Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

1982. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Eredményes munkáról szólt a számvetés Lezajlott a Vöröskereszt megyei küldöttértekezlete Tegnap délelőtt Szolnokon sét, Árvái Istvánt, az SZMT a megyei tanács épületének vezető titkárát, Sándor nagytermében tartották meg Lászlót, a Hazafias Népfront a Magyar Vöröskereszt me- megyei bizottságának titká­gyei küldöttértekezletét. A rát, Tokai Jánost, a KISZ százhetvenhat küldöttet — megyei bizottsága titkárát >—, akik több mint 55 ezer vö- dr. Baki Magdolna, a szer­röskeresztes tagot képvisel- vezet megyei vezetősége és a tek a tanácskozáson —, és a tanácskozás levezető elnöke meghívott vendégeket, — köszöntötte, köztük többek között az el- Valamennyi „ küldött és nökségben helyet foglaló dr. meghívott vendég előzőleg Petrovszki Istvánt, az írásban már megkapta a me- MSZMP Központi Bizottsá- gyei vezetőség beszámolóját gának osztályvezető helyette- az V. kongresszus óta végzett sét, Szűcs Jánost, a megyei munkáról. Ehhez fűzött a pártbizottság titkárát, Sipos küldöttértekezleten szóbeli Károlyt, a megyei tanács el- kiegészítést Magyar Gyula nökhelyettesét, dr. Gyűszű megyei titkár, miután a kül­Miklós orvos ezredest, a Ma- döttek megválasztották a ta­gyar Vöröskereszt Országos nácskozás különböző munka­Vezetősége főtitkár helyette- bizottságait. Évről évre erősödött a vöröskeresztes mozgalom Mind a szóbeli ajánlás, mind az írásos beszámoló megállapította: a szervezet V. kongresszusa óta eltelt időben a megyében a vörös­keresztes eszme és mozgalom folyamatosan fejlődött és év­ről évre nőtt társadalmi je­lentősége. A Vöröskereszt szervezetei mozgalmi és tár­sadalompolitikai tevékenysé­gükkel sikeresen vesznek részt a párt XII. kongresz- szusa határozatainak, a kor­mány egészségügyi, szociál­politikai célkitűzéseinek, a közművelődési feladatoknak a végrehajtásában, öt év alatt az alapszervezetek szá­ma kilencveneggyel, a tagok száma csaknem kilencezerrel nőtt. A tagszervezésben külö­nösen kiemelkedő munkát végeztek Szolnokon, Jászbe­rényben, Törökszentmiklóson, Karcagon, és a szolnoki, va­lamint a jászberényi járás­ban. Tartalmas munkáról adha­tott számot a jelentés. Figye­lemre méltó, hogy például öt év alatt mintegy 11 ezer elő­adást szerveztek — vagy ko­ordináltak — az egészséges életmódra nevelés témaköré­ben a szervezet aktivistái, amelyen több mint négyszáz­tizenegy ezren vettek részt. Szorgalmazták a kismama­klubok létrehozását — ma 15 ilyen klub vap a megyében — és a foglalkozásokhoz te­matikát is kidolgoztak. A Vöröskereszt családvé­delmi munkája a szocialista állam családvédelmi koncep­ciójának része, az állami cél­kitűzések végrehajtásának segítője. Néhány példa e te­vékenységre is: a családvé­delmi, az egészségnevelési naook. hetek, hónap rendez­Jelentést tett a küldöttér­tekezletnek a számvizsgáló bizottság tevékenységéről Pintér Béla, a testület elnök- helyettese, majd többen kér­tek szót, hogy kifejtsék vé­leményüket az eddigi mun­káról, elképzeléseiket, javas­lataikat a szervezet további feladataira. Az egészségkul­túra fejlesztésének lehetősé­geiről, feladatairól, a diffe­renciált egészségnevelési ten­nivalókról szólt dr. Kocsis Károly szolnoki körzeti or­vos. Gáli Istvánná kunmada- rasi küldött az önkéntes ápo­lónők képzéséről beszélt hangsúlyozva, hogy a tanul­tak mennyire jól hasznosít­hatók az üzemek elsősegély- nyújtó munkáiban is. Feren- czi Mária karcagi szakközép- iskolás az iskolai vöröske­resztes munkát ismertette, többek között a vállalt pat- ronálási oktatási feladatokat. Dr. Kiss György fegyverneki fogszakorvos a véradómoz­galom megyei és községi eredményeit taglalta. Búzás Sándorné törökszentmiklósi küldött, arról beszélt, hogyan valósul meg munkahelyén, a GNV-nél a vöröskeresztes alapszervezet és a többi tár­sadalmi és tömegszervezet együttműködése. Gönczi ~Im- réné kunhegyesi községi vö­röskeresztes titkár vezetősé­gük munkáját ismertette. Czuczu Tibor tanár, megyei szakfelügyelő a cigányság vényei rendszeresen foglal­koztak a népesedéspolitikai határozattal összefüggő kér­désekkel, különösen a család- tervezés, a gyermekvárás fe­lelősségével, a gyermekneve­lés, a szülő-gyermek kapcso­lat, a nagycsaládok együtt­élése témákkal. E rendezvé­nyeken kiállításokra, külön­böző bemutatókra is sor ke­rült. De jelentős feladatot láttak el az idősek társadal­mi gondozásában, segítésé­ben, a gyermek- és ifjúság- védelemben. Ugyanakkor a jelentés a családpolitikai, a családvédelmi munkával kapcsolatban azt is tartal­mazta, hogy az első gyerme­küket váró, a nagycsaládos szülőkkel, a gyermeküket egyedül nevelő anyákkal va­ló foglalkozás gyakran for­mális. nem rendszeres min­den területen. Az idős em­berek társadalmi segítésében, gondozásában gyakran késik a jelzés, ezért a megelőzés háttérbe szorul. A veszélyez­tetettség okai között jelentős helyet foglal el az alkoho­lizmus. Röviden még a véradómoz­galomról, amely a Vöröske­reszt immár „klasszikusnak számító” munkája: óriási je­lentőségű, hogy ma már a megyében csak térítésmentes véradás van, hogy a véradás iránti differenciált igényeket a megye ki tudja elégíteni. Az áldozatkész donorok — a megyében a lakosság 5,6 szá­zaléka —, tavaly több mint 9300 liter vért adtak beteg embertársaik megsegítésére. A megyei titkár végezetül köszönetét mondott a megye minden vöröskeresztes akti­vistájának önzetlen munká­jáért. nevelésével kapcsolatban hangsúlyozta: csak ott értek el eredményeket, ahol a párt, az állami, a társadalmi és tö­megszervezetek, a cigányság­gal együtt dolgoztak a célok eléréséért. Pálinkás György- né, a megyei Művelődési és Ifjúsági Központ munkatár­sai az alkoholizmus elleni küzdelemről, a létrehozott alkoholellenes klubok fon­tosságáról beszélt. Patkós Gyula, a megyei gyermek- és ifjúságvédő in­tézet igazgatója arról a fon­tos munkáról beszélt, ame­lyet a Vöröskereszt aktívái végeznek a veszélyeztetett gyermekek felkutatásában. Dr. Ignácz István megyei fő­orvos az egészséges életmód­ra nevelés és a családvéde­lem kérdéseivel foglalkozott. Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára többek között hangsúlyozta: tartalmas és gyümölcsöző az együttműkö­désük a Vöröskereszt szerve­zeteivel, mind a családvéde­lemben, mind egyéb területe-^ ken. Kelemen Sándorné me­zőtúri küldött az időskorú lakossággal való foglalkozás módszereit taglalta felszóla­lásában. A megyei pártbizottság ne­vében Szűcs János köszöntöt­te a küldöttértekezletet. Töb­bek között hangsúlyozta: az előterjesztett beszámoló je­lentés is igazolja azt az ön­zetlen és eredményes mun­kát, amelyet e mozgalom tár­sadalmi aktivistáinak széles köre, választott társadalmi és függetlenített vezetői a be­számolási időszakban végez­tek. A munkát a megyei, pártbizottság és vezetői is is­merik és elismerik. A továb­bi tennivalók között említet­te ezután a népesedéspoliti­kai határozat körülményeink változásához igazodó megva­lósítását, az időskorúakról való intézményesített és tár­sadalmi gondoskodást, a hát­rányos helyzetben lévő és fo­gyatékos gyermekek pártfo- golását, a cigány lakosság társadalmi integrálódásának segítését. Továbbra is fontos mondotta, — hogy munkánk­ban helyet kapjon az alkoho­lizmus elleni küzdelem. A meggyőzést, a felvilágosítást úgy végezzük, hogy e súlyos betegség elleni küzdelmet kapcsoljuk össze a családvé­delmi, az egészségnevelési és a társadalompolitikai tenni­valóinkkal. Felszólalása vé­gén a megyei pártbizottság nevében köszönetét mondott a Vöröskereszt aktíváinak önzetlen munkájukért. Dr. Gyűszű Miklós, a Vöröske­reszt Országos Vezetőségének üdvözletét és köszönetét tol­mácsolta. Elmondta: a VI. kongresszusnak azt jelenthe­tik majd, hogy a Vöröske­reszt-szervezetek fokozódó akítvi fással, elkötelezetten dolgoztak feladataik végre­hajtásáért. a vonatkozó párt- határozatok valóra váltásá­ért. Kitüntetések, jutalmak kiváló munkáért A hozzászólásokat Magyar Gyula foglalta össze. Ezután dr. Gyűszű Miklós, az Orszá­gos Vezetőség nevében kü­lönböző elismeréseket adott át. A Vöröskeresztes Munká­ért kitüntetés arany fokoza­tát kapta a szolnoki XVIII. sz. körzeti vöröskeresztes alapszervezet kollektívája, Marinka Zsigmond, a mező- héki Táncsics Tsz főkönyve­lője, a helyi alapszervezet el­nökhelyettese, dr. Mikola Zoltánné, a karcagi városi Vöröskereszt-vezetőség titká­ra. Kántor Józsefné. a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság bánhalmi üzemegységének vöröskeresztes alapszervezeti titkára. Az ötvenszeres vér­adásért kitüntetést Nagy Gá­bor alezredes vette át. A Ki­váló Véradószervező kitün­tetés arany fokozatában Ko­vács Istvánná mezőtúri akti­vista részesült. A véradó­mozgalomban elért kimagas­ló eredményért a Magyar Vöröskereszt Országos Veze­tősége oklevélben részesítette a túrkevei városi és a mes­terszállási községi Vöröske­reszt vezetőségét, illetve alapszervezetét, valamint a me/őhéki Táncsics Tsz vér­adó kollektíváját. Az Orszá­gos Béketanács Emléklapját a törökszentmiklósi Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat Vöröskereszt alapszer­vezete, Rimányi József és Czuczu Tibor tanár kapta meg. A HNF Országos Taná­csa Kiváló Társadalmi Mun­kás kitüntetésben részesítet­te Nagy Lászlóné újszászi ta­nárnőt. A kitüntetések átadása után a küldöttek megválasz­tották a 29 tagú megyéi ve­zetőséget — amelynek elnöke dr. Ignácz István megyei fő­orvos, alelnöke Favári Zol­tán agrármérnök, az AGRO- COOP osztályvezetője, és dr. Koncz József főorvos, a me­gyei bölcsődei központ igaz­gatója, titkára Magyar Gyula lett —, az 5 tagú számvizs­gáló bizottságot — elnöke Pintér Béla —, a megyei ve­zetőség mellett dolgozó 7 munkabizottságot, és ' a 27 küldöttet, a Magyar Vörös- kereszt VI. kongresszusába. V. V. Vélemények, javaslatok Új törvényerejű rendeletek Önkritikus számvetés Évadzáró társulati ülés a Szigligeti Színházban Az Elnöki Tanács pénteken tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta a külföldre uta­zásról és az útlevelekről szó­ló törvényerejű rendelet mó­dosítását. Az új módosított tvr célja, hogy a jelenlegi útlevelek fajtái jelentősen csökkenjenek. A jogszabály 1984. január 1-én lép hatály­ba. A jelenleg használatos, érvényes útlevelek addig fel- használhatók. A külföldiek magyarorszá­gi tartózkodásáról elfogadott új törvényerejű rendélet, amely 1983. január 1-től ha­tályos, az eddigieknél ponto­sabban határozza meg a „külföldi” fogalmát. Szabá­lyozza a külföldiek Magyar- országon tartózkodásához szükséges engedélyeket. A vízum ideiglenes tartózko­dásra jogosít, a Magyar Nép- köztársaság területén huza­mosabb jelleggel munkát végzők, tanulmányokat foly­tatók részére a tartózkodási engedélyt egy évre állítják ki, míg a külföldiek letele­pedését a jogszabály több feltételhez köti. A törvény- erejű rendelet nem érinti a diplomáciai vagy a nemzet­közi jogon egyéb mentességet élvező személyeknek a Ma­gyar Népköztársaság terüle­tére be- és kiutazását, vala­mint itt-tartózkodását. Törvényerejű rendeletet al­kotott az Elnöki Tanács az anyakönyvekről, a házasság­kötési eljárásról és a név­viselésről. E tvr. 1983. janu­ár 1-én lép életbe. Az új ren­delkezések bevezetése után gyorsabbá és egyszerűbbé válik az anyakönyvi ügyme­net, mivel az ügyfelektől az eddiginél kevesebb adatot kérnek a hatóságok. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, s egyéb folya­matban levő ügyekben dön­tött. Szokatlanul hosszú színi évad után .tegnap tartotta évadzáró ütését a szolnoki Szigligeti Színház. A tár­sulat tagjain, vezetőin kí­vül részit vett az eseményen Jakatics Árpád a szolnoki városi pártbizottság titká­ra és Vincze Sándor a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Áz elmúlt évad tapasztalatai­ról, tanulságairól Lengyel Boldizsár a színház dgazga- gatója számolt be, külön- külön minősítve az évad produkcióit, melyek közül kettő — a Liliom és a Koldusopera — aratott szin­te egyértelmű szakmai és közönségsikert. A további öt, á nagyszínházban bemu­tatott produkció fogadtatá­sa felemás képiét mutatott, végeredményben — az igaz­gató szavaival élve — az elmúlt évad a közepesnél alig jobban sikerült. Több előadást nem kísérte a kö­zönség érdeklődése, számos bérletes előadáson — a ko~ rabbi évadhoz hasonlóan — „foghíjasak” voltak a né­zőtér széksorai. A beszámo­ló nagyon önkritikus mó- dón szólt az egyes előadá­sok árán.t megnyilvánuló érdektelenség okairól is. (Például a műsorterv szer­kezetéről.) Kitűnően sikerült az évad gyenmekelőadása — Emil és a detektívek. Szur- di Miklós rendezésében, va­lamint a Szobaszínház két bemutatója, az Én te ő (Árkosi Árpád rendezésé­ben) és a két Albee-egyfel- vonásos (Paál István ren­dezése.) A színház közvetlen közművelődési tevékenysé­gében fontos szerephez ju­tottak az iskolaszínházi elő­adások; a következő évad­ban a színháznak ez a so­rozata külön támogatást is kap az országos közművelő­dési álapból. Szót kért a társulati ülé­sen Vincze Sándor a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. Egyebek között kitért a je­lentős művészi erők Szol­nokról való eláramlásának következményeire, méltat­va mindamellett a színház erőfeszítéseit, amelyet a hazai színházi életben el­foglalt helyének megtartá­sáért folytat. Végezetül kel­lemes pihenést kívánt a társulat tagjainak. Bíró Boldizsár, a színház igazgatója értékelte az elmúlt évad­ban végzett munkát I Film jegyzet | Meztelenek és bolondok Ezt a filmet akárki ren­dezhette volna, aki arra te­hetőséget kap és zseniális, mint Steven Spielberg, de valószínű. hogy csúfosan megbukott volna... A Cá­pa, a Harmadik típusú ta­lálkozások világhírű rende­zője, a mai amerikai film­gyártás cinikus fenegyereke Spie’berg is csak az euró­pai néző elismerését élvezi ezzel a művével s a tenge­rentúli közönség is csak a Cáipa mindent elsöprő sike­rének ma is élő tudatában „nyelte le a békát”. — vagyis Spie'berg új filmjé­nek, fogadtatása „odaát” nem volt népünnepély. Pe­dig — műfajilag — bohó­zat az új Spielberg-filim, amolyan nevessünk jót. ma­gunkon — ez az amerikai közönségnek szól — szándé­kú munka. Ez komédia, nem pedig háborús film, át,gyúrtuk a történelmét, mint a rétestésztát, s le­forgattuk a Nagy Légitáma­dást Los Angelesben, ahogy megtörténhetett volna — mondja Spielberg, s ki tud­ja mentegetőzni akart, avagy ítélni. A világ eddigi legdrágább bohózata — meggyőződé­sünk, hogy a műfaj csak álca — 194!l-ben Los Ange­lesben játszódik, 24 óra tör­ténete. Briliáns filmgeggel indul, egy fiatal hölgy — anyaszült meztelen. termé­szetesen — nekifut az óceánnak és fennakad egy japán tengeralattjáró pe­riszkópján. Olyan indítás, amelyet felülmúlná már ne­hezen sikerülhet. Spielberg nem is ebbe az irányba in­dul, megmarad a sűrűn visz- sza-visszatérő kérdésnél: mi lenne, ha... Mi leit volna, ha.. . Fergeteges, sohasem látott trükkökkel fényképe­zett fii'Jmsorök adják a vá­laszt, ám az amerikai át­lagnéző — ezért táncolt a bukás szélén a Meztelenek és bolondok — mégsem ne­vet, hiszen a rendező a Pearl Harbour-i katasztrófa után egy héttel játszatja a cselekményt. S Spielberg kérdéseiben az is ott van, hogyan viselkedett volna az amerikai kisember, ha vá­rosát, Los Angelest táma­dás éri? Nos. a Meztelenek és bolondokban olyan lehetsé­ges szituációk sora követ­kezik be, amely inkább sér­tő, semmint kacagásra in­gerlő, — azok számára, akikről szól a film. Kike­rülhetetlen bele nem nézni Spielberg tükrébe: „nos, ilyenek llennétek, ha...” Azok akik a rendező szán­dékát szelídíteni akarják — amerikai kritikusad — in­kább úgy értelmezik Spiel­berg munkáját, hogy a hollywoodi háborús és ka­tasztrófafilmek paródiája akar lenini. Ügy hisszük, ez is, az is. Hogy mégsem olyan mara­dandó emlék' számunkra ez a Spielberg-filim, annak ma­ga Spielberg a legfőbb oka. Várakozásunk ugyanis az eddig látott filmjei után annyira felfokozott, hogy a Meztelenek és bolondok alapjában véve egy vidám estével ajándékoz meg ben­nünket. Persze ez sem ke­vés, . különösen e vígjáték- szegény időkben. T. L. Postaforgalmi ismeretek a tanrendben Könnyebb azoknak az el­helyezkedése az érettségi után, akik a középiskolai évek alatt a gyakorlati élet­ben közvetlenül hasznosít­ható ismeretekre tettek szert. Ezt felismerve indí­tott már évekkel ezelőtt gyors- és gépírás szakot a Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközép- iskola Mezőtúron. Az 1982/ 83-as tanévtől a gyakorla­ti tárgyak között a posta­forgalmi ismeretek oktatá­sát is megkezdik. A posta nemzetközi nyel­ve a francia. Ez sem okoz gondot hiszen a7. iskolában ezt a nyelvet is tanítják. A postaforgalmi ismeretek tanulását ősztől 11 harma­dikos diák kezd,i meg, egy­előre heti négy, majd a ne­gyedikben heti hat órában. Eszperantó Nyári Egyetem Gyulán az idén huszadik alkalommal! rendezik meg az Eszperantó Nyári Egye­temet. A július 4-én, va­sárnap kezdődő egyhetes szabadegyetemre tucatnyi országból másfélszáz ven­déget várnak. Az eszperan­tó világ-mozgalomban jelen­tős szerepet betöltő gyulai nyári egyetemen egyebek között Kodáily Zoltánról, Munkácsy Mi Irályról, az eszperantó irodalomról, s a mai Magyarországról tarta­nak előadásokat. A pedagó­giai tagozat munkájában részt vevő nyelvtanárok -megismerkedhetnek a nyelv­oktatás és nyelv-gyakorlás módszertani újdonságaival.

Next

/
Thumbnails
Contents