosul. Lázár György a XIV. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap a főváros XIV. ke­rületébe látogatott. Tár sásár gában volt Somogyi Sándor, az MSZMP KB tagja, Buda­pesti Bizottságának titkára. A program a kerületi pártbizottságon kezdődött. A városrész politikai, mozgal­mi, gazdasági vezetőinek je­lenlétében Szikokán Ferenc, a pártbizottság első titká­ra és Holl József, a tanács elnöke fogadta a vendége­ket, akiket 'tájékoztattak Zugló politikai, .társadalmi életéről, a gazdálkodás új elemeiről, a dolgozók élet- körülményeiről. A kerületi vezetők tájé­koztatóját hasznos konzul­táció követte. Ezután a kormány elnö­ke felkereste a Magyar Ál­lami Földtant Intézetet. A vendéglátók vógiigkailauzoil- ták Lázár Györgyöt az inté­zeten, bemutatva a kutatók munkahelyeit csakúgy, mint a nyersanyagkutatás ered­ményeit szemléltető térké­peket, tárlókat, valamint a nagy értékű műszereket, ku- tatókocsiikat, a korszerű adat- és érotároló eszközö­ket, a könyvtárat, amelynek legrégibb nyomtatott köny­ve 1565-ből származik. A látogatás befejezésekor Lázár György elismeréssel szóit a Földtani Intézet te­vékenységéről. Piotr Gyemicsev látogatása Gyűrött Tegnap a IRahMmenitbein folytatta munkáját a magyar —szovjet kormányközi kul­turális- együttműködési bi­zottság 18. ülésszaka. A megbeszélések után az ülés­szákon részt vevő szovjet delegáció, amelyet Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, kulturális miniszter vezet, Győrbe llátogatott. El­kísérte a vendégeket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és -tátkai Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes. A delegációt Győrött, a Győr-Sopron megyei Párt- bizottság székházéiban Háry Béla első titkár és Szaló Lajos, a megyei tanács el­nökhelyettese fogadta. Háry Béla tájékoztatást adott a megye iparáról, mezőgazda­ságáról, kulturális életéről. A szovjet küldöttség Rába gyári látogatással zárta ked­di győri programját. A, je­lentős szovjet exportot le­bonyolító magyar gépipari nagyvállalat életéről, fej­lesztési terveiről Horváth Ede vezérigazgató adott át­tekintést, amit üzemlátoga­tás követett. Településfejlesztés Jászárokszálláson Nagyközségből kisváros? Aki ritkán jut el Jász- árokszállásra, annak tűnik fél igazán, milyen szépen, kiegyensúlyozottan fejlődik ez a település. A lassan ki­alakuló községközpont eme­letes épületeivel, áruházá­val, üzleteivel ígéretes jövő képét mutatja. Amikor Tő- sér Gyulával, a 'helyi párt- bizottság titkárával és Bó- diis Zoilltón tanácselnökkel erről beszélgettem, ők első­iként mégis a gondokat em­lítették. Ezek között is a legfontosabbat, hogy csök­ken a lakosság száma. A városok közelsége — Gyön­gyös 18, Eger 70 ikiiilométer- ne van, de sokan járnak in­nét dolgozni Pestre, Hat­vaniba is — nincs jó .hatás­sal a településre. A fiatalok rendszerint már abban a városban tailáünaik párt ma­gunknak, ahol dolgoznak, s aztán csak látogatóba jön­nek a szülőkhöz. „Itt az évekkel ezelőtt .létrejött munkahelyeken, a téeszben, a Hűtőgépgyár Radiátor és Klímatechnikai Üzemében, a Háziipari Szövetkezetben nincs olyan fluktuáció, hogy a felnövekvő nemzedék min­dig munkáit találjon ma­gának. így azután itőllünk naponta körülbelüli ezer­nyolcszáz ember ingázik”. Ezért okoz a nagyközség vezetőinek gondot, hogy le­hetőleg megtartsák a lakos­ságot ebben a szép jász községben. „Ha mind jobban közelítünk a már-már váro­sias ellátáshoz, akkor tálán meggondolják az emberek hogy elmenjenek .innen”. Ezént is készült 5—6 évvel ezelőtt a terv: megoldaná a lakosság ivóvíz-eüáitását, végrehajtani egy útépítési programot. „Tudja milyen sokat jelent az, ha a men­tő .bemehet a mellékutcák­ba .is, és nem kell kézben, hordágyon szállítaná a be­tegéket? Ha a kocsi a sze­net, a fát, közvetlenül a ház előtt teszi le, ás nem kell ezért száz méterekről, kosárban cipelni ?” Az előrelátó településfej­lesztés azonban már 1973- ban megkezdődött Árokszál- ,'áson: létrejött a csatorna­mű társulás — tagjai lettek az intézmények, az üzemek is, így épült közös szenny­víztisztító, 5 kilométernyi gerincvezeték —, amely az­után lehetővé tette a köz­ség központjának fejleszté­sét. Kétségtelen, hogy már kezd nagyobb településhez illő külsőt ölteni Jászárok- szálllás. Eddig 49 lakás lé­tesült többszintes épületben, néhány héten beliül újabb tíz késiül el, és már javában tart 34 építése. A fiatalok a munkásllakás-akció kere­tében ilyen bérhózi lakáso­kat akarnak maguknak. El­készült a községi vízmű is, ugyancsak 'társulásos alapon — napi 1500 köbméter (telje­sítményű — ám 'fejlesztése elkerülhetetlen. Akkor lesz megfelelő a nagyközség ivó­vízellátása, ha a vízhozam el­Magyar NemzetiBank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. június 29-től Devizanem vételi Közép­Eladási Vásárolható Vételi Eladási árf. 100 egységre forintban Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. * címletek forintban Angol iont 6 202,99 6 209,20 6 215,41 Ausztrál dollár 3 648,51 3 652,16 3 655,81 Angol font 50 6 022,92 6 395,48 Belga írank 75,98 76,06 76,14 Ausztrál dollár 50 3 542,60 3 761,72 Dán korona 420,15 420,57 420,90 Belga frank 5 000 73,78 78,34 Francia frank 523,50 524,02 524,54 Dán korona 1 000 407,95 433,19 Hollandi forint 1 316,84 1 318,16 1 319,48 Finn márka 100 730,43 775,61 Japán yen (1000) 138,48' 138,62 138,76 Francia frank 500 508,30 539,74 Kanadai dollár 2 779,14 2 781,92 2 784,70 Görög drachma 500 54,91 58,31 Kuvaiti dinár 12 391,62 12 404,02 12 416,42 Hollandi forint 1 000 1 278,62 1 357,70 Norvég korona 570,60 571,17 571,74 Japán yen (1000) 10 000 134,46 142778 NSZK márka 1 451,74 1 453,19 1 454,64 Jugoszláv dinár íoi 65,52 69,58 Olasz líra (1000) 25,85 25,88 25,91 Kanadai dollár 100 2 698,46 2 865.3« Osztrák schilling 205,89 206,10 206,31 Kuvaiti dinár 10 12 031,90 12 776,14 Portugál escudo 42,62 42,66 42,70 Norvég korona 1 000 554,03 588,31 Spanyol peseta 32,13 32,16 32,19 NSZK márka 1 000 1 409,59 1 496,79 Svájci frank 1 680,65 1 682,33 1 684,01 Olasz líra (1000) 50 000 25,10 26,66 Svéd korona 587,32 587,91 588,50 Osztrák schilling 1 000 199,92 212,28 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 Portugál escudo 5 000 41,38 43,94 USA dollár 3 571,27 3 574,84 3 578,41 Spanyol peseta 5 000 31,20 33,12 Svájci frank 1 000 1 631,86 1 732,80 Az államközi megállapodásokon alapuló hiva­Svéd korona 100 570,27 605,55 talos árfolyamok változatlanul az 1982. június Török líra 1 000 23,39 24,83 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 467,59 3 682,09 éri a napi 3 ezer köbmétert. Ez pedig már azt . is jelen­ti majd, hogy minden utcá­ban lesz vízvezeték. .Vagyis újabb kutak fúrása szerebei a tanács tervében. Utat is építettek, 1976-tól több mint 12 ikilométernyit. A következmény: ma már az utcák felének szilárd burkolata van. Erről egyéb­ként többet is érdemes mon­dani, mert a módszer, aho­gyan ezt elérték esetleg má­sutt is alkalmazható. A MÁV 'kicserélte az arra hú­zódó ~ vasútvonalaikon az á'gyakazati követ, a régi kö­veket elkérte a .tanács, a helyi . termelő szövetkezet fu­varral, géppel segít, a lakos­ság előre kifizeti a telken­kénti 4500 forint közműfej­lesztési hozzájárulást, az abasári községi tanács költ­ségvetési üzeme pedig — nekik kőbányájuk, megfélélő gépparkjuk van — megépí­ti az utat. Egy kilométer, úgynevezett itatott maka­dámút 1 millió forintba ke­rült eddig. Az idén további 2 kilométer út építéséhez van még elegendő anyaga toldják 3,4 millió forintos saját bevétellel és 18 (!) millió forint társadalmi munkával. Csak megjegy­zem: tavaly 22 millió forint értékű segítséget adott a la­kosság Árokszálllás fejlesz­téséhez. Ezzel a .pénzízei, Okos gazdálkodással igye­keznek gazdagítani a nap­jainkban tízezer embernek otthonit adó településit. Mert igyekezetre szükség van: hi­szen csupán a községi víz­mű létrehozása 46 rhililíió fo­rintba .került. ' ' A pártbizottság titkára azt is elmondja: testületük évente rendszeresen értéke­li a községpolitikai tervek végrehajtását, és megszabja mi a következő esztendő fő feladata. Az ő állásfoglalá­suk alapján szervezték meg a falu összefogását a gyer­mekintézmények építésére, bővítésére, és már 5 esz­tendeje minden gyereket föl .tudnak venni az óvodákba, amelyeknek udvarain a kü­lönböző munkákoillektíváik jóvoltából korszerű játékok, sportfelszerelések állnak. Most arra ösztönzik a taná­Átadásra várnak a lakások a .tanácsnak, de szeretnék ha ezt az építési ütemet tar­tani tudnák a következő években is. A *karnyezetvédelem, a község tisztán tartása lénye­ges kérdés: ezért szervezték meg az intézményes szemét­szállítást. Vontatóval hordja el hetenként egyszer a sze­metet a 'tanács költségveté­si üzeme azokból az utcák­ból, ahol már kiépített út van. A nagyközségi tanács most egymillió forint hitelt vett fel a pénzt átengedi az üzemnek. Több mint félmil­lióért félpormentes szemét- szállító járművet vásárol­nak belőle meg építő és fa­ipari gépeket, mert a köz­ségben az építkezéseket el­sősorban ez az üzem végzi. A lakosság szobaszám alap­ján .fizeti a szemétszállítást, a legnagyobb összeg 21 fo­rint. A tanácselnök szerint ezt a szolgáltatást szeretnék a település minél nagyobb 'területére kiterjeszteni. Az idén már a nagyközség üdü­lőterületét is bekapcsolják az intézményes szemétszál­lításba. Jászár okszáliláson ugyanis éveikkel ezelőtt a tanács sa­ját erejéből szép kis stran­dot hozott Hétre, és a strand .körül 300 .telket alakított ki hétvégi üdülőknek. Ha most valaki azt hiszi, hogy „könnyű Jászárökszál- lásnak, mert biztosan stík pénzük van iközségfejJlesz- ítésre” — alaposan téved. A megyétől kapott pénzt — az idén ez 5,2 millió forint, amelyet a vízműépítésh.ez használhatnak fel — meg­csot, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet szentel­jen a község szépítésénék. Ezért hozott Hétre a .tanács egy kis vinágházat, ahol pa­lántát nevednek, és aki igé­nyel, kap belőle. Az az igaz­ság, hogy nehezen .halad a falu virágosításá, ennek' .nincs hagyománya ÁrOkszáii- iláson. „Az én házam az" én várnám” szemlélet uralkodott, vagyis, hogy az a fontos ami a kerítésen belül van. Ezt a 'nézetet nem könnyű meg­változtatni. Haladási, hogy idén tavasszal már 500 fát ültetett el a lakosság. Szintén a pártbizottság határozata mondja ki: meg­különböztetett figyelemmel kell kezelni a község köz­pontjának rendezését. Ennék megfelelően épül most egy 24 lakásos ház a főtéren, amelynek földszintjén az el­képzelések szerint szolgálta­tó egységeik -— Gedka, fod­rászat, méteres szabóság, ei- pőjavító — kapnak helyet. Jó hírként újságolta Bódis Zoltán: a Debreceni Posta- igazgatóság úgy nyilatkozott, hogy talán már jövőre új postát építenek a nagyköz­ségben, hogy az áfész 250 négyzetméter alapterületű kis ABC-.t hoz létre, felújít­ja a vendéglőt és még .né­hány üzletet. „Tudjuk, hogy merész el­képzelés, de hosszabb távon szeretnénk elérni, hogy la­kosságunknak ikisvárosi él­látást nyújtsunk” — mond­ta ,a .tanácselnök. Ha nagyon akarják, ha e cél érdekében összefognak, miért ne sike­rülhetne? Varga Viktória

Next

/
Thumbnails
Contents