Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 1982. JÚNIUS 29. Nagyközség | a „kirakatban” A mintegy hatezer kende-- resi lakos közül özvegy Fontos Mátyásné, Ida néoi a legidősebb. Szeptemberben már 95. éve lesz, hogy ezen a településen él. A kicsi idős asszony egészségi állapdta korához képest igen jó. — Cselédemberként szolgáltak a szüleim, én is az lettem. Gyerekkoromban itt, a falu mellett, egy rozzant tanyán laktunk, és ma sem értem, tulajdonképpen miből éltünk. A mi családunknak a kormányzó — az ő birtoka volt ez a falu — jószágtartást nem engedett, pedig édesapám nem politizált. Igaz, a véleményét mindenkinek megmondta, és ezért biztosan haragudott rá. Malac is ritkán adódott, így xsak baromfival dicsekedhettünk a ház körül. A kereset meg hol csurrant, hol nem. — Később? Iskolára nem futotta — Árva gyerekként nőttem, nőttünk fel. Apám egy tiszai árvíznél súlyosan megfázott, patikára, doktorra nem volt egy. krajcár se, így elvitte a tüdőbaj. Én napszámba jártam — akár a többi kenderesi szegény —, majd bekerültem a Horthy- kastélyba a konyhába, min-, denesnek. Napkeltétől napnyugtáig szólt a regula, amiért egy cselédszoba meg koszt járt. Fizetés néhány pengő havonta. Ebből még gúnyára se futotta, nemhogy tanulásra, úgy hogy ma is keresztet rakok a nevem után. — És most? — Most már lehetne any- nyi jószág, mint a tenger. Csak éppen már nem bírunk vele. Havi ezerszázhuszonöt forint szociális segélyt ad a tanács, a menyem saját meg az özvegyi nyugdíjából kijövünk valahogy. A Fontos családnak egykoron még a tanyán sem engedélyezett jószágtartást a kormányzó. És ma mi a helyzet e téren? Színigaz: a keresetek mellett a háztáji jelentős jövedelemforrást jelent a községben. Kenderesen jelenleg négy áfész-cso- port működik, és közülük a sertéstenyésztők „tábora” a legnépesebb. Közel kétszázan vannak, és tavaly is több mint tízmillió forintot kaptak a süldő- és hízónevelésért. Takács Mihály és családja viszont főleg tehéntartással foglalkozik. Igaz, a kérődzőkön kívül akad a portán malac is, juh is, aprójószág is szép Számmal. Saját traktorral fuvarozzák á terményt, és a temérdek jószágot a házaspáron kívül a sorköteles nagyfiú is naponta gondozza. A férj rokkantnyugdíjas, az asszonyka a helybeli termelőszövetkezetben dolgozik. — Mennyi munkát ad ez Kenderesi körkép a szép állomány? — érdeklődöm a feleségtől. — Naponta öt-hat óra csak az etetés. Ha minden tehenünk megfelelően tejel, reggel és este 60—65 liter tejet hordunk a csarnokba. Megéri a vesződség — Megéri ez a nagy munka? — Valamit valamiért — tartja a közmondás. Van autónk, hiányt nem szenvedünk semmiben, igaz, szinte ki sem tudunk mozdulni otthonról. Bizony öt-hat nap is eltelik, hogy a tv-híradó még az istállóban, vagy az udvaron talál. — Bírják? — Amíg a fiunkat el nem viszik katonának, könnyebben. Ha ő kiválik közülünk, leapasztjuk az állományt. Szerencsére a háztájin kívül a téesz biztosít kaszálót, meg csalamádéföldet. A szemestakarmányt meg a terményboltból vásároljuk meg. Ott korpa kivételével minden van. A Takács család nem az egyetlen Kenderesen, aki számottevő bevételi forrást könyvelhet el a háztájiból. Ennek az egyik oka az, hogy a November 7. Termelőszövetkezet jónéhány kedvezménnyel serkenti a jószágtartási kedvet. Csalamádé- és lucernaföld, legelő, kedvezményes abraktakarmány a tagoknak, sőt minden 100 forint kereset után 3 kilogramm úgynevezett olcsó takarmány jár a dolgozóknak. Nem csoda, hogy a hatszáz tag a havi négyezer forint körüli átlagkereseten kívül — amelyhez nem tartozik a háztáji föld — évente öthatezer hízót értékesít. Az itt élő háromezer- négyszázhuszonnyolc kereső közül sokan dolgoznak a Középtiszai Állami Gazdaságban és a különböző kisebb helyi üzemekben. Mintegy háromszáz az eljáró: a nők Kisújszállásra a FÉ- KON-ban, a férfiak a főváros és a megyeszékhely építőiparában helyezkedtek el. Van egy érdekes cég Kenderesen: a MÉM Növényvédő Állomás helyi üzeme. Szíjártó László üzemvezető röviden így mutatja be önmagukat: — A benti telepen százhuszonhat embernek adunk kenyeret, akik hat kivétellel helybeliek. A kinti munkabékéinkén újabb száz fő dolgozik. Mi végezzük például Pest, Szolnok, Hajdú- Bihar, Csongrád megye termőföldjeinek repülőgépes műtrágyázását, permetezését, porozását. Tavaly ezeket a szolgáltatásokat 4 millió 769 ezer 337 hektáron csináltuk meg. Akármerről is vizsgáljuk az itt lakók életét, megállapítható: ma nem élnek rosz- szul a kenderesiek. 360 magángépkocsi fut a községben és tavaly például kiemelkedően sok, 32 új ház épült. Czakó Sándorné tanácselnök a tennivalókat és az eredményeket egy „csokorba köti’'. — Örülünk, hogy új üzletekkel gyarapodott néhány év alatt a település. Van már tornatermünk is, és ez meglátszik á sportéleten. Az ;s szép, hogy szinte minden házban villany ég, az utcák 80 százalékában vízvezetékhálózat található. A házak felében odabenn, csapból folyik a víz, ugyanakkor a járdáink sokhelyütt hiányosak. Elkészült a szeméttelep i§, ami azért is jelentős, mert a 4-es út idehozza az idegeneket!, és nem mindegy, milyennek látják utcáinkat, tereinket, házainkat. Tisztább lett a nagyközség, és ehhez a jónéhány pénzbírság is hozzájárult. Akad már gyönyörű védett fasorunk is a Lenin úton, és fő erőnket arra összpontosítjuk, hogy szebbé, kedvesebbé, otthonosabbá tegyük ezt a községet az itt élőknek. Amihez, reméljük, minden lakosunk segítségét megkapjuk, ugyanúgy, mint tavaly, amikor 15 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek az emberek. Megállt az elvándorlás Ha a vendég szemével nézzük Kenderest, még korántsem állítható, hogy • kevés a tennivaló. Néhányat mi is említünk: aki fényképet akar csináltatni, utaznia kell, szűk, korszerűtlen a könyvtár, a fogorvosi váró és rendelő sem különb. Jó dolog, hogy ma itt az általános iskolában 645, a szakmunkásképzőben 160 gyerek tanul. Kevésbé jó, hogy a fiatalok szórakozási, kulturált időtöltési lehetősége nagyon szerény. Egy szó, mint száz: a helybeli vezetőknek, irányítóknak van még min munkálkodniuk Kenderesen. Hogy ez a fáradozás nem hiábavaló, bizonyítja: két éve megállt a községből az elvándorlás. Ez azt is jelenti, akik itt élnek, megtalálták, megtalálják a számításukat. A cél itt sem lehet más: a lehetőségekhez képest olyan életkörülményeket, megélhetési, vásárlási, kulturális lehetőségeket teremteni, amelyek „megkötik”, „idebilincselik” a helybelieket. Nein lesz könnyű feladat, de a látottak szerint: ez itt, ebben a községben talán sikerül. D. Szabó Miklós Nem ágyvár: luxusoázis Az Atrium Hyatt Budapest Aki belép az Atrium Szálló ajtaján, már a recepciónál eiámul. Kovács István igazgató saját bevallása síze- rint öröméti lelii abban, hogy — ha ideje engedi — figyeld az ide érkező külföldiek meghökkenését. Valóban meghökkentő látvány fogad egy természetes világításé, nyíltnak ható, hatalmas (30x30x40 méteres) belső udvar, benne 3—4 méteres, zöldellő fák, csobogó diszkót, s a körfolyosók mellvédjéről függönyszerűen alácsüngő zöld növények kölcsönöznek a lépcsőzetesen kialakított galériának, te- rasznak oázis jelleget. A szállodán hall funkcióját ellátó előcsarnok és az átriumot képező fedett udvar légkondicionált, légtere közös, a vendégéket kisizolgáló. ellátó helyek, egyebek között a hangtalanul, de jól láthatóan suhanó panorámaliftek látványos dekorációk is egyben. Ez a látványos belső - udvar az amerikai Hyatt szállodák sajátja, a budapestihez hasonló ötcsillagos hotel Európában csak Brüssizel- ben, Nizzában. Londonban és Montreaux-ben található, noha a „mintát” bevallottan a— középkori Európa szolgáltatta az amerikai építészeknek. J. C. Portanán, Hyatt-standard egyik alkotója szerint a modern szállodáknak nem „ágyváraknaik”. hanem egyfajta nyüzsgő közösségi központoknak kell lenndök, ötvözniük Kell a középkori piacterek életstílusát a XX. század komfortjával és luxusával. Szuperkamfort és szuper- luxus jellemzi még az elsősorban nyugati üzletemberek számára épített, s sajátos szolgáltatásokat kínáló szállodát (a legfelső szinten „Regency klub” azaz! külöinkftuibos, extna-szolgáltatésos részleg, idegen nyelveket beszélő, a vendégek kívánságát leső csinos hostesekkel, „jóéjszakát csokoládéval”, friss* vágott virággal, és így tovább egyfajta mégkülönböztetett szálloda ez a szállón belül; a földszinten a „Bussines center”,. azaz az üzletemberek által bérelhető, jól felszerelt’irodák sora; a földszint alatti szinten bankettre. kongresszusra egyaránt alkalmas, szinkrontolmácsolásra is módot adó, — óriási de megoszható —, tükörkazettás, fürtcsilláros ..bálterem”, amellett gobelinekkel és faintoarziiával díszített három különterem; a második pinceszinten 100 autós garázs a második emeleten sport- központ, — feszített víztükrű úszómedencével, szaunával* soláriiummal, masszázzsal, tornateremmel, fodrászattal, drinkbárral. — minden szobában színes televízió, videokazettával, házi vetítési lehetőséggel, no meg mini- bár hűtőszekrény, automata ébresztőóra, s szappanon, fürdőhabon kívül sapka a zuhanyozáshoz, természetesen szimboltárcsás *— házi, helyközi, távolsági beszélgetésre alkalmas — telefon, a vendégeknek módjában áll a tévét, a rádiót, a világítást és az ébresztőórát az ágyból kezelni. ,. Szó, aimi szó, ezt a szállodát sem a mi pénztárcánkhoz alakították — egy szoba ára körülbelül 70—75 dollár éjszakánként, — de szükségessége nyilvánvalónak tűnik, ha megfontoljuk, hogy Magyarország az európai turistaforgalomból 3.5 százalékkal, míg e turistaforgalom bevételéből csak 0,5 százalék- lékkal részesedik. Éppen egy igényesebb — és a magasabb árakat is szívesen megfizető — vendégkör megnyerése céljából kötöttek az építtető tulajdonosok (a MALÉV, és a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat) névhasználati és műszaki segítségnyújtási szerződést a Hyatt International Corporation konszernnel, amely szerződésnek egyik előnye, hogy a szállodába telepített komputerizált jegyeladási és helyfoglalási rendszer — a MALÉV New York-i főirodáján keresztül — közvetlenül is csatlakoztatható a Hyatt International nemzetközi helyfoglalási rendszeréhez. Magyarán a szállodai Az Atrium Hyatt Budapest a szobákat 36 nyugati nagyvárosban közvetlenül el lehet adni. És erre szükség is lesz, hogy az osztrák hitelkeret terhére felvett — és a fővállalkozóknak (az UNIVERSA- LE-PORR cégnek) kifizetett 600 millió schilling, illetve a 2,4 milliárd forintnyi összbe- ruházási költség minél hamarabb megtérüljön, s nekünk kamatozzon. A magyar tervezők (tervezőfőmérnök : Zailaváry Lajos, belsőépítész: Németh István) és az osztrák kivitelezők, valamint magyar alvállalkozóik összehangolt munkájának látványos eredményét mindamellett érdemes a hazai közönségnek is megtekinteni. És erre-lehetőség is van, hiszen a szálloda vendéglátóhelyei közül például a földszinti fapados, boxos, díszítésével a Lánchíd építőire emlékeztető Clark Söröző a Dunakorzón sétálók számára is vonzerőt jelent, de minden bizonnyal lesznek magyar vendégei az elegáns emeleti Old. Timer étteremnek (amelynek közepén, úgynevezett látványkonyhában készítik az étvágygerjesztő falatokat), emellett a Bal-, loon Koktélbárnak, vagy éppen a magyaros Tokaj Étteremnek, amelynek különlegessége egyebek között a To- kajhegyaljai Állami Borgazdaság által az Átrium Hotel számára palackozott, Tokaji Brandy. Az úi szálloda legkorábban nyitó és feltehetően a legtöbb vendéget vonzó vendéglátóhelyének a belső térben kialakított lépcsőzetes kávéháiz-éttérem ígérkezik, ahol a fővárosba kirán dúló olvasóink egy kávé, egy különleges fagylaltke- helv vagy éppen egy óriásszendvics „társaságában”, Roosevelt téren zöld fák között, nádfonatú székiekben pihenhetik ki a séta fáradalmait, s amelynek galériáján fogyasztási kötelezettség nélkül is megszemlélhetik az Átrium Terasz látnivalóit. Egyebeik között egy századelej i repülőgép másolatát. amelynek eredeti je 1911-ben először repült Budapest házsorai, s az Adria felett, és amely a .harmadik emelet magasságéiban függve, tíz méter hosz- szú törzsével, nyolc méter fesztávolságú szárnyaival játékszernek látszik az Atrium Hyatt Budapest szuperele- gáns udvarának légterében. A. G. Az Átrium Terasz
