Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 30. Tét: a világ sorsa A küldöttségek vezetői Hosszú és rendkívül bonyolult folyamat újabb fontos dátuma a tegna­pi nap. Kedd délután fo­tósok és filmesek pergő­tüzében, újságírók gyű­rűjében örökíthettek meg Genfben a szovjet ENSZ- képviselet székháza előtt két diplomatát, amint az ilyenkor szokásos proto- kollmosollyal üdvözlik egymást. Ám a kézfogás csupán jelképes. Az ál­láspontok túlontúl távol­esnek egymástól ahhoz, hogy a szívélyesnek tű­nő parolázásból bárki gyors megegyezésre kö­vetkeztessen. A hadásza­ti fegyverzetkorlátozás­ról és -csökkentésről teg­nap megkezdett szovjet —amerikai tárgyalást ál­talában rendkívül hosz- szúnak ítélik meg, s — témájuknál, jellegüknél fogva — a találkozókat szigorú titoktartás övezi. így van ez rendjén. Viktor Karpov és Ed­ward Rowny nagykövet ugyanis a szakértőkből álló delegációk élén olyan eszmecsere-soro­zatba kezdett, amelynek tétje az egész világot érinti. Milyen az esély? Nos, ami az amerikai szándékokat illeti, az előjelek nem sok jóval biztatnak. Ronald Rea­gan elképzelése arra épül, hogy egyoldalú előnyt, csikarjon ki az Egyesült Államok számá­ra, mégpedig a két fél hadászati erőinek szer­kezeti különbözőségét kihasználva. Az elnök ugyanis az első sza­kaszban a földi irányítá­sú rakáték számának nagyarányú csökkentését szeretné elérni, változat­lanul hagyva a tenger­alattjárókról és a bom­bázókról indítható nuk­leáris robbanófejek mennyiségét. A SALART-tárgyalások kezdetét több nagy fon­tosságú szovjet javaslat előzte meg. Leonyid Brezsnyev indítványozta: az eszmecsere megkezdé­sekor mind a Szovjet­unió, mind az USA rög­zítse hadászati fegyver- rendszerének mennyisé­gét és egyben korlátoz­za a korszerűsítést. Wa­shington még csak vá­laszra sem méltatta ezt a javaslatot. Viktor Karpov és Ed­ward Rowny — az utób­bi nyugalmazott altábor­nagy, aki az amerikai szakértők sorában már a 70-es években részt vett a SALT-tárgyalásokon — eszmecseréit az egész világon nagy figyelem kíséri. A rendkívül fe­szült nemzetközi lég­körben a tömegpusztító fegyverek csökkentése létfontosságú, hiszen esetleges atomkatasztrófa az egész földkerekséget pusztulással fenyegeti. Bármily távoli ak az ál­láspontok Genfben, egy dolog bizonyos: csak jó­zan kompromisszum há­ríthatja el a megállapo­dás útjában álló akadá­lyokat. A Szovjetunió számtalan jelét adta an­nak, hogy az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján kész minden ész­szerű javaslat tanulmá­nyozására. Az elkövetke­ző hetekben, hónapokban kiderül, vajon hasonló felelősségtudat hatja-e át az amerikaiakat? A tét nem csekély: a világ sorsa, az emberi­ség jövője. Gyapay Dénes Az EGK-csúcs felhívása az Egyesült Államokhoz A nyugat-európai közösség állam- és kormányfői tegnap véget ért tanácskozásukon felhívást intéztek az Egye­sült Államokhoz és a ver- sailles-i értekezlet többi résztvevőjéhez, hogy „tart­sák be az ott közösen aláírt megállapodásokat”. Felszólították Izraelt a li­banoni agressziója megszün­tetésére és csapatainak kivo­nására. Megismételték azt az állásfoglalásukat, hogy a Palesztinái ar*ab népnek joga van önrendelkezéshez, és hogy a tárgyalásos rendezés­be be kell vonni a Palesztinái Felszabadítási Szervezetetet is. Ez utóbbi Franciaország nyomatékos sürgetésére ke­rült bele a közös állásfogla­lásba. Állásfoglalásuk jelen­tőségteljes olyan pillanatban, amikor.a PFSZ-t a megsem­misítés veszélye fenyegeti. Mitterrand francia elnök és a kilenc nyugat-európai kormányfő hangsúlyozta: a dollár árfolyam-emelkedése, a közös piaci acélkivitel kor­látozása és a szibériai föld- gázvezetékhez szükséges al­katrészek embargója azzal fenyeget, hogy „súlyosan megromlanak a politikai és gazdasági kapcsolatok az EGK és az Egyesült Államok között”. Közös érdek — tes^ rögtön hozzá —, hogy ezt el­kerüljék. A Libanonra vonatkozó ha­tározat ismételten keményen elítéli az izraeli agressziót. A „tízek” mindenekelőtt a tűz­szünet állandósítását sürge­tik, a Nyugat-Bejrút körüli izraeli ostromgyűrű megrlyr- tását és a palesztin fegyve­resek kivonulását, a libanoni hadsereg ellenőrzése mellett. A tartós békéhez — foly­tatják — ki kell vonni Li­banonból az izraeli haderő­ket, és minden más külföldi haderőt is, „kivéve azokat, amelyek jelenlétét a törvé­nyes és az ország egész terü­letét ellenőrző libanoni kor­mány engedélyezi”. A tanácskozás köreiben szerzett értesülés szerint a kormányfők megerősítették, hogy az EGK felfüggeszt egy 40 millió dolláros kölcsönt Izraelnek, elhalasztja a tár­sulási szerződés alapján ese­dékes vegyesbizottsági ülést, és'a kormányok külön-külön megtiltják fegyverek eladá­sát Izraelnek. WASHINGTON Ronald Reagan amerikai elnök — ma közép-európai idő szerint éjfélkor — sajtóérte- .-'kezletet tart — jelentették be kedden a Fehér Házban. Fe­hér házi tisztségviselők sze­rint a sajtóértekezleten első­sorban Libanon témaköre és Alexander Haig külügymi­niszter lemondása áll majd a középpontban. NEW YORK A leszerelést elősegítő és a béke erősítését célzó ja­vaslatok előterjesztésével folytatódik az ENSZ-közgyű- lés második rendkívüli, le­szerelési ülésszaka. VARSÓ A lengyel Minisztertanács hétfői ülésén az 1990-ig szó­ló lakásépítési program alap­elveiről tárgyalt. A probléma fontosságát jól jellemzi az a tény, hogy a 36 milliós or­szágban jelenleg mintegy másfél millió család vár la­kásra, és az átlagos várako­zási idő 15, egyes vajdasá­gokban 20 év lenne, ha a la­kásépítés üteme a jelenlegi szinten maradna. BONN Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár kedden délután ismertette Hans-Dietrich Gen- scherrel. a Szabaddemokrata Párt elnökével azokat a kompromisszumos javaslato­kat, amelyeknek célja, hogy több hetes vita után végre megállapodás szülessék az SPD és az FDP között az 1983-as költségvetési tervezet vitás pontjaiban. A megegye­zéstől nem kevesebb, mint a szociálliberális koalíció sor­sa függ. BUENOS AIRES Az argentin külügyminisz­térium szóvivője közölte: nincs a minisztériumnak tu­domása arról, hogy Argentína vállalta a Falkland- (Mal­vin-) szigetre vonatkozó 502- es BT-határozat betartását. A határozat egyebek között az ellenségeskedések beszünte­tésére és a tárgyalásos rende­zésre szólítja fel a feleket. LONDON Tegnap, éjféltől ismét köz­lekednek a vonatok Nagy- Britanniában. A vasutas­szakszervezet bérkövetelő or­szágos sztrájkja végül is csak két napig tartott: a szakszer­vezet országos értekezlete hétfőn Plymouthban a mun­kabeszüntetés felfüggesztése mellett szavazott. RÓMA Az Olasz Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete (FLM) tegnap „legalább két­órás” sztrájkokat hirdetett az állami vállalatoknál. A dön­tést az váltotta ki, hogy az Intersind, az Állami Vállala­tok Szervezete is felmondani készül az 1975-ben megkö­tött mozgóbérskála-szerző- dést, bár hivatalosan még nem közölték a szándékot. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés el­utasította az ellenzék bizal­matlansági indítványát, amely a kormány ár- és bér­rögzítési törvényjavaslata el­len irányult. A nemzetgyűlés 491 képviselője közül csak 138 szavazott a bizalmatlan- sági indítvány mellett. Az együttműködés bővíthető Magyar —francia kapcsolatok Hazánk és a Francia Köz­társaság kapcsolatai rende­zettek, a békés egymás mel­lett élés alapelveinek megfe­lelően, a két állam érdekei­vel összhangban fejlődnek. E kontaktusok bővülésének, erősödésének a tényei külö­nösen az. utóbbi két évtized­ben szaporodtak: a két or­szág 1963-ban emelte nagy­követi szintre diplomáciai kapcsolatait, 1968Jban Párizsban létrejött az első miniszterelnöki találkozó, s 1978 novemberében Kádár János franciaországi látoga­tása alkalmat adott a ' két állam vezetői közötti legma­gasabb szintű kapcsolatfel­vételre, tárgyalásokra. Ezek csupán az államközi kapcsolatok kiemelkedő állo­másai voltak. a különböző szintű érintkezések, konzul­tációk az 1960-as évek vége óta lényegében rendszeressé váltak. A két kormány elnö­kének első eszmecseréjét az azóta eltelt időszakban to­vábbi négy kormányfői láto­gatás követte, legutóbb — 1979-ben — Lázár György járt Párizsban. Gyakoriak a szakminiszterek kölcsönös út­jai, s a két külügyminisztéri­um vezető tisztségviselőinek megbeszélései is; a francia diplomácia vezetőjét például utoljára 1980-ban látta ven­dégül magyar kollégája, de tavaly az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is tárgyalt egy­mással a két külügyminisz­ter. Immár húszéves hagyo­mánya van a törvényhozó testületek közötti együttmű­ködésnek: 1962-ben alakul­tak meg a baráti- parlamenti csoportok. Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke 1977-ben tett látogatást küldöttség élén Franciaországban, ' amelyet Alain Poher, a szenátus el­nöke 1980-ban viszonzott. Idén márciusban Pierre Joxe a nemzetgyűlés francia—ma­gyar tagozatának elnöke, a Szocialista Párt nemzetgyű­lési csoportjának vezetője tárgyalt hazánkban. Gazdasági kapcsolataink az 1960-as évek óta ugyancsak fokozatosan bővülnek, 1963- ban írták alá ugyanis az el­ső hosszú távú — öt évre szó­ló — árucsereforgalmi meg­állapodást, amelyet azután újabbak követtek. Nagymér­tékben ösztönözte a tovább­lépést az 1974-ben megkötött hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési megállapodás, amely egy évtizedre érvényesen irá­nyozta elő többek között a kereskedelem legkedvezőbb feltételeinek biztosítását, a hitelezési lehetőségek kiter­jesztését, s közös kooperációs szerződések létrehozását. En­nek nyomán a kölcsönös szál­lítások értéke 1976—81 között megkétszereződött, tavaly az összforgalom már elérte a 360 millió dollárt. A ma­gyar export szerkezete ebben az időszakban jelentős mér­tékben módosult, a kivitel­ben a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek mellett lényegesen nőtt az ipari kész­termékek, fogyasztási cikkek aránya. Francia partnereinktől el­sősorban vegyi anyagok és gyógyszeripari termékek, elektronikai alkatrészek, gé­pek, műszerek, hengerelt áruk és különböző fogyasz­tási cikkek érkeznek. Bár a kétoldalú külkeres­kedelmi egyenleg magyar passzívumán az elmúlt évek­ben exportunk erőteljesebb növelésével sikerült javítani, a mérleg ma sem kiegyensú­lyozott: tavaly még mindig 2,7 milliárd forinttal halad­ta meg a behozatal a kivi­telt. Elsősorban a hazai vál­lalatoknak kell sokat tenni­ük azért, hogy az igényes francia piacon — a jelenlegi világszerte kedvezőtlen ér­tékesítési feltételek mellett is — versenyképes ajánlatokkal, jól eladható árukkal jelent­kezzenek. Általában: gaz­dasági kapcsolataink még számos kiaknázatlan lehető­séget rejtenek, hiszen tőkés külkereskedelmi partnereink között Franciaország jelenleg csupán az ötödik helyet fog­lalja el, s a magyar—francia árucsere összforgalmúnknak mindössze két százalékát te­szi ki. Ezt figyelembe véve tárgyalt hazánkban néhány hete Michel Jobert francia külkereskedelmi miniszter is: magyarországi vendég­látóival elsősorban azt vizs­gálták, miként bővíthető az együttműködés, mely terüle­teken van mód a kooperáci­ós tevékenység kiterjesztésé­re. Szó esett arról is, hogy francia cégek részt vállalhat­nának a hazai fejlesztési programok megvalósításában, többek között a bányászatban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, illetve az energiagazdálkodás kor­szerűsítésében. Egyébként a vállalatok közötti tartós kap­csolatok kiépítésében mind jelentősebb a szerepe a mind­két fél számára előnyös ter­melési kooperációnak. Tablókép — csúcsról. Képünkön: az európai közösség veze­tőinek csoportja a brüsszeli Egmont palotában. (Telefoto—KS) Befejezte munkáját a JKSZ kongresszusa A JKSZ XII. kongresszusa kedden, tanácskozásának utolsó napján, délelőtt bőví­tett, teljes ülést tartott. Elő­terjesztették és elfogadták a hat munkabizottság jelen­téseit. A kétnapos munkabizott­sági tanácskozáson a küldöt­tek elismeréssel szóltak az elmúlt négy év szocialista építő munkájának eredmé­nyeiről, de határozottan rá­mutattak nehézségeire és hi­ányosságaira is. Mekülönböz- tetett figyelmet fordítottak az ország gazdasági stabilizá­ciójának problémáira, az ön- igazgatási rendszer további tökéletesítésére, a szocialista demokrácia fejlesztésére , a JKSZ vezető szerepének szi­lárdítására, s a jugoszláv el nem kötelezett külpolitika lé­péseinek meghatározására. Teljes egyetértés alakult ki abban, hogy a legközelebbi években a JKSZ figyelme középpontjában az ország gazdasági stabilizációjának kell állnia, s a gyakorlatban valóra kell váltani a közpon­ti bizottság erre vonatkozó legutóbbi határozatát, irány­elveit. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági stabilizáció hosszú távú feladat, és minden kommunistától, az egész tár­sadalomtól nagy erőfeszítése­ket követel meg. A kongresszus határozatot hozott a JKSZ-nek a béké­ért, az egyenjogú nemzetkö­zi együttműködésért és a szo- cializrrtusért folytatott harc­ban betöltendő szerepéről, majd külön határozatban élesen elítélte Izrael újabb agresszióját, s követelte az izraeli csapatok azonnali ki­vonását. A határozatokból egyértel­műen kitűnik, hogy a kül­döttek- a XII. kongresszust a folytohosság kongresszusának értékelték, amelynek határo­zatai egyértelműen állást foglalnak a szocialista ön- igazgatási rendszer további erősítése, valamint az ország el nem kötelezett külpolitikai vonalának töretlen folytatása mellett. A kongresszus a határoza­tok megszavazása után meg­tartotta. záróülését, amelyen Mitja Ribicsics elnökölt,. A küldöttek megválasztották a JKSZ új, 163 tagú Központi Bizottságát. A Központi Fel­ügyelő Bizottság 15, a Szer­vezésügyi pedig 24 tagból áll. Ezt követően Mitja Ribi­csics mondott záróbeszédet. A JKSZ Központi Bizottsá­ga délután megtartott első ülésén Mitja Ribicsicset válasz­totta meg a' KB Elnökségé­nek elnökévé és Nikola Szto- janovicsot a KB Elnökségé­nek titkárává. Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a KB titkárának veze­tésével tegnap este hazaérke­zett az MSZMP küldöttsége, amely részt vett Belgrádban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszu­sán, Szaljut-7 Még egy teljes munkanap Tegnap is egész napon át folyt a kísérleti munka a Szaljut—7 űrállomáson, a szovjet—francia közös űrex­pedíció programjának meg­felelően. Ezen a napon több alkalommal helyezték üzem­be a Piramig fényképező be­rendezést. Ma még teljes munkanap lesz a Szaljuton, csütörtökön azonban már az idő egy ré­szét a csomagolásra, a Föld­re visszahozandó vizsgálati anyag elhelyezésére kell szánni. A nemzetközi űrexpe­díció pénteken tér vissza a Földre. Mindhárom tagja ki­tűnően érzi magát és a földi irányítóközpont szakértői­nek véleménye szerint kitű­nően oldja meg feladatát. nrafat-interjí A Libanon ellen fqlyó iz­raeli agresszió célja nemcsak a Palesztinái Felszabadítási Szervezet szétzúzása, hanem a libanoni nemzeti haladó mozgalom megsemmisítése is. A cionista ellenség Liba­non felét elfoglalta és nem egykönnyen fog kivonulni az országból, mert tervei van­nak Dél-Libanonnal kapcso­latban — jelentette ki Jász- szer Arafat, a PFSZ VB el- nöke^az ADN bejrúti tudósí­adott interjújában. Arafat nyomatékosan hangsúlyozta; egyértelműen olyan agresszióról van szó, amelyet Izrael hajt ugyan végre, de az Egyesült Álla­mok kormányzata határozott el. Arafat elmondotta, hogy Libanonban jelenleg 8 izraeli hadosztály van, az ellenség bevetette teljes haditengeré­szetét és légierejét. A» ország polgári lakossága súlyos veszteségeket szenvedett, a halottak és sebesültek száma meghaladja a 30 ezret, tíz­ezerre tehetők az-eltűntek,

Next

/
Thumbnails
Contents